A Kossuth Múzeumhajó felújítása

Budapest belvárosában, a Lánchíd pesti hídfőjénél évtizedek óta horgonyoz az egyetlen, közel eredeti formájában fennmaradt termes személygőzös Magyarországon. A Studio Kraft Építész Műterem az elmúlt két évtizednyi étteremfunkció után múzeumhajóként gondolta újra a műtárgyat. Az egyelőre papíron maradt tervet annak apropóján osztjuk meg, hogy június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján a hajó látogatható lesz, változatos programoknak otthont adva.

A Kossuth Múzeumhajó a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum műtárgya és kiállítótere, melyet 2024 márciusáig, bő húsz éven át egy bérlő étteremhajóként üzemeltetett a Lánchídtól délre eső második kikötőálláson. Az éttermi működés olyan jelentős szerkezeti és belső téri állagromlást eredményezett a hajón, hogy kiköltözésük óta csak korlátozottan látogatható.

A műtárgy megmentése és értékelvű hasznosítása érdekében a Múzeum megbízta irodánkat a Kossuth Múzeumhajó állapotfelmérésével és koncepciótervének elkészítésével. A feladatot generál- és építész tervezőként, hajómérnök, tűzvédelmi, gépész, elektromos tervező alvállalkozók bevonásával végeztük el.  A felmérés és tervezés során együttműködtünk a külön megbízással rendelkező kiállítástervező kollégákkal.

KONCEPCIÓ

Étteremből múzeumhajó
A Kossuth hajó egyszerre közlekedéstörténeti emlék, izgalmas gép, múzeum és páratlan panorámájú belvárosi hely. Avult műszaki állapota jelentős beavatkozást igényel, de helyreállítása vízen megtörténhet. Célunk, hogy felújításával visszakapja régi fényét, izgalmas kiállítással és korszerű rendezvénytérrel berendezve.

Értékelvű helyreállítás: nem-rekonstrukció
A gőzhajót megszabadítjuk a rárakódott kései ad-hoc átalakításoktól és bővítésektől.  Nem rekonstrukció készül, de cél, hogy az értékek megtartásával minél autentikusabb hajó-élményt adjunk a látogatóknak.

A múzeum: maga a műtárgy
A hajó maga a kiállított műtárgy és a múzeum is egyben. A hajó bemutatása az interaktív és klasszikus kiállítás-elemeken túl, eredeti gépek, szerkezetek és terek megmutatásával, bejárhatóvá tételével történik.

Panorámás hely: Budapest szívében
A később beépített rendezvényteret megtartjuk, mellette panorámás kávézót alakítunk ki, kihasználva az egyedülálló belvárosi helyszín adta lehetőségeket. Letisztult belsőépítészeti kialakításához inspirációt a hajó eredeti tereiből, tárgyaiból és szerkezeteiből merítettünk. Kivételes adottságainak köszönhetően a hajó új interaktív hajómúzeummá, fedélzete új belvárosi találkozóhellyé és kulturális színtérré válhat.

A GŐZHAJÓ TÖRTÉNETE

A hajó a Ganz és Tsa. Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. újpesti telephelyén készült 1913-ban, ekkor még "Ferencz Ferdinánd Főherczeg" néven. Hossza 61,80 m, szélessége 15,80 m, legnagyobb merülése 1,30 m, fixpont-magassága 6,90 m, a hajó befogadóképessége 800-1200 fő volt. A fedélzet és felépítmények acélvázas tartószerkezetre épített vörösfenyőből, az ablakkeretek mahagóniból és rézből készültek.

A hajó hétköznap kofahajóként kapcsolódott be, hétvégén kirándulóhajóként a dunai személyforgalomba a Budapest-Esztergom útvonalon. A Monarchia felbomlását követően átkeresztelték „Rigó", majd „Leányfalu" névre. 1944 végén a második világháborúban visszavonuló német csapatok a hajót Ausztriába menekítették a szovjet csapatok elől, ahonnan csak két év múlva került vissza a Magyar-Szovjet Hajózási Rt.-hez.

1953-ban a hajó megkapta a Kossuth nevet, majd a kor divatjának megfelelően átépítették: előre dőlő orrtőkét kapott. A kormányállást és parancsnoki hidat áthelyezték a kémény elé, mögé pedig zárt felső felépítményt építettek. Mivel a gőzhajókat felváltották az egyéb korszerű utazási módok, így 1966-tól mint kirándulóhajót, üdülőhajót hasznosították a Kossuth-ot.

1976-tól lakó-, és étkezőhajóként üzemeltették Újpesten. A leselejtezéstől megóvva 1980-ban első ízben létesült hajózási kiállítás a hajó fedélzetén, újabb négy év múlva pedig a Közlekedési Múzeum vette állományba, s ezzel műtárgy státuszt kapott.

1984-ben a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár Óbudai Gyáregységében megkezdődött a hajó állagmegóvása és múzeumhajóvá történő átalakítása, majd 1986-ban meg is nyílt a közönség számára.

Viharos időszak után 2000-2003 között a hajón éttermet üzemeltető bérlőnek köszönhetően állagmegóvó felújítások és olyan átalakítások kezdődtek, amelyek során a hajó olyan külsőt kapott, amilyennel soha addig nem rendelkezett.  A hajó felső napozófedélzetét beépítették, itt kapott helyet egy 100 fős névleges befogadóképességű, teljesen zárt, fa-üveg konstrukciójú ún. „nagyterem".

2008-ban és 2016-ban újabb állagmegóvó munkálatokat végeztek, amelyek miatt a hajó jelenlegi állapota megfelelő, jónak minősíthető; szerkezetileg eredeti, restaurált állapotú, 2030-ig rendelkezik engedélyekkel, mint úszómű.

AZ ÚSZÓMŰ

Az 1913-ban vízre bocsátott hajó az elmúlt több, mint száz évben többször esett át funkcióváltozáson, átépítésen, mire elnyerte mai formáját. Fedélzetén megtekinthető a hajó teljes egészében megmaradt gőzgépe és vezérelt rendszerű lapátkerekei, a hajó gőz-segédkormánnyal felszerelt, a mai napig, többé-kevésbé eredeti formájában fennmaradt belső terei. A gőzhajó autentikus bemutatása akkor lehetséges, ha eltávolítjuk a zavaró, értéktelennek ítélt elemeket, ponyvákat, árnyékolókat, burkolatokat, válaszfalakat. Ahol lehet, a nyers, eredeti szerkezetet mutatjuk meg, az eredeti részletek megtartásával. A hajótest karakteres, körablakos, bordázott belső világa a múzeum része lesz. A felépítményt egységesen építjük újjá, fehér színű deszkaburkolatokkal és szerkezetekkel, hajópadlóval.

A GÉP

A hajó gép, hajómérnöki teljesítmény és korlenyomat. Didaktikusan és racionálisan használt könnyű anyagai, tradicionális vörös-fehér-zöld színei inspiráltak bennünket a kortárs belsőépítészeti beavatkozásoknál. A fehér perforált hullámlemez, a zöldre festett acél/fa pultok, a mai hajólámpák a hajó továbbépítésének kortárs eszközei. Az újonnan elhelyezett elemek a hajó gépeinek, alkatrészeinek színvilágát idézik, de megkülönböztethetően mai formanyelven.

MEGÉRKEZÉS

A rakparton totem hirdeti a hajómúzeum bejáratát, figyelemfelhívó digitális információs kijelzővel, logóval és néhány nagyméretű hajózási emlékkel, vashorgonnyal.

A ponyva nélküli hajóhídon megérkezve feltárul a teljes hajótest. A hajóra lépve két irányt vehetünk: belépve a múzeum előterébe kerülünk, a külső lépcsőn a sétafedélzeten keresztül a kávézóba és a rendezvényterembe tudunk eljutni. A független megközelítés biztosítja, hogy akár nyitvatartási időben, jegy nélkül is lehet használni e funkciókat.

ELŐCSARNOK

Az előtér tágas, fehér, strukturált mennyezetű terébe lépve szemben a Dunával találkozunk. A középpontban íves pult mögött kaphatunk eligazítást, jegyet, illetve a múzeumboltban vásárolt termékeket itt fizethetjük ki. A látogatókat szekrényes ruhatár szolgálja ki. Innen két lépcsőn érjük el a fedélközben kialakított foglalkoztató-játszó területeket és a csoportos ruhatárat.

FOGLALKOZTATÓK A FEDÉLKÖZBEN

A fedélköz karakteres hajóbordái között, fehérre festett, letisztult terekben vetítőket és gyermekjátszó területeket alakítunk ki. Ezek az előcsarnokból, illetve a kiállítási területről lépcsőn megközelíthetők. A játszóterek új, automatikusan záródó vízzáró ajtóval vannak elhatárolva, így alap esetben a terek átjárhatók. Ezek a külön megközelítés miatt akár bérleményként is kezelhetőek.

A KIÁLLÍTÓTÉR

A kiállítótér a hajó főfedélzetének tat és orr, valamint a bal felét foglalja el. A tereket a hajókabinokkal nyílásokkal egybenyitottuk.

GÉPTÉR

A hajó szíve a gépház, ami jelenleg is bejárható, a kiállítás részeként vezetett gépház-túra keretében lesz látogatható. A mellette lévő kazántérbe vízzáró ajtón át lehet jutni, az ebből leválasztott volt konyha és gépészeti területét csökkentjük, hogy érzékelhető és bejárható legyen a megbontott felületű kazántest. Létra segítségével innen fel lehet jutni a kéményig, illetve a kormányálláshoz, ahol a különlegesnek számító szervokormányművet is meg lehet tekinteni. Így a teljes működtetés megismerhető lesz a vezetett túra keretében.

SZEMÉLYZETI HELYISÉGEK

A hajó állandó személyzete a matróz, akinek saját fürdőszobát és hálóhelyiséget tervezünk. Ez egyben a rádiós szoba és az elektromos fogadóhelyiség is. A jobb oldalon kap helyet az elsősegély szoba. 

A sétafedélzeten személyzeti pihenő helyiséget terveztünk, melyben teakonyha és öltözőszekrény is található. Ez a helyiség tárgyalóként és VIP tartózkodóként is használható rendezvény esetén.

KOSSUTH RENDEZVÉNYTÉR

A felső szinten, azaz a sétafedélzeten megtartjuk a rendezvényteret, melyet korszerű, világos belső térként állítjuk helyre, ahol fogadás, előadás, vagy egyéb rendezvény is megrendezhető. A rendezvénytér a nyitott fedélzeten keresztül a múzeumtól függetlenül is megközelíthető.

A HAJÓKÁVÉZÓ

A kávézó a múzeum nyitvatartásától függetlenül tud üzemelni, valamint háttere egyben catering helyiségként is funkcionál a rendezvények kiszolgálására. A kávézóhoz kapcsolódik a hajó bal és jobb oldalán lévő berendezett, fedett terasz, de kitelepüléssel a hajóorr nyitott fedélzete is kiszolgálható a tavaszi-őszi időszakban.

A fehér deszka burkolattal és tölgy hajópadlóval helyreállított térben megjelennek kortárs elemek, melyek színvilága a hajó gépi világának folytatásai. A zöldre festett acéllemez pult és oszlopok, a perforált acéllemez takaróelemek, a vörös színű függesztékek ellenpontozzák a világos belsőt. Az íves padlójú helyiség szélén a kilátás felé pult mellé fixen telepített, párnázott bárszékeket, a tér közepére többszemélyes, átrendezhető, kárpitozott fabútorokat tervezünk. Az általános és a helyi világítás szabályozásával az esti időszakban a kilátás kerülhet a középpontba.

PANORÁMATERASZ

A kávézó tavaszi-őszi kitelepülése is lehet a hajóorrban található sétafedélzeti terasz. A terasz körben kiállítási tablókkal a múzeum szerves része. Emellett a teraszt mobil kávézó bútorozással, textil árnyékolókkal, valamint egy zárható, telepített bárpulttal szereljük fel.

A kormányállás ponyváinak eltávolításával autentikus hajó-élményben lehet részünk, miközben Budapest egyik legcsodásabb panorámáját élvezhetjük, szemben a Gellért-heggyel, a Budai Várral, a Lánchíddal.