| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Helyek

A pécsi kulturális főváros-pályázat építészeti kulcsprojektjei

1/3

?>
?>
?>
1/3

A pécsi kulturális főváros-pályázat építészeti kulcsprojektjei
Helyek

A pécsi kulturális főváros-pályázat építészeti kulcsprojektjei

2005.11.02. 13:10

A Kulturális Főváros-program fejlesztéseinek zöme Pécs belvárostól keletre eső városrészében összpontosul...

A Kulturális Főváros-program fejlesztéseinek zöme Pécs belvárostól keletre eső városrészében összpontosul. A terület - annak ellenére, hogy elhelyezkedése a városban kedvező - folyamatos lepusztulási pályán van. A forgalmas Rákóczi út, valamint a hatalmas parlagon hagyott területek a Búza téren drasztikusan elkülönítik a belvárost a közvetlen környezetétől. A keleti városrész elvesztette minden fontos funkcióját, és ez a funkciókiürülés már érezteti hatását a belváros szomszédos területein is. Régen e területen volt a távolsági autóbusz-pályaudvar, a Felsőmalom úti kispiac volt a legfontosabb piac, üzemelt a Park mozi és a Balokány-strand, teljes kapacitással működött a Zsolnay-gyár, a Balokány-liget mint közpark látogatott volt.



Mára ezek a funkciók és intézmények vagy megszűntek, vagy a város más területein kaptak helyet. Ma nincs a területen olyan közösségi, gazdasági vagy kulturális funkció, amely jelentős számban vonzaná ide a lakosságot vagy a turistákat. A közelben található egyetemi karok a belváros keleti határát jelzik, és hiába van a beavatkozási terület és a belvárosias jellegű terület egymástól szinte lépésnyi távolságban, a lerobbant területet nem használják az egyetemisták sem. Ez a helyzet változhat meg a Regionális Könyvtár, a Zenei és Konferenciaközpont, valamint a Kulturális Negyed fejlesztéseinek hatására, hiszen ezekkel a projektekkel és a közterületek rehabilitációjával a környék városiasabb jelleget ölt, és a központi szerepkörrel rendelkező kulturális intézményekre, húzóprojektekre alapozva a terület lassan a belváros keleti irányban kibővített területévé válik.

Zenei- és konferenciaközpont

A projekt átfogó célja, hogy otthont teremtsen a városban a szélesen értelmezett zenei kultúra számára, Pécset elhelyezze a nemzetközi zenei élet térképén, valamint a nemzetközi konferenciák piacán. Az épület hangversenyterme kiváló infrastrukturális és technikai adottságával elősegíti a Pannon Filharmonikusok magas színvonalú alkotóművészi tevékenységét; befogadó intézményként erősíteni Pécs és a Dél-Dunántúl széles spektrumú zenei életének megőrzését, s olyan zenei produkciókat hozhat a városba, amelyekért korszerű hangversenyterem hiányában több száz kilométert kellett eddig utazniuk az itt lakóknak.

A nemzetközi zenei élet térképére felkerülni csak magas minőségű, az utóbbi években épült európai koncerttermekhez (Lahti, Luzern, Bochum) hasonló színvonalú hangversenyteremmel lehet. A minőségvezérelt, versenyképes alkotómunka előfeltétele, hogy a Pannon Filharmonikusok a zenekarra akusztikai tervezéssel készült próbateremmel és szólampróbatermekkel rendelkezzék, mely stúdiómunkára, felvételek készítésére is alkalmas, s melyeknek az akusztikai paraméterei hasonlóak a hangversenyteremhez. Az épület a hangversenytermen (konferenciatermen), próbatermeken (szekciótermeken) kívül magában foglalja a Filharmonikusok, illetve a Konferenciaközpont irodáit, a közönség számára fenntartott tereket (kávézó, könyvesbolt, fogadótér stb.), s mindezek kiszolgáló helyiségeit. A központ tervezésére folyamatban van egy nemzetközi tervpályázat kiírása.



Építészeti vázlatok: Patartics Zorán

Zsolnay Kulturális Negyed

A Zsolnay-gyár nagy, a termeléstől jórészt már elhagyott ipari épületegyüttesének revitalizációja néhány éve elindult a műemlék épületek felújításával. A revitalizáció folytatásaként megtörténik a gyár területén lévő tizenötezer négyzetméteres közpark rekonstrukciója; az egykori ipari épületekbe kulturális, oktatási és szolgáltató funkciók települnek. A projekt célja olyan kulturális-művészeti övezet létrehozása a gyár üresen, funkció nélkül maradt épületeiben, mely egyszerre szolgálja és bővíti a város, a régió lakosságának közművelődési lehetőségeit és a kulturális turizmus termékkínálatát, továbbá kitüntetett jelentőségű városfejlesztési célokat valósít meg. A Zsolnay Kulturális Negyed kialakításával újraértelmeződik a város modern kori jelképe, a Zsolnay-gyár. A gyár egykori alapítója számára a súlypont inkább a gazdasági célokra esett; a mostani projekt megfordítja a sorrendet: a kulturális célok kerültek kezdeményező pozícióba.

A gyár ingatlana városfejlesztési szempontból stratégiai fontosságú pozícióban helyezkedik el, hiszen keleti végpontja a belváros keleti irányú kiterjesztésével létrehozandó új kulturális tengelynek. A gyár déli területén lehetőség kínálkozik egy autóbusz- és személygépkocsi-parkoló kialakítására (Zsolnay-kapu), amely tehermentesítheti az új kulturális tengely és a belváros közlekedését.

A revitalizáció célrendszere az alábbi szempontokat követve épül fel:

A kulturális örökség védelme:
A Zsolnay-gyár épületeinek többsége épített kulturális örökségünk kitüntetett eleme. A gyár termékeivel gazdagon díszített épületek, kerti szobrok, kutak, vázák, a Zsolnay-mauzóleum a magyar vizuális kultúra egyik legsikeresebb korszakának megtestesítői. Felújításuk elodázhatatlan örökségvédelmi feladat.

A kortárs művészet és a kreatív ipar támogatása:
A Zsolnay-revitalizáció a megszűnő ipari termelés helyén a kortárs művészet megtelepedését támogatja. A projekt során meghonosodó új funkciók közül a Kortárs Művészeti Központ és a kreatív ipar inkubátorháza az alkotói folyamatok tárgyi feltételrendszerének biztosításával és a piacra jutás segítésével közvetlenül támogatja a kortárs művészetet.

Művészetoktatás ipari környezetben:
A Zsolnay-gyár legfontosabb tradíciója a termelés élő kapcsolata a kortárs képző- és iparművészettel, építészettel. A Zsolnay-sikerek a technológiai újítások mellett a művészi minőségű formatervező munkának voltak köszönhetők. A művészetoktatási funkció megtelepedése a Kulturális Negyedben a művészet és ipar együttműködésének a reneszánszát indíthatja el.

Közművelődési célok:
A gyár és a porcelángyártás történetének bemutatása (a tervezett új Zsolnay-kiállításon és az ipartörténeti témaparkban) kivételes lehetőséget biztosít a helyi ipar kialakulását, az egyes iparágak tradicionális technológiáit és eszközeit megismertetni szándékozó iskolai oktatási programok számára.

Turisztikai vonzerő-fejlesztés:
A Zsolnay-gyár (és a Zsolnay-mauzóleum) a kezdetektől Pécs egyik turisztikai látványossága volt. A revitalizáció végrehajtásával, a vendéglátó- és szállodaipar megtelepülésével ismét a város egyik nagy turisztikai látványosságává válhat.

Építészeti vázlatok: Rádóczy (f) László



Nagy kiállítótér

A projekt célja a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára, illetve teljes képzőművészeti gyűjteménye elhelyezésére alkalmas feltételek kialakítása a Papnövelde u. 5. számú műemlék épület rekonstrukciójával, összekapcsolva egy új, korszerű kiállítótér megvalósításával. A Modern Magyar Képtár kiállításai jelenleg két, egymástól távol eső épületben működnek, egyenként is elégtelen alapterületen. A bővített állandó kiállítási tér biztosítja az MMK folyamatos, a kortárs művészeti fejleményeket követő gyűjteménygyarapításához elengedhetetlen rugalmas elhelyezési feltételeket. A funkcionálisan kapcsolódó átalakítás és új fejlesztés minőségi változást eredményez a város, a megye, a tágabb régió művészeti szolgáltatásaiban, nemzetközi regionális jelentőséget ad Pécs művészeti intézményeinek, és korrigálja a főváros e területen érvényesülő dominanciáját.

"Nagy Kiállítótér" kialakítása a meglévő épület bővítésével:
A helyreállított műemléképület és az északi városfal közötti udvaron - részben a felszín alá süllyesztve - tervezett, 1130 m2-es, időszaki kiállításokat befogadó, nagy területű és belmagasságú galéria biztosítja a különböző művészetek bemutatásának lehetőségét. Az új bővítményben elhelyezésre kerülő közös főbejárat révén megoldódik az állandó és időszakos kiállítások fogadó, elosztó, közönségszolgálati és közlekedésszervező funkcióinak szervezése is.

Kis galéria kialakítása:
A felújított és átalakított barokk épületben kisebb időszakos kiállítási tér kerül kialakításra, amely kiváltja a jelenleg a Káptalan u. 4-ben működő Múzeumgaléria funkcióit.

Építészeti vázlatok: Kistelegdi István



Regionális könyvtár

A projekt célja egy 6520 m2-es, korszerű, a mai felhasználói igényeknek megfelelő regionális könyvtár felépítése, amely az európai uniós szakmai követelményeknek megfelelően a város és a régió lakosságának információs és dokumentumigényét szolgálja, valamint alkalmas közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is. A zöldmezős beruházásként a város keleti felében, a Zsolnay Vilmos út-48-as tér sarkán felépítendő épületben hosszú távon megoldódik a Csorba Győző Megyei Könyvtár és a Pécsi Városi Könyvtár közös, szakmailag és gazdaságilag is racionális működtetése, egy - országosan is modellértékű - multifunkcionális, emelt szintű szolgáltatási rendszer kialakítása. A "tudásközpont"-funkciót ellátó könyvtár a város és a megye új szellemi-kulturális vonzerejeként hatékonyan hozzájárul a térség humán erőforrásának fejlődéséhez.

Építészeti vázlatok: Kistelegdi István



Közterek és parkok újjáélesztése

Pécs város közösségi terei a kulturális célú revitalizációt követően a mainál lényegesen esztétikusabb és urbánusabb környezetet biztosítanak a lakosságnak és az idelátogató turistáknak. A modern térkialakításoknak köszönhetően a közterek a szabadtéri kulturális események és folyamatok (találkozások, közösségformálás) befogadására nemcsak alkalmasabbá válnak, hanem ösztönző környezetet is biztosítanak kommunikáció és kapcsolatteremtés intenzívebbé válásához.



A közterület-fejlesztési program céljai:

  • Közösségépítés, a közterületi kulturális élet fejlődésének elősegítése: a zöldfelületek és közterületek minőségi fejlesztésével és funkcióinak kiteljesítésével olyan terek jönnek létre, ahol a kulturális események megrendezése méltó színvonalon biztosítható, és amelyek vonzóak a városlakók számára, ahová "érdemes kimenni". Pécs éghajlati adottságai lehetővé teszik, hogy a szabadtéri közösségi terek márciustól novemberig a találkozások és kommunikáció meghatározó terévé váljanak.
  • A közterek városias jellegének erősítése: minél sokoldalúbban és minél többek által kihasználtak a terek, annál városiasabb egy település. Ennek érdekében vissza kell szorítani a gépjárművek által használt felületek nagyságát, és a lakosságot és a turistákat vonzó, esztétikus tereket kell létrehozni, amelyek elősegítik az urbanizált világra jellemző lüktető és változatos utcai élet kialakulását.
  • Települési környezet minőségének javítása, az egyedi építészeti karakter megőrzése: cél a műemlékek állapotának európai szintre hozása, hasznosításuk elősegítése, továbbá a város műemlékileg nem védett építészeti értékeinek megvédése, gondozása. Ennek elérése érdekében el kell készíteni a védendő épületek listáját, valamint meg kell alkotni a város műemlék épületeinek revitalizációját szolgáló stratégiát.
  • A város zöldterületeinek, közparkjainak és szabadidős szabadtéri infrastruktúrájának fejlesztése: Pécs belterületén igen kevés az összefüggő zöldfelület, a városi és városrészi jelentőségű parkok területe. Cél egyrészt a meglévő parkok korszerű rekonstrukciója, valamint általában véve a városi faállomány egy részének megújítása, új fasorok telepítése. A parkok átalakításánál cél, hogy minden korosztály számára vonzónak bizonyuljanak.
  • A felszín alatti karsztvíz-folyások hasznosítása: a város történetéhez szervesen kapcsolódó csobogók és kutak újraépítése egyaránt szolgál környezetvédelmi, városfejlesztési és turisztikai célokat. A meglévő szökőkutak vezetékes vízforrásának kiváltása és karsztvízzel történő működtetése, gazdaságossági célja mellett szolgálja az elszökő vizek kártételének csökkentését is. A meglévő zöldfelületek öntözése sokkal olcsóbban és környezetbarát módon oldható meg a karsztvíz felhasználásával, mint jelenleg a vezetékes ivóvízből.

Fotók: Pesti András

Szerkesztette: Somlyódy Nóra

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.