Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Nézőpontok/Történet

A vidék és a város találkozása: a Baross tér története – II. rész

1/26

Baross tér a Thököly út felé nézve, 1917. (Fortepan / Berecz)

?>
Baross tér a Thököly út felé nézve, 1917. (Fortepan / Berecz)
?>
Baross tér, Keleti-pályaudvar, 1926 (Fortepan / Pesti Brúnó)
?>
Villamoscsomópont a Baross téren, a Keleti pályaudvar előterében, 1935 (Fortepan / Ted Grauthoff)
?>
Baross tér, küldöttség vonulása a Keleti pályaudvartól a Rákóczi út felé, 1937 (Fortepan / Mezey Ferenc)
?>
Baross tér, Keleti-pályaudvar, 1938 (Fortepan / Barbjerik Ferenc)
?>
Baross tér, szemben a 20-21. számú ház, 1944 (Fortepan / Lissák Tivadar)
?>
Baross tér, Capitol mozi, a Keleti pályaudvar mellett a Verseny utcánál, 1955. (Fortepan / Kurutz Márton)
?>
Zöldségárus a Baross tér 1. számú ház előtt, 1956 (Fortepan / Keveházi János)
?>
Baross tér és a Rákóczi út 1956. október 29-én. Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele (Fortepan / Balla Demeter / Hegyi Zsolt jogörökös adománya)
?>
Baross tér a Rákóczi út felől a Kerepesi út felé nézve, 1956 (Fortepan / Magyar Pál)
?>
Baross tér a Keleti pályadvar előtt. Balra a Thököly út házsora látszik a Dózsa György út irányába nézve, 1956. (Fortepan / Magyar Rendőr)
?>
Keleti pályaudvar, 1956 (Fortepan / Nagy Gyula)
?>
Baross tér 1, 2 és 3 sz., 1956 (Fortepan / Nagy Gyula)
?>
Baross tér 20-21. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11, 1957 (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)
?>
Baross tér 1. - 3., a Rákóczi utat a Fiumei úttal összekötő háztömb, 1957 (Fortepan / UVATERV)
?>
Baross tér, balra a Rákóczi út, jobbra a Rottenbiller utca torkolata. 1957 (Fortepan / UVATERV)
?>
Baross tér a Rákóczi út és a Rottenbiller utca között, 1957 (Fortepan / UVATERV)
?>
Baross tér, balra a Bethlen Gábor utca torkolata. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11, 1958 (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)
?>
 Baross tér. Háttérben balra a Park Szálló, mellette metróépítkezés. 1959. május 1. (Fortepan / Ongrádi Melinda)
?>
Baross tér a Rákóczi út és a Rottenbiller utca között, 1961 (Fortepan / Móra András)
?>
Baross tér, a metróépítés területe, szemben a Thököly út házsora, 1968 (Fortepan / UVATERV)
?>
Baross tér a Rákóczi út felé nézve, az aluljáró és a metróállomás, valamint a Rottenbiller utcai felüljáró építése idején, 1969 (Fortepan / Fortepan/Album057)
?>
Baross tér, 1970 (Fortepan / Kristek Pál)
?>
Baross tér, balra a Thököly út, jobbra a Verseny utca torkolata. Engedély nélküli árusok Baross Gábor szobrának talapzata előtt, 1980 (Fortepan / Rubinstein Sándor)
?>
Baross tér, benzinkút a Keleti pályaudvar indulási oldalánál, 1983 (Fortepan / Magyar Rendőr)
?>
Kerepesi út, KGST piac. Kilátás az Ügetőpálya tornyából a Keleti pályaudvar és a Baross tér felé, 1989 (Fortepan / Urbán Tamás)
1/26

Baross tér a Thököly út felé nézve, 1917. (Fortepan / Berecz)

A vidék és a város találkozása: a Baross tér története – II. rész
Nézőpontok/Történet

A vidék és a város találkozása: a Baross tér története – II. rész

2021.10.22. 08:40

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Budapest

Címkék:
történelem, városépítészet

Vélemények:
2

Dosszié:

A Keleti pályaudvar adja meg a mai Baross tér alapvetését. Megépülte nem csak a közlekedés számára volt meghatározó momentum, hanem aktívan formálta a környék ingatlanfejlesztéseit, társadalmi és kereskedelmi életét is. Milyen kapcsolatba került a várossal az új térség? Bán Dávid írása.

1884. augusztus 16-án adták át a forgalomnak a Magyar Királyi Államvasutak ékkövének számító új Központi – majd 1892-től már Keletinek nevezett – pályaudvart a Kerepesi és Csömöri (ma: Thököly) utak találkozásánál. Elhelyezkedésével a Nyugatihoz képest egy körúttal a városközponttól kijjebb került, ami a környék urbanisztikai fejlődésének előnyére válhatott, de mindenképpen meg kellett erősíteni a várossal való szorosabb közlekedési kapcsolatát. Az átadás után készült fényképeken is jól látszik, hogy a pályaudvar előterét kellemes sétatérnek rendezték el virágágyasokkal, zöld szigetekkel és gyalogos útvonalakkal. Az ekkor még nevesincs téren hamar élénk közlekedési csomópont alakulhatott ki, ami nem volt előzmény nélküli.e=-]

Sorozatunk előző részében már említettük, hogy a Belvárosból kelet felé tartó Kerepesi (ma: Rákóczi) út már évszázadok óta jelentős kereskedelmi útvonal volt. 1827-ben innen indult a kísérleti jelleggel megépített, Kőbányára vezető lebegő vasút, igaz, ez a vállalkozás nem bizonyult túlságosan hosszúéletűnek. Az első „igazi" vaspálya 1868-ban érte el a térséget, amikor a Belvárosból a Városliget felé tartó lóvasút vonala itt fordult a Kerepesi útról a mai Rottenbiller utcába. A Központi pályaudvar megépítése után egy évvel már Zugló felé is járt lóvasút, majd 1888-ban a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) Cinkotáig, később már Gödöllőig közlekedő HÉV vonalának belső végállomását a pályaudvar érkezési oldala mellett hozták létre. Folyamatosan zajlottak a villamosvonal-építések, így hamarosan a térre rávezető minden lényeges útvonalon vágányokat találunk. A BKVT által üzemeltetett barna színű villamoskocsik Óbudától Kelenföldig, a Városligettől a Haller utcáig a város legfontosabb pontjai felé nyújtottak közvetlen közlekedési kapcsolatot. A 20. század első évtizedében már tíz különböző BKVT vonal érintette a teret, majd 1913-ra a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) kiépítette a Nyugati pályaudvarral közvetlen – igaz, a belső városrészeken álandóan kanyargó – kapcsolatot teremtő vonalát, elindultak a térről a sárga villamosok is.

Baross tér, Keleti-pályaudvar, 1926 (Fortepan / Pesti Brúnó)
2/26
Baross tér, Keleti-pályaudvar, 1926 (Fortepan / Pesti Brúnó)

A pályaudvar átadásával egyidőben és azt követően, az erzsébetvárosi oldalon sorra épültek ki a sakktáblaszerűen kialakított szabályos utcahálózat bérházai, a maga idejében magas színvonalú lakhatást biztosítva. A folyóvízzel, gázszolgáltatással ellátott, jellegzetes gangos házak megjelenésével a környék lassan elnyerte a ma is ismert arcát. Az új lakónegyed mellett a térségben változatlanul fontos szerepet kaptak a nagy területű intézmények: Köztemető, Légszeszgyár, Lóvásártér, Lóversenytér, valamint a pályaudvar üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó műhelyek és raktárak, illetve a posta.

Szintén a pályaudvar átadását követve, a Kerepesi úti oldalon a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete megépítette az úgynevezett „Nyolcház" tömbjét. A Festetics, Lóvásár és Mosonyi utcák által határolt kéthektáros területen hat darab U alakú és két I alakú épület áll. A Kerepesi útra néző három, eredetileg háromemeletes épület kezdetektől fogva irodaházként szolgál a vasúttársaság számára. A pályaudvar közelsége miatt a második világháborúban súlyos károkat szenvedtek, az ezt követő rekonstrukció során került rájuk az emeletbővítés és készültek el az épületeket összekötő zárt hidak. Ma a MÁV Budapesti Pályavasúti Területi Igazgatósága működik bennük. A további épületekben eredetileg a vállalat tisztjeinek és dolgozóinak alakítottak ki szolgálati lakásokat, amelyek ma is lakásként funkcionálnak. A társasházként működő épületekben a MÁV-nak jelentős tulajdonrésze maradt és közel 800 vasúti dolgozó lakik bennük.

A teret a pályaudvar megnyitását követően nem sokkal már hamar három-, négyemeletes épületek vették körül, a földszinten üzlet- és vendéglátóhelyiségekkel. A Belvároshoz közeli torkolatnál, négyszintes szálloda, a Központi – azaz Central – nézett rá a térre, étteremmel, kávéházzal. Idővel két újabb szálloda épült a szomszédságában, a magasabb Imperial és az egyemeletes Debrecen. A második világháborút ez utóbbi kettő igen, a Központi nem élte túl, épületét lebontották. Az 1960-as években a saroktelek ismételt beépítésével, a Debrecen lebontásával és az Imperial körbeépítésével egy új, hatalmas szállodatömb jött létre, a Szabadság. A méretes szállót 1983-ban két évre bezárták és a felújítás mellett emeletráépítéssel tovább bővítették, új homlokzattal látták el, majd 1985-ben elegáns lokállal, minőségi étteremmel és cukrászdával kiegészített négycsillagos szállodaként nyitották meg ismét, Grand Hotel Hungaria névvel. A Köztemető (ma: Fiumei) út sarkán állt a József főherceg Szálloda és Kávéház, a Baross tér 10. alatt pedig 1918-ban nyílt meg a Park Szálló.

Baross tér 20-21. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11, 1957 (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)
14/26
Baross tér 20-21. Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11, 1957 (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei)

A Verseny utcai torkolatban már a pályaudvar megépülése előtt üzemelt az első Magyar Királyi Mozgóposta-hivatal Főnökség, amely a vasút megjelenésével hatalmas csomagfeldolgozó üzemmé fejlődött. Maga a postahivatal eleinte a pályaudvar épületében kapott helyet, majd 1912-re épült meg annak tőszomszédságában a ma is létező 72-es posta épülete. Előterében – a mai parkoló hátsó szélén – 1924-ben nyílt meg a Capitol Mozi egy korábbi katonai barakk épületében, jelentős átalakítás után. Elődje a téren 1909-ben létesült első mozi, a Keleti Bioskop volt, amely utána többször kényszerült költözésre mire megnyílhatott a New York-i pompás filmpaloták nyomdokaiba igyekvő Capitol, amely nyolcszáz kényelmes ülőhellyel és premierfilmekkel hirdette magát.

1892-ben meghalt a vasút atyjaként is aposztrofált, nagy népszerűségnek örvendő „vasminiszter", Baross Gábor. A főváros vezetése alig négy nappal később már úgy döntött, hogy a józsefvárosi Stáció utca nevét Baross utcára változtatják. Néhány hónappal később közadakozás indult egy méltó emlékmű létrehozására. A megalakult szoborbizottság pályázatot írt ki az emlékmű megalkotására, amelyet Stróbl Alajos alkotásterve nyert meg. A szecessziós stíluselemekkel operáló terv azonban egyes szakértők szerint építészetileg kivitelezhetetlennek bizonyult, ezért végül a második helyezett tervvel bemutatkozó Szécsi Antallal kötöttek szerződést. A háromalakos – Baross mellett a közlekedést és a kereskedelmet szimbolizáló két mellékalakkal –, talapzatán bronzkoszorúval kiegészített, monumentális alkotás avatására azonban végül 1898. november 20-áig kellett várni, részben az időközben végrehajtott kisebb korrekciók, majd Erzsébet királyné váratlan halála miatt.

A tér kiemelt pontjára helyezett, a Belváros felé néző szoborcsoport kiemelt szerepet kapott a téralkotásban. Egyfajta avantgárd kitérőként, a szobor a Tanácsköztársaság idején, 1919. május elsején ideiglenes burkolatot kapott. A főváros köztéri szobrainak egy nagy részét ugyanis erre a napra különböző mértani formákat felvevő vörös drapériákkal vonták be, amelyekre jelszavakat és jelképeket helyeztek el, így a Baross-szobrot is pár napra gúlába öltöztették. A teret ért második világháborús bombatalálatok és az itt zajló tűzharcok következtében a szoborcsoport megsérült, Baross főalakja ledőlt és fejjel a földbe fúródott. A károk azonban szerencsére nem bizonyultak végzetesnek, így a csoportot idővel helyreállították. A metróépítést kísérő aluljáróépítés következtében azonban eredeti pozíciójából elmozdították és 1971-ben a Verseny utcai torkolatban, lényegében eldugott helyre állították. A 4-es metró építését kísérő térrendezés során, 2014-re kerülhetett vissza ismét a pályaudvar előterébe.

Baross tér, Capitol mozi, a Keleti pályaudvar mellett a Verseny utcánál, 1955. (Fortepan / Kurutz Márton)
7/26
Baross tér, Capitol mozi, a Keleti pályaudvar mellett a Verseny utcánál, 1955. (Fortepan / Kurutz Márton)

Az időközben (1902-ben) Barossról elnevezett tér mindig is a közlekedés és a találkozások térsége volt. A villamosvonalakkal egyre jobban körbeszőtt parkos belső területen  vidék és város találkozhatott egymással. Cselédlányok érkeztek vidékről és a Baross szobor körült spontán kialakult, a népnyelv által csak cselédkorzónak nevezett találkozóhelyen kaphattak címeket, juthattak munkalehetőséghez, hétvégénként pedig itt találkozhattak földijeikkel.

Ugyanakkor a téren is szépszámmal megfordultak abból az 1,2 millió emberből, akik a munkanélküliség és a szegénység elől a század első évtizedeiben a – főleg Amerikába irányuló – kivándorlást választották. Az 1909-ben meghozott szabályozás megnehezítette a kivándorlást, ezért többen rekedtek a pályaudvar környékén. Számukra, valamint a szintén nagy számban érkező visszatelepülők részére többé-kevésbé ideiglenes szálláshelyet kellett a környéken biztosítani. Ezt eleinte a vasút melletti barakkokban, majd a Kivándorlási Alap által megvásárolt bérházban oldották meg, 1923-ban pedig a Fiumei út sarkán megnyílt a Kivándorlók Otthona. A pályaudvar hatására a téren sokszor zajlottak tervezett vagy spontán reprezentatív események: ünnepi, politikai, egyházi, főméltósági fogadások, búcsúztatások, sikeres sportolók köszöntése a világversenyről hazaérkezések alkalmából. A tömegek ekkor spontán vagy szervezett módon lepték el a teret, a pályaudvar és a környéke pedig alkalmi díszletekbe burkolózott.

Az 1920-as évekre a teret behálózó villamosvágány-hálózat már elérte bővítése határát, de a járatok kapacitásfejlesztésére jelentős igény mutatkozott. A problémák orvoslásának érdekében 1926 októberére a vágányhálózatot átrendezték, de az eredmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ahogy Lampel Hugó a BSzKRT tanácsosa értekezésében írta: „Szegény beteg, akit évek óta folyton operálnak és folyton betegebbé tesznek. A Keletibe vonattal érkezőknek, ha a Rákóczi útra akarnak villamossal eljutni, öt vágányon kell keresztülsétálniuk. Ez igen veszélyes megoldás! Itt nemcsak a közönség zsúfolódik össze, hanem a villamosvonatok idővesztesége is jelentős. Teljesen értelmetlen ott a villamosoknak „s" és „z" alakban járni, amikor az indulási oldalon hurokvágányt készítettek."

Baross tér, szemben a 20-21. számú ház, 1944 (Fortepan / Lissák Tivadar)
6/26
Baross tér, szemben a 20-21. számú ház, 1944 (Fortepan / Lissák Tivadar)

A pályaudvar és környezete kiemelt háborús célpont volt, ezért a második világháború végét jelentés károkkal érte meg. Egy ideig felmerült annak a gondolata is, hogy a megsérült pályaudvar-épületet teljesen lebontják és helyére egy újat emelnek, de végül a felújítás mellett döntöttek. A helyreállítás kiemelt jelentőségű volt, ezért az első hároméves terv első évére, 1947-re már végeztek is a munka legnagyobb részével, többek között hála a Feketeházy János által tervezett moduláris tetőszerkezet javíthatóságának.

A háború után sem lankadó villamosforgalom mellett egyre több buszvonal és az 1950-es évek közepétől beinduló trolibusz is megjelent a téren. A járatok átszervezése a háború végnapjaiban felrobbantott dunai hidak újjáépítését követte, illetve sokáig komoly problémát okozott az Erzsébet híd hiánya. A legjelentősebb közlekedési változást azonban a metró kiépülése és az ahhoz kapcsolódó, a motorizációt előtérbe helyező térátszervezés jelentette. 1969-ben elkészült a Rottenbiller utcát és a Mező Imre (ma: Fiumei) utat összekötő autós felüljáró, amely keresztülszeli a tér látványát, erőteljesen átírja a Rákóczi út és a Baross tér vizuális kapcsolatát.

A következő években kiteljesedett az aluljárórendszer is, amely a pályaudvar és a metró, valamint a környező utcák és a további közlekedési eszközök között teremtett szintén nem feltétlenül jól sikerült kapcsolatot. A gödörnek is becézett, nagyrészt nyitott földalatti aluljárórendszert villamosvágányok és autóút hurkolta körül, lényegében megszűntetve ezzel a pályaudvar főbejáratának felszíni megközelítését. Helyette a pinceszinten kialakított új pénztárcsarnok felől lehetett fellépcsőzni a csarnoktérbe, a peronokhoz. A közlekedéséért oly sokat tett Baross Gábor emlékét megörökítő szobrot épp a közlekedés oltárán feláldozva helyezték át az indulási oldal mellé, elhanyagolt pozícióba. Látványát idővel benzinkút is takarta, körülötte buszvégállomások jöttek létre, tövében és az pályaudvar mindkét oldalán pedig az 1980-as évek eltűrt feketepiacának, az úgynevezett lengyel piacnak az árusai sefteltek.

Keleti pályaudvar, 1956 (Fortepan / Nagy Gyula)
12/26
Keleti pályaudvar, 1956 (Fortepan / Nagy Gyula)

A Rákóczi út felől érkező villamosvonalat 1972-ben, a Thököly út irányába tartó vágányokat az 1990-es években – több év vegetálás és állandósuló villamospótlás után – bezárták. Ez előbbi szakaszt a 2-es, az utóbbit az akkor még a Bosnyák térig tervezett 4-es metróval kívánták kiváltani. A pályaudvar épületének, az aluljárórendszernek és a térnek az állaga az 1990-es évekre erőteljesen elhanyagolódott. Az évtized közepétől kezdve átfogó rekonstrukciós tervet dolgoztak ki a pályaudvar épületének megújítására, újrafogalmazására. A csarnok kritikus állapotban levő tetőszerkezete azonban 1997-ben egy vonórúd szakadás következtében életveszélyessé vált, elkerülhetetlenné vált a tetőzet teljes és gyors cseréje.

Szintén ezzel egyidőben zajlott az épület műemléki rekonstrukciójának első üteme: megújult a főhomlokzat, újrafaragták a párkányzat hiányzó négyes szoborcsoportját. A tervezett II. ütem előkészítését Hajnal Zsolt irányította, elképzelése szerint egy nagyszabású rekonstrukcióval modernizálódott volna a pályaudvar. A vágányokat hátrébb húzva felszabadulna a csarnok terének első része, ami szellősen egybenyílna a kibővült pinceszinttel, ahol a pénzárak mellett új kereskedelmi terek nyílhatnának. A vágányok rövidítésével a pályaudvar két oldala is jó kapcsolatba kerülhetne egymással. Egy merészebb elképzelés az idővel megszűnő Józsefvárosi pályaudvar elővárosi forgalmát a Kerepesi út alatti létesítendő felszíni vágányokra vezette volna, az itt kialakítandó állomás pedig a jelenleginél jóval közvetlenebb kapcsolatba léphetne a metróállomással.

Kerepesi út, KGST piac. Kilátás az Ügetőpálya tornyából a Keleti pályaudvar és a Baross tér felé, 1989 (Fortepan / Urbán Tamás)
26/26
Kerepesi út, KGST piac. Kilátás az Ügetőpálya tornyából a Keleti pályaudvar és a Baross tér felé, 1989 (Fortepan / Urbán Tamás)

Az átfogó rekonstrukció végül mind a mai napig elmaradt, helyette részmegoldások születtek: igényes módon megújult az indulási oldal korábbi pénztárcsarnoka és már-már az enyészettől menekültek meg a Lotz Károly és Than Mór freskók – a tetőszerkezet hiányosságai miatt azonban sajnálatosan máris a beázás jelei mutatkoznak –, az egyik oldalfolyosón Kormányablak létesült, de mindezek nem pótolják a pályaudvar végiggondolt felújítását.

A tér történetének utolsó nagyobb állomása a 4-es metró 2014-es átadása volt, amellyel egy időben átalakították a felszín alatti aluljárórendszert és megújult a felszín is. A motorizáció és közlekedés túlsúlyát – részben a feleslegessé vált villamos hurokvágányok felszámolásával – sikerült valamelyest enyhíteni, maga a Baross-szobor is visszatérhetett száműzetéséből, de mégsem tudták megteremteni a várt, valódi intermodális csomópontot. Az elszalasztott lehetőségekről az Építészfórum hasábjain korábban már beszámoltunk.  Legújabban a tér déli oldalán évtizedekig árválkodó hatalmas foghíjtelke épült be, nemrég adták át a német InterCity szállodahálózat első hazai egységét. A pályaudvar és a Baross tér közben töretlenül éli életét, a több közlekedési térséghez hasonlóan megtűrt, de kevésbé szeretett módon.

Bán Dávid

 

Források:

K. Juhász Erzsébet: A kocogó lóvasúttól a metróig

Holló Szilvia: Budapest régi térképeken. Officina Nova, 1994.

Pilinyi Péter: Baross tér

Prohászka László: Szoborsorosok. Kornétás, 1994.

Vasárnapi Újság, 1884. 35. szám

Vörös Tibor: Vasúti építészet. Magyar Államvasutak Zrt., 2009.

Vélemények (2)
Reki
2021.10.24.
09:22

A pályaudvar előtti fából készült plató, padokkal jó ötlet volt, de mára teljesen lepusztult, szeméttel teli. Azt is rendbe kéne hozni.

Reki
2021.10.24.
09:19

A Baross tér legutóbbi átépítése évekig tartott, nagy felfordulással járt, ehhez képest az eredmény lehangoló. Nagy, kihasználatlan, nyitott aluljáró terek, fák, növények hiánya, a Baross szobor eldugása a tér legtávolabbi pontjára, ahol nem érvényesül. Még lehetne valamit korrigálni azzal, ha lefednék a pályaudvarhoz közeli aluljáró teret, oda, a pályaudvar főhomlokzata elé visszahelyeznék a Baross szobrot, és ha már fák ültetésére alig van lehetőség, legalább kerámia tartókba helyezzenek el sorban fákat, mint ahogy a Rákóczi út elején ezt megoldották. Kis ráfordítással lehetne javítani a tér kinézetén.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk