Nézőpontok/Történet

Törjük át a bronzplafont! – Nőnapi szoboravató a Műegyetem kertjében

1/5

Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook. Grafika: Duzsik Dorottya

Nevesített termek: férfi és női névadók aránya az egyetem épületeiben 2020-ban. Infografika: Böröndy Júlia

Szobrok és domborművek témái az egyetem területén 2020-ban. Diagram: Böröndy Júlia

Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook

Kammermann Lilla nyitóbeszéde. Forrás: BME Facebook

?>
Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook. Grafika: Duzsik Dorottya
?>
Nevesített termek: férfi és női névadók aránya az egyetem épületeiben 2020-ban. Infografika: Böröndy Júlia
?>
Szobrok és domborművek témái az egyetem területén 2020-ban. Diagram: Böröndy Júlia
?>
Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook
?>
Kammermann Lilla nyitóbeszéde. Forrás: BME Facebook
1/5

Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook. Grafika: Duzsik Dorottya

Nevesített termek: férfi és női névadók aránya az egyetem épületeiben 2020-ban. Infografika: Böröndy Júlia

Szobrok és domborművek témái az egyetem területén 2020-ban. Diagram: Böröndy Júlia

Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook

Kammermann Lilla nyitóbeszéde. Forrás: BME Facebook

Törjük át a bronzplafont! – Nőnapi szoboravató a Műegyetem kertjében
Nézőpontok/Történet

Törjük át a bronzplafont! – Nőnapi szoboravató a Műegyetem kertjében

2024.03.11. 18:00

A Műegyetem központi épületének kapuját 105 éve őrzik a technikai tudományokat megtestesítő allegorikus nőalakok. Naponta többszáz női hallgató halad el mellettük óráikra igyekezve; sokukból kiváló mérnök vagy tudós lesz, és az olyan meghatározó műegyetemi öregdiákok nyomdokaiba lépnek majd, mint Pécsi Eszter, Máhrer Vilma vagy Wolf Johanna, akinek épp a tematikus héten jelent meg az életrajza az Építészfórumon. De hol és hogyan emlékezik meg a Műegyetem az ott végzett fontos női karakterekről? Mit tanít a hallgatóinak róluk, találkoznak-e egyáltalán a neveikkel?

2020 márciusában a BME K épületében termet avattak Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő tiszeletére, diplomaszerzésének 100. évfordulója alkalmából. A gesztusértékű teremavató fontos lépés volt, hiszen azt megelőzően kizárólag férfiakról voltak elnevezve termek. (Szám szerint 37 db ilyen terem található az egyetem épületeiben, és többüknek nem kellett 100 évet várnia arra, hogy valaki megemlékezzen róluk.) Hasonló szimbolikus lépésre került sor múlt héten, 2024. március 8-án: felavatták a BME első – ideiglenes – női szobrát, hogy a 76 prominens férfit ábrázoló mű mellett végre legyen hely a nőknek is.

Nevesített termek: férfi és női névadók aránya az egyetem épületeiben 2020-ban. Infografika: Böröndy Júlia
2/5
Nevesített termek: férfi és női névadók aránya az egyetem épületeiben 2020-ban. Infografika: Böröndy Júlia

Idén nőnap alkalmából girlscanscan kollektíva és az Építész Szakkollégium szoboravatást hirdetett. A programhoz az Egyetem is csatlakozott, támogatást és helyszínt biztosítva az alulról jövő kezdeményezéshez és szervezéshez. (Mely kezdeményezés nélkül, adódik a kérdés, vajon mikor kerülhetett volna sor női szobor felavatására?) Az esemény középpontjába a méhviaszból készített volt-nincs alkotás került, egy gyertya, ami mindaddig, ameddig el nem ég, folyamatosan emlékezteti az intézményt és az arrajárókat az elvégzendő emlékmunkára: itt lenne az ideje állandó női szobrot is avatni. 

Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook
4/5
Szoboravató 2024. március 8-án. Forrás: BME Facebook

Tulajdonképpen a jelenség szemléletesen leképezi a hazai köztéri valóságot. Az épületekben és köztük járkálva számos férfialak – pl. Bánki Donát, Kotsis Iván, Pattantyús-Ábrahám László – ölt bronztestet, nevesített nőt viszont egyet sem látunk, legfeljebb csak dekorációnak szánt, kőből kifaragott múzsákat. Hol vannak azok a konkrét nők, akikre emlékezni érdemes? “Bronzplafon – az üvegplafon mintájára ez a kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon kevés nőnek állítanak köztéri szobrot. Márpedig egy társadalom azokat önti bronzba (vagy faragja ki kőből), akikre felnéz és akiket példaként akar állítani az utókor számára" – írja az Átlátszó.hu 2022-es cikke, melyben a budapesti szobrokról készült adatbázisuk tanulságait összegzik. Az írásban rámutatnak, hogy a fővárosi szoborhelyzet is hasonlóan komor képet fest: még állatokról is több szobrot állítottak, mint női történelmi alakokról.

Szobrok és domborművek témái az egyetem területén 2020-ban. Diagram: Böröndy Júlia
3/5
Szobrok és domborművek témái az egyetem területén 2020-ban. Diagram: Böröndy Júlia

A szoboravató ünnepségen több korosztály, férfiak és nők egyaránt jelen voltak, köztük hallgatók, az egyetemi és kari vezetés képviselői, valamint további érdeklődők, akik szerették volna támogatásukat adni az ügyhöz. Az eseményt Kammermann Lilla, a girlscanscan kollektíva tagja nyitotta meg. “Vajon sejtette Sternberg-Várnay Marianne építész, Máhrer Vilma gépészmérnök, Simonyi-Hajós Irma és Pécsi Eszter, mikor 1919-ben az első négy nőként a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultak, hogy a száz évvel későbbi szobor-helyzetjelentés ilyen szűkszavú lesz, és a neveiket is csak 2020 után kezdjük ízlelgetni?" – tette fel a kérdést. Beszéde végén elmondta, hogy a Kollektíva a Szakkollégiummal közösen szoboralapot hoz létre, melyhez a jelenlévők is hozzájárulhattak adományaikkal. 

Kammermann Lilla nyitóbeszéde. Forrás: BME Facebook
5/5
Kammermann Lilla nyitóbeszéde. Forrás: BME Facebook

A megnyitó után Pakucs János a Pro Progressio Alapítvány kuratóriumi elnöke beszélt a Pécsi Eszter-díj megalapításáról, melyet 2022 óta évente ítélnek oda középiskolai tanároknak. Beszámolt a Pécsi Eszter teremmel kapcsolatos terveikről is, ehhez két ötletpályázatot is hirdetett: egyet a díjjal kitüntetett tanárok arcképcsarnokára, míg a másikat a névadóról való megemlékezésre. A program lezárásaként a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem kamarakórusa, a Momento lépett fel. 

A szoboravatás rövid és lényegretörő eseménye felkiáltójelet tett a köztéri szoborhelyzet mellé. A nők láthatóságának javításához és műszaki területekre jellemző, őket hátrányosan érintő sztereotípiák felülírásához szükség van arra, hogy a fontos nőalakok bekerüljenek a köztudatba és beépüljenek a kollektív emlékezetünkbe. És hol lenne jobb elkezdeni a munkát, mint ahol e nők szakmai életútja is elkezdődött – az egyetemen.

Böröndy Júlia

Az infografikákhoz felhasznált adatok forrása az ezen a linken elérhető, BME tárhelyén tárolt 2020-as Excel-file. 

A tematikus hét összes megjelent cikke itt olvasható.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.