/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Fenntarthatóság

Gondolatok a budapesti klímaadaptációról és egy klímainfrastruktúra terv szükségességéről

1/12

?>
?>
A trópusi éjszakák (> 20 ° C) és a forró napok (> 35 ° C) együttes számának jövőbeli fejlődése. (European Environment Agency: Climate change, impacts and vulnerability in Europe, 2012)
?>
Budapest hőtérképei különböző időpontokban
?>
A hidegebb területek leváltogatása
?>
A melegebb területek leváltogatása
?>
A városi ’hot és cool spotok’
?>
A városi ’hot és cool spotok’ (összesített érték)
?>
Hőtérkép és zöldfelületek összevetése
?>
Egy hőtérkép (2011.09.27) és a mezőgazdasági területek összevetése
?>
A hőtérkép (összesített érték) és a mezőgazdasági területek összevetése
?>
Hőtérkép és közlekedési területek összevetése
?>
A hőtérkép és az ipari területek összevetése
1/12

Gondolatok a budapesti klímaadaptációról és egy klímainfrastruktúra terv szükségességéről
Fenntarthatóság

Gondolatok a budapesti klímaadaptációról és egy klímainfrastruktúra terv szükségességéről

2021.09.16. 16:52

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Szabó Lilla

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szabó Lilla

Dosszié:

Szabó Lilla építész, tájépítész, az ETH Zurich tudományos munkatársa átfogó tanulmányt készített Budapest klímaadaptációs lehetőségeiről, melynek eredményeiről – az intenzív szakmai diskurzus beindítása reményében – most többrészes cikksorozatban számol be. A sorozat első része a téma bevezetéseként azt vázolja fel, miért lenne fontos a főváros komplex klimatikus térszerkezeti víziójának megalkotása.

Ulrich Beck és Anthony Giddens szerint a 21. században egy alapjaiban átalakuló világrend jön létre. Ebben az új korszakban, amit Beck második modernitásnak is nevez, az individualizálódó és ellentétekkel teli ’rizikó társadalom’ a krízisek korszakába lép, ahol minden bizonytalan, de leginkább az, hova tartunk. A korszak legfőbb feladata és kihívása, hogy megoldást keressen a globalizáció, környezeti szennyezés és klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, migráció, világjárványok okozta problémákra.[1] A korszak jellemzője, hogy most már nemcsak előre jelezni és lassítani igyekszünk a globális klímaváltozás folyamatait (klímavédelem), hanem kétségbeesetten próbáljuk redukálni annak lokális hatásait urbanisztikai-táji léptékben is (klímaadaptáció).

A trópusi éjszakák (> 20 ° C) és a forró napok (> 35 ° C) együttes számának jövőbeli fejlődése. (European Environment Agency: Climate change, impacts and vulnerability in Europe, 2012)
2/12
A trópusi éjszakák (> 20 ° C) és a forró napok (> 35 ° C) együttes számának jövőbeli fejlődése. (European Environment Agency: Climate change, impacts and vulnerability in Europe, 2012)

Nagyvárosokra vonatkoztatva ez többek között azt is jelenti, hogy egyre kritikusabb mértéket ölthet a városi hőhullámok gyakorisága, mértéke és az ennek enyhítésére felmerülő igény. Ezen a nyáron is tapasztalhattuk, hogy Budapest különösen érintett ezzel problémával, mely élhetetlenné teszi a várost, és ez további negatív folyamatokhoz, pl. kiköltözéshez vezethet, ezzel újabb problémákat előidézve. Budapest felmelegedésében két faktor játszik szerepet. Az első faktor értelemszerűen a globális felmelegedés, mely az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése[2] szerint a Kárpát-medencét, és így Budapestet is feltehetően extrém módon érinteni fogja. A tanulmány szerint

Budapesten 2100-ban nyáron olyan meleg lesz, mint Marokkóban a ’90-es években.

A Bartholy Judit által vezetett kutatás[3] szintén ezt támasztja alá. A maximum hőmérséklet nyáron akár 13°C-kal (!) is melegebb lehet 2071-re, a 90-es évek értékeihez képest. A második faktor a városi hőszigethatás, ami a globális hőmérséklet növekedést még minimum plusz 3-5°C-kal növeli.[4] (Ez az érték értelemszerűen egy 6°C-os átlagos nyári középhőmérsékleti növekedés esetén szintén növekedni fog.)

Budapest hőtérképei különböző időpontokban
3/12
Budapest hőtérképei különböző időpontokban

Röviden összefoglalva nagyon nagy a baj. Az olyan városok, mint Budapest nyaranta a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben fognak felmelegedni, ami teljesen élhetetlenné teszi a város egy részét, de a belvárost mindenképp. A probléma enyhítéséhez szükség lenne a budapesti klímaadaptációt (és nem csak a klímavédelmet – energiahatékonyság és kibocsátások csökkentése) részletesebben vizsgáló, a jelenlegi terveket[5] kiegészítő kutatásokra és tervekre. Saját kutatásomban először arra kerestem a választ, hogy melyek a városszövet azon részei, melyek mindig melegebbek és hősziget képző hatásúak, és melyek azok, amelyek mindig hidegebbek a környezetüknél, enyhítve a városi hőszigetet. Ez az analízis annyit tesz hozzá a már meglévő hőtérképhez (2016 aug. 31., 11 óra) és az általa lefedett ismeretanyaghoz[6] – mely számos vonatkozó programban[7] szerepel – hogy analízisem több időpontban készült felvételt vett figyelembe. Megfigyelhető, hogy különböző időpontokban nem csak a felmelegedés mértéke, de térbeli mintázata is nagyon eltérő lehet. Míg az előbbi megállapítás egyértelmű, utóbbi egyáltalán nem az és hatalmas jelentőségű, hiszen ez azt is jelenti, hogy egyetlen felvétel csak korlátozott mértékben használható további következtetések levonásához.

A felmelegedés térbeli mintázata függ attól, hogy milyen volt a megelőző nappalok és éjszakák időjárása, de akár még az elmúlt hetek alatt kialakult szárazság mértéke is befolyásolhatja azt, továbbá értelemszerűen függ a felületek hőháztartásától is.

Összvárosi kontextusban elsősorban nem is az érdekel minket, hogy mi egy adott felszín pontos hőmérséklete egyetlen adott pillanatban (tulajdonképpen ez irreleváns), hanem az, hogy jellemzően mely területek melegebbek és melyek jellemzően hidegebbek a környezetüknél.[8] Pont ezért nagy a több felvételre alapozott kutatás jelentősége, hiszen segít következtetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy a különböző területhasználatok hogyan alakítják Budapesten a hősziget effektust.

A városi ’hot és cool spotok’ (összesített érték)
7/12
A városi ’hot és cool spotok’ (összesített érték)

Az egyes felvételek összevetése a területhasználati módokkal szintén érdekes felismerésekhez vezethet. Nem meglepő, hogy a többszintes növényállománnyal rendelkező zöldfelületi elemek (pl. erdők) jóval ’hidegebbek’.[9] Viszont, ha kicsit figyelmesebben vizsgáljuk az összevetést, feltűnhet, hogy a zöldfelületi rendszer egyes elemei bizonyos felvételeken sötétbarnára színeződnek, azaz lokális hőszigetként hatnak! (Ez a hatás egyébként a hivatalos budapesti hőtérképen is megfigyelhető.) A nem többszintes növényállományok – szántók, legelők, vagy felhagyott mezőgazdasági területek – esetén kialakulhat, hogy például a betakarítás utáni tarló párologtató felület híján a kiszáradt talaj hasonlóan viselkedik, mint egy burkolt felület. Albedója[10] alacsony, tehát a beeső napsugárzás nagy részét elnyeli és így az ilyen felületek magasabb hőmérséklettel rendelkeznek, mint környezetük, hozzájárulva a hősziget effektushoz. Ez persze függ az adott növényi kultúra vegetációs ciklusától, valamint a szárazság és hőség mértékétől.  Kifejezetten negatív hatásuk akkor lehet, ha ezek a területek a településszerkezeti struktúrában rosszul helyezkednek el, és ezáltal az átszellőzést gyengítik, illetve az összvárosi hőszigetet növelik. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy mezőgazdasági területekre nincs szükség. A nagy felületen elterülő, szabad területek, amelyek az urbánus és rurális területek között helyezkednek el, hatalmas szerepet játszhatnak a város átszellőzésében. A példával azt szándékozom bemutatni, hogy ez a felismerés önmagában óvatosságra inthet minket azzal kapcsolatban, hogy a város klímastratégiáját arra redukáljuk, hogy legyen több zöldfelület. A kijelentés igaz, de csak nagy vonalakban. A területhasználatok és felületek hőtartóképessége, illetve a ventilációs csatornák elhelyezkedése és hatékonysága komplex összefüggéseket mutat. Épp ezért a különböző hatások pontos térbeli és időbeli mintázatainak és vonatkozásainak megértésére és tervezésére van szükség.

Egy hőtérkép (2011.09.27) és a mezőgazdasági területek összevetése
9/12
Egy hőtérkép (2011.09.27) és a mezőgazdasági területek összevetése

Egy kizárólagos ’zöld stratégia’ a belváros kapcsán sem nyújt egyértelmű megoldást. Bár a zöldfelületnövelés (jelentős méretű zöldfelület többszintes növényállománnyal) valóban enyhítené a városi hőszigetet, ez a gyakorlatban nemigen alkalmazható, figyelembe véve, hogy a belváros beállt városszerkezetében (nagy szerkezeti beavatkozás nélkül) releváns mértékben sem új zöldterület, sem zöldhomlokzatok, sem zöldtetők nem létesíthetők. (Ez utóbbiról írt munkám a Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepcióba is beépült.[11]) A nagyobb méretű zöldudvaroknak viszont lehet klimatikus kiegyenlítő hatása[12], erről még a sorozatban később szó lesz.  

A kérdéskör, mint látjuk sokrétű, belső és külső konfliktusok összefüggéseivel terhelt. A problémát fokozza, hogy míg nagyléptékű, illetve városi szintű meteorológiai klímaanalízisekkel rendelkezünk, a gyakorlati városépítészeti klimatikus tudástár arra vonatkozóan, hogy mit tudunk kezdeni a meglévő városok beállt szerkezetével, a problémához mérten még mindig relatíve kicsi. Bár kialakult egy általános eszköztár a városi hősziget kezelésére, ezek az eszközök ritkán specifikusak egy adott városra és adott klímára vonatkozóan, és lokális integrációjukra csak ritkán találunk vizsgálatokat.

Véleményem szerint a klímaadaptáció stratégiáját nem egyszerűsíthetjük a zöldfelületi rendszer tervére és pár akciópontra. A településökológiai, klimatikus folyamatok térbeli vetülete és ezek egymáshoz való viszonya kulcsfontosságú.

Szükség lenne egy, a Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepcióba integrált vagy önálló Budapesti Klímainfrastruktúra Tervre, egy klimatikus térszerkezeti vízióra.

Ehhez számos alátámasztó munkarész és téma vizsgálatára lenne szükség, melyek közül csak véletlenszerűen érintek néhányat a cikksorozat során: a területhasználatok és a felületek hőmegtartó képessége és ezek térbeli elhelyezkedésének vizsgálata; a szélcsatornák definiálása és elősegítése; a felszíni vizek klimatikus hűtő hatása stb. Egy ilyen térszerkezeti terv a klimatikus folyamatok térbeli vetületét igyekezne megérteni. A folyamatok egymásra hatásának rendszerszintű vizsgálata lehetővé tenné, hogy bizonyos folyamatok szinergiában jelenhessenek meg és ezáltal valóban hatékonyak legyenek. Konkrét például szolgálhat a fent leírt gondolatmenet, miszerint a mezőgazdasági területeknek a növényállomány vegetációs ciklusától és a terület elhelyezkedésétől függően esetleg negatív hatása lehet a város klímájára. Egy klímaszerkezeti terv tehát a zöldfelületi struktúrát – mint kiemelten fontos elemet – természetesen magába foglalja, de ezt jellemzően klimatikus hatása szerint értékeli, kategorizálja és integrálja. Egy másik példa lehet, hogy a vízfelületek párolgása hőt von el a környezettől, melyet a fokozott légmozgás nagyban elősegít. Ha mindez ráadásul egy árnyékolt területen történik, akkor az érzékelt hőmérséklet jelentősen csökken és egy ideális, friss levegőt szállító ventillációs csatorna jön létre. Ha ez a ventillációs csatorna jelentős részben burkolt, pl. barnamezős terület szakítja meg, a kritikus meleg napokon a felület felmelegedéséből származó felfelé szálló levegő a ventillációs csatornát lassíthatja, vagy teljesen blokkolhatja. Egy klímainfrastruktúra terv ezeket a folyamatokat hálózatokként képezi le, így a hőszigetképződést enyhíti, és amennyire lehet ennek megfelelően integrálódik (és hoz változásokat) a fővárosi Szerkezeti és Szabályozási Tervbe.

A hőtérkép és az ipari területek összevetése
12/12
A hőtérkép és az ipari területek összevetése

Ez a cikksorozat ilyen és hasonló kérdéseket vet fel Budapest kapcsán. A cikkek csak rövid kivonatok a zürichi ETH-n végzett munkáimból (már több műhelymunkám és a diplomamunkám is a budapesti hőhullámok problémájára fokuszált)[13], melyek a városok klimatikus kihívásait próbálják építész-tájépítész szemmel mind mélységében, mind komplexitásában megérteni, és azok megoldását elősegíteni. Abban a hitben készültek, hogy a klimatikus adaptáció terén többféle megoldás alkalmazható annál, hogy ’legyen zöldebb a város’. A sorozatban szó lesz a város lokális klímájáról és adottságairól, illetve átszellőzéséről és ventillációs csatornáiról. Ezen kívül nagyvonalakban bemutatom Budapest klimatikus potenciáljait, illetve a városra kidolgozott klíma-infrastruktúra koncepciómat. A cikkek csak ízelítők, így nem törekszenek a teljeskörű bemutatásra, viszont céljuk egy az eddiginél aktívabb szakmai diskurzus beindítása.

Egy nagyváros klimatikus adaptációjára csak akkor lehet valós esélyünk, ha a zöldfelületi szerkezeti tervet meghaladó, de azt magába integráló klímaszerkezeti terv készül Budapestre, illetve ha elindul egy intenzív szakmai diskurzus, amelyben az együtt gondolkozó szakemberek az épületfizikai, településökológiai folyamatokat mélységében értik és azokat állásfoglalásukba integrálják.

Szabó Lilla, építész (ETH), tájépítész (BCE), jelenleg tudományos munkatárs az ETH Építészeti Karának Technológiai Intézetében (ETH ITA)

A lektorálásért hálás köszönet Ongjerth Richárdnak.

 

Szerk.: Hulesch Máté, Winkler Márk

 

[1] Ulrich BECK: Risikogesellschaft. Auf dem Weg in eine andere Moderne, Shurkamp, 1986

[2]  European Environment Agency: Climate change, impacts and vulnerability in Europe, 2012 (Link)

Az eggyel frissebb 2016-os jelentés ugyanezt a vizsgálatot már nem tartalmazza.

[3] BARTHOLY J., BOZÓ L., HASZPRA L. (szerk.): Klímaváltozás – 2011, Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére. Budapest, 2011, p. 200

[4] BARANKA, Gy., Evaluation of the Urban Heat Island Effects in Budapest, Hungary, In: Šiška B. et al.: Environmental changes and adaptation strategies, Slovakia, Skalica, 9th – 11th September 2013

[5] A jelenlegi Budapest Klímastratégiája, 2018 (Link) a klímaadaptációt a 87-89., 102-113 oldalakon taglalja. A Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepció, 2017 (Link) bár részletes, de értelemszerűen a zöldfelületi rendszer fejlesztése áll a fókuszban.

[6] Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepcióban (Link) szereplő térkép előnye, hogy a műhold felvételek értékei terepi vizsgálatokkal alapján lettek korrigálva. Említett hátránya, hogy egyetlen időpont adatait mutatja.

[7] Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepció, 2017 (Link), Budapest Klímastratégiája, 2018 (Link), Budapesti Környezeti Állapotértékelés, 2109-2020 (Link)

[8] Hátránya az általam bemutatott elemzésnek, hogy egyszerűsített metodikára épül. A hőtérképek a Landsat felvétel „nyers" értékét (termikus sugárzás) veszik figyelembe. Nem alkalmaztam algoritmust a felszíni hőmérséklet és atmoszferikus torzítás korrigálására. Igy az adott felszín hőmérsékletére vonatkozó adatok pontatlanok. Viszont ezek egységes mértékben pontatlanok maximum +/- 5°C-kal, mivel atmoszferikus korrekciót nem tartalmaznak. Előnye viszont, hogy az összesített értékek abszolút alkalmasak a mindig hidegebb és mindig melegebb területek lokalizálására. A Svájci Távérzékelési Központ (NPOC, Remote Sensing Laboratories) vezetője, Claudia RÖÖSLI (interjú, 2020 09.15-én) alátámasztotta a metodikai alapvetésem helyességét.  

[9] Itt fontos még egyszer megemlíteni, hogy ezek a térképek nem a felszíni hőmérsékletet és nem is a levegő hőmérsékletet, hanem az objektumok által kibocsátott hőmérsékleti sugárzást mérik.

[10] Az albedó a felületek fényenergia elnyelő tulajdonsága.  Ha valaminek magas az albedója, az nagyobb mennyiségű fényenergiát visszaver a légkörbe, ha alacsony, az elnyeli a rá eső fény nagy részét. A beépített területeken, az alacsony albedó hatása hozzájárulhat a városi hőszigetként ismert jelenséghez.

[11] Budapesti Zöldinfrastruktúra Koncepció I. kötet, 2017, p.27

[12] Baranka Györgyi, Ongjerth Richárd, Szkordilisz Flóra, Kocsis Orsolya: Climate-Conscious Development of an Urban Area in Budapest, Hungary, ICUC9 – 9, International Conference on Urban Climate jointly with 12th Symposium on the Urban Environment, 31 August 2015

[13] Műhelymunka: Lilla SZABO: The potential of ventilation corridors to mitigate urban heat island effect - case study Budapest, Focus work Spring-Autumn semester 2020, Chair of Architecture and Building Systems Prof. Dr. Arno SCHLÜTER, Institute of Technology in Architecture, Department of Architecture, ETH Zürich, 02.02.2021

Diploma: Lilla SZABO: Re-activate Budapest, Klimatische Interventionen zur Stadtwiederbelebung, freies Diplom, Lehrstuhl von Prof. Andrea DEPLAZES, Koexaminatoren: Prof. Dr. Ákos MORAVÁNSZKY, Prof. Dr. Arno SCHLÜTER, Departement Architektur, ETH Zürich, 20.05.2021

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk