
Zöld menedék – Egyszülős átmeneti otthonok és oktatási központ
Hogyan válhat egy elhagyatott városi lakóépületegyüttest újra visszaadni a köznek? Armaganjan Armen diplomaterve az egyszülős családok lakhatási nehézségeire keres választ, miközben a XIV. kerület egy sokáig üresen álló épületét alakítja át otthonokká és oktatási központtá.
LAKHATÁS
Az otthonunk a saját origóink a világban, ahova mindig visszatérünk szinte minden nap. Élhetünk itt egymagunk vagy baráttal, lakótárssal, élettással, házastással, szüleinkkel, nagyszüleinkkel és nem utolsó sorban gyerekeinkkel. Ez a hely biztosítja a biztonságot és a nyugalmat. Feltöltődünk, megélünk élményeket, amiket magunkkal viszünk. A fizikális kiterjedésén kívül jelentős a szociális befolyása az egyénre és meghatározhatja a mindennapjait.
Nehéz elképzelni viszont azt az élethelyzetet, ami az otthon elvesztésével, hontalansággal jár. Maga a gondolat, hogy nincs egy biztos pont a világban, ami az origónk, ahonnan minden kezdődik, egy mentális krízist okozhat. Az ilyen élethelyzetet megtapasztaló személyek beszámolói alapján megismerhetjük a nehézségeiket, melyeket felhasználva igyekszünk az építészeti eszközeinket alkalmazni a probléma elhárítására. Az építészet legelső feladata is ez lehetett, biztonság és otthon teremtése.
EGYSZÜLŐS CSALÁDOK
Diplomatervem célcsoportja az egyszülős családok. Magyarországon az Egyedülálló Szülők Klubja Alapítvány foglalkozik ezzel a családtípussal, lassan 20 éve. Budapesten két központjuk található, ahol közösségi programokat szerveznek, tanácsadást biztosítanak és ezen felül játszóház is üzemel. Mindkét központ látogatása során sikerült a dolgozók tapasztalatait megismerni, továbbá építészetileg értelmezni működésüket. Nagy Anna, a központ kuratóriumi elnökével egy interjú során, sikerült megismerni a központ munkásságát és célját. Az igényeket pedig építészeti funkciókká fordítani.
REHABILITÁCIÓ
A Together (Együtt) tanulmány arról számol be, hogy a közösségi és megosztott lakhatás, melyet a lakók szerveződése indított, sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint a piaci alapú beruházások, amelyek készterméket biztosítanak. Van igény rá, és ez a változatos formája a lakhatásnak, ami méretben, feltételekkel és szolgáltatásokkal, jobban tudja szolgálni az egyéneket.[1]
Az új épület építése kézenfekvő, viszont az épület állományban főleg városi környezetben az elhagyatott vagy funkcióját vesztett építmények találhatók. Az ilyen típusú ingatlanok nem csupán alulhasználtságot jelentenek, de negatív hatással vannak környezetükre. Ideális gettó kialakulásához, ami az életkörnyezetet és ingatlan értéket tudja csökkenteni. Az ilyen típusú épületek felújítása, új funkcióval ellátása az említett negatív tényezőket vissza tudja fordítani. Nem utolsó sorban az építészeti és városi szövet kulturális értékét meg lehet menteni. A fenntarthatóbb hozzáállás a környezetünkkel szemben korunk elvárása. Nem minden esetben egyszerű a kérdés, mert különböző jogi és energetikai akadályok fennállnak. Európai szinten egy kiaknázandó lehetőségként fennáll.[2]
REHABILITÁLÁS
Kerületi elhelyezkedés
A helyszín Budapest XIV. kerületében a Puskás Ferenc Stadion villamos, metró és távolsági buszmegállótól 5 perc sétára található. Közre zárja a Hungária körút, Jurisich Miklós utca és Szobránc utca.A tervezési programom egy egyszülős átmeneti otthon és oktatási központ létesítése. A Hungária körútra néző tízemeletes lakóépület keltette fel érdeklődésem. Közelebbről megfigyelve kiderült számomra, hogy elhagyatott épületről van szó. A karakteres megjelenéssel rendelkező épületegyüttes felvetette bennem a kérdést, hogy egy ilyen léptékű épület miért nincs hasznosítva?
Az épület története
A társasházi komplexum megépítésére az Út-, Vasúttervező Vállalat (UVATERV) állami mérnökirodát bízták meg. Az engedélyezési terv műszaki leírása szerint Szegedi Ferenc volt a vezető tervezője. 1984-ben készült el az épület, ami alagútzsalus technológiával készült. A régi fotókon látható, hogy a késő modern stílusú építmény a kétsávos Hungária út mellett és világháború előtti magastetős társasházak között kiemelkedik tömegével és formavilágával. 40 év elteltével, az épület beolvad a 8 sávos Hungária körút forgalmas életébe. Léptéke a közvetlen környezetéhez képest még mindig meghatározó, de kerületi viszonylatban már nem kimagasló. A környezete hozzá épült és az épület beért a városi léptékbe.
Meglévő állapot
A 1984-es épület átadása után egészen a rendszerváltásig lakták az épületet körülbelül 1989-ig. A pontos dátumot nem sikerült felkutatni, fórumokban van, ahol azt állítják, hogy 2000-ben az 5 emeletes épületben még laktak. Minden esetre elmondhatjuk, hogy az épület 30-40 éve használaton kívül van. A terület a mai napig őrzött és nem látogatható. Fórumok szerint, az épület az Orosz föderációhoz tartozik, a telek viszont magyar tulajdonban van. A jelenlegi tulajdoni lapon a Magyar Állam a tulajdonosa.
Vakmerő, elhagyatott épületfelfedezők (URBEX) az évek során többször felkeresték, 2012-ben és 2021-ben. Ennek köszönhetően, szemrevételezéssel megállapítható miként romlott az épület állapota az idő múlásával. Általánosan elmondható, hogy mint más elhagyatott épületek, a fosztogatáson túlesett, hajléktalanok is biztosan lakták egy ideig. A nagyrészt felületes károkon kívül, feltélezhető, hogy egy alapos felújítás után, lakhatásra alkalmassá válhatna.
ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS
Vizsgálat
A meglévő épületek léptéke a mai társasházi beépítések léptékéhez és tervezési programjához hasonlít. Műszakilag már nem a legkorszerűbb, de az épületben található funkciók, mint például mosoda, konditerem, pihenőszoba, a mai társasházakban is megtalálhatóak. Egy kevés átalakítással a meglévő épületekben a 75 db lakást 77 db-ra lehet növelni. Az új beépítésnek egy zártsorú U alakú beépítésével és 5 szinttel, körülbelül 60 lakás lehetne létesíteni. Tovább növelhető lenne, de ez a lakások alapterületének kárára menne, ami sok esetben megtörténik a profitorientált nagy léptékű társasházi építésnél.
Beépítési koncepció
A telken a rendelkezésre álló területet vizsgálva, a szomszédos épülethez zárva, a tömb lezárását és befordítását tudja képezni az új épület tömege. Így a magas ház kap egy kiemelést és egy harmonikus épületegyüttest képeznek. A városi beépítettséghez szükséges épületsűrűség alakul ki.A garázs tetején található összekötő egyszintes épülettömeg elbontásra kerül, ezzel a belső udvar egy megnyitást kap a Jurisich Miklós utca felé. A garázs teje egy új belsőudvarnak ad otthont, ahol a felső rétegrendrend cseréjével egy zöld felület kerül kialakításra.
Az új hozzáépítés tömege csillapítja a Hungária körút zaját a tömb által közre zárt területtől. Egy földszinti nyúlvány kúszik fel az emelet zöldfelületre. Ezzel egy félprivát fás és egy védett szabad teres privát területre osztódik az épületek közötti terület.

Balról: Az épületek rehabilitálás és új hozzáépítés lehetséges megoldása. Jobbról: A meglévő épületek elbontása esetén az alábbi beépítés egy lehetséges változata.
Tömegformálás
Az épület formai nyelvezete két fő részre bontható. Egy tömör zömök tömegre, ami a meglévő épülethez csatlakozik, valamint egy horizontálisan erkélylemezekkel osztott üvegezett tömbre. A vízszintes tömör sávok a meglévő épületek akasztott beton növényláda-erkélyrendszeréből lettek származtatva. Elsőre vertikálisnak gondolnánk egy tízemeletes épületet, viszont a tömör rövid erkély sávok egy karakteres vízszintes osztást képeznek. Az formavilág újragondolásával folytatólagos lemezekké alakulnak, melyek a homlokzatot befordítják az épületek között található belsőudvarra. A tömör lemez sávokat egy függőleges osztású szalag ablakra emlékeztető sáv hidalja át. Az üvegezett felületen keresztül jól látható az épület vázas fa tartószerkezete. A vázas szerkezet és a sávos formavilág egyértelműsíti a meglévő és az új közötti különbséget. Mindazonáltal kiolvasható a formai származtatás a meglévő épületekből, ezzel egy koherens egység képződik meglévő és új között.
Funkciók
Sok meglévő funkció egybevág az új tervezési program igényeivel, így nem volt szükség a nagyléptékű, épületen belüli átalakításra.Az átmeneti otthonok mintájára, egy, illetve másfél évet lakhatnak itt egyszülős családok szigorú követelményeknek megfelelve. Lakó – közösségi – szolgáltató – oktató – felügyeleti funkciókból áll össze a tervezési program.
Az általános szinteken a két meglévő épületben a lakóegységek találhatóak. Mindegyik erkéllyel rendelkezik 12,7-15,4m2 között, összesen 77 db átmeneti lakás biztosított.
A kutatási munka során megfogalmazódott a közösségi terek fontossága, az elszigetelődés elkerülése és közösség építése érdekében. Az új épület földszintjének egy része ami az emelet belső udvar szintjén van, egy társalgó, közösségi tér található. Innen rá lehet látni az udvarra, ahol a gyerekek játszhatnak. Egy belső lépcsőn keresztül jutunk az aulába, ami lehetőséget biztosít nagyobb létszámú összejövetelekre.
Szolgáltatások közül a legfontosabb a gyerekfelügyelet. Az egyszülőség egy kardinális nehézsége, hogy ki felügyelje a gyermeket mikor egy kivételes helyzet áll elő, például egy felnőtt programon való részvétel. A teljes terület középpontjában, az emelt udvaron került elhelyezésre ez a funkció. További szolgáltatások: egy nagy mosókonyha és szárító helyiségek, konditerem, edzőszobák, játékszoba, kerékpárműhely, egy orvosi szoba, ahol rendszeres orvosi vizsgálatok elvégezhetők.
Az új hozzáépítés oktatásra fókuszálnak a funkciók. Egy nagy előadó, egyéni fejlesztésre fókuszáló kisebb leválasztott helyiségek, illetve tanulóterem, ami az idősebb gyerekeknek és felnőtteknek szól.
Üzemeltetési és felügyeleti feladatokat is szükséges ellátni egy ilyen összetett komplexumban. A gondnok a folyamatos karbantartást és szükséges javításokat végzi. Az épületfelügyeleti iroda ellenőrzi a területet. Mivel az átmeneti otthon igénybevételéhez bizonyos kritériumoknak meg kell felelni, fontos, hogy azokat szigorúan be is kell tartani és megkövetelni a lakóktól.
Anyaghasználat
A meglévő épületek anyaghasználata egyszerű. A vakolt, tömör felületek, az erkélyek konzoljai zöld festést kaptak, míg a növényládák fehérek. Az építészeti plasztikussága határozza az épületeket, a visszafogott anyaghasználat ezt elősegíti.
Ennek nyomán az új épületnél a részleges illeszkedést vettem alapul. Fontosabb egy olyan harmonikus, vizuális kapcsolat kialakítása az épületek között, amivel az új és régi közötti különbség érzékelhető. Mindazonáltal a parazita házak építészeti tervezéshez hasonlóan, az épületek szimbiotikus kapcsolatban vannak, azaz csak együtt értelmezhetők.
Tartószerkezet
A tervezett épület vegyes tartószerkezeti rendszerű. A pinceszint és a kiszolgáló mag, mely a szomszédos épülethez csatlakozik, vasbeton szerkezetű. Ehhez csatlakozik egy szerelt építésitechnológiájú rétegragasztott favázas rendszer. A szerkezeti váltás egyik építészeti oka, hogy egyértelműen látható legyen a hozzáépítés, valamint az, hogy a látszó szerkezetek neutrálisak és könnyen befogadhatók legyenek. Egy menedékház anyaghasználatát idézi. Másodrészről a gyors helyszíni munka kivitelezés idejét tudja csökkenteni, és a kivitelezési zaj is kevesebb, ami a környezetben lévő lakóknak kedvez.
Armaganjan Armen Gevorgovics
A cikk a LAKÓGYŰLÉS. Alternatív lakhatási modellek és építészet című felhívásukra érkezett be. A témában megjelent többi írás itt érhető el.
Jegyzetek:
[1] Czischke, D., Peute, M. & Brysch, S. (2023). Together. Ruimte voor collectief wonen (Együtt. Tér a közös élhez). Nai010 Uitgevers.
[2] Dara Turnbull. (2023). Tools to deal with vacant housing (Az üresen álló lakásállomány kezelésének eszközei). Housing Europe Observatory. https://www.housingeurope.eu/resource-1823/tools-to-deal-with-vacant-housing (2024.05.08.)
Irodalomjegyzék:
(sz.n.). (d.n.). Családok átmeneti otthona. Budapest Módszertani és Szociális Intézményei, https://www.bmszki.hu/hu/csaladok-atmeneti-otthona (2024.04.04.)
(sz.n.). (2020) Atelier Kempe Thill, RE-ST, Rozemaai Refurbishment Antwerp. Divisare. https://divisare.com/projects/425434-atelier-kempe-thill-re-st-ulrich-schwarz-rozemaai-refurbishment-antwerp?utm_campaign=journal&utm_content=image-project-id-425434&utm_medium=email&utm_source=journal-id-419 (2024.04.04.)
Ámon K., Czirfusz M., Feldmár N. & Koritár Zs. (2023). Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2023. Habitat for Humanity Magyarország. https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2023/wp-content/uploads/sites/14/2024/01/Habitat_EvesJelentes2023_egybe_240116_02.pdf (2024.05.05.)
ArchDaily (szerk.). (d.n.). Urban Renovation Lormont / LAN Architecture. Archdaily. https://www.archdaily.com/771490/urban-renovation-lormont-lan-architecture?ad_source=search&ad_medium=projects_tab (2024.04.04.)
Bent Madsen (et al). (2023) The State of Housing in Europe 2023. https://www.housingeurope.eu/resource-1811/the-state-of-the-housing-in-europe-2023 (2024. 05. 07.)
Budai Bernadett. (2015) Átmeneti ellátás gyakorlati kérdései. ATOSZ. https://www.meszegyi.hu/wp-content/uploads/File%20storage/M%C3%B3dszertani%20%C3%BAtmutat%C3%B3k/Az%20%C3%A1tmeneti%20ell%C3%A1t%C3%A1s%20gyakorlati%20k%C3%A9rd%C3%A9sei.pdf (2024.04.04.)
Cutieru, A. (2020). The Rehabilitation of Post-War Housing Blocks in 7 Projects. Archdaily. https://www.archdaily.com/935980/the-rehabilitation-of-post-war-housing-blocks-in-7-projects (2024.04.04.)
Czischke, D., Peute, M. & Brysch, S. (2023). Together. Ruimte voor collectief wonen (Együtt. Tér a közös élhez). Nai010 Uitgevers.
Dombrovszky Borbála. (2012). Kivétel vagy főszabály? – a Családok Átmeneti Otthonainak rendszere Magyarországon. Bibó Jogi és Politikatudományi Szemle, 2. 26-27. https://real-j.mtak.hu/23818/2/BJPSZ_2021_2.pdf (2024.05.05.)
Eduardo Souza. (2021). What is Co-Living?. Archdaily https://www.archdaily.com/915335/what-is-co-living (2024.04.04.)
Jelinek Cs., Pósfai Zs. & Czirfusz M. (Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont). (2024) Önkormányzati lakhatási minimum 2024. Utcáról Lakásba! Egyesület. https://lakhatasiminimum.hu/wp-content/uploads/2024/01/Onkormanyzati-Lakhatasi-Minimum.pdf (2024.04.04.)
KSH. (2022). Önkormányzati lakásgazdálkodás 2000-2022. https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0004.html (2024.04.07.)
Manen, S., Brown, K. & Philips, D. (2024). Design study into co-living as a typology of shared living. MVRDV, HUB and Bridges Fund Management. Pure Print Group. Scharle.
Máté Olga (2020). Családok átmeneti otthona. Országgyűlés Hivatal. https://www.parlament.hu/documents/10181/4464848/Infojegyzet_2020_87_csaladok_atmeneti_otthona.pdf (2024.04.04.)
Nagy Anna. (2024). Statisztikák - alapadatok egyszülősökről (Egyszülős központ belső statisztikai dokumentuma). (2024) Egyszülős Központ.
Pintos, P., (d.n.). 300-Unit Social Residence in Coignières / Atelier Téqui Architects. Archdaily. https://www.archdaily.com/998650/300-unit-social-residence-in-coignieres-atelier-tequi-architects?ad_source=search&ad_medium=projects_tab (2024.04.04.)
(sz.n.). (2023). The State of Housing in Europe 2023. In: https://www.housingeurope.eu/resource-1811/the-state-of-the-housing-in-europe-2023 (2024. 05. 07.)
(sz.n.). (d.n.). Anyaotthonok. https://jopasztor.hu/anyaotthonok/ (2024.05.06.)
(sz.n.). (d.n.) Fecskelakás. https://www.budapest13.hu/onkormanyzat/onkormanyzati-jo-gyakorlatok/fecske-lakas/ (2024.05.06.)
Szabó Dávid. (2019). Szociális lakásügy. Kortárs magyar szociális alapú lakásépítés (doktori értekezés). BME. http://hdl.handle.net/10890/13170 (2024.04.04.)
Székely György. (2021). Hajléktalanság régen és most, 2. rész - Szociális lakásépítészet. Építészfórum. https://epiteszforum.hu/hajlektalansag-regen-es-most-2-resz-szocialis-lakasepiteszet (2024.04.04.)
Török, Z. S, & Mihály, B. (2019). A szociális munka válsága a lakhatási válság szemszögéből. Párbeszéd. Szociális Munka, 6 (3). https://doi.org/10.29376/parbeszed.2019.6/3/7 (2024.05.05.)
Turnbull, D. (2023). Tools to deal with vacant housing (Az üresen álló lakásállomány kezelésének eszközei). Housing Europe Observatory. https://www.housingeurope.eu/resource-1823/tools-to-deal-with-vacant-housing (2024.05.08.)
Váradi B. & Berei J. (2021). Útmutató szociális lakásügynökség létrehozásához önkormányzatok számára. Budapest Szapolitikai Elemző Intézet. https://www.budapestinstitute.eu/uploads/UTMUTATO_SZOCIALIS_LAKASUGYNOKSEG_LETREHOZASAHOZ_ONKORMANYZATOK_SZAMARA_2021.pdf (2024. 04.04.)