/ MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet / MÉD 2021 Közönségszavazás / Épület, Terv, Épített környezet
Fenntarthatóság

Társadalomformáló építészet és építészetformáló társadalom

1/4

?>
?>
A Long Island-re vezető Southern State Parkway (Kép forrása: Digital Commonwealth)
?>
A modern nő – Mirelite reklám 1965-ből (Kép forrása: Fortepan)
?>
Kép forrása: Fortepan
1/4

Társadalomformáló építészet és építészetformáló társadalom
Fenntarthatóság

Társadalomformáló építészet és építészetformáló társadalom

2021.08.26. 18:30

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Balázs Rebeka Dóra

Cég, szervezet:
ABUD

Címkék:
fenntarthatóság, zöld

Dosszié:

Hogyan alakíthatja az építészet a társadalmat? Mi ebben a folyamatban az építész szerepe, és mi lehet a feladata? Balázs Rebeka Dóra cikkében ezeket a kérdéseket járja körbe építészetszociológiai megközelítésből.

A gondolat, hogy az építészet társadalomformáló képességgel bír, nem új. Ha a történelem során a hatalom birtokosai nem hittek volna abban, hogy az épületek hatással vannak a társadalmi viszonyokra, normarendszerekre, vagy a társadalom önképére, valószínűleg sok jelentős építészeti mű nem született volna meg. Elég csak végig venni az építészet történetéből ismert reprezentatív építészeti alkotásokat, kezdve a mezopotámiai zikkuratoktól napjaink üveghomlokzatos pénzügyi központjaiig, vagy akár a várnegyed jelenleg is folyó átalakításáig, hogy erre a következtetésre jussunk.

A híd, a zsinagóga és a modern lakás

Azonban az építészet a reprezentatív épületeknél kevésbé nyilvánvaló módon is alakítani tudja a társadalmat. Minden építészeti alkotás – legyen az infrastrukturális beruházás, lakás, középület, közterület tervezés, vagy bármi más – beavatkozás egy adott hely meglévő térbeli-társadalmi viszonyaiba[1]. Ez a beavatkozás lehet a meglévő társadalmi viszonyokat újratermelő (megerősítő), vagy azokat átalakító. A hatás azonban nem egyoldalú, hanem az építészet és a társadalom kölcsönösen egymásra hatnak, egymásból építkeznek[2].

A társadalmi csoportok közötti viszonyok, egészen pontosan a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelésének példái a Long Island Jones Beach nevű strandjára vezető autópályák feletti hidak. A hidakat a 20. század első felében úgy tervezték meg, hogy azok túl alacsonyak legyenek ahhoz, hogy buszok is áthaladhassanak alattuk. Az alacsony hidak megakadályozták, hogy a tömegközlekedésre hagyatkozó szegényebb és fekete lakosság is eljusson a Long Island-i strandra, ami így megmaradhatott a felsőbb társadalmi rétegek fürdőhelyének[3]. A társadalom perifériáján élők nem csak a város egy részéből szorultak ki, de a térbeli kirekesztés megerősítette a társadalomban azt a hozzáállást, hogy a szegények és feketék kizárhatóak valahonnan, ezáltal rögzítve a korban fennálló társadalmi rendet.

A Long Island-re vezető Southern State Parkway (Kép forrása: Digital Commonwealth)
2/4
A Long Island-re vezető Southern State Parkway (Kép forrása: Digital Commonwealth)

Az építészeti beavatkozás nem csak a társadalmi viszonyok megerősítését szolgálhatja, hanem a társadalmat át is tudja alakítani, különösen, ha kellően széles körben elterjedt trendről van szó. Az építészet történetében talán leginkább a 20. század közepének tervezői hittek az építészet társadalomalakító szerepében, és egyúttal nem is féltek azt alkalmazni. Ez a fajta, társadalommérnöki hozzáállás jelen volt mind a demokratikus, mind a diktatórikus berendezkedésű országokban egyaránt[4]. Hazai példaként említhetjük az ötvenes-hatvanas évek lakásépítését. Az ekkoriban épült városi kislakások kompakt konyhája már a modern munkavállaló nő ideájára épült: a háziasszony elsődlegesen már nem az otthona konyhájában tölti az idejét, ő és családja az üzemi vagy iskolai étkezdében ebédel. Ugyanakkor a modern térszervezés nem írta automatikusan felül a generációk óta öröklődő szokásokat, és a vidékről frissen felköltöző lakossággal a falusi konyha is „beköltözött" a modern lakásba, nemegyszer zsúfoltságot eredményezve. Másfelől a tér szűkössége bekorlátozta a szokások továbbadását, egészen pontosan a gyermekek bevonását a házimunkába. Így a tér adta kötöttségek végső soron hozzájárulhattak a modern életstílus elterjedéséhez[5].

A modern nő – Mirelite reklám 1965-ből (Kép forrása: Fortepan)
3/4
A modern nő – Mirelite reklám 1965-ből (Kép forrása: Fortepan)

Ahogy az építészet formálja a társadalmat, a társadalom is formálja az építészetet. Példaként említhetjük a hagyományos zsinagóga térszervezését is, amely mint a közösségi élet meghatározó helyszíne, a zsidó közösségek patriarchális társadalmi viszonyait segített rögzíteni évszázadokon keresztül. A zsinagógában hagyományosan a nők a férfiaktól elkülönítve ülnek, jellemzően kisebb térrészben, vagy függönnyel elválasztva, vagy ha a zsinagóga mérete megengedi, akkor a karzaton. A liturgia a férfiak részén történik. A szertartás szempontjából csak a férfiak jelenléte számít, ők vesznek aktívan részt benne[6]. Ugyanakkor a környező világ változása és a női egyenjogúság mozgalmak sok zsidó közösségre is hatással voltak. Köszönhetően az élet más területein megtapasztalt nemek közti egyenlőségnek, kevésbé ortodox zsidó közösségekben már előfordul, hogy a férfiak és a nők egymás mellett ülnek a zsinagógában, és az így láthatóvá váló nők részesei lesznek a szertartásnak[7].

Magától értetődő építészet

És hogyan formálja a társadalom az építészetet? Nem kis mértékben magán az építészen keresztül. Senki nem tudja kivonni magát teljes mértékben a saját korának értékrendje, normarendszere alól, így az építészeti mű tervezője sem. Az építészt a tervezés során nem kevés, az adott korban természetesnek vett érték, társadalomszemlélet, hiedelem vezeti. Gyanítható, hogy a várostervezőnek magától értetődő volt, hogy kiszoríthatóak a szegények és a feketék a Jones Beach-ről, ahogy a zsinagógák tervezőinek sem jutott sokáig eszébe megkérdőjelezni a férfiak és nők térbeli elkülönítését. Hasonlóan, a modern lakás tervezői is követték a korszellemet, ami szerint az építészetnek nevelnie kell a használókat például ízlés és életstílus tekintetében.

Kép forrása: Fortepan
4/4
Kép forrása: Fortepan

Fontos látni, hogy az említett példák korábbi korokból valók, így kellő távolságból tudjuk nézni őket ahhoz, hogy felfedezzük az építészet társadalomformáló hatását. De ne higgyük azt, hogy a mai építészet nem formálja ugyanígy a társadalmat, és esetenként nem alakít ki hasonló egyenlőtlenségi viszonyokat. Még mindig bevett tervezési gyakorlat, hogy az építészeti mű nem teljeskörűen akadálymentesített, mert a közkeletű vélemény szerint a fogyatékkal élők bizonyos épületrészeket úgyse akarnak majd használni, esetleg a fogyatékkal élők csak kerekesszékesek lehetnek. Ugyanakkor, ha egy iroda vagy középület teljeskörűen akadálymentesített, akkor ott lehetősége van a fogyatékkal élő személyeknek nem csak látogatóba érkezni, de ne adj isten munkavállalóként is megjelenni, és teljes értékű tagjává válni a társadalomnak. Ha ez általános építészeti trenddé válna, akkor az élet más területein is magától értetődő lenne, hogy a fogyatékkal élőknek azonos jogai és lehetőségei vannak.

Pozitív példaként említhető, hogy egyre több irodaházba terveznek bölcsődét, óvodát. Sok kisgyermekes anyukának nehézséget okoz a munkaerőpiacra való visszatérés, többek között a kevés bölcsődei férőhely, és lakás-bölcsőde/óvoda-munkahely háromszögben való ingázás logisztikai akadályai miatt. A munkahelyi gyermekmegőrzés nem csak ezekre a problémákra ad választ, de azt az üzenetet közvetíti a munkavállaló nő felé, hogy kisgyermekes anyukaként is visszavárják a munkahelyén, és nem indul hátrányból a munkaerő piacon.

Az építészetnek ugyanakkor nem csak a társadalmi esélyegyenlőség elősegítésében lehet szerepe, de képes a társadalom természeti környezethez való viszonyulását is pozitívan befolyásolni, és környezetkímélő megoldásokat elterjeszteni. Például az új épületekben egyre inkább általános trend ivókutak, illetve öltözővel kiegészített biciklitárolók betervezése, ami elősegíti a fenntartható életmód elterjedését. Ehhez hasonló pozitív fordulatot jelentene, ha az építészet megváltoztatná azt a globálisan elterjedt elképzelést, hogy bizonyos épületfunkciók megkövetelik, hogy a homlokzatok egésze üvegből készüljön, függetlenül attól, hogy forró vagy hűvös klímájú területre épülnek. Egy multinacionális vállalat működése sehol nem attól lesz transzparens, hogy az utcáról belátunk az irodába. Ezzel szemben a zártabb homlokzatok jobb hőszigetelőképességgel rendelkeznek, és a napsütés okozta hőterhelést hatékonyabban mérséklik, ezáltal csökkentve az épület fűtési és hűtési igényét.

Az építészet (és ezáltal az építész) óhatatlanul hatással van a társadalomra, újratermeli és átalakítja a társadalmi viszonyokat, életstílusokat és szokásokat erősít meg és formál át.  A társadalomért és környezetéért felelős építésznek első sorban tudatosítania kell magában ezt a szerepet, és reflektálnia azokra a maguktól értetődő értékekre, hiedelmekre, társadalomszemléletekre, amelyek a saját korának jellemzői, és amelyek a tervezés során vezérlik.

Balázs Rebeka Dóra – senior tanácsadó, ABUD - Advanced Building and Urban Design

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] Henri Lefebvre, The Production of Space, ed. Donald Nicholson-Smith (Oxford: Basil Blackwell, 1991).

[2] Mark Gottdiener, The Social Production of Urban Space (Austin: University of Texas Press, 1985).

[3] Sarah Schindler, “Architectural Exclusion: Discrimination and Segregation through Physical Design of the Built Environment," Yale Law Journal 124, no. 6 (2015): 1934–2024.

[4] Márkus Keller, Szocialista Lakhatás? A Lakáskérdés Az 1950-Es Években Magyarországon (Budapest: L’Harmattan, OSZK, 2017).

[5] Máté Tamáska, “Gondolatok Az Építészetszociológia És a Szociológia Viszonyáról," Szociológiai Szemle 30, no. 1 (2020): 4–20.

[6] Yaacov Yadgar, “Gender, Religion, and Feminism: The Case of Jewish Israeli Traditionalists," Journal for the Scientific Study of Religion 45, no. 3 (2006): 353–70, https://doi.org/10.1111/j.1468-5906.2006.00311.x.

[7] Ayala Emmett, “A Ritual Garment, the Synagogue, and Gender Questions," Material Religion 3, no. 1 (2007): 76–87, https://doi.org/10.2752/174322007780095681.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk