| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Örökség

Volt egyszer egy híd Budapesten...

1/6

A Kossuth híd 1951 decemberében - Forrás: MTI

A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: egykor.hu

Emléktábla a budai rakparton - Forrás: Wikipédia

A Kossuth híd látképe a budai várból - Forrás: Fortepan

Az épülő Kossuth híd, 1945 - Forrás: Fortepan

A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: Fortepan

?>
A Kossuth híd 1951 decemberében - Forrás: MTI
?>
A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: egykor.hu
?>
Emléktábla a budai rakparton - Forrás: Wikipédia
?>
A Kossuth híd látképe a budai várból - Forrás: Fortepan
?>
Az épülő Kossuth híd, 1945 - Forrás: Fortepan
?>
A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: Fortepan
1/6

A Kossuth híd 1951 decemberében - Forrás: MTI

A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: egykor.hu

Emléktábla a budai rakparton - Forrás: Wikipédia

A Kossuth híd látképe a budai várból - Forrás: Fortepan

Az épülő Kossuth híd, 1945 - Forrás: Fortepan

A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: Fortepan

Volt egyszer egy híd Budapesten...
Épületek/Örökség

Volt egyszer egy híd Budapesten...

2018.01.15. 14:11

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Mistéth Endre, Hilvert Elek

1946. január 15., kedd: megnyitják a gyalogos forgalom számára a budapesti Kossuth hidat, a II. világháború után megépített első állandó dunai átkelőt. Hídmérnökök: Mistéth Endre és Hilvert Elek. A 72 éve épült híd a háborúban felrobbantott budapesti hidak átmeneti pótlására felépített, a Kossuth tér és a Batthyány tér közötti egykori úgynevezett "fél-állandó" híd volt, mely 1946-tól 1960-ig működött.

második világháború befejeztével Budapesten nem maradt ép híd, pótlásukat visszaépítésükig kishajó-közlekedéssel és pontonhidak építésével próbálták megoldani, melyek azonban a folyó téli jégzajlása miatt nem tudták folyamatosan biztosítani a kapcsolatot. Az első állandó híd a Kossuth híd volt, mely 1946. augusztus 20-áig, a Szabadság híd megnyitásáig egyben az egyetlen is volt. A pillérek építése 1945. május 16-án indult, következő év január 15-én megnyitották a gyalogosok, január 18-án az autóforgalom számára. A mindössze nyolc hónapig tartó építkezés rekordgyorsaságúnak számított Mistéth Endre és Hilvert Elek kilencnyílású hidat tervezett, középen egy 80 méteres, mellette egy-egy 55 méteres, a két oldalon a folyó partjai mellett 3-3 darab 27,5 méteres nyílással. A híd az eredeti tervek szerint faszerkezettel készült volna, de végül a két parti nyílást leszámítva acélszerkezettel épült meg; 1954-ben ezeket is acélra cserélték. A kivitelezéshez szükséges vasat a háborús törmelékekből válogatták össze.


A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: egykor.hu
2/6
A Kossuth híd 1946-ban - Forrás: egykor.hu

 

Május 16-án indultak a munkálatok a két rutinos hídmérnök elképzelései alapján. A terv pár nap alatt elkészült, az esztétikum egyáltalán nem számított, és a szoros határidő miatt egy sor olyan rendhagyó műszaki megoldást ajánlottak, amit egyébként valószínűleg veszélyesnek minősítettek volna ők maguk is. Mivel arra sem volt idő, hogy a 19. század közepe óta használt ún. pneumatikus alapozással indítsák a munkát, egyszerűen kihagyták az addig nélkülözhetetlennek vélt műveletet. „Rendkívül rövid idő alatt kellett a nyolc pillért megépíteni, ezért vascső cölöpöket vertek le, majd a cölöpöket körülfogó 15 cm vastag vasbeton köpenyt engedtek le a mederfenékre" – írja dr. Tóth ErnőDuna-hídjaink (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2009) című könyvben.



Az épülő Kossuth híd, 1945 - Forrás: Fortepan
5/6
Az épülő Kossuth híd, 1945 - Forrás: Fortepan



Az építéséhez süllyesztőszekrényeket, ún. keszonokat használtak, ezeket kövekkel rögzítették a mederben, majd a víz kiszivattyúzását követően alapoztak, ahogy Tóth írja: „a pilléreket 2 m magas, víz alatti betonréteggel töltötték ki". Az anyaghasználat is igen változatos volt: a szélső medernyílásokat szögezett faelemek hidalták át, a vasszerkezeteket a Lánchíd és az Erzsébet híd kiemelt ron­csai­ból készítették a Győri Vagongyárban, a középső acél csőszerkezetet a csepeli vasműben gyártották szintén mindenféle roncsok felhasználásával. A májusi kezdés idején nemcsak az anyag-, a szakemberhiány is jelentős volt.

 

A Kossuth híd 1951 decemberében - Forrás: MTI
1/6
A Kossuth híd 1951 decemberében - Forrás: MTI


 

A Kossuth hídnak az eredeti tervek szerint 1946. január 31.-re kellett elkészülnie. Szeptember közepén még csak egy pillér állt a nyolcból, és igaz ugyan, hogy október elején újabb kettővel elkészültek, de áradni kezdett a Duna. Az építés megakadni látszott, de az akkori politikai nyomás hatására aztán november elejétől varázsütésre nőttek ki újabb és újabb pillérek a vízből, s a József Attilának nevezett úszódaru segítségével a középső 28 méteres acélszerkezet is a helyére került. Az építők a mínusz tíz fokos hidegben is napi 16-20 órát dolgoztak, aminek aztán egy halottja lett. A híd teherbírása korlátozott volt; egy idő után már nagyobb autóbuszok nem is hajthattak fel rá. A hidat 10 éves élettartamra tervezték, ennek megfelelően elhasználódása miatt 1957-ben, mikor már nélkülözhetővé vált, forgalmon kívül helyezték, majd 1960-ban lebontották. A medertisztítási munkák 1963-ra fejeződtek be. Helyét az egykori pesti és budai hídfőnél emlékkő jelöli.


Emléktábla a budai rakparton - Forrás: Wikipédia
3/6
Emléktábla a budai rakparton - Forrás: Wikipédia


 

 forrás: Wikipédia és Legát Tibor cikke alapján

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.