Épületek/Középület

Márványi Luca: Erős vár

2005.02.16. 11:39

Projektinfó

Szerzők:
Márványi Luca

Földrajzi hely:
Szentendre, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kocsis József

Evangélikus templom SzentendrénÉpítész: Kocsis József

Amikor megérkeztem, Novotny Dániel evangélikus lelkész éppen a postaláda ideális helyét igyekszik meghatározni. Míg Kocsis József építészre várunk, körbevezet az új templomon és a melléképületeken. Kicsivel később már hármasban ülünk a lelkészi hivatalban, a beszélgetést néha megszakítja a kalapács és az ütvefúró hangja - ezek az utolsó simítások. Az új evangélikus templom készen áll az augusztus 21-i felszentelésre.

Templom-történet
1951 húsvétján szentelték fel a bontott anyagokból épített evangélikus gyülekezeti házat. Két egymásba nyíló iroda, egy vizesblokk, és egy nagyobb, templomként funkcionáló terem szolgálta egészen tavalyig a szentendrei hívek igényeit. A gyülekezetnek ekkor még állandó lelkésze sem volt: a Budapestről hetente egyszer kijáró lelkész egyetlen nap alatt bonyolította le az istentiszteleteket, a hittanoktatást, s minden egyéb hitéleti szolgálatot. A templomot azonban, melynek padjaiban 24-en fértek el, kinőtte a hitközség, s tetőszerkezete is kezdett lassan veszélyessé válni. A helyzet orvoslására 2000 októberében az evangélikus egyház meghívásos tervpályázatot írt ki. A pályázatot - egyetlen szentendreiként - Kocsis József, és a vele egy teamben dolgozó Kocsis Barnabás, Kocsis Gáspár, és munkatársuk, Kutasi Attila tervei nyerték. Az egyház már ezzel a tervvel pályázott központi támogatásra, melyet (mintegy százmillió forintot) el is nyertek. Az engedélyek beszerzése után, 2003. szeptember elsején megkezdődött az építkezés, 2004. szeptember 15-i határidővel.

Térszervezés
Egy kevéske koncentrációval minden szentendrei képes felidézni a templom telkét: a Bükkös Part, a patak és a patakhíd által közrefogott, kicsiny és keskeny parcella sok szempontból előnytelen, és nehéz döntésekre kényszeríti az építészeket. Elsősorban azt veti fel: merrefelé adhatja fő nézetét az épület. Első látásra két lehetőség van: az utca, és a hídfő-templom által közrefogott terecske. Az utca helyi mércével mérve rendkívül forgalmas, és a telek felőli oldalán járda sincsen: az istentiszteletről egyszerre távozó hívek számára jobb esetben csak hangulatromboló, rosszabb esetben balesetveszélyes. A híd felőli oldalon a tér olyan apró, hogy éppen csak elegendő a nyaranta odahurcolkodó gyümölcsárus asztalának, meg a néhány foglalt helyű üldögélőnek - és ezzel ki is merültek a lehetőségek.

Ezt a gordiuszi csomót vágta át Kocsis József, amikor a templomot egyszerűen megfordította - befordította a patak irányába. Szentélye keleti tájolású (a tér felé), fabejárata a belső udvarról nyílik. Az utcafrontra kerültek a vakolt melléképületek: a lelkészi hivatal és a parókia. Ha most gondolatban átsétálunk a Bükkös-patak túloldalára, elámulhatunk a látványon. A két gesztenyefa között, ahol tavalyig egy közömbös fal mutatott hátat a bámészkodóknak, most az új templom legszebb nézetét kapjuk. Innen tárul fel teljes szépségében a belső udvar, a kétféle anyagból épített filigrán harangtorony, a templom romános egyszerűségű tömbje. Az aprócska telek kinyílik, kiszabadul az eddigi észrevehetetlenségből, látványa elválaszthatatlan lesz a patakpartétól, amivel együtt szemléljük - kölcsönösen gazdagítják egymást. Ez a megoldás Kocsis József tervének rneghatározó vonása.

Szentendreiség
Ez a nehezen meghatározható fogalom a vesszőparipája mindenkinek, aki városunkban új épületet engedélyez vagy kritizál. Nem ártana lassan tartalommal is megtölteni a kifejezést; hiszen a szólamszerűen hangoztatott lózung, miszerint Szentendre dalmát kisváros, egyedülálló barokk műemlékekkel - nem állja meg a helyét. Dalmátok ugyan laktak itt - de Dalmáciában másként fest egy város, és egyedi barokk műemlékek sokhelyütt vannak Magyarországon - például Egerben vagy Sümegen. A fogalom mégis létjogosult lehet - árnyaltabban megközelítve, gondosabban szemügyre véve a kérdést, a várost.

Az építész Hamvas Bélára hivatkozik: "Szentendre utánozhatatlan levegőjére éppen a nem ritkaság a jellemző". Értsd: a város nem kitüntetett, műemléki, vagy muzeális ritkaságokból, nem különleges szépségű elemekből áll össze - nem-ritkaságában értékes arca mégis jellegzetes légkört sugároz. A város szerkezete egyértelműen középkori, bár erre természetesen minden korszak ráépítkezett saját igényei és ízlése szerint. Kocsis József nem titkolt építészeti célja, hogy erre a középkoriságra reflektáljon a feszített hangulatú belső udvarocskával, a templom román kort idéző tömbjével. A színes, vakolt melléképületek az utcának másik felén álldogáló házak, tágabban egész Szentendre lényegében esetleges építészetével feleselnek. Mindennek hozadéka, hogy a templom nemcsak beleillik a város légkörébe: kiegészíti, gazdagítja azt. A szakember szerint az utóbbi ötven évben alig-alig jött létre ilyen jelentőségű épületegyüttes - új szentendrei képeslapra kívánkozik.

Lábjegyzet: ez utolsó fordulat nagyon is gyakorlatias. A turisták, amióta áll, lelkesen fényképezik az új templomot. Abban a néhány napban, amikor még a kapuk nem voltak felszerelve, hajnali kettőig-háromig is érkeztek, besétáltak, körbefotóztak mindent. A híd túlsó pillérénél pedig mindig látni egy-egy elámult helybelit, aki hosszú ötpercekre ottfeledve magát, elbámészkodik.

Erős vár
A templom, térszervezésének köszönhetően, hátat fordít a zajos hídnak és utcának, védett, meghitt tere átöleli a benne járót. A torony könnyített nyersbeton és kő architektúrája mintha a harangzúgás térbeli megfogalmazása volna. A templom belső terének velencei stukkót idéző, műgyantás, tükörfényes, kék színű felülete transzcendens hangulatot kölcsönöz a teremnek - elmélyülésre csábít.

Fülep Lajos, a kiváló művészettörténész-filozófus mondta: egy épület nem attól értékes, mert korszerű, hanem attól korszerű, mert értékes. Az új evangélikus templom nem erőltet modernnek szándékolt formákat. Képletszerűen tiszta vonalvezetésű tömbje nem hivalkodik, hanem szolgál: szépségével a várost, funkciójában és szellemiségében a híveket. Szürke, puritán bogdányi kőböl rakott tömege szótlan megvallása az evangélikus erős vár hitvallásnak.

Márványi Luca
A cikk megjelent a Városképek 3-4. számában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk