| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek/Városépítészet

Buda korabeli vásárközpontja: a Batthyány tér története

1/26

Batthyány tér, Szent Anna-templom, balra a Blum-malom, jobbra az Erzsébet apácák kolostora a Szent Ferenc sebei templommal. 1890. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény

Batthyány tér, az Erzsébet apácák kolostora és kórháza- A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Batthyány tér, Szent Anna-templom, Fő utca, 1930. Forrás: Fortepan / Somlai Tibor

Batthyány tér 4., az egykori Fehér Kereszt fogadó, 1936. Forrás: Fortepan / Ebner

Batthyány tér és a Bem rakpart a Kossuth híd lehajtójáról nézve, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér, a metróépítés területe, háttérben az egykori Fehér Kereszt fogadó, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

A Batthyány téri vásárcsarnok, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér, Szent Anna-templom, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér a Kossuth hídról fényképezve, 1952. Forrás: Fortepan

Batthyány tér 4., Casanova bár, 1967. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

Batthyány tér, a metróállomás építési területe, balra a Bem rakpart, jobbra a Szent Anna-templom, 1970. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány téri aluljáró, az Utasellátó Vállalat ital és étel automatája, 1972. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány tér, aluljáró a metróállomás bejárata előtt, 1972. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány tér, 1973. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány tér, aluljáró a metróállomás bejárata előtt, 1973. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány téri aluljáró, 1973. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér, 1975. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Bem rakpart, Kossuth híd, budai hídfő, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV

Kossuth híd, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

?>
Batthyány tér, Szent Anna-templom, balra a Blum-malom, jobbra az Erzsébet apácák kolostora a Szent Ferenc sebei templommal. 1890. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény
?>
Batthyány tér, az Erzsébet apácák kolostora és kórháza- A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
?>
Batthyány tér, Szent Anna-templom, Fő utca, 1930. Forrás: Fortepan / Somlai Tibor
?>
Batthyány tér 4., az egykori Fehér Kereszt fogadó, 1936. Forrás: Fortepan / Ebner
?>
Batthyány tér és a Bem rakpart a Kossuth híd lehajtójáról nézve, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Batthyány tér, a metróépítés területe, háttérben az egykori Fehér Kereszt fogadó, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
A Batthyány téri vásárcsarnok, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Batthyány tér, Szent Anna-templom, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Batthyány tér a Kossuth hídról fényképezve, 1952. Forrás: Fortepan
?>
Batthyány tér 4., Casanova bár, 1967. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor
?>
Batthyány tér, a metróállomás építési területe, balra a Bem rakpart, jobbra a Szent Anna-templom, 1970. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
?>
Batthyány téri aluljáró, az Utasellátó Vállalat ital és étel automatája, 1972. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
?>
Batthyány tér, aluljáró a metróállomás bejárata előtt, 1972. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
?>
Batthyány tér, 1973. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
?>
Batthyány tér, aluljáró a metróállomás bejárata előtt, 1973. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Batthyány téri aluljáró, 1973. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Batthyány tér, 1975. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
?>
Bem rakpart, Kossuth híd, budai hídfő, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Kossuth híd, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
1/26

Batthyány tér, Szent Anna-templom, balra a Blum-malom, jobbra az Erzsébet apácák kolostora a Szent Ferenc sebei templommal. 1890. Forrás: Fortepan / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum / Történeti Fényképek Gyűjteménye / Ganz gyűjtemény

Batthyány tér, az Erzsébet apácák kolostora és kórháza- A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

Batthyány tér, Szent Anna-templom, Fő utca, 1930. Forrás: Fortepan / Somlai Tibor

Batthyány tér 4., az egykori Fehér Kereszt fogadó, 1936. Forrás: Fortepan / Ebner

Batthyány tér és a Bem rakpart a Kossuth híd lehajtójáról nézve, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér, a metróépítés területe, háttérben az egykori Fehér Kereszt fogadó, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

A Batthyány téri vásárcsarnok, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér, Szent Anna-templom, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér a Kossuth hídról fényképezve, 1952. Forrás: Fortepan

Batthyány tér 4., Casanova bár, 1967. Forrás: Fortepan / Bojár Sándor

Batthyány tér, a metróállomás építési területe, balra a Bem rakpart, jobbra a Szent Anna-templom, 1970. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány téri aluljáró, az Utasellátó Vállalat ital és étel automatája, 1972. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány tér, aluljáró a metróállomás bejárata előtt, 1972. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány tér, 1973. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Batthyány tér, aluljáró a metróállomás bejárata előtt, 1973. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány téri aluljáró, 1973. Forrás: Fortepan / UVATERV

Batthyány tér, 1975. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

Bem rakpart, Kossuth híd, budai hídfő, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV

Kossuth híd, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

Buda korabeli vásárközpontja: a Batthyány tér története
Helyek/Városépítészet

Buda korabeli vásárközpontja: a Batthyány tér története

2023.04.03. 07:55

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
1

Dosszié:

A Víziváros centrumát képező volt Felsővásártér, majd Bomba tér, a mai Batyi kereskedelmi és közlekedési szerepe mindig is kiemelt volt. Működött itt állandó kikötő, gyorskocsi állomás, és ma is a főváros egyik legösszetettebb közösségi közlekedési gócpontja. Bán Dávid írása.

„A teljesen kiépített metróhálózattal rendelkező nagyvárosokban — Moszkvában, Párizsban, Milánóban — az átszállás egyik irányból a másikba a föld alatt történik, így lesz majd nálunk is, ha megépül — és máris épül — az észak—déli vonal. Addig is azonban arra törekednek a tervezők, hogy a metróállomásra érkező utas ne kényszerüljön átmenni forgalmas utakon, ha más közlekedési eszközzel óhajtja folytatni útját. Sőt ha lehet, ne is kelljen felmennie a felszínre. A metró új szakaszának Batthyány téri állomása kitűnő példa a korszerű, előrelátó forgalomszervezésre. Valójában nem is állomás, inkább közlekedési csomópont a csaknem 400 millió forintért épülő hatalmas létesítmény. Metró, villamos, autóbusz és HÉV találkozik majd ezen a ponton." – írja a Népszabadság 1972-ben, a Batthyány teret máig meghatározó közlekedési rendszer kialakításáról. Kétségtelen, hogy a Batthyány tér volt az első és máig egyetlen olyan budapesti közlekedési térség, ahol a közösségi közlekedés kapcsolódásai egy szűk térségben, kompakt módon, nagyrészt a felszín alatt, valóban rövid összeköttetésekkel, az autóforgalom kikerülésével megoldódtak.

A térség, a Víziváros központjaként, mindig is nagyon jelentős kereskedelmi útvonalnak, mai szemmel közlekedési központnak számított. A római korban már átkelőhely létesült a Dunán, amelyhez a Vár-hegy északi oldalán érkezett útvonal a pannon tartományból és itt találkozott a folyó mentén futó észak-déli, Aquincum városa felé is tartó hadiúttal. A rómaiak visszavonulásával a területet elpusztították, de stratégiai pozíciója miatt mindig is kiemelt jelentőségű maradt, majd a középkortól kezdve városfallal is megvédték. A fennmaradt, kis számú falmaradványok helyenként még ma is fellelhetőek a városrészben. A vízi és szárazföldi útvonalak találkozása azonban a római nyomvonalat követve folyamatosan megmaradt. A középkortól állandó kikötő is működött itt, amelynek természetes velejárója a kereskedelmi életet kialakulása.

Batthyány tér, az Erzsébet apácák kolostora és kórháza- A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
2/26
Batthyány tér, az Erzsébet apácák kolostora és kórháza- A felvétel 1890 után készült. A kép forrását kérjük így adja meg: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A török hódoltság idején a Vár-hegy alatti területen polgári városrészként működött a Víziváros, ahova a törökök dzsámikat telepítettek és megépítették a mai Király fürdőt, vele egy időben a várvédelmi rendszert. A terület elsőként a Buda ostromának helyszínraja elnevezésű 1686-os térképen bukkan fel, ahol jól kivehető a római alapokon nyugvó útvonalrendszer, a kikötőt védelmező városfal és – a történészek szerint helytelenül ide berajzolt – hajóhíd, amely, a maga korában modern átkelést biztosított a Dunán. A Víziváros és annak folyóparti központja biztosította a Vár-hegyet uraló török seregek számára a külső védvonalat.

Budavár ostrománál a Víziváros szinte teljesen elpusztult, majd német iparosok és kereskedők betelepítésével a városrész lendületes fejlődésnek indult. A 18. század folyamán a környék teljesen beépült, megszületett a teret körbevevő mai is ismert épületek jó része. A század végére a Vízivárosban kialakult Buda belvárosa és annak központja, az 1695-től Oberer Markt (Felső piac), avagy Felsővásártér nevet viselő, mai Batthyány tér, amely közvetlen dunai kikötőjével dinamikusan fejlődő kereskedelmi központtá vált. A 18. század vége óta a népes Vízivárost közvetlen lépcső kötötte össze a Várral. A téren kapott helyet a posta, a postakocsi állomás – gyorskocsikkal, a mai közeli utca névadója –, lottéria, fogadók, többek között a híres Fehér Kereszt, az Erzsébet apácák kolostora női betegek számára, valamint az eredetileg kápolna, majd a helyére 1761-re megépült, barokk stílusú Szent Anna-plébániatemplom. A környező utcákban a katonaság szállásolta el magát, a pezsgő kereskedőváros szomszédságában kialakult Horvátvárosban pedig főleg szegény napszámosok, jobbágyok laktak.

A Batthyány téri vásárcsarnok, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV
7/26
A Batthyány téri vásárcsarnok, 1952. Forrás: Fortepan / UVATERV

A tér déli oldalát a Szent Anna római katolikus plébániatemplom uralja, amely Eberhard Antal, Hámon Kristóf, Nepauer Máté, Hámon Mihály és Hikisch Kristóf alkotása. Építését 1740-ben kezdték el egy, a török korban végzetesen megsérült középkori kápolna helyén, felszentelésére 1762-ben került sor.  A templomhoz kapcsolódik a Loretói kápolnája, amelynek míves kovácsoltvas rácsát Page Ignác alsó-vízivárosi kovácsmester alkotta. Kupoláját, falait, fülkéit Kontuly Béla, Molnár C. Pál freskói, Vogl Gergely váci és Franz Wagenschön bécsi festők képei díszítik. A második világháború során a templom súlyos sérüléseket szenvedett, amit még tetézett egy berepülő pilóta vakmerősége, aki gépével a kupolára zuhant. Az 1950-es évelk elején felmerült az épület lebontásának gondolata is. A templomhoz, a dunai oldalon eredetileg egy iskolaépület is tartozott, Fiedler Henrik Ferenc alkotása 1724-ből, ennek helyén találjuk ma az Angelika eszpresszót.

A szemben levő, északi oldalon található az Erzsébet-apácák temploma, kolostora és kórháza. Az épületet Dumont Panny Miklós mérnökkari ezredes építette 1703-ban, eredetileg a mostani Margit körútól elűzött ferences rend számára kolostornak. A Fő utcára néző barokk stílusban megépült Szent Ferenc sebei templomot 1757-ben szentelték fel. A templomtól északra, 1805-ben, korai klasszicista stílusban menedékház épült a rend számára, majd a század második felében, a korábbi raktárépületek és a kertrész megszüntetésével új kórházi szárny épült. Innentől az épületegyüttes fő homlokzata a térre néz, mintegy mértanilag precíz lezárást adva annak, előterében pedig továbbra is élénk piacélet zajlott. Az apácák 1950-ben kényszerültek elhagyni a rendház épületét, ekkortól az részben állami szociális épületként működött, részben ide költöztek a FÖMTERV tervezőirodái. A rendszerváltás után az épületegyüttes a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába kerül, ahol ma Gondviselés Háza névvel szeretetotthon és ellátóhely működik, de a legfelső szinten találhatóak a szolgálat koordinációs irodái is. A tér felöli főhomlokzat előterében ma Kallós Ede eredetileg Nagykárolyban felállított Kölcsey Ferenc szobrának szintén sok hányadtatáson átesett másolata áll.

A tér Vár felőli oldalán, a korabeli Három szerecsen utca sarkán Höfler Lajos építész tervei alapján 1898-ban készült el a ma is látható, háromemeletes, historizáló, neobarokk lakóház. Utcafrontján sokáig rövidáru-kereskedés üzemelt, amelynek kirakatában a második világháborúig még megmaradtak a korabeli utcanévre utaló, déligyümölcsöt fogyasztó szerecsenek ábrázolása. Az épület sarkát toronykiképzés zárta, amely a háború idején elpusztult.

Batthyány tér, a metróállomás építési területe, balra a Bem rakpart, jobbra a Szent Anna-templom, 1970. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
11/26
Batthyány tér, a metróállomás építési területe, balra a Bem rakpart, jobbra a Szent Anna-templom, 1970. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

A szomszédos, szerényebb méretű, ma a 3. számot viselő copf stílusú kétemeletes a „Zu den Vier Jahreszeiten", azaz a „négy évszakhoz" címzett épület Hikisch Kristóf építőmester munkája, amit saját maga számára épített a 18. század legvégén. Homlokzatán négy dombormű utal a négy évszakra, a jelenetekben meztelen puttókkal, akik hol gyümölcsöket, virágot szednek, másutt szőlőfürtöket gyűjtenek puttonyba.

A nyugati oldal középpontját képezi a kalandos történetű korabeli Fehér Kereszthez címzett fogadó épülete. A „zum Weisse Krucifix" ugyan már 1728-ban megnyílt, de a ma is álló épületet csak két évtizeddel később építette fel Johann Matthei, amelyhez két telket is egyesített tulajdonosa, Falk Pál. A korábbi mézeskalácssütöde helyére épült fogadó – mivel mellőle indultak Bécsbe a gyorsjáratú postakocsik – népszerű vendéglátóhely lett, amellyel kapcsolatban számos mendemonda és történet kering, a köznyelv máig Casanova házként emlegetni. Az épületnek a tér felé eső szárnyaiban a vendégeket szállásolták el, az alacsonyabb belmagasságú udvari helyiségekben pedig a cselédség kapott helyet. „Az udvari szárny árkádos földszintje nyitott kocsiszínként szolgálhatott. A fogadó nagy belmagasságú, emeleti nagyterme számos kiemelkedő esemény színhelye volt." Az 1960-as években zajlott felújításakor számos rokokó díszítőfestés és látszatarchitektúra került elő. Az is kiderült, hogy a fogadó volt az egyik színhelye az első budai színielőadásoknak az 1760-as évek végén, de rendszeresen szerveztek itt bálokat, farsangi álarcos mulatságokat, 1810 és 1812 között pedig budai lottóhúzásokat.

„A fogadó vendégeivel kapcsolatban több mendemonda kering. Az egyik szerint Mária Terézia és Grassalkovits Antal herceg titkos szerelmi fészke volt az épület. Egy másik történet Giacomo Casanova budai szálláshelyének mondja az épületet. Amikor a kalandor 1782-ben megszökött az inkvizíció velencei börtönéből – útban a mai Csehország felé menet – Budán állt meg, hogy a rabságban szerzett betegségeit a budai hévizekkel gyógyítsa. Állítólag ekkor szállt meg a Fehér Kereszt fogadóban, majd távozásakor megszöktette a fogadós leányát, de annak vőlegénye utolérte őket és alaposan helybenhagyta az idős csábítót." – írja a Budapest100 épülettörténeti bemutatója.

Casanova emlékirataiban a budai tartózkodását és kalandjait azonban a Tabánba helyezi, ezért feltételezhető, hogy a Fehér Keresztnek nincs köze a csábító látogatásához. Neve azonban mégis olyannyira összenőtt a házzal, hogy az évtizedek óta benne működő mulatót is Casanova bárnak hívják. 

Miután a tér komoly károkat szenvedett az 1838-as nagy árvíz során, a folyószabályozáskor, a Duna-part rendezésével szintjét megemelték, amelynek következében egyes bejáratok eléréséhez néhány fokos lépcsőn kell lemenni. Ez ma főleg a 3-as, 4-es számú háznál feltűnő, a szomszédos épületek már a szabályozás után készültek el.

Batthyány tér, 1973. Forrás: Fortepan / FÖMTERV
14/26
Batthyány tér, 1973. Forrás: Fortepan / FÖMTERV

A Felsővásárteret „vízivárosi hajósok, vízimolnárok, kofák, katonák, mesteremberek, szerzetesek és apácák, a fogadókban éjszakákat áttáncoló leányzók" lakták be. A pezsgő élet alapja mégis a kereskedés volt, folyamatosan zajlott itt a piaci élet. A 18 századtól kezdve főként sváb kereskedők árulták a portékáikat a szabad ég alatt, amit csak egy népkonyha oszlopsoros épülete egészített ki a 19. század folyamán. A téren 1834-ben katonai őrházat emeltek, amelyben ágyúgolyókat tartottak és ennek kapcsán kapta a Bomba tér (Bonnben Platz) elnevezést 1874-ban. A fővárosi közgyűlése 1894-ben, Kamermayer Károly főpolgármester javaslatára megszavazta, hogy a város elmaradott élelmezését párizsi és német mintára új, korszerű, higiénikus vásárcsarnokokkal lássák el. Létrejött a ma is ismert, építészetileg egységes elgondolású vásárcsarnok-hálózat, amelynek VI. számú egysége lett az 1902-ben felavatott, Klunzinger Pál tervezte Bomba téri vásárcsarnok. A szabadtéri piacot felváltó, 690 fedett árudának helyet biztosító, karakteres csarnok azonban mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket és az elnéptelenedő vásárközpontot az 1930-as években fedett teniszpályává kívánták alakítani. Az 1970-es évekig virágpiac foglalta el az épület galériáját, majd ABC áruházzá alakították – a korabeli sajtó nagy lelkesedésére –, ami mellett kisebb üzletek nyíltak és mindezt már mozgólépcsővel lehetett elérni. A csarnok legutoljára 2003-ban esett át egy nagyobb szabású felújításon, ekkor a földszinten kialakult nagy élelmiszer áruházat a galériaszinten különböző szolgáltatásokkal – bank, közműszolgáltató, vendéglátás – egészítették ki.

A teret 1905-ben nevezték el a korábbi miniszerelnökről. Ekkor már nemcsak a gyorskocsiállomás, a dunai gőzhajókikötő és a parttal párhuzamos szekérutak révén volt fontos közlekedési csomópont, hanem a századfordulóra megjelentek a villamospályák is, közvetlen kapcsolatot teremtve Óbudával és az Erzsébet hídon keresztül akár a Városligettel is. Szintén 1905-ben készült el a Fővárosi Közmunkatanács vízivárosi szabályozási terve, amelynek szellemében néhány környékbeli utcát, a Horváth és Fazekas utcát és a Csalogány utcát kiszélesítették. Az elképzelést 1937-ben tovább módosították, és ekkor épült meg a környék számos modernista lakóháza is. Az elképzelés azzal számolt, hogy az 1940-években elkészülhet egy közúti alagút, amely a Csalogány utcából indulva a Kossuth térre, az Országháztól délre érte volna el a felszínt. A Dunán átívelő kapcsolat végül csak 1946-ban és akkor is ideiglenesnek szánva jött létre. A világháború végén felrobbantott hidak után nem maradt ép átjárási lehetőség Pestről Budára. Az alig nyolc hónap alatt, a különböző helyeken már korábban felhasznált faanyag újrafelhasználásával, bravúrosan megépült Kossuth híd végül 1956-ig működött, amikorra már a többi dunai átkelőhely nagyrésze ismét használható volt. Az 1960-ban elbontott híd mindkét végpontja azonban még egy bő évtizedig rendezetlen maradt, hiszen a területet átadták a metróépítésneik.

Kossuth híd, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV
19/26
Kossuth híd, 1955. Forrás: Fortepan / UVATERV

„Az 1950-es években, amikor megszületett a földalatti vasút terve, már eldöntötték a mai Batthyány tér rekonstrukcióját is. Ennek értelmében a kelet- nyugati metró teljes üzembe helyezésével Észak-Buda közlekedése a Batthyány térhez csatlakozik." A metró tervezésekor már egy igen jelentős közlekedési csomóponttal számoltak, hiszen hamar eldőlt, hogy a korábban csak a Margit híd budai hídfőéig közlekedő szentendrei HÉV-vonalat a felszín alatt behoznák a Batthyány térig, ahol egy teljesen újszerű, földalatti átszálló állomást építenek ki. A műemléki környezetben zajló térátalakítás egyik fő szempontja volt, hogy úgy alakuljon ki egy komplex közlekedési csomópont új busz- és villamosvégállomásokkal, taxiállomással, létesítendő zöld területtel, hogy az jól illeszkedjen az évszázados épületek közé. A mélyben való építkezés 1952-ben kezdődött el, majd két évvel később leállt. Az állomás végül csak 1972-re épült meg, ekkor indult el a 2-es metró teljes vonalán a forgalom. A metró és a HÉV között közvetlen, felszín alatti összeköttetés jött létre, amit különböző üzlethelyiségek és az Utasellátó modern étel- és italautomatái egészítettek ki. A tér középpontjában, a felszín alatti komplex átszálló állomásra tartó mozgólépcsők egy üvegezett pavilonból indulnak – a Duna-parti feljárók esetében ezt teljesen el is hagyták –, a kritikusok szerint ez is durva beavatkozást jelentett a Dunára néző tér összképébe. Ugyanakkor szűnt meg az észak felé is tartó villamoskapcsolat és a tér a déli irányú vonalak végállomásává vált. Ez 2016-ban, a budai fonódó villamosvonal kialakításával változott meg ismét, amikor visszaépült a korábban elvágott, a Margit hídig tartó kapcsolat.

A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila
23/26
A Batthyány tér ma. Fotó: Gulyás Attila

Noha a tér közlekedési és kereskedelmi szerepe ma is igen fontos, valamint turisztikai elhelyezkedése a Vár közelsége és a parlamenti panoráma miatt vonzó, és a villamosvonalépítés kapcsán ugyan kisebb átalakításokon is átesett, azonban agoraként kevésbé működőképes. A Budavári Önkormányzat a teret üzemeltető további érintettekkel közösen évek óta szeretné megoldani a helyzetet, barátságosabb, befogadóbb, zöldebb módon átalakítani a teret. A folyamatba, ahol lehet, szeretnék bevonni a teret használókat, a lakosokat is. A Mi Batyink elnevezésű nyílt ötletpályázatot 2020 nyarán több kísérőprogram, fórum, bejárás és beszélgetés kísérte, majd tavaly ősszel az első kisebb eredmények is nyilvánosságra kerültek. A téren akkor tablókat helyeztek el a lakossági ötletek bevonásával elkészült tervekről, amelyek egy reménybeli nagyszabású fejlesztést és felújítást harangoztak be. Ennek első fecskéi már láthatóak, új utcabútoraival és színes festésekkel megkezdődött egy emberközelibb térkialakítás. 

Bán Dávid
 

Források:
Dobai Péter: Batthyány tér (Budapest, 2004., 27. évfolyam, 2. szám)
Képes Újság, 1967. július-december (8. évfolyam, 43. szám)
Magyar Építőipar, 1972 (21. évfolyam, 2-3. szám)
Magyar Építőművészet, 1943 (42. évfolyam, 1-12. szám)
Magyar Hírlap, 1970. december (3. évfolyam, 340. szám)
Népszabadság, 1972. július (30. évfolyam, 163. szám)
Dr. Sibelka-Perleberg Arthúr: A Bomba tér (Budapest, 1984., 22. évfolyam, 8. szám)
https://pestbuda.hu/cikk/20181218_batthyany_ter   https://budapest100.hu/house/batthyany-ter-4/

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Az írás megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Vélemények (1)
Proszer
2023.04.06.
12:12

Érdekes és kissé furcsa. A címlapkép a tér 2022-ben kialakított képét mutatja, ugyanakkor a cikk lezárul 2020-ban. A tér a mai képét a 2020-2022 közötti átalakítással nyerte el. A cikk erről is megemlékezhetne....

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.