Túlméretezett álmok lecsendesedése: az állatkerti Biodóm története

Az állatkert és a főváros korábbi vezetése Európa legnagyobb biodómjának alapkövét tette le bő tíz évvel ezelőtt. A munkálatok elakadtával súlyos örökséget hagytak az utókor számára, amely megpróbálja az álmokat a realitás talajára visszahozni. Bán Dávid írása.

„Tegnap a kormány megvitatta a Fővárosi Állatkert fejlesztésének és bővítésének tervét. Jóváhagyta az első ütemét annak a többrészes tervnek, aminek köszönhetően az Állatkertből Európa, sőt a világ egyik legsokszínűbb családi élményparkja lesz. A kétfordulós közbeszerzési eljárás eredményképpen 2014. novemberében a 25 milliárd forint megvalósítási költségű Pannon Parkra, s benne a Biodóm építészeti tervezésére szerződést kötöttek a Mérték Stúdióval, így a tervezési munkák már el is indultak." – adta hírül a lelkesítő elképzeléseket jó tíz évvel ezelőtt az Építészfórum is. A Fővárosi Állat- és Növénykert nem sokkal korábban jutott hozzá a 2013-ban, mindennemű folytatás és utód nélkül bezárt Budapesti Vidám Park területéhez, és ezzel nagyszabású fejlesztések előkészítésébe kezdett.

A vurstli elvesztése valóban sajnálatos, még inkább annak tükrében, hogy bezárásakor és azóta sem gondoltak a szórakoztató vidámpark újjáélesztésének lehetőségére, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezzel az Állatkert voltaképpen a saját, korábban elvesztett területeit kaphatta vissza. Az öröm ebből a perspektívából annál is inkább érthető volt, mivel az 1866-ban, a világon valóban az elsők között megnyílt Pesti Állatkert eredeti 18 hektáros területe a fennállása során lényegében folyamatosan csökkent, hiszen ebből nyesték le eleinte a két szomszédos vendéglő, majd a Dózsa György út bővítéséhez, valamint a Fővárosi Nagycirkusz és a Vidám Park számára szükséges tereket.

Ugyanakkor az attrakciók, valamint az állat- és növényállomány bővülését nem tudták megfelelő területek bevonásával követni, hiszen az egyik oldalról a kezdetektől fogva leküzdhetetlen akadályt képeztek a Nyugati pályaudvar vágányai, a másik oldalon pedig a fejlesztésre szánt ligetet a főváros a századfordulón a Széchenyi gyógyfürdő építésére adta át.

Az ezredforduló után a szakérők azt vizsgálták, hogy míg a Vidám Park látogatottsága a rendszerváltás óta drasztikusan csökkent, addig az állatkert népszerűsége lendületesen növekedett. A területi bővítés állandó akadályokba ütközött, ami megnehezítette azt, hogy az állatkert megfeleljen az állattartási, -bemutatási és tudományos követelményeknek, továbbá korlátozta a fajok változatosságát. A főváros akkori vezetése végül a Vidám Park bezárása mellett döntött és a terület, a rajta található védett körhintával, hullámvasúttal és barlangvasúttal együtt az állatkerthez került.

A 2013-ban visszanyert bő 6 hektáros területre két fő új, látogatóvonzó attrakciót képzelt el az állatkert vezetése: egy „magyar diznilend-szerű meseparkot" – amely a Vidám Parktól megörökölt néhány védett attrakció integrálásával jönne létre – és a Pannon Park elnevezésű bemutató komplexumot, amelynek legdominánsabb eleme egy különleges, aszimmetrikus biodóm lenne. Erről a megvalósítás és fenntarthatóság szempontjából is igen merész álomról azután az elmúlt évtizedben hamar kiderült, hogy jócskán túlmutat az állatkert, a főváros és az ország teljesítőképességén.

Hiszen miről is van szó? Mit takar egy ilyen biodóm, amiből – érthető módon – csak igen kevés van a világon, s azok is hazánknál lényegesen tehetősebb országokban.

Mindez 1991-ben Arizónában kezdődött, egy részben tudományos kísérlettel, amely azt kutatta, hogy a Föld atmoszférájának vagy termőképességének elvesztése esetén milyen módon lehetne azt mesterségesen, akár egy másik bolygón megteremteni. A projektről készült 2020-ban bemutatott Spaceship Earth című, igen tanulságos amerikai dokumentumfilmről szóló egyik kritika a következőket írja: „Olyan, mint egy sci-fi film, vagy a Big Brother legfurcsább sorozata. Nyolc önkéntes, divatos piros overallban bezárkózik egy high-tech üvegházba, amelynek célja, hogy tökéletesen lemásolja a Föld ökoszisztémáját. Végül pedig éheznek, levegő után kapkodnak és egymás torkának esnek – miközben a média világszerte figyeli őket." (The Guardian, 2020.07.13.)

A Bioszféra 2 egy hatalmas biodóm szerű üvegház lett, amelyben az öt különböző biom (esőerdő, óceán, mangrove, szavanna és sivatag) mellett egy mezőgazdasági terület és egy emberi élőhely is található. A biodómban azt tanulmányozták, hogy a technológia milyen kölcsönhatásban tud működni a természettel, egyszóval miként tudna az emberiség és a természet fennmaradni egy tejesen zárt rendszerben. A Bioszféra 2-ben zajlott két – az egyik kétéves, a másik rövidebb – „emberkíséret" lényegében megbukott, a koncepció – miszerint tudományos kutatási és adott esetben szemléletformáló vagy szórakoztató céllal érdemes hasonló, a bioszféra működését bemutató központokat létrehozni – azonban tovább élt

Az 1967-ben Kanadában megrendezett montreali világkiállításra Richard Fuller és Shoji Sadao tervei alapján épült meg az amerikai pavilon különleges építménye, egy 62 méter magas, 73 méter átmérőjű hatalmas geodéziai dóm. Az itt berendezett, eredetileg két szinten elhelyezett látványos kiállításon az amerikai űrkutatás eredményeire és az őslakos indián kultúrára koncentráltak. A világkiállítás bezárása után Man and His World címmel nyitottak ugyanitt tudományos ismeretterjesztő tárlatot, majd az építmény 1976-ban kigyulladt és komoly károkat szenvedett; a felújításra és az újranyitásra bő másfél évtizedet kellett várni. Ekkor – részben a fent említett arizonai kísérlet hatására – új koncepciójú bemutató került a kupolába, amely már egyre inkább az ökoszisztéma komplexitására és kölcsönhatásaira koncentrál. Az ezredforduló után még inkább felerősödtek az éghajlatváltozást és a környezeti fenntarthatóságot célzó kérdések és ismeretek a Montreal Biosphere-ben.

A biodómok műfajának etalonja az angliai Cornwall-ban 2001-ben megnyílt, két különálló, hatalmas kupolarendszerből és a körülötte levő botanikus kertből álló Eden Project elnevezésű tudományos bemutatóhely. A Grimshaw Architects tervezte két méretes biodóm egyikében a világ legnagyobb beltéri esőerdőjét, a másikban mediterrán vidéket alakítottak ki. Ezekhez hasonló, ember által alkotott, a külvilágtól teljesen izolált, egy-egy biómot vagy természeti életközösséget, zárt ökoszisztémát rekonstruáló és bemutató tudományos kutató- és kiállítóhelyet nem sokat építettek a világban – találunk még Németországban, az Egyesült Államokban, Hollandiában, Kínában –, hiszen annak speciális kialakítása, berendezése és költséges üzemeltetése miatt nem sok helyen vállalkoztak ilyenre.

A Budapestre álmodott biodóm éppen ezért már alapjaiban komoly kihívások elé állította a tervezőket és a jövőbeni üzemeltetőt, s épp ez okozhatta a projekt idő előtti vesztét is. Az állatkert eredeti Pannon Park koncepciója szerint három fő részből állna: a Pannon-tenger Akváriumból, a Pannon Ősvadonból és a Látogatóközpontból. A program fő célja a Pannon vidék 7-15 millió évvel ezelőtti állat- és növényfajtáinak és ezek mai megfelelőinek bemutatása lenne, amelynek középpontjában az állandó klimatikus viszonyokat nyújtó, 1,7 hektáros biodóm állna.

Ezzel méretében Európa legnagyobbja kívánt lenni, mivel – összehasonlításképpen – a lipcsei állatkertben 2010-ben átadott, 500 különböző növényfajt és 180 egzotikus állatot befogadó, állandó trópusi éghajlatot biztosító üvegbura „csak" 1,6 hektárt foglal el, a Cronwall-i Eden Project nagyobbik biodómja pedig 1,56 hektáros.

A budapesti biodóm átlátszó óriáskupolája négy összefüggő „buborékból" áll. Alapterülete a Parlamentével vetekszik, 36 méteres legnagyobb belmagassága pedig egy tízemeletes panelházhoz hasonlítható. A több mint három focipályányi méretű térségbe egy 2,5 millió literes cápamedencét is terveztek.

A Pannon Park és a benne foglalt biodóm építészeti tervezésével a Mérték Stúdiót (ma Paulinyi&Partners) és Paulinyi Gergelyt bízták meg és legkésőbb 2020-as átadással számoltak. Ahogy az építészeti leírásban az alkotók kiemelték: „az épület meghatározó eleme az acél rácsszerkezet, amely tömör, körbefutó vasbeton peremre támaszkodik. A térelhatárolást a rácsszerkezet mezőibe épített ETFE fóliapárnák alkotják, amely anyag fényáteresztési tulajdonságai és kialakítása miatt a legoptimálisabb választás állat- és növényházak esetén."

A biodóm eredeti költségvetését 12 milliárd forintra tervezték. Az állatkert 2016-ban írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot a teljes Pannon Park projekt kivitelezésére, amelyre Market Zrt. és a Vilati Szerelő Zrt. 34 milliárd forintos ajánlatot tett. Az állatkertet ekkor vezető Persányi Miklós ekkor még optimista volt, mert a lipcsei példára hivatkozva azt remélte, hogy a biodóm költségeit az általa nyújtotta többletélmény és az emiatt megnövekedő látogatószám ellensúlyozni tudja; a beruházás belátható időtávlatban megtérülhet.

A Cronwall-i Eden Projecten azonban az látszik, hogy pénzügyileg kockázatos vállalkozás egy ekkora méretű üvegházat fenntartani: több tervezett kiszolgáló beruházás a megnyitás óta eltelt közel negyed évszázadban nem valósult meg, illetve a megújuló energiahálózat vágyott kiépítésére az intézmény állandó pályázatokat kénytelen benyújtani a különböző brit és nemzetközi alapokhoz. A fenntartáshoz számos kapcsolódó programmal, nagyszabású koncerttel, filmforgatással járultak még hozzá.

A budapesti biodóm tényleges munkálatai 2017-ben indultak el, az építési költségei azonban hamar elszálltak. Már ebben az évben 43,7 milliárd forintos költségekkel számoltak, amely 2020-ban már 63 milliárd forintnál járt. Ekkor Persányi Miklós lemondott az állatkert vezetéséről és arról nem tudott érdemben nyilatkozni, hogy mikorra várható a projekt elkészülte és vajon hol állnak meg annak költségei.

A pénznyelővé vált beruházást korábban teljes mértékben a kormány finanszírozta, majd miután kezdett mumussá válni, a fővárosra szerette volna áthárítani annak befejezését és az ahhoz szükséges, akkoriban nagyjából 20 milliárd forintra becsült összeg előteremtését. Erre a fővárosnak ugyan nem volt forrása, de ők is szorgalmazták a beruházás mihamarabbi, ekkor már 2024-re prognosztizált befejezését. Ehhez még arra is hajlandóak lettek volna, hogy a területet kikanyarítsák a fővárosi tulajdonú állatkertből és azt az államnak átadják, az elkészülő létesítmény fölötti tulajdonjoggal egyetemben.

A tárgyalásokkal együtt az építkezés is néhány évvel ezelőtt elakadt. A látványos, bár magasságával a liget környezetéből erőteljesen kilépő kupolák elkészültek, a belső terek kialakítása azonban csak a vázakig jutott, noha ebbe is már 38 ezer tonna vasbetont öntöttek. Kialakult a sétányok, teraszok, medencék, tornyok szerkezete, amelynek állagmegóvásához a téli hónapokban állandó temperáló fűtés szükséges, amely részben megoldható a közeli Széchenyi fürdő termálvizével. A félkész építmény fenntartása így is közel milliárdos tétel évente az állatkertnek, amelyet befogadott rendezvényekkel, például fénydómmal, dínókiállítással vagy World Press fotókiállítással próbálnak ellensúlyozni, részleges sikerrel.

Az állatkert jelenlegi vezetése ugyan eltökélt, hogy a biodóm idővel az eredetileg elképzelt funkciójában nyíljon meg, ehhez azonban nem világos, hogy honnan lehetne előteremteni a szükséges anyagi hátteret. Első körben, saját pénzügyi erőből „egyfajta relaxációs-edukációs helyszínné szeretnék tenni az állatkert látogatói számára,amely ilyen formában akár az idei év végén megnyílhat.

A tovább építéshez azonban a jelenlegi körülmények között sem a fővárosnak, sem a kormányzatnak nincs meg a megfelelő forrása. Szintén problémát jelent, hogy egyes beépített részek és technológiák garanciája már lejárt, nem volt mód teljes üzempróbára. Az akváriumok szerkezetei például elkészültek, de az elmaradt megfelelő műszaki felmérés miatt üzemeltetésük kockázatos lenne.

A 2010-es évek nagyszabású álmának teljes megvalósítására, úgy tűnik, még sokat kell várni, de elképzelhető, hogy szerényebb verzióban, állandó kialakításnak helyet adva vagy egyfajta városi oázisként akár hamarabb is megnyithatja kapuit a biodóm.

Bán Dávid

Források:
https://atlatszo.hu/kozpenz/2020/02/05/akar-63-milliard-forintba-is-kerulhet-az-allatkerti-biodom-ha-egyaltalan-sikerul-befejezni/
https://paulinyiandpartners.hu/projektek/pannon-park
https://qubit.hu/2021/10/21/forro-krumplikent-dobalja-egymasnak-a-kormany-es-a-fovaros-a-hanyattatott-sorsu-biodomot
https://telex.hu/belfold/2025/04/02/megnyilik-a-fapados-biodom-varosi-oazis-lesz-belole
https://www.valaszonline.hu/2022/11/09/hasznalhatatlan-betonhegy-esztelen-pazarlas-igy-fest-most-a-biodom-belulrol/
https://www.vasarnapihirek.hu/izles/nagy_szuksege_van_rank_az_embereknek_persanyi_miklossal_az_allatkert_jovojerol_beszelgettunk
https://zoobudapest.com/rolunk/pannon-park/

Szerk.: Winkler Márk