Nézőpontok/Történet

Találkozzunk a Villanynál! – A miskolci „Villanyrendőr” története

1/31

A John Peake Knight vasútmérnök által kifejlesztett gázlámpa rajza. Forrás: driving.co.uk

A Lester Farnsworth Wire által szabadalmaztatott elektromos útjelző lámpa replikája az UDOT Traffic Operations Center-ben. Forrás: udot.utah.gov

Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház, 1929. Fortepan / Urbán gyűjtemény

Oktogon, a busz a Városliget felől érkezik, 1927. Fortepan / Somlai Tibor

Az egykori Forgó-híd Miskolcon, 1900 körül. Forrás: Wikipedia

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1954. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1957. Forrás: Fortepan / UVATERV

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1963. Jobbra a rendőr fülkéje, mögötte a Megay cukrászda épülete. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. A Megay cukrászda épületét lebontották, a mögötte megmaradt tűzfalon mozaiktérkép. Előtérben a magasított rendőrfülke. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

A Szemere utca sarka, a Szemere étteremmel, 1938. Forrás: Fortepan / Vincent Till Baumgartner

Arany János utca - Szemere utca sarok, lottóház, 1964. Forrás: Fortepan / Szánthó Zoltán

Széchenyi utca a Szemere utcától az Ady híd felé nézve, 1964. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Forrás: Facebook, Retro Miskolc

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. Forrás: Balogh Attila

Forrás: Balogh Attila

Forrás: Balogh Attila

Jen István felvétele. Forrás: Balogh Attila

A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc

A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc

A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

?>
A John Peake Knight vasútmérnök által kifejlesztett gázlámpa rajza. Forrás: driving.co.uk
?>
A Lester Farnsworth Wire által szabadalmaztatott elektromos útjelző lámpa replikája az UDOT Traffic Operations Center-ben. Forrás: udot.utah.gov
?>
Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház, 1929. Fortepan / Urbán gyűjtemény
?>
Oktogon, a busz a Városliget felől érkezik, 1927. Fortepan / Somlai Tibor
?>
Az egykori Forgó-híd Miskolcon, 1900 körül. Forrás: Wikipedia
?>
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1954. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1957. Forrás: Fortepan / UVATERV
?>
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1963. Jobbra a rendőr fülkéje, mögötte a Megay cukrászda épülete. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
?>
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. A Megay cukrászda épületét lebontották, a mögötte megmaradt tűzfalon mozaiktérkép. Előtérben a magasított rendőrfülke. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
A Szemere utca sarka, a Szemere étteremmel, 1938. Forrás: Fortepan / Vincent Till Baumgartner
?>
Arany János utca - Szemere utca sarok, lottóház, 1964. Forrás: Fortepan / Szánthó Zoltán
?>
Széchenyi utca a Szemere utcától az Ady híd felé nézve, 1964. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr
?>
Forrás: Facebook, Retro Miskolc
?>
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. Forrás: Balogh Attila
?>
Forrás: Balogh Attila
?>
Forrás: Balogh Attila
?>
Jen István felvétele. Forrás: Balogh Attila
?>
A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc
?>
A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc
?>
A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
1/31

A John Peake Knight vasútmérnök által kifejlesztett gázlámpa rajza. Forrás: driving.co.uk

A Lester Farnsworth Wire által szabadalmaztatott elektromos útjelző lámpa replikája az UDOT Traffic Operations Center-ben. Forrás: udot.utah.gov

Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház, 1929. Fortepan / Urbán gyűjtemény

Oktogon, a busz a Városliget felől érkezik, 1927. Fortepan / Somlai Tibor

Az egykori Forgó-híd Miskolcon, 1900 körül. Forrás: Wikipedia

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1954. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1957. Forrás: Fortepan / UVATERV

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1963. Jobbra a rendőr fülkéje, mögötte a Megay cukrászda épülete. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. A Megay cukrászda épületét lebontották, a mögötte megmaradt tűzfalon mozaiktérkép. Előtérben a magasított rendőrfülke. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

A Szemere utca sarka, a Szemere étteremmel, 1938. Forrás: Fortepan / Vincent Till Baumgartner

Arany János utca - Szemere utca sarok, lottóház, 1964. Forrás: Fortepan / Szánthó Zoltán

Széchenyi utca a Szemere utcától az Ady híd felé nézve, 1964. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Forrás: Facebook, Retro Miskolc

Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. Forrás: Balogh Attila

Forrás: Balogh Attila

Forrás: Balogh Attila

Jen István felvétele. Forrás: Balogh Attila

A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc

A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc

A Forgó híd és a Szemere utca. Forrás: Miskolc a Múltban; Retró Miskolc

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

Találkozzunk a Villanynál! – A miskolci „Villanyrendőr” története
Nézőpontok/Történet

Találkozzunk a Villanynál! – A miskolci „Villanyrendőr” története

2023.09.02. 13:21

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Miskolc, Magyarország

Dosszié:

A Szemere és Széchenyi utca kereszteződésében létrejött térség a miskolci köztudatban csak Villanyrendőrként él. A város legismertebb találkozóhelye, amely egy különös és közel negyed évszázada már nem létező objektumról kapta nem hivatalos nevét. Bán Dávid írása.

„Hogy ki ejtette ki először a száján „»a villanyrendőr« nevet — nem lehet tudni. Egy azonban biztos: helytelen kifejezés. Mert bár az a barnahajú, mosolygósarcú, szőrmesepkás rendőr elvtársnő — aki most szolgálatot teljesít — villannyal, a különböző színű lámpákkal irányija a forgalmat, azért ő még nem »villanyrendőr«. De ha már elterjedt a köznyelvben a nevezett mű, így is álljunk meg néhány percre mellette. Győződjünk meg róla, hogy bár néha — amikor sietős az utunk — úgy gondoljuk, hogy »csak hátráltat bennünket« — igen fontos és felelősségteljes munkát végez…" – lamentál az Észak-Magyarország szerzője néhány évvel a szóban forgó közlekedésirányító lámpa beüzemelése után, 1953-ban. Noha nem ez volt az első ilyen létesítmény az országban, és az elnevezés is valóban némi magyarázatra szorul – főleg manapság –, de a „villanyrendőr", pontosabban a „Villanyrendőr" mind a mai napig Miskolc életének egy fontos, kikerülhetetlen térsége, városi találkozópont, több generáció óta élő fogalom.

A John Peake Knight vasútmérnök által kifejlesztett gázlámpa rajza. Forrás: driving.co.uk
1/31
A John Peake Knight vasútmérnök által kifejlesztett gázlámpa rajza. Forrás: driving.co.uk

Indítsuk kicsit távolabbról a kérdést, s a fenti cikk írójának rosszallása nyomán nézzünk utána, valóban mi is az a villanyrendőr. A városi forgalom zavartalan lebonyolítását eleinte közlekedési rendőrök szabályozták. Leírások szerint már 1722-ben három emberre volt szükség ahhoz, hogy a Temzét átszelő London Bridge-en áthaladó forgalmat megfelelően irányítsák. Ők az átkelést mindig csak egy irányban engedélyezték, az ellentétes irányba igyekvőknek addig a hídfőnél kellett várakozniuk. 1867-ben, szintén Londonban állították fel az első forgalmi lámpát a Westminster-palota szomszédságában, a Great George Street és a Bridge Street kereszteződésében, ahol a korabeli tudósítások szerint a hatalmas gyalogos- és lovasforgalom már rendszeres dugókhoz vezetett, jóval a motorizáció előtt. A John Peake Knight vasútmérnök által kifejlesztett gázlámpa működésében lényegében a vasúti forgalomban használt szemaforra épít: vízszintes állásban megállást, 45 fokos szögben lehajtva áthaladást jelzett, éjszaka pedig piros és zöld fényű gázlámpával világították meg. A megoldás ugyan sikeresnek bizonyult, de a felállítás után alig egy hónappal a lámpa felrobbant, ezzel megsebesítve az azt irányító rendőrt.

A 20. század beköszöntével és az autók megjelenésével ismét előtérbe került a forgalom irányításának kérdése. Az első elektromos közlekedési jelzőlámpa kifejlesztése egy Salt Lake City-i rendőr, Lester Farnsworth Wire nevéhez köthető. Az 1912-ben szabadalmaztatott lámpát egy kereszteződés kellős közepére telepítették, ahol a rendőr maga fordította különböző irányokba, ezzel irányítva az autós forgalmat. Európában, Berlinben 1924-ben állították fel az első olyan közlekedési tornyot, amelynek tetejére jelzőlámpát helyeztek, amelyet szintén a toronyban szolgáló rendőr irányított.

A Lester Farnsworth Wire által szabadalmaztatott elektromos útjelző lámpa replikája az UDOT Traffic Operations Center-ben. Forrás: udot.utah.gov
2/31
A Lester Farnsworth Wire által szabadalmaztatott elektromos útjelző lámpa replikája az UDOT Traffic Operations Center-ben. Forrás: udot.utah.gov

Budapest – egyben az ország – első közlekedési lámpáját „nagyszámú közönség" jelenlétében üzemelték be 1926. december 23-án a Rákóczi út és Nagykörút kereszteződésében. A Telefongyár Rt. által szabadalmaztatott, mind a négy irány számára jelzést adó „villamos jelzőkészülék" a kereszteződés közepén egy dróton lógott és a lámpa által megvilágított piros, sárga és zöld jelzéseket az alatta, dobogón álló rendőr a szerkezetből lelógó hosszú rúd forgatásával biztosította. A pesti népnyelv a szerkezetet szinte a felállítás pillanatában máris elnevezte villanyrendőrnek. A Magyar Hírlap korabeli tudósítója így mutatta be a szerkezet működését:

„A villamos-jelzőkészülék alapzata olyan, mint a divatos mulatókban a világító parkét és azon áll a K karszalagú rendőr, kezével »állj«-t vagy »mehet«-et jelezve, miközben azt hinné a tudatlan járókelő, hogy svéd tornagyakorlatokat végez. Maga a jelzőkészülék zöld, sárga, vörös fényt jelez. (…) A villanyrendőrt a kocsivezetők megfelelő tisztelettel kerülték el és udvariasan engedelmeskedtek a megfelelő fényjelzéseknek."

Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház, 1929. Fortepan / Urbán gyűjtemény
3/31
Nagykörút - Rákóczi út kereszteződése, balra az EMKE ház, 1929. Fortepan / Urbán gyűjtemény

Az első villanyrendőr nem aratott osztatlan sikert, rendszeresek voltak a meghibásodások, sokan panaszkodtak arra, hogy az irányító rendőr nem mindig veszi észre a forgalom változásait, vagy a felette levő készülék épp aktuális jelzését, irányát.

„(Éljen a villanyrendőr!) Alig két hónappal ezelőtt állították fel a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán a közlekedési lámpát, vagy amint a pesti humor elnevezte, a villanyrendőrt. A villanyrendőrt nem a Párizsban, Berlinben s Londonban használt – s kitűnően bevált – lámpák modelljei után készítették, Budapestnek speciális lámpára volt szüksége, speciális lámpára, ami hetenként kétszer vagy háromszor halálos biztonsággal elromlik. Most végre belátták nálunk is, hogy jobb lesz a bevált külföldi jelzőkészülék." – írta vitriolosan a korabeli sajtó. Nem sokkal később egy újabb szabadalom alapján kezdtek villanyrendőröket telepíteni a főváros kereszteződéseiben, amelyek működése egyszerűbb, kialakításuk olcsóbb és megbízhatóbb volt, a rendőrök is elégedettek voltak velük.

Az egykori Forgó-híd Miskolcon, 1900 körül. Forrás: Wikipedia
5/31
Az egykori Forgó-híd Miskolcon, 1900 körül. Forrás: Wikipedia

Miskolc belvárosának fejlődését nagyban meghatározta az 1878-as pusztító árvíz utáni újjáépítés. Az amúgy is szűk mederben, a hegyvidékből meredeken érkező Szinva patakot a rátelepült malmok optimális működtetése miatt tovább szűkítették, ami az árvíz idején fokozta a víz pusztító erejét. Az újjáépítéshez Adler Károly városi főmérnök készített rendezési tervet, amelyben a Széchenyi utca meglévő vonalvezetésére alapozva rajzolta fel egy polgári belváros képét. A csapás egyben új lehetőséget, lendületet adott a fejlődő városnak, hiszen a korábbi egyszintes, különálló épületek alkotta falusias hangulatú belváros a következő évtizedek helyreállításai során vált igazi várossá, ekkor jött létre a belvárost ma is meghatározó középületek nagy része.

Az 1860-ban megépült kassai vasútvonal, az 1870-ben megnyílt, Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani, majd az 1871-ben átadott gömöri vasútvonal Miskolc fejlődése szempontjából lényeges fordulópont volt, melyek nagy hatással voltak a helyi közlekedés fejlődésére is. A pályaudvar a várostól igen messze esett – mivel a város nem adott ingyen telket a vasútnak és nem jegyzett elég részvényt –, ennek következményeként jelentősen megnőtt a vasúthoz kapcsolódó fuvarozás szerepe, megoldásra volt szükség a tömeges személy- és áruszállításhoz. A városi közlekedés megszervezését sürgette az 1868-tól épülő diósgyőri vasgyár is. Az első vasúti pályaudvar átadásának évében a városban már közel 30000 ember lakott, így nagyon korán jelentkeztek a tömegközlekedési igények.

Az első lóvontatta omnibusz jármű a Tiszai indóház (ma Tiszai pályaudvar) átadása után három évvel, 1862-ben indult útjára, meglehetősen nagy, 20 kilométeres vonalhosszal, Diósgyőr, illetve belvárosi leágazással Tapolca irányába. 1895-ben készült el a város első villamoshálózatának terve három fővonalra és egy mellékvonalra. Budapest után Miskolcon épült meg az országban elsőként normál nyomtávú közúti villamos vasút, a forgalom 1897-ben indult el. A 15 megállós fővonal egyvágányos, három helyen kitérős volt és Tiszai pályaudvarról indulva végighaladt a város főutcáján. Emellett nyílt egy kitérő nélküli egyvágányos, 7 megállós szárnyvonal is, ami a Búza tértől indult, és a Kazinczy és a Szemere utca vonalán jutott el a városlakók közkedvelt parkjáig, a Népkertig. Ez a vonal a mai Villanyrendőrnél keresztezte a város főutcáját, a Szinva vonalával párhuzamosan már évszázadok óta folyamatosan formálódó Széchenyi utcát.  

Széchenyi utca,
6/31
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1954. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

Maga a Villanyrendőrnek nevezett kereszteződés 1794-ben, a mai Kazinczy utca megnyitásával keletkezett. Míg a kelet–nyugati tengelyt jól kiszolgálta a Széchenyi (korábban Piac) utca, addig a városba délről érkező forgalmat a Szemere utca hozta el a főutca vonaláig, innentől azonban az észak felé tartó továbbhaladás csak a különböző kisebb utcák útvesztőiben volt lehetséges, ezáltal igencsak leterhelve azokat. Az átmenő forgalom csak akadozva, nehézségek árán jutott át a meglehetősen szűk utcácskákon, ezért a város vezetése mindenképpen valamilyen megoldást szeretett volna találni a közlekedési gondok megoldására. A Kazinczy utca megnyitása, valamelyest megkésve ugyan, de ezt a forgalmi akadályt kívánta feloldani, s ezáltal létrejött az a központi útkereszteződés, amely máig meghatározó szerepet játszik a város közlekedésében.

A forgalom szempontjából azonban még egy fontos elem jött itt létre: egy komolyabb átkelőpont a Szinva patakon. A 17. századra a patakra már egyre több malom települt, amelyek egy egyszerű pallóval ugyan biztosítottak átkelést a vízen, de csak a gyalogosok számára. A város növekedésével a város tanácsa kitelepítette az akkor még városszéli gazdákat – részben a gyakori tűzvészekre hivatkozva – és ezzel megnyílt a lehetőség újabb területek bevonására, utcák megnyitására, parcellázásra és építkezésekre. A 17. század derekán patak túlpartján is új épületek, paloták épültek, s ezzel egyidőben egy lovasok és eleinte a szekerek számára is alkalmas átkelőt létesítettek a patakon. A köznyelv a szomszédos kúriát tulajdonló Forgó Pálról és családjáról rögtön a „Forgó hídjának" kezdte nevezni az új átkelőt. A Forgó híd (vagy Forgóhíd) elnevezés közel három évszázadig rajtamaradt, s ez időszak alatt többször átépítették. Eleinte a szekereket el kellett innen terelni, majd 1759-ben a hidat faragott kövekből komolyabban átépítették, hogy bírja a nagyobb forgalmat.

Széchenyi utca,
9/31
Széchenyi utca, "villanyrendőr" kereszteződés, 1968. A Megay cukrászda épületét lebontották, a mögötte megmaradt tűzfalon mozaiktérkép. Előtérben a magasított rendőrfülke. Forrás: Fortepan / Magyar Rendőr

A Kazinczy utca kiépítésével létrejött kereszteződés sokáig jól megbirkózót a forgalommal, ami eleinte leginkább az áruszállításhoz kapcsolódott. A 19. század utolsó éveiben megjelent a villamos, amely a kereszteződés minden irányát kiszolgálta, a már említett Széchényi utcai fővonal itt metszette a Népkertig, majd idővel egészen Hejőcsabáig meghosszabbított mellékvonalat. A nevesincs térséget 1910-től az itt megnyílt cukrászda nyomán Megay-saroknak nevezte el a közvélemény. Megay Róbert, Kassáról származó cukrászmester első üzletét a Széchényi utca egy közeli házában nyitotta meg még 1893-ban, de azt egy gázrobbanás romokba döntötte. Ekkor vásárolta meg a Szemere és Széchényi utca sarkán található emeletes sarokházat, amelynek földszintjén messze földön híres cukrászdát nyitott, az emeletre pedig beköltözött családjával. A tortakülönlegességeiről híressé vált, még életében legendává vált mestercukrászról „érdekes, ritka történetként jegyezték fel kapcsolatát József főherceggel. 1896 után másodszor, 1910-ben látogatott Miskolcra főherceg. Ekkor egy Szikszón tartott hadgyakorlatról tért haza, s a Korona Szállóban volt a fogadás. Az ebéd zárásaként természetesen Megay-tortakülönlegességet szolgáltak fel."

A második világháború bombázásai során a villamos-infrastruktúra súlyos károkat szenvedett, de az 1950-es évek elején, miután előirányozták a város nagyszabású ipari fejlesztését, a közlekedés gerincét képező villamosvonalak felújítása mellett döntöttek. A Széchényi utcán a diósgyőri vasgyár felé tartó vonalat az évtized elején kétvágányúsították, a pályát felújították. Ekkor ugyan még fontos szerepet szántak a Hejőcsabába tartó mellékvonalnak is, amely a kereszteződésben egy ívvel a fővonalhoz is csatlakozott, de annak évei valójában meg voltak számlálva. A városba érkező 3-as főút korszerűsítésekor még tervezték a villamosvonal bővítését is Tapolca irányába, de az elképzeléstől anyagiak híján elálltak, az addigra már 2-es viszonylatszámot viselő szárnyvonalat 1960-ban bezárták.

A városon belüli menetrendszerű autóbuszok közlekedése többszöri nekifutás és buktató után végül csak 1948-ban indult meg. Noha az első járatokat még az 1920-as években elindították és az utasok körében is sikeresek voltak, de a villamos mellett mégis ráfizetéssel működtek. Több cég és társulás próbálta meghonosítani az autóbusz-közlekedést, de mindegyik kudarcot vallott, ezért ez a közlekedési forma 1942-ben megszűnt. A hat évvel későbbi újraindulás már lényegesen sikeresebb volt, innentől datálódik az autóbusz máig meghatározó szerepe a városban. 1951-ben az akkor működő öt járatból kettő már a Forgóhídtól indult.

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
28/31
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

Mivel a belváros közepén elhelyezkedő kereszteződés egyben két országos útvonal metszéspontját is képezte, ezért a forgalom fokozatos növekedésével az aránylag szűk térben zajló gyalogos- és járműközlekedés egyre balesetveszélyesebbé vált. Sokszor már a század első felében rendőri karjelzéses irányítás kellett a forgalom kezelésére, de a második világháború után már egy állandó szabályozásra volt szükség. Ekkor jött el a nevezetes villanyrendőr ideje. 1950 nyarán a járdasarkokra elektromos jelzőlámpa került – Miskolcon első alkalommal –, az irányítást pedig egy dobogón álló rendőr végezte, aki a forgalmat is figyelve a vezérlőszekrényen manuálisan kapcsolgatta lámpákat. Szükség esetén pedig határozottan figyelmeztette a szabálytalankodókat: „Pirosait jelez a közlekedésirányító lámpa. Hirtelen megtorpan a személypályaudvar felé induló villamos. Éles sípszó vegyül a délutáni forgalom zajába, majd figyelmeztető kiáltás hangzik: — Az a barnakabátos fia falember menjen vissza! — A megszólított engedelmesen visszatér a gyalogjáróra és türelmesen várja a »szabad« jelzést. A közlekedési rendőr teljesítette fontos kötelességét." – érzékelteti a villanyrendőr munkáját egy 1953-as keltezésű helyszíni tudósítás.

A forgalmat irányító rendőr egy gombaszerű vasbeton építmény tetején elhelyezett, henger alakú, üvegezett fülkében posztolt. Oda egy vaslétrán jutott fel. Az 1960-as években ezt egy, az elődjénél magasabb, 3 méter magasságba helyezett irányító poszt váltotta fel, amelyet egy, a lépcsőt is magába foglaló konzolos acélszerkezet tartott. 1971-ben szerelték föl a budapesti Villamos Automatika Intézet (VILATI) által fejlesztett „új villanyrendőrt", azaz automatizált forgalomirányító jelzőlámpákat. Ezzel a rendőri manuális vezérlés és jelenlét feleslegessé vált, azonban maga az üres építmény még évekig megmaradt. Végül a szerkezetet 1980-ban lángvágóval levágták és egy roncstelepre szállították. A műveletet nagy érdeklődés övezte, sokak szemében Miskolc egy jellegzetes városképi relikviája tűnt el azon a reggelen.

Addigra azonban a kereszteződés is jelentősen megváltozott. A téren álló Megay cukrászda épületét a közlekedés oltárán feláldozva, a forgalom növekedésével és az út szélesítésével indokolva lebontották. A szomszédos ház tűzfalára azonban felkerült egy metlaki lapokból, eredetileg ideiglenesnek szánt stilizált várostérkép mozaik, amely szintén jellegzetes eleme lett a térnek. A kereszteződés egyik épületében nyílt meg ugyanis a városi turisztikai hivatal és ajándékbolt, így mi sem bizonyult jobb ötletnek, mint egy méretes, mindenki számára jól látható térkép, amely eligazít a várost metsző főútvonalak mentén a Diósgyőri várhoz vagy az Avas kilátóba. A több évtizedet szinte karcolás nélkül túlélt térkép azonban az ezredfordulón eltűnt, mivel elé új sarokház épült. A városi ingatlankezelő akkori véleménye szerint a térkép semmilyen értéket nem képviselt, hibás és elavult is volt, senkinek nem fog hiányozni. 1960-ban a Szinva túloldálán álló kétszintes Forgó házat is lebontották, hogy a helyére Bene László tervei alapján megépüljön a Lottóház nevet kapott középmagas lakóház és az előterében álló alacsonyabb épületszárny, földszintjén sportfogadási irodával.

A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
25/31
A Villanyrendőr és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A Széchenyi utca forgalma idővel egyre elviselhetetlenebbé vált, lényegében itt haladt keresztül a város teljes kelet–nyugati teher- és személyautóforgalma, kétszer egy sávon. Az út közepén döcögött a villamos, ezért a két oldalon már csak igen szűkös járdának jutott hely. Az 1980-as években épült meg a belváros forgalmán jelentősen könnyítő északi és déli tehermentesítő út, majd 1984-től a Széchenyi utca sétálóutca lett. Emellett azonban a Villanyrendőr tere fontos átszállóhellyé nőtte ki magát a villamos és számos autóbuszjárat között. Az ezredforduló után a Szinva egyre szélesebb hídján üvegtetővel ellátott terebélyes védett utasváró épült, mögötte a patakpart is új arculatot kapott, a Szinva terasz kiépítésével közvetlenebb kapcsolat alakult ki a vízzel. A tér fokozatosan megújult, a már korábban meglévő találkozópont szerepe egyfajta agorává bővült, több közéri alkotás is kikerült, így például a nevezetes Mancs mentőkutyát megörökítő szobor.

A lassacskán térré fejlődött kereszteződésnek végül sosem lett neve, de a Villanyrendőr elnevezés úgy tűnik végérvényesen ráragadt, ma már a korábbi Szemere utca buszmegálló is ezt viseli. A városi emlékezetben szinte kultikussá vált villanyrendőr rekonstrukciójára 2013-ban a Miskolc a Múltban Facebook csoport kezdeményezésére közösségi adományozás indult. Az építmény tervei el is készültek, ami akkor érvényes építési engedéllyel is rendelkezett.

„A villanyrendőr, mint egy speciálisan miskolci fogalom, több generációnak szolgál alapvető tájékozódási pontként, s még inkább találkahelyként. (…) Találkozunk este a Villanyrendőrnél! Vagy rövidebb formában: holnap a villanynál! – milliószor e formula így vagy úgy."

Bán Dávid

Köszönet Balogh Attilának a cikk elkészítéshez nyújtott segítségért.

 

Forrás:
Berta József – Kertész István: 100 éves Miskolc város tömegközlekedése, 199
Déli Hírlap, 1991. december (23. évfolyam, 285. szám)
Észak-Magyarország, 1953. december (10. évfolyam, 286. szám)
Észak-Magyarország, 1971. március (27. évfolyam, 51. szám)
Észak-Magyarország, 1988. november (44. évfolyam, 271. szám)
Észak Magyarország, 2010. december (66. évfolyam, 291. szám)
Magyar Hirlap, 1926. december / 36. évfolyam, 273-298. szám
Magyarország, 1927. február / 34. évfolyam, 25-46. szám
Utánam, srácok! – városi túrák kezdőknek és haladóknak I. kiadja: Észak-Keleti Átjáró Egyesület

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.