Elhelyezték Agnes Denes időkapszuláját a Városligetben

Milyennek képzeled a világot 1000 év múlva?  Milyen érzés a jövővel kommunikálni?  Mi a leglényegesebb tennivalóink az emberiség fennmaradása érdekében? Többek között ezekre a kérdésekre adott válaszok kerültek abba az 1000 év múlva felbontandó időkapszulába, amelyet a Szépművészeti Múzeumban vasárnap záró Agnes Denes-kiállítás záróprogramjaként helyeztek el pénteken a Városligetben. 

Agnes Denes projektjeinek régóta visszatérő eleme a jövő embere számára hagyott üzenet, az időkapszula. A Szépművészeti Múzeumban az elmúlt év végén nyílt A logika rendszerei – a rendszerek logikája: Agnes Denes művészete című kiállításának is része volt a művész által összeállított, az emberiség jövőjével kapcsolatos kérdőív, amelyre a beérkezett válaszokat, digitális formában egy 1000 év múlva felbontandó időkapszulában helyeztek el a Városliget mértani középpontjában. A művész számára az időkapszula projekt nem csupán művészi eszköz, hanem tudományos kutatás is, mely a 2020-as években élő emberek gondolkodásmódját, a jelenhez és a jövőhöz kapcsolódó elképzeléseit, vágyait, érzéseit rögzíti a jövő számára. A budapesti kiállításra készült, 21 kérdést tartalmazó kérdőívet több mint százötvenen töltötték ki. (A kérdőív itt érhető el.)

Agnes Denes 1931-ben született Budapesten, később családjával Svédországba, majd az 1950-es években az Egyesült Államokba költözött. Fiatalon versírással próbálkozott, végül a vizuális művészetek felé fordult, ám hamar szűkösnek érezte a  hagyományos képzőművészet kereteit. Szisztematikus vizuális kísérletezésbe kezdett, mely során a különféle tudományterületek eredményeit ötvözte. Az 1960-as években nemzetközileg ismertté vált, sokoldalú művészi gyakorlata a tudomány és a képzőművészet kölcsönös összefüggésére épül. Vizuális kutatásaiban az emberi tudás: a matematika, a filozófia, az ökológia, a szociológia és a pszichológia egyetemes ismeretanyagát használta fel és értelmezte újra.

Különféle médiumokat és tendenciát ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe. A jelen környezet- és társadalomtudatos művészetének számos irányzata elképzelhetetlen Agnes Denes kezdeményezései nélkül. Konceptuális gyökerű művészete mind a land art és az environment műfajához, mind a költészethez és a filozófiához, a grafikához, vagy az installációművészethez kötődik. Denes az 1970-es évek elején alkotta meg az öko-logika fogalmát, mely komplex művészi gondolkozásának két alappillérére, az ökológia és a logika kettősségére utal.

A máig alkotó művész – a tavalyi Art Basel fókuszában is egy monumentális alkotása állt – környezettudatos köztéri akciói radikális beavatkozások a táj vagy a városi környezet szövetébe. Egyik legemblematikusabb munkája az 1982-es Búzamező – szembesítés című akció, melynek során – önkéntesek bevonásával – búzával vetett be, majd aratott le egy 0,8 hektáros törmeléklerakó területet Manhattan déli végében, az akkor még álló ikertornyok közelében. A táj behatolása New York metropoliszába környezetvédelmi kérdések mellett gazdasági és társadalmi problémákra is felhívta a figyelmet. Hasonlóan korszakalkotó jelentőségű volt a Fahegy – élő időkapszula (1982–1996) című kollaboratív projektje is, amikor egy matematikai képletből származó mintázat alapján tizenegyezer fát ültetett el ugyanennyi ember Finnországban. E „matematikai erdő" fáinak – a művész szavaival – „túl kell élniük a jelenkort és életben maradásukkal át kell ültetniük elképzeléseinket egy ismeretlen jövőbeli korba".

Agnes Denes műveit a jövő generációinak, mi több, jövendő civilizációknak szóló üzeneteknek szánja. Napjaink klíma- és ökológiai válságának tükrében projektjei, üzenetei nem is lehetnének aktuálisabbak. Egyedülálló, sajátos környezettudatos érzékenységről tanúskodó művészete arra tanít, hogy a természet, az emberi értékek és a tudás fenntartható rendszerében elkerülhető az ökológiai katasztrófa.

A vasárnap záró kiállítás reprezentatív grafikai és fotósorozatok, rajzok, fotódokumentációk és videók segítségével járja körül Agnes Denes életművének jelentős alkotói állomásait. A tárlat a magyar származású amerikai képzőművésznek, a nemzetközi kortárs művészet egyik meghatározó jelentőségű alakjának mintegy 60 művét mutatja be.

Az időkapszulát Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa és Kumin Mónika, a kiállítás kurátora helyezte el a Városligetben.