Technológia

Új standard a magyar építőiparban – Alapjaiban változhat meg az anyaggazdálkodás

1/2

forrás: bauapp.hu

?>
forrás: bauapp.hu
?>
forrás: bauapp.hu
1/2

forrás: bauapp.hu

Új standard a magyar építőiparban – Alapjaiban változhat meg az  anyaggazdálkodás
Technológia

Új standard a magyar építőiparban – Alapjaiban változhat meg az anyaggazdálkodás

2020.07.10. 16:00

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország

Cég, szervezet:
BauApp

Termék, technológia:
anyaggazdálkodás

Címkék:
építőipar, technológia

A BauApp vezetésével, az építőipari szereplők széleskörű bevonásával egy olyan új magyar építőanyag-azonosítási szabvány és az erre épülő digitális terep-logisztika rendszer kialakítása van folyamatban, ami a gyártástól kezdve az építkezések befejezéséig segít költséget csökkenteni a láncban résztvevő összes szereplőnek.

Az új standardhoz páratlan iparági összefogás jött létre, melynek kiemelt támogató partnere az ÉVOSZ, illetve a legnagyobb építőipari cégek közül támogató partnere a Market, a WHB, a Futureal, a Magyar Építő és a Biggeorge’s. ​Ezek a cégek már az élére álltak a magyar építőipari szektor digitalizációjának, felismerték,hogy ezt csak együtt lehet megvalósítani,egyetlen cég sem tudja maga megalkotni a megoldást. A kialakításnál minden résztvevő – gyártók, kereskedők, fuvarozók, generálkivitelezők, alvállalkozók, fejlesztők – igényét figyelembe  veszik. 

A velük történő szakmai egyeztetések biztosítják, hogy a szabvány valóban működőképes legyen a magyar építőipar realitásai mellett. Rengeteg költséget spórolhatnak meg az építőipari vállalatok a jobb terep-logisztikával, a kiszámíthatóbb anyaggazdálkodás, kevesebb pazarlás és részben ezeknek köszönhető kevesebb hulladéktermelés által.  

Minden építőipari anyag követhetővé válik 
A terep-logisztika kezeli az építkezésen használt nyersanyagokat,amelyek egy tipikus építési projekt költségeinek 60%-át teszik ki. Ahhoz képest, hogy az építőipar az egyik legnagyobb ágazat, meglepő módon logisztikája legtöbbször jelenleg is papír alapon történik, valós idejű adatok használata nélkül. ​Ez szorosan összefügg azzal is, hogy miért az építőipar az egyik legnagyobb hulladéktermelő ágazat. 

A probléma alapja az anyagok nem megfelelő címkézése, a megfelelő standardizáld QR kód használatának hiánya, hiszen így a kivitelezők sokszor nehézkesen tudják digitálisan azonosítani az építkezésre beérkező építőanyagokat. Ennek hiányában az építkezéseken ma nincsen működőképes raktár rendszer, szállítólevél adminisztráció, rendelés alkalmazás, káló követés és hulladék gazdálkodási rendszer. A kivitelezőknek nem áll rendelkezésre naprakész  készletnyilvántartás, nem tudják, hogy adott anyagokból mennyi van pontosan a telepen. Ezért gyakori a túlrendelés, pazarlás, vagy a hiány, ami miatt leáll az építkezés. 

A probléma alapja az anyagok nem megfelelő címkézése, a megfelelő standardizáld QR kód  használatának hiánya, hiszen így a kivitelezők sokszor nehézkesen tudják digitálisan azonosítani az építkezésre beérkező építőanyagokat. Ennek hiányában az építkezéseken ma nincsen működőképes raktár rendszer, szállítólevél adminisztráció, rendelés alkalmazás, káló követés és hulladék gazdálkodási rendszer. A kivitelezőknek nem áll rendelkezésre naprakész  készletnyilvántartás, nem tudják, hogy adott anyagokból mennyi van pontosan a telepen. Ezért gyakori a túlrendelés, pazarlás, vagy a hiány, ami miatt leáll az építkezés. 

forrás: bauapp.hu
1/2
forrás: bauapp.hu

Építőipari partnerekkel együtt fejlesztve 
A BauApp a standard támogató partnereivel úgy működik együtt a fejlesztés alatt, hogy ​végig valódi kivitelező cégek, valódi építkezésein konzultálnak a felhasználókkal, és élesben fogják tesztelni az alkalmazásokat. Az építőiparban az értéklánc összetett és folyamatosan változnak a szereplői. Ezért egy-egy megoldást önállóan ritkán lehet bevezetni. Csak akkor működik jól a terep-logisztika, ha minden résztvevő tudja használni, és minden résztvevőnek előnyt jelent.  Ezért van szükség az összefogásra, és széleskörű konzultációra az összefogásban résztvevő vállalatok szakembereivel. 

"Be kell látni, hogy az építőipar anyaggazdálkodásának megreformálásához összefogás szükséges. Csak akkor látunk esélyt egy igazán hatékony rendszer kialakítására, ha az egész egy közös standardra épül. ​Ezt a nagyon fontos projektet kezdte most el a BauApp, amihez a Magyar Építő Zrt. a szakértelmét és tapasztalatát megosztva járul hozzá már a legelejétől fogva, hogy a lehető legjobb, valódi piaci igényeket kiszolgáló rendszer jöjjön létre" - mondta el Szikszai Zoltán, a Magyar Építő Zrt. vezérigazgatója. 

A kezdeményezéshez az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége is csatlakozott kiemelt partnerként.​ Koji László, a szervezet elnöke így hivatkozott a BauApp projektjére:  "Az anyagok időben és mennyiségben való rendelkezésre állásának összhangja borzasztóan fontos. Valamennyi szereplő számára ez egy közösen használt logika mentén ad lehetőséget, így a kivitelezés során az építkezés előrehaladtával követhető az anyagszükséglet. Ezen túl szervezési hatékonyságot, raktározási optimalizálást tesz lehetővé, valamint a hulladékok vonatkozásában a szelektív gyűjtést és az elszállítási ritmus megtervezését segíti."

Mi az a BauApp? 
A BauApp Magyarország vezető digitális építőipari kivitelező szoftverszállítója. Közel 100 generál kivitelező és 500 alvállalkozó cég használja a BauApp hibajegykezelő és dokumentumkezeli szoftvereit az építkezéseken. 

Milyen megoldások vannak a BauApp Terep-logisztikában? 
● Raktár alkalmazás  
● Szállítólevél alkalmazás  
● Rendelés alkalmazás 
● Eszközkezelő alkalmazás 
● Szállítmány alkalmazás 
● Komissiós alkalmazás    

Mi az a standard anyagazonosítás? 
Minden építőanyaghoz egy egységes azonosítószám kerül a termék törzsadatbázis alapján. Központi adminisztráció biztosítja az adatok konzisztenciáját, frissességét, és ad további értékes információkat az építőanyagokról, mint például teljesítmény nyilatkozat, gyártó. Ezen azonosító alapján a külső raklap csomagolásra felkerül egy leolvasható QR kód. Ehhez az  adatbázishoz hozzáférhetnek külső informatikai rendszerek is.  

Milyen eszközökkel használhatóak a terep-logisztikai megoldások? 
Android, iPhone, számítógép web böngésző

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

TRANZIT ART CAFÉ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.30. 19:04
00:06:46

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Farkasfog? Lepkeszárny? Milyen alakja van a XI. kerületi Bukarest utcában lévő volt buszpályaudvar tetőrendszerének? Az Egy Hely következő állomása a Tranzit Art Café, amelynek eredeti épületét 1963-ban tervezte Félix Vilmos (Uvaterv).

A buszpályaudvart az éppen akkoriban lendületesen fejlődő budai városrész és az Érd környéki települések között ingázó emberek számára tervezték, és nagy forgalmat bonyolított. A világ változott: csuklós Ikaruszok már nem kanyarodnak arra, a pályaudvar bezárt, majd 2005-ben Borsay Attila építész vezetésével ez a hely is átalakult. A hajdani utasváró mára kultikus terében és a könnyed betontetők alatt egy nyári este italt kortyolgatva bárki maga is elmerenghet a nagy kérdésen: akkor tehát farkasfog vagy lepkeszárny?

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában tehát egy kis budapesti várostörténettel és egy izgalmas épülettel ismerkedünk meg.

A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk