Közélet, hírek

Vedres-díjat kapott Nagy Imre

1/3

Az érmet Szemerey Kiss Balázs szobrászművész készítette.

alapítók és díjazottak - forrás: szegedma.hu

Nagy Imre átveszi a díjat - forrás: szegedma.hu

?>
Az érmet Szemerey Kiss Balázs szobrászművész készítette.
?>
alapítók és díjazottak - forrás: szegedma.hu
?>
Nagy Imre átveszi a díjat - forrás: szegedma.hu
1/3

Az érmet Szemerey Kiss Balázs szobrászművész készítette.

alapítók és díjazottak - forrás: szegedma.hu

Nagy Imre átveszi a díjat - forrás: szegedma.hu

Vedres-díjat kapott Nagy Imre
Közélet, hírek

Vedres-díjat kapott Nagy Imre

2016.06.06. 13:45

Cikkinfó

Szerzők:
Kiss Lajos

Földrajzi hely:
Szeged

Építészek, alkotók:
Nagy Imre

Vélemények:
7

Nemrég adták át a Csongrád Megyei Kamarában, a IX. Nemzetközi Építésügyi Konferencia keretein belül a Vedres-díjakat. Idén Csada László, Körmöczi Ernő és Nagy Imre részesült az elismerésben - íme Nagy Imre laudációja.

Nagy Imre laudációja
(VEDRES-díj, 2016. június 3.)


Nagy Imre okleveles építészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott. Szakmai pályafutását az Ipartervben kezdte az 1970-es évek közepén. Szegedre 1984-ben költözött és a CSOMITERV városrendezési osztályán folytatta tervezői tevékenységét. Itt a szűkebb szakterület szinte minden ágában biztonságos gyakorlatot szerzett, amit a szegedi városi főépítész munkatársaként kamatoztatott a '90-es évek elején. 1993-tól Csongrád megye főépítészeként az akkor induló területrendezési tervezés témafelelőse, aktív irányítója lett. Az országban elsőként, az ő módszertani közreműködésével készült el a megyei „mintaterv". Hét eredményes év után saját tervező cégében folytatta környezettervezői munkásságát. A Dél-Alföldön több város/városrész és község szabályozási terve (pl. Orosháza és Szeged egyes területei) készült irányításával. Szakmai műfaji kereteit tovább szélesítette: a terület- és településrendezés, a fejlesztési koncepciók, valamint az épülettervezés mellett rangos közterületek revitalizációs terveit készítette magas színvonalon. (Pl. Szeged Indóház tér, Kölcsey u. és Reök-palota előtti tér) Sokoldalúságát jelzi, hogy mindezekkel párhuzamosan nívós kulturális örökség- és műemlékvédelmi tevékenységet folytat, határon innen és túl.

A regionalizmus elkötelezett híve, az arányos, tervszerű és korrekt terület- és településfejlesztés kitartó szószólója. Közéleti fellépéseiben és írásaiban következetesen kiáll a hazai szakmapolitika és gyakorlat megújítása mellett.


alapítók és díjazottak - forrás: szegedma.hu
2/3
alapítók és díjazottak - forrás: szegedma.hu



Évtizedek óta önzetlen és kiemelkedő közösségi munkát végez a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesületben és a Csongrád Megyei Építész Kamarában. Az utóbbi köztestület elnökségének tagjaként az elmúlt években hatékony és látványos érdekérvényesítő tevékenységével tűnt ki.

Széleskörű és komplex, az épített környezet egészére kiterjedő szakmai eredményeit, valamint közösségerősítő és színvonalas szakmapolitikai tevékenységét az alapító szakmai szervezetek VEDRES István-díjjal ismerik el.


Kiss Lajos



 

Vélemények (7)
toboz
2016.07.25.
08:15

Hozzászólásomat a liget-vita hamar kiszorította. Újra felteszem.

Egyetértek azzal, hogy az építészkamarának kell állást foglalnia abban, hogy „mi etikus még és mi már nem az”.

Ha az etikai vitában való részvétel ennyire fontos volt, akkor Kiss Lajosnak erről kellett volna írnia és nem a tervezésről.

Javaslom, hogy Kiss Lajos által leírt laudációról szóljon a vita, ne újabb és újabb, a laudációban nem szereplő szempontokról, mert nem akarom a vita parttalanná válását.

Köszönöm, hogy Nagy Imre elismeri azt a tényt, hogy én voltam a generáltervező, ő pedig az egyik altervező. Azt viszont nem fogadom el, hogy ezt a szereposztást senki sem vitatta. Kiss Lajos ugyanis azt írta: „rangos közterületek revitalizációját készítette magas színvonalon” Nagy Imre. Erre példaként hozza fel a Kölcsey utcát és a Reök palota előtti teret is. Ezzel a tervező személyét vitatta el. Ez elfogadhatatlan!

Nincs kifogásom az ellen, hogy Nagy Imre a terveit bemutassa. Az utca és a tér a tervdokumentációban kiadott tervek és a tervezői művezetés alapján hat éve megépült. Szeged közönsége sétányként, pihenőtérként, illetve sokféle alkalmi rendezvény helyszíneként használja ugyanúgy, mint a Széchenyi, Klauzál, Dugonics teret, Aradi Vértanúk terét, vagy a Kárász utcát. Nincs olyan funkciója a térnek és az utcának, amely csak itt lenne megvalósítható

Az elmúlt hat év alatt nem hallottam elmarasztaló kritikáról. A jogi kar diákjai is rendszeresen használják a kar épülete előtti, közúti forgalomból kivont utcából lett teret.

Kedves Imre, amennyiben folytatni kívánod a vitát, akkor javaslom, hogy vegyük elő egyenként azokat az építészmérnöki kifogásokat, amelyekkel annak idején engem megtámadtak. Tegyük ezt azzal a szándékkal, hogy azok szakmaiságát megvitassuk. Több mint furcsa az, hogy Kiss Lajos és urbanisztikai egyesülete a támadások idején néma maradt!

 

Fekete Zoltán

horvathrekalilla
2016.06.14.
11:56

Kiss Lajos, a laudáció szerzője hozzászólt a cikkhez, mely most érkezett szerkesztőségünkbe:"A laudáció személyes műfaj, készítője emlékeiből, tapasztalataiból építkezik, és nem közöl pl. teljes stáblistát egy-egy korábbi tervezői teamről.

A szegedi Reök-palota előtti tér megújításának tervezési folyamatát – mint általában - nem csupán a kiviteli terv készítése jelenti. Különösen a munka „viszontagságos utóéletének” ismeretében tartanám meglepőnek, ha Fekete Zoltán továbbra is azt állítaná, hogy Nagy Imre nem vett részt építésztervezőként az ominózus munkában." Kiss Lajos

toboz
2016.06.15.
20:01

@horvathrekalilla: A laudáció dicséret, védőbeszéd. Akit védek, dicsérek, arról adatokat kell gyűjteni. Ezért a laudáció nem személyes műfaj, hanem a valóság műfaja. Ha a laudáció szerzője pusztán az emlékezetére és tapasztalataira hagyatkozik, úgy jár, mint Kiss Lajos, téved.

Nagy Imre a tervezésbe akkor kapcsolódott be az altervezők egyikeként, amikor erre felkértem. Korábban semmiféle tervet nem készített a területre. Kiss Lajos tehát ebben is téved.

Ami pedig Kiss Lajos által írt „viszontagságos utóélet”-et illeti, pontosan az alábbit jelenti: A támadás előtt elkészült a kivitelezési tervdokumentáció. Mint ahogyan a város alpolgármestere akkoriban megállapította : szakmai köntösbe bújtatott politikai támadás érte az ügyet és ezáltal a tervemet is. A zászlót egy helyi építészmérnök vitte. Az ügy az építészkamara etikai bizottsága elé került. A bizottság a támadót elmarasztalta, aki ezután bírósághoz fordult. A bíróság ítélete szerint a támadó kamarai korlátozásait vissza kellett vonni. Az etikai bizottság a bíróság ítéletét végrehajtotta, de egyebekben a korábbi véleményét fenntartotta. A kamarai határozat és bírósági ítélet után és ellenére a tervemen semmit sem kellett módosítani, a kivitelezés ez alapján történt.  A heves támadás csak addig tartott, amíg a tér meg nem épült. Utána már a közönséget nem lehetett ámítani.

Mivel a tervet helyi építész támadta, a kamarai eljárásba bevontam az alvállalkozói kör építészeit. Valószínű, hogy Kiss Lajos ezt tartotta zűrös utóéletnek és ebben való tevékenységéért érezhette, hogy Nagy Imre díjat érdemel. Amennyiben így volt, akkor a laudációban erről kellett volna írni, nem a tervezésről!

Szögi Lászlót ugyanez az elismerés illethetné meg építészetileg nagy értékű munkájáért és a kamarai csatározásban való részvételéért.

Keresem, de nem találom, hogy a Reök palota előtti térrel kapcsolatban annak idején, amikor ez aktuális volt, a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület, vagy a mai tagságát alkotók foglaltak-e állást pro, vagy kontra?

 

Fekete  Zoltán

reliefplan
2016.06.29.
10:36

@toboz: Annak idején a nyilvánosság előtti lejáratások ellen küzdöttünk – közös elhatározás alapján, közösen - a szegedi „Lófara” tér ügye kapcsán. Azaz hogy ne harapózzon el a jövőben a durva bírálat nyilvánosság előtt, szakmai kritika ürügyén; és legyen a Kamarán belül kimondva, rögzítve, hogy mi etikus még, és mi már nem az. Szóval nem egyszerűen a Terv volt a tét.

Mivel megszólíttattam, megszólalni vagyok kénytelen. A pontosításod rendben, te voltál a generáltervező, kedves Zoli, ez elvitathatatlan, de senki nem is vitatta. Itt tényszerűen egy nagyon szép részfeladatról volt szó; ám  nem egyszerűen utcabútor-tervezőként, hanem közös team-munkaként éltem át a tervkészítés és -egyeztetés folyamatát, készítve alátámasztó vázlat- és látványterveket. Nem véletlenül éreztem magam erősen érintettnek az etikai vizsgálat kérésekor. Szóval úgy értelmezem, a laudáció tulajdonképpen ezt tükrözte vissza.

Ezzel a kiegészítéssel a laudáció-ügyet lezártnak gondolom, ezúton is köszönetet mondva azoknak a grémiumoknak, amelyek eddigi szakmai össztevékenységem alapján a Vedres-díjra méltónak találtak.

„Paradigmaváltásként” az a felvetésem a szerkesztőséghez, - amennyiben Fekete Zoltán generáltervező ehhez hozzájárul -, hogy mutassuk be itt közösen a konzervatív városvédők által korábban hevesen vitatott, mára a városlakók által megszeretett szegedi „Lófara” teret (a Szakma javaslatára új elnevezése: Magyar Ede tér!), az ehhez készült terveket (melyből kiderülhet közreműködésem is), mindenki megnyugvására.

Nagy Imre építész, várostervező 

 

toboz
2016.07.07.
08:34

@reliefplan: Egyetértek azzal, hogy az építészkamarának kell állást foglalnia abban, hogy „mi etikus még és mi már nem az”.

Ha az etikai vitában való részvétel ennyire fontos volt, akkor Kiss Lajosnak erről kellett volna írnia és nem a tervezésről.

Javaslom, hogy Kiss Lajos által leírt laudációról szóljon a vita, ne újabb és újabb, a laudációban nem szereplő szempontokról, mert nem akarom a vita parttalanná válását.

Köszönöm, hogy Nagy Imre elismeri azt a tényt, hogy én voltam a generáltervező. Azt viszont nem fogadom el, hogy ezt a szereposztást senki sem vitatta. Kiss Lajos ugyanis azt írta: „rangos közterületek revitalizációját készítette magas színvonalon” Nagy Imre. Erre példaként hozza fel a Kölcsey utcát és a Reök palota előtti teret is. Ezzel a tervező személyét vitatta el. Ez elfogadhatatlan!

Nincs kifogásom az ellen, hogy Nagy Imre a terveit bemutassa. Az utca és a tér a tervdokumentációban kiadott tervek és a tervezői művezetés alapján hat éve megépült. Szeged közönsége sétányként, pihenőtérként, illetve sokféle alkalmi rendezvény helyszíneként használja ugyanúgy, mint a Széchenyi, Klauzál, Dugonics teret, Aradi Vértanúk terét, vagy a Kárász utcát. Nincs olyan funkciója a térnek és az utcának, amely csak itt lenne megvalósítható

Az elmúlt hat év alatt nem hallottam elmarasztaló kritikáról. A jogi kar diákjai is rendszeresen használják a kar épülete előtti, közúti forgalomból kivont utcából lett teret.

Kedves Imre, amennyiben folytatni kívánod a vitát, akkor javaslom, hogy vegyük elő egyenként azokat az építészmérnöki kifogásokat, amelyekkel annak idején engem megtámadtak. Tegyük ezt azzal a szándékkal, hogy azok szakmaiságát megvitassuk. Több mint furcsa az, hogy Kiss Lajos és urbanisztikai egyesülete a támadások idején néma maradt!

 Fekete Zoltán

toboz
2016.06.10.
10:00

1. Nagy Imre laudációjában Kiss Lajos kiemeli: „ ... rangos közterek revitalizációját készítette magas színvonalon. (Pl. Szeged Indóház tér, Kölcsey u. és Reök-palota előtti tér)”

Kiss Lajos téved: a Kölcsey u. és Reök palota előtti tér nem két önálló terv volt, hanem egy tervdokumentációként készült. Nagy Imre nem készített erre a területre tervet.

2. A Kölcsey u. és a Reök palota előtt tér kivitelezési tervének és ezt a tervet előkészítő korábbi tervnek Fekete Zoltán tájépítész (Hortus Bt.) volt a generáltervezője. A kivitelezési terv készítésére, tervezői művezetésre, a korábbi szakági tervezőkön kívül, újabb tervezők (építészek, statikusok, díszvilágítás-tervező, épületgépész) és szobrász-restaurátor bevonására került sor alvállalkozóként. Nagy Imre a Hortus Bt. megbízásából a térbútorok tervét készítette. Sikeresek lettek padjai, kerékpárállványai, plakátállványai.

3. A belváros forgalmának csendesítése, az utak, terek gyalogos használatba adása, a felületek újra osztása (keskeny járda – széles út helyett gyalogos dominancia) évtizedek óta szorgalmazott célja a városnak.

Meglepődnék, ha Nagy Imre pontosítás nélkül elfogadná a laudációt!https://photos.google.com/share/AF1QipO_6Hod7Cp8VMC5FlBAi0mZ-_sCRfNll2_nazVl8vFIz9qqBkZH0lpM41IBvKfCfg?key=eHNHSDV4VDIyeFRhVk1IeXBDdzNMVkJnelVPTmlR

 

Fekete Zoltán

Táj- és kertépítész vezető tervező

perika
2016.06.11.
14:41

@toboz: Kedves Zoltán! Köszönjük a pontosítást! Üdvözlettel, Pásztor Erika Katalina

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.