Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Épületek/Középület

Befogadó közösségi lakóhelyek

1/4

Wegeleben - Gian Färber és Méline Ulrich a kezdeményezés alapítói - forrás: http://www.bernerzeitung.ch/region/bern/Asyl-in-der-WG/story/30708459

?>
Wegeleben - Gian Färber és Méline Ulrich a kezdeményezés alapítói - forrás: http://www.bernerzeitung.ch/region/bern/Asyl-in-der-WG/story/30708459
?>
Gastfamilienprojekt - Játékkal a nyelvi akadályok ellen Kép forrása: https://www.fluechtlingshilfe.ch/projekt-sfh-gastfamilien.html
?>
?>
1/4

Wegeleben - Gian Färber és Méline Ulrich a kezdeményezés alapítói - forrás: http://www.bernerzeitung.ch/region/bern/Asyl-in-der-WG/story/30708459

Befogadó közösségi lakóhelyek
Épületek/Középület

Befogadó közösségi lakóhelyek

2016.01.26. 12:30

Cikkinfó

Szerzők:
Glatz Zsófia

Földrajzi hely:
Magyarország, Svájc

A menekültügy margójára címmel volt látható a FUGA kiállítása, melynek kapcsán Glatz Zsófia foglalta össze gondolatait. Magyarországon valami elkezdődött; a tenni akarás, a társadalmi összefogáson alapuló kezdeményezés, és civil megmozdulások. Két svájci példát is bemutat, melyek lényege az integrálás, az együttélés. 

BEFOGADÓ KÖZÖSSÉGI LAKÓHELYEK
- alternatív megoldás egy megválaszolatlan problémára -

Actively breaking the loving link makes us feel less guilty. It creates the culture of un-care."
/Sally Weintrobe, Sheffield, 2015 szeptember 10./


Amikor tudatosan megszakítjuk a gondoskodó lelki kapcsot, kevésbé érezzük magunkat felelősnek. Megteremtjük a nem-törődés közegét."
Sally Weintrobe, Sheffield, 2015 szeptember 10. (a szerző fordítása)

 

Ezzel a mondattal egy Sheffield-ben rendezett építészeti konferencián találkoztam, melynek fő témája a “resilience", azaz az átalakulásra való képesség, a flexibilitás volt. Ebben az esetben a flexibilitás a gyors reagáló képességet jelenti éghajlati-, demográfiai-, gazdasági-, politikai- és szociológiai vonatkozásban, melyeket a körülöttünk lévő folyamatosan és radikálisan változó világ, a gazdasági- és társadalmi válság, illetve az éghajlatváltozás megkövetel. Hogy ezt a flexibilitást elérjük, új eszközökre, termékekre, új szemléletre van szükség.

A ‘nem-törődés közege’: a már említett lelki kapcsot megszakítva, “tisztes" távolból szemlélve a dolgokat elhisszük, hogy nincs közünk az adott problémához. Illetve ha van is, azt gondoljuk, hogy mi egyedül nem tudunk tenni ellene, így inkább nem is foglalkozunk vele. Ellentétpárja a ‘törődés kultúrája’.

Egy fiatal, igazán csak most ébredező demokráciában tanulnunk kell a törődés kultúráját. Tudatosan és öntudatosan kell magunkat emlékeztetni arra, hogy nem várni kell a választ, hanem cselekedni. Mert megtehetjük és mert meg kell tennünk.

Magyarországon most valami új kezdődött el: érezhető a tudatos és öntudatos tenni akarás. A társadalmi összefogáson alapuló kezdeményezések, a civil megmozdulások az elégedetlenség kinyilvánításának új, aktív formái. Az emberek felismerték, hogy ha nem kapják meg a kívánt választ, akkor nekik kell azt megteremteni, közösen. Kezdődött a városi közös kertekkel, közösségi irodákkal, szomszéd ünneppel, az internet adó elleni tüntetéssel és most, a menekült válság kellős közepén is feltalálták magukat és cselekedtek. Példátlan szervezettséggel és tudatossággal, kulturáltan, csendesen.

Ők teremtik meg Magyarországon a törődés kultúráját! “The culture of care!"

A menekülteknek segítő civil szervezetek példát mutattak szervezőképességből, megmutatták, hogyan lehet gyorsan reagálni a szinte naponta változó és egyre nehezebb helyzetekre, hogyan lehet az új technikai lehetőségeket - mint a Facebook, online rendelések, Google drive használata - a mindennapi munkájukban felhasználni. Fantasztikus volt látni, ahogy ezek a szervezetek, önerőből, más civilek segítségével, adományaival milyen emberfeletti munkát végeztek. A Facebook, mint közösségi média használata most mutatta meg igazán, milyen erő rejlik benne: az információk átadása valós időben történik, a kommunikáció folyamatos. Az online üzletek megteremtették a lehetőséget a segítségre azoknak is, akik fizikailag távol vannak a problémától, de tenni akarnak. A Google drive-val mindenkinek naprakész, pontos lista áll rendelkezésére a szükséges élelmiszerekről, ruhákról. A szervezetek folyamatosan monitorozzák magukat, kikérik az emberek véleményét, amit aztán átültetnek a szervezet működésébe és alakítják, javítják azt.

Ez a 21. század. Jó úton vagyunk.
Hogy ennek az útnak milyen további szakaszai lehetnek, csak rajtunk múlik.

A menekült helyzet egyik legnagyobb és válasz nélkül maradt problémája a rászorulók ideiglenes vagy akár hosszútávú elszállásolása volt. Erre a problémára ad lehetséges megoldást egy pár külföldi példa. Olyan integratív, azaz befogadó közösségi lakóhelyekről van szó, ahol - természetesen a szükséges törvényi háttér megteremtése után - megfelelő szabályokkal és feltételekkel biztonságos és méltó helyzetet teremtenek mind a rászorulónak, mind a befogadónak. Ezek a közösségi lakóhelyek lehetnek akár lakásközösségek (itthoni példája a nem rég megalakult Grand Home Budapest) vagy egész közösségi lakóházak, lakóparkok: az angolul co-housing-nak nevezett lakozási formának végtelen szervezeti és lakástipológiai lehetőségei vannak.


Gastfamilienprojekt - Játékkal a nyelvi akadályok ellen Kép forrása: https://www.fluechtlingshilfe.ch/projekt-sfh-gastfamilien.html
2/4
Gastfamilienprojekt - Játékkal a nyelvi akadályok ellen Kép forrása: https://www.fluechtlingshilfe.ch/projekt-sfh-gastfamilien.html




Az integratív közösségi lakóhelyek annyiban különböznek az “alap verziótól", hogy az itt lakók közös megegyezésére a lakóközösség segítséget nyújt arra rászoruló embereknek, családoknak. A segítség különböző méretű, kimenetű lehet: esetleg kifizetik a lakbérüket vagy ahogy az a lakásközösségeknél leginkább “szokás", befogadnak az egyik szobájukba arra rászorulót, jelen esetben menekült embereket.

A befogadás egyik legnagyobb előnye, hogy elkerülhető vele az intézményesítés, ahonnan kikerülni nehezebb, mint egy új közegben és kultúrában megtalálni a helyünket. Az együttélés során normális, napi rutinban élnek a befogadottak, nem túlgondozó, passzív állapotba szorító ellátásban van részük. A lakótársakon keresztül megtanulják a nyelvet, megismerik a befogadó ország kultúráját, részt vesznek a napi feladatokban, aktívnak, hasznosnak érezhetik magukat, nem lesznek kirekesztve, nem érzik magukat idegennek. A befogadó lakók testközelből ismerik meg a befogadott embert, a kultúráját, a történetét, nem egy arc lesz a sok közül, hanem ember, történetekkel, családdal, érzelmekkel. Kölcsönös kapocs alakul ki közöttük.

A két svájci példa a “Wegeleben" kezdeményezés és az önkormányzat segítséggel létrejött “Gastfamilienprojekt". Ezek a példák és tanulságaik hasznos útmutatásokkal szolgálhatnak a hasonló magyar kezdeményezéseknek. Bővebb leírásukat lásd a külön lapon.

Az elmúlt időszak megmutatta, hogy az emberek felismerték önnön erejüket, aktívak, nyitottak a közösségi megoldásokra és egyre többen látják a közösség erejében rejlő lehetőségeket. A következő nagy lépés az alulról szerveződő kezdeményezések sorában a közösségi lakozás lesz. A törődés kultúrájában onnan már csak egy lépés a befogadó közösségek megszületése.

Jó úton vagyunk.


Glatz Zsófia - építész
Közösségben Élni társalapító
2015. október 18.


 

 

Wegeleben

Az első svájci kezdeményezés lényege, hogy már működő lakásközösségek - németül WG - Wohngemeinschaft - fogadnak be menekült embereket. Nevük a WG és a ‘Wege leben’, azaz megélni az utat szójátékból ered. Ahogy azt a honlapjukon is olvashatjuk, szerintük a legmagasabb akadályok nem az országhatárokon vannak, hanem az emberek fejében. Ők ezeket az akadályokat hivatottak ledönteni. Kezdeményezésük a rászorulókat nem menekülteknek, hanem embereknek hívja. Ernyőszervezetként működnek, amelyhez bármely WG, azaz lakásközösség csatlakozhat. Az eddig csatlakozott közösségek Bern, Zürich és Aargau kantonban találhatóak. Minden befogadottal személyesen beszélgetnek, a befogadó közösség először találkozik velük, utána dönti el mindkét fél, hogy megfelel e neki a másik. Folyamatosan monitorozzák az együtt lakást és ha esetleg nem működne, mentor segít a helyzet megoldásában.
Bővebb információ: wegeleben.ch

 

Gastfamilienprojekt

A másik svájci kezdeményezés annyiban különbözik az elsőtől, hogy itt nem többnyire fiatalokból álló lakásközösségek, hanem családok, gyerekes szülők fogadnak magukhoz menekülteket. A cél ugyanaz: valós élethelyzetet teremtve segíteni az általuk ‘vendégnek’ hívott emberek sikeres integrációját. A kezdeményezés önkormányzati segítséggel jött létre. A csatlakozni kívánó családok szigorú szűrőn esnek át, az általuk felkínált szobának vagy lakóhelynek meg kell felelnie bizonyos követelményeknek: külön bejáratú szoba, rendes ágy, lehetőség a helyiség perszonalizálására. A projekt sikerességét mutatja, hogy az első Waadt kantonban elkezdett pilot projekt óta csatlakozott Aargau, Bern és Genf kanton is.

Bővebb információ itt.

 

A cikk eredetileg megjelent a FUGA “A menekültügy margójára" című kiállításán 2015.10.22-11.08 között.


Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk