| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Emberek/Portré

Tarnai István emlékére – Sipos György írása

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Tarnai István emlékére – Sipos György írása
Emberek/Portré

Tarnai István emlékére – Sipos György írása

2023.11.22. 10:41

2023. október 29-én elhunyt Tarnai István. Az Ybl díjas és Csonka Pál érmes okleveles építészmérnökről kollégája, Sipos György, valamint a Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara emlékezik meg.

Tarnai István emlékére

Végzés után 1975-ben kerültem a Szegedi Tervező Vállalathoz, egyetemi korrektorom, Kévés Gyurka ajánlására Bocskai (Bachesz) János építészhez, aki akkor jórészt a panelos lakótelepekre szánt kommunális épületek tervezésével foglalkozott. Levitt a vállalat főmérnökéhez, bemutatott Borvendég Bélának (Béninek), aki a Kévés által gardírozott iskola-komplex terv nyomán a Bocskai János melletti rajzasztalt jelölte ki a 2-es irodában.

A Szeged városközpontjában működő állami fenntartású intézmény több, magasépítési – városrendezési irodából tevődött össze, amelyek közül a 2. számú Iroda fő feladata az egyedi épületek tervezése volt. A Klauzál térre néző II. emeleti építész műteremben, mi fiatalok együtt dolgozhattunk az akkorra már hírnevet szerzett idősebb munkatársakkal, így többek között a Tarnai fivérekkel: Lászlóval és Istvánnal, akikkel – makóiságunk révén - hamar összebarátkoztunk.

Pisti (akit a vállalatnál Laci ikertestvérével együtt mindannyian Pistinek szólítottunk) közvetlenül mögöttem ült, így a rajzasztalon futó munkáiba bármikor belepillanthattam. Akkor már több nagyléptékű munkával a háta mögött – pl. az 1960-as évek végén kifutott Szegedi Biológiai Kutatóközpont, (ahol pályakezdőként Karikó Katalin is dolgozott a ’80-as évek elején), éppen a Szegedi Tudományegyetem Dóm téri oktatási épülete volt az asztalon.

Közelről megfigyelhettem nagyon fegyelmezett alkotó módszerét, amely az első diszpozíción túljutva, rögtön térbeli kubusok gyors szerkesztésével folytatódott, körzővel – vonalzóval, a rá nagyon jellemző két enyészpontos, „suszterléptékes" perspektívával.

A Dóm tér déli oldalán a Rerich Béla-féle tömböt lezáró klinikai átkötő sétány és a szomszédos háromemeletes eklektikus lakóépület övezte saroktelek beépítése többféle lehetőséget rejtett magában, kézenfekvőnek látszott a Dóm téri téglaarchitektúra folytatása. Azonban a sorjázó tömegvázlatok nyomán Pisti hamar meggyőződött arról, hogy az új épület tömegével a zártsorúan csatlakozó, magastetős eklektikus palotához kell, hogy igazodjon. Az épületben helyet kapó földszinti és emeleti reprezentatív terek, előadók nagy felnyitása, valamint a fölső szintekre kerülő labor és szemináriumi helyiségek, modul szerint sorolt ablakai a téglaarchitektúra alkalmazását nehézkessé tették, így figyelme – legfőképpen a tartósság érdekében – hamar a kor technikai színvonalát kifejező, előregyártott homlokzati panelek alkalmazása felé irányult. Ugyancsak sokféle osztásrend kipróbálását követően jutott a belső funkciót leginkább kifejező végleges megoldásra. A Dóm téri együtteshez való illeszkedés érdekében a jórészt tömör oldalhomlokzatra terrakotta színű, égetett kerámia burkolat került. A tervek szerint megvalósult épületéért megérdemelten kapta meg az Ybl-díjat 1980-ban.

Amig a tervező vállalat a Klauzál téren működött, Pistivel mindvégig egy szobában, ugyanazon a helyen dolgoztunk, így tanúja lehettem sok más, pl.: a Ligetfürdő, a Dugonics téri egyetem előtti szökőkút, vagy a gyálaréti, egyszerűen szép, és jóarányú nádtetös nyaralójuk tervei megvalósulásának is.

Rácsodálkozhattam a hazai modern építészet mindkét ikonikus alkotására: az ötvenes évekbeli Dugonics téri hiperbolikus - paraboloid villamosváróra és az 1970-ben tervezett Tátra téri Templomra.

Pisti köztudottan egészségesen élt, nem dohányzott, nem ivott, az 1 liter tej napi fejadagja, egész életét végigkísérhette.

Akkor már Újszegeden dolgoztunk a Béni/Vesi kezei közül kikerült új Délterv Székházban, ahol a nagyteres irodákat reprezentatív aulatér fogja össze. Az irodák előtereiben kialakított teakonyhák elsősorban a munkatereket mentesítették a dohányfüsttől, másfelől teret adtak a munkaközi eszmecseréknek, lazulásnak...

Egy alkalommal, a vállalat egyik rendkívüli jó képességű szerkesztője, Bertalan Sanyi közvetlen munkatársa, Borsányi Jenőné (Borsika) a teakonyha mellett állva kávézott és dohányzott, amikor az éppen arra járó Pisti odalépett hozzá, és megszólította:

„ Tudja Borsika, hogy minden szál cigarettával egy-egy szöget ver a koporsójába!?
Tudom, de tudja Pisti, hogy mi a különbség kettőnk között? Az, hogy Ön egészségesen, én meg betegen fogok meghalni…."     

Pisti hivatását magas hőfokon gyakorolta, jóllehet többször kapott felkérést a vállalattól szakmai – politikai vezetői feladatok ellátására, amelyekre azonban soha nem vállalkozott, mert hivatása mindennél fontosabb volt számára.

A szakmai közéletben azonban szívesen vállalt szerepet. Elsők között vett részt az építész kamarai egyesület megszervezésében, majd 1996-ban, az új kamarai törvény nyomán megalapított Csongrád Megyei Építész Kamara elnökévé választották, amelynek tisztségét egészen 2012-ig ellátta.

Színes egyénisége, hivatása / munkatársai iránti elkötelezettsége révén méltán vívta ki  a kollégái és a tágabb közösség tiszteletét,  nagyrabecsülését.

Hálás vagyok a sorsnak, hogy ide rendelt, és Pistinek munkatársa lehettem.

Emberi tartása, fegyelmezettsége, elhivatottsága: IRÁNYTŰ mindannyiunk számára!

Emlékét híven megőrizzük, nyugodjék békében.

Szeged, 2023. 11. 06.  Sipos György

 

Tarnai Istvántól a Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara nevében Schulz Péter elnök búcsúzik: 

Tarnai István, a Csongrád Megyei Építész Kamara egykori elnöke, magas kort megélve a napokban eltávozott közülünk. 1996-tól 2012-ig töltötte ezt a tisztséget, mint az első elnökünk. A választások során méltó kihívója nem akadt, így a megtisztelő feladatot a végén már becsületből látta el.

Mosolya végig kísérte az elnökségi üléseket. Ennek emléke nem múlik el soha. Megnyugtató jelenléte, elegáns joviális úri tartása, keretet adott a szakmai megbeszéléseknek. Sokszor tűzdelte meg mondandóját latin kifejezésekkel, hiszen abban a korban nőtt fel, amikor ez még elengedhetetlen része volt a műveltségnek.

Az elnöki szék hátrahagyása után sajnos, a kamarai munkát már nem kísérte figyelmével, nem keresett bennünket. Ebben bizonyára kora és egészségi állapota is jelentősen befolyásolta.

Kedves Elnök Úr!

Emlékedet őrizve búcsúzunk Tőled, a Csongrád-Csanád Vármegyei Építész Kamara nevében.

Schulcz Péter elnök
2023. 11. 11.

 

A Szeged várostörténeti és kulturális folyóiratban olvasható egy beszélgetés a 90 éves Tarnai Istvánnal, amit Olvasóink figyelmébe ajánlunk. Itt érhető el.  

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.