| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek/Városépítészet

Az óbudai óriás – a Flórián tér története

1/26

1838-as térkép a területről.

1895-ös térkép a területről.

A Flórián téren volt Fogadalmi oltár (szent Flórián, szent Fülöp, szent Károly szobraival) 1928. Forrás: Fortepan / Benke Imréné

Légifotó, Óbuda és az Óbudai-sziget. Lenn a Hajógyári-öbölnél az épülő Árpád híd első, szerkezetkész szakasza. Ennek folytatásában balra a Flórián tér, ide torkollik a Vörösvári út és a Szentendrei út. Fenn középen a Bogdáni út felett a Filatorigát vasútá

Flórián tér, szemben a Vörösvári út. 1959. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Flórián tér a híd felől a Kórház utca felé nézve. 1969. Forrás: Fortepan / Óbudai Múzeum

Flórián tér, háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház) látszik. 1972. Forrás: Fortepan / Pap Zsigmond György

Flórián tér, szemben a Vörösvári út, balra a Föld utca torkolata. 1972. Forrás: Fortepan / Óbudai Múzeum

Kilátás a Szent Péter és Pál-templom tornyából a Flórián tér felé. 1976. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Rálátás a Flórián térre a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG), az egykori Dohánygyár épületére a Flórián üzletközpontból. 1978. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Flórián tér, a háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház). 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Légifotó, középpontban a Flórián tér, a Szentendrei utat és az Árpád hídat összekötő felüljáró. 1985. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Flórián tér, római kori maradványok a Kiscelli utca felé nézve. 1985. Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Flórián tér, dinnyeárus a Flórián üzletközpont mellett. 1989. Forrás: Fortepan / Kölcsényi Zoltán

Flórián tér, háttérben a Kiscelli utca 12. számú ház. 1989. Forrás: Fortepan / Kölcsényi Zoltán

A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és a Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila

Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila

Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A 884 lakásos "faluház" napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

?>
1838-as térkép a területről.
?>
1895-ös térkép a területről.
?>
A Flórián téren volt Fogadalmi oltár (szent Flórián, szent Fülöp, szent Károly szobraival) 1928. Forrás: Fortepan / Benke Imréné
?>
Légifotó, Óbuda és az Óbudai-sziget. Lenn a Hajógyári-öbölnél az épülő Árpád híd első, szerkezetkész szakasza. Ennek folytatásában balra a Flórián tér, ide torkollik a Vörösvári út és a Szentendrei út. Fenn középen a Bogdáni út felett a Filatorigát vasútá
?>
Flórián tér, szemben a Vörösvári út. 1959. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
?>
Flórián tér a híd felől a Kórház utca felé nézve. 1969. Forrás: Fortepan / Óbudai Múzeum
?>
Flórián tér, háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház) látszik. 1972. Forrás: Fortepan / Pap Zsigmond György
?>
Flórián tér, szemben a Vörösvári út, balra a Föld utca torkolata. 1972. Forrás: Fortepan / Óbudai Múzeum
?>
Kilátás a Szent Péter és Pál-templom tornyából a Flórián tér felé. 1976. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ
?>
Rálátás a Flórián térre a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG), az egykori Dohánygyár épületére a Flórián üzletközpontból. 1978. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
?>
Flórián tér, a háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház). 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
?>
Légifotó, középpontban a Flórián tér, a Szentendrei utat és az Árpád hídat összekötő felüljáró. 1985. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
?>
Flórián tér, római kori maradványok a Kiscelli utca felé nézve. 1985. Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
?>
Flórián tér, dinnyeárus a Flórián üzletközpont mellett. 1989. Forrás: Fortepan / Kölcsényi Zoltán
?>
Flórián tér, háttérben a Kiscelli utca 12. számú ház. 1989. Forrás: Fortepan / Kölcsényi Zoltán
?>
A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
Római kori romok és a Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila
?>
Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila
?>
Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila
?>
Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
?>
A 884 lakásos "faluház" napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
1/26

1838-as térkép a területről.

1895-ös térkép a területről.

A Flórián téren volt Fogadalmi oltár (szent Flórián, szent Fülöp, szent Károly szobraival) 1928. Forrás: Fortepan / Benke Imréné

Légifotó, Óbuda és az Óbudai-sziget. Lenn a Hajógyári-öbölnél az épülő Árpád híd első, szerkezetkész szakasza. Ennek folytatásában balra a Flórián tér, ide torkollik a Vörösvári út és a Szentendrei út. Fenn középen a Bogdáni út felett a Filatorigát vasútá

Flórián tér, szemben a Vörösvári út. 1959. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Flórián tér a híd felől a Kórház utca felé nézve. 1969. Forrás: Fortepan / Óbudai Múzeum

Flórián tér, háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház) látszik. 1972. Forrás: Fortepan / Pap Zsigmond György

Flórián tér, szemben a Vörösvári út, balra a Föld utca torkolata. 1972. Forrás: Fortepan / Óbudai Múzeum

Kilátás a Szent Péter és Pál-templom tornyából a Flórián tér felé. 1976. Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Rálátás a Flórián térre a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG), az egykori Dohánygyár épületére a Flórián üzletközpontból. 1978. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Flórián tér, a háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház). 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

Légifotó, középpontban a Flórián tér, a Szentendrei utat és az Árpád hídat összekötő felüljáró. 1985. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

Flórián tér, római kori maradványok a Kiscelli utca felé nézve. 1985. Forrás: Fortepan / Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ

Flórián tér, dinnyeárus a Flórián üzletközpont mellett. 1989. Forrás: Fortepan / Kölcsényi Zoltán

Flórián tér, háttérben a Kiscelli utca 12. számú ház. 1989. Forrás: Fortepan / Kölcsényi Zoltán

A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és a Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila

Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila

Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián Üzletközpont. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Római kori romok és az aluljáró napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A 884 lakásos "faluház" napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Az óbudai óriás – a Flórián tér története
Helyek/Városépítészet

Az óbudai óriás – a Flórián tér története

2023.03.05. 10:21

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Dosszié:

A tűzvészek ellen oltalmat nyújtó fogadalmi szobor köré szerveződő zegzugos óbudai terecskéből monumentális „nem-térré" fejlődő, mára falunyi lakost befogadó térség története szó szerint a mélyből indult és tart a felszín felé. Bán Dávid írása.

„Valójában nem tér, hanem forgalmi csomópont, mégpedig múzeummal kombinált forgalmi csomópont, melyet a műemlékvédelemre fogékony nemzedék városfejlesztő munkája az óbudai katonai tábor maradványainak megőrzése és lehető bemutatása céljából az északbudai úthálózat rendezése során hozott létre." – írja Kubinszky Mihály a Városépítés című korabeli folyóirat kritikai rovatában 1985-ben, nem sokkal a Flórián tér, alapvetően a jelenlegi formájában is ismert kialakítása után. Kétségtelen, közhelyszámba menő tény, hogy ha a mai főváros területén valahol igazán tetten érhető a régmúlt története, a városnak az ókorra ráépülő több százéves rétegződése, akkor az Óbuda.

A múlt emlékeit az évszázadok a változó igények, a kiépülő várak és a kibontakozó települések lassacskán maguk alá gyűrtek, esetlenként funkcionálisan újrahasznosították, beépítették, máskor azonban a feledés homályában veszni hagyták. Aquincum, az egykori római provincia, Pannónia Inferior – azaz Alsó-Pannónia – fővárosa volt, jól kiépített infrastruktúrával, számos középülettel, amfiteátrummal, gazdag villákkal és nem utolsó sorban méretes katonai táborral. A birodalom határát maga a Duna jelentette, igaz, kisebb ellenerődök a túlparton is megjelentek, aminek nyomai ma is jól láthatóak például az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. Aquincum aranykorát a 2-3. századra datálják, majd két évszázaddal később, a birodalom bukásával együtt a hajdan volt virágzó város is hanyatlásnak indult, lakói elköltöztek, épületei pusztulni kezdtek. A következő évszázadok népvándorlásai során a még meglévő építményeket valamelyest használatba vették, de a 11. században Buda névvel már egy új települést alapítottak a Duna-parti romváros szomszédságában. Miután az udvartartás a jobban védhető mai Vár-hegyre költözött, a hátrahagyott terület már az Óbuda elnevezést kapta, s ott királynéi birtokok alakultak ki, de itt alapított egyetemet 1395-ben Luxemburgi Zsigmond király is. A török hódoltság után egy időre elnéptelenedő mezőváros területe azután Zichy István birtokába került, aki a szőlőterületén kastélyt, kolostort emelt, német telepeseket hívott be, ezáltal Óbudán ismét felpezsdült az élet. A 18. századtól a város Budával párhuzamosan fejlődött, a két település lényegében össze is forrott, majd 1872-ben hivatalosan is – Pesttel együtt – egyesült.

1895-ös térkép a területről.
2/26
1895-ös térkép a területről.

A 19. század elejére Óbuda lakossága jelentő növekedésnek indult, amelynek egyik oka az volt, hogy a 18. században Budáról kitiltott zsidó lakosság itt kapott letelepedési engedélyt. A korábbi, szinte kizárólag mezőgazdasággal és szőlőműveléssel foglalkozó településen megjelent az ipar, a kisipar és a kereskedelem, 1784-től működött itt például a Goldberg kékfestő üzem, majd később a selyemgombolyító. Az 1838-as árvíz Óbudán is nagy pusztítást végzett, a Duna-parti házsorok szinte kivétel nélkül összedőltek, egyedül a korábbi Zichy-kastélyban berendezett katonai raktár élte túl a természeti csapást.

Mindeközben a korabeli római város romjait szinte teljesen befedték a további évszázadok építkezései, a középkori vár maradványait pedig későbbi épületek integrálták magukba. A feledés homályából először 1778-ban bukkant fel a múlt, amikor meszesgödör ásás közben egy sváb szőlősgazda réginek vélt falakra bukkant. A leleteket Schönvisner István régész, latin szakos egyetemi tanár azonosította be, majd kezdte meg az ásatásokat és készítette el az első publikációkat, latin nyelven. A felfedezett fürdőmaradványok izgalmas látványosságként szolgáltak, amely iránt még Mária Terézia is érdeklődést mutatott. A mai Flórián tér alatt megtalált helyőrségi fürdő alapozta meg a későbbi kutatásokat. A 19. századra azonban a már sűrűn beépült Óbudán mindez számos nehézségbe ütközött, a munka Schönvisner után egy időre meg is szakadt. A leletkeresés csak az 1930-as években folytatódott, de az intenzívebb feltárásra csak a II. világháború után, a városrész teljes átépítése során került sor.

A korabeli zegzugos óbudai utcahálózatnak nehéz lenne egy konkrét központi terét kijelölni. A hagyományos vendéglátás a kellemes hangulatú Fő tér köré csoportosult, ahova Buda központjából a 20. század elején már villamossal is ki lehetett jutni. Lényegében a Fő tér alkotta az óbudai térség centrumát. A szomszédágban kialakult, a Dunához közeli Szent Lélek tér mellett futott a Duna-parti helyiérdekű vasútvonal Szentendre irányába. Néhány sarkokkal nyugatra, több kis utca és a Vörösvári utcza metszéspontjában rajzolódott ki a szabálytalan alakú Flórián tér, középpontjában a névadó szobrával.

A Flórián téren volt Fogadalmi oltár (szent Flórián, szent Fülöp, szent Károly szobraival) 1928. Forrás: Fortepan / Benke Imréné
3/26
A Flórián téren volt Fogadalmi oltár (szent Flórián, szent Fülöp, szent Károly szobraival) 1928. Forrás: Fortepan / Benke Imréné

A korabeli Óbudát a pestisjárványok mellett a tűzvészek is rendszeresen sújtották, ezért Gróf Zichy Miklós felkérte Bebo Károly szobrászmestert, hogy az újabb csapásokat megelőzendő fogadalmi szobrokat állítson. A tűzvészek ellen oltalmazó Szent Flórián- és a pestistől védelmező Borromei Szent Károly-szobrokat 1758-ban – akkor már csak Zichy özvegyének jelenlétében – avatták fel, amit később, az 1863-as komáromi, máig legsúlyosabb hazai földrengés után Néri Szent Fülöp alakjával is kiegészítettek, aki a földrengések elleni védelemre hivatott. A szoborcsoport eredetileg a Zichy-kastély előtt állhatott, majd 1819-ben került a korábban névtelen útkereszteződésbe, amelyet ezután a népnyelv Flórián térnek, a mögötte nyíló utcát pedig Fórián utcának kezdett hívni. A Flórián elnevezés az 1874-es térképen már hivatalosan is megjelenik. A 20. század elején a felélénkülő forgalmat egyre jobban zavarta a térség közepén álló szoborcsoport, amelyet vaskorláttal igyekeztek megvédeni. 1919-ben a szobrokat megrongálták, majd 1928-ban lebontották, a téren innentől már csak a névadó szobra maradt meg, igaz, az is áthelyezve. Új helyén azonban egyfajta népszerű találkozóhely, társadalmi középpont lett. A mulatni vágyók innen indulhattak el Óbuda kétszáznál is több vendéglőjének, kocsmájának, cukrászdájának egyikébe, de szintén itt vártak jobb sorsukra a munkát keresők, a „Flórián-huszárok". „Nem valami katonai alakulat volt. 1930 körül ott még állt a Szent Flórián szobra, azt ülték körül a munkanélküliek, várták, kell-e kiskocsit húzni a piacon. Némelyiknek szerencséje volt: jöttek a borbélyinasok, elvitték őket, hogy borotválni tanuljanak a képükön." – szemlélteti a tér életét egy visszaemlékező 1959-ben, a városrész teljes átalakulása idején. A Flórián szobor végül az Árpád híd építésekor, az ahhoz kapcsolódó területrendezéssel együtt került el a helyéről.

A Szentendre és a Pilis felől érkező főútvonalak találkozási pontjában élénk kereskedelmi élet alakult ki, a szomszédos Tavasz utcában piac nyílt. A tér keleti oldalán dohánygyár létesült, majd a századfordulón két kétszintes üzletház is épült, amelyek látványosan kiemelkedtek akkor még igencsak szerény, földszintes házakkal tarkított környezetükből. Ezek egyikében működött a Fűszer Udvar, (később Gittinger György fűszer- és gyarmatárú kereskedése), vele szemben pedig a Weisz Áruháza, ami később Körtvélyessy áruház, de még inkább „Csemege-ház" néven vált közismertté. Az 1910-as évtized elején nyílt meg a Flórián Mozgó filmszínház, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal, egy időben Felszabadulás Mozi névvel, de egészen 2000-ig működött.

Flórián tér, szemben a Vörösvári út. 1959. Forrás: Fortepan / FŐMTERV
5/26
Flórián tér, szemben a Vörösvári út. 1959. Forrás: Fortepan / FŐMTERV

„Az óbudai Flórián tér fél évszázaddal ezelőtt még a fővárosba olvasztott kisváros egyik tere, macskaköves úttesttel, zötyögő kocsikkal és mindenekelőtt a tér hangulatát meghatározó földszintes házakkal a környéken. Talán csak a villamos utalt valamikor arra, hogy ez a kisvárosi tér Budapesthez tartozik." – írta Kubinczky 1985-ben, a teret ért legjelentősebb változások befejezésekor.

Noha az Óbudát és a Flórián tér környékét ért erőteljes urbanisztikai változások csak az 1950-es évektől indultak el, az első tereprendezések már 1939-ben, az Árpád híd kezdődő, majd egy időre leálló építkezésével együtt megtörténtek. Az 1944-ben készült légifelvételen, a Dunába elhelyezett pillérek mellett az is jól kivehető, hogy a parttól a Flórián térig már megtörtént az új útvonal kijelölése, megkezdődtek az épületbontások. 1941-ben a beépítésre és korszerűsítésre írtak ki pályázatot, amelyre Olgyay Viktor és Olgyay Aladár nagyszabású tervet nyújtott be.

Az 1950-re elkészült dunai átkelő gyökeresen megváltoztatta a korábbi kisvárosi hangulatú térség életét, a közvetlen pesti kapcsolat megteremtésével közlekedési és kereskedelmi szerepe jelentősen megnőtt. A téren ugyan már 1907-ben megjelent a villamosközlekedés, a 33-as vonal megérkezésével, a pesti útvonal megteremtésével új irányok nyíltak meg. A Flórián tér körforgalommal osztotta szét a hídról érkezőket Szentendre, a Pilis vagy Újlak irányába. Az egyre élénkülő forgalom és a növekvő lakosságszám azonban állandó problémát jelentett, ezért az 1960-as években a „kisvárosi hangulatú" óbudai központ szanálásába kezdtek. 1969 és 1975 között épült fel a mai panelházas lakótelep, elsőként a Szentendrei út és Kórház utca sarkán álló tömbbel. 1970-ben költözhettek be a lakók a Faluházként is elhíresült, a városképet is markánsan meghatározó Szőlő utcai szalagházba, az ország legnagyobb lakótömbjébe, amelynek történetét Torma Tamás mutatta be az Építészfórumon. A lakótelep átadására készült el a korábbi „Csemege-ház" helyén Törőcsik Sándor, a LAKÓTERV építészének tervei alapján a Flórián Áruház, amelyet akkoriban az ország első bevásárlóközpontjaként aposztrofáltak. Ugyanakkor nem készült el az a tervezett lakótelepi központot, amely a tervek szerint három 20-30 emelet magas toronyházból, kultúrházból, tanácsházból állt volna, a Vörösvári út felett átvezető gyalogos felüljáróval és további hatalmas, piramisszerű lakótömbökkel. Az így szabadon maradt területet autóparkoló és park foglalja el.

Flórián tér, háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház) látszik. 1972. Forrás: Fortepan / Pap Zsigmond György
7/26
Flórián tér, háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház) látszik. 1972. Forrás: Fortepan / Pap Zsigmond György

Az építkezésekkel egy időben a korábban félbemaradt ásatások is új lendületet vettek. Még az 1960-as években kerültek napvilágra a fürdő keleti zárófala, egy 13 méter átmérőjű exedra, valamint több helyiség. Később az áruház alapozási munkálatainál kiderült, hogy a fürdő a Szentendrei út nyugati oldalán is folytatódik, egészen az áruház vonaláig.

A forgalom és a városrész növekedésével lépést tartva az 1980-as években megvalósult az Árpád híd kiszélesítése a mai kétszer három forgalmi sávosra, középen az újra megjelenő villamosvágányokkal – előzőleg a téren átfutó 11-es és 33-as viszonylat közlekedése 1981-ben megszűnt. A Flórián téren két különálló kétsávos felüljáró épült az Árpád híd és a Szentendrei út között közvetlen összeköttetést teremtve. A térbe való újabb beavatkozás egyben esélyt adott a régészek számára, hogy folytassák a római romok feltárását, de a beépített terület nem tette lehetővé összefüggő terület kibontását. Az ásatás 1981-ben a hídépítési munkálatok megkezdésével indulhatott el ismét és 1984-ben ért véget, amikorra a fürdő számos helyiségét sikerült feltárni, igen jelentős leletegyüttest megmenteni, konzerválni. A közlekedési csomópont alatt komplex aluljárórendszert alakítottak ki, amely nagyban figyelembe vette a leletek elhelyezkedését, lényegében ezek mentén alakult ki a nyolc, rámpával ellátott – tehát már az 1980-as években akadálymentesített – lejárat. A részben nyitott aluljárórendszerben nyílt meg a régészeti leleteket mindenki számára bemutató Fürdőmúzeum, amelyet 1985-ben úgy adtak át üzemeltetésre, őrzésre a Budapesti Történeti Múzeum számára, hogy közben költségvetési forrást nem biztosítottak a fenntartásra.

Flórián tér, a háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház). 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás
11/26
Flórián tér, a háttérben a Szőlő utcai sávház (Faluház). 1982. Forrás: Fortepan / Urbán Tamás

A térnek az 1980-as években, a tervezőasztalon elképzelt teljes beépítése végül elmaradt, így „kényszerből" hatalmas zöldfelületet kapott, és megvolt a lehetőség arra, hogy a használói organikusan lakják be. Igaz, a korabeli Fővárosi Kertészeti Vállalat próbált némi többletet belevinni a térségbe, építettek görkorcsolya- és kerékpárpályát, amelyeken azonban hamar fogott az idő vasfoga. Igen egyszerű eszközökkel kialakított játszótér is várta a Faluházban élő – nem beszélve a környező épületekből érkező – gyerekeket, akik az aluljáró melletti lankákat szánkópályának is használhatták. A zöldterületen a nyári időszakban egy ideig még ideiglenes vurstlit is felállítottak, körhintával, dodzsemmel. A parkban 1996-ban leplezték le a közlekedési balesetben elhunytak emlékművét, Mihály Gábor alkotását. 2012-ban a térre visszakerült a korábban a Kiscelli Múzeumban őrzött Szent Flórián szoborcsoport és a fogadalmi oltár. A főalakokat sikerült restaurálni, de Borromei Szent Károly szobra annyira rossz állapotban volt, hogy újra kellett faragni.

A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
16/26
A Flórián tér napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián Üzletház a maga módján sikeresen túlélte a rendszerváltás viharait és a piaci struktúraváltást, 2012-ben felújították és mind a mai napig működik. A Faluháznak nevezett, 800-nál is több lakásában mintegy 3000 lakost befogadó, 15 lépcsőházas hatalmas szalagházat, amelyet eredetileg 40-50 éves időtartamra terveztek a 2000-es években, Európai Uniós forrásokból felújították és energiahatékonyan korszerűsítették, ekkor kapta a ma is látható, a zöld árnyalataival játszó homlokzati festését. Az előtte elterülő park sorsa, megújulásának terve azonban állandóan terítéken van, legutóbb a lakosság bevonásával közösségi tervezés keretében próbálták annak jövőbeni funkcióját meghatározni, kialakítani.

Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila
18/26
Romkert a Szentendrei úti felüljáró alatt. Fotó: Gulyás Attila

A Flórián tér mára a szellős térségével, római emlékeivel egyfajta szokatlan térképződményként megmarat masszív közleskedési rendszernek és óbudai alközpontnak. Noha több, mint a Kubinszky Mihály említette múzeummal megspékelt közlekedési csomópont, hagyományos értelemben nehéz urbánus agoraként tekinteni rá. Több ideiglenesnek szánt eleme idővel megszilárdult, ugyanakkor fél évszázada folyamatosan keresi a téralkotás lehetőségeit.

A 884 lakásos "faluház" napjainkban. Fotó: Gulyás Attila
26/26
A 884 lakásos "faluház" napjainkban. Fotó: Gulyás Attila

Bán Dávid

 

Forrás:
Budapest, 1984. (22. évfolyam, 10. szám)
Holló Szilvia Andrea: Budapest régi térképeken 1686-1896. Officina Nova, Budapest, 1994
Műemlékvédelem, 1993 (37. évfolyam, 1. szám)
Városépítés, 1985 (21. évfolyam, 3. szám)
https://mut-mutato.blog.hu/2013/03/25/az_obudai_florian_ter_es_a_kutyasetaltato_park_tortenete
https://pestbuda.hu/cikk/20220718_a_magyar_regeszet_bolcsoje_mult_es_jovo_talalkozasa_az_obudai_florian_teren

 

Szerk.: Winkler Márk

 

Az írás megjelenését az Építészfórumon a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.