Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Nézőpontok/Történet

Szervtelen főtér: a győri Megyeháza tér története

1/39

Győr és környéke 1566-ban a Hufnagel-metszeten. Forrás: https://regigyor.hu/belvaros/a-gyori-petofi-hid/

Royal Szálló, épületterv, Győr, 1900-as évek eleje "A győri "Royal" Szálló előzetes (nem kivitelezett) épülettervének makettja. A hotel Győr történelmi belvárosában, 1904-ben nyitotta meg kapuit. A megvalósult tervváltozat - az építtető után - Meixner Hotel Royal Szálloda elnevezéssel üzemelt, és kisebb átalakításokkal, az építés idején kialakított formában, napjainkban Hotel Rába City Center néven működik." Forrás: MKVM / VF_37_100 (http://mandadb.hu)

A Városháza korabeli képeslapon, 1915 körül. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

Bútorbolt a Kisfaludy kávéház helyén, 1930-as évek. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A Royal szálloda az 1935-ben épített terasszal. Képeslap az 1930-as évek második feléből. Forrás: azutazo.hu

A Royal és Fehér hajó szállók az 1944. július 2-ai bombázás után. Forrás: https://regigyor.hu/

A Városháza tornya az 1944-es bombázások idején. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A Royal (Vörös Csillag) szálló felújítása, 1952. Forrás: https://regigyor.hu/

Az egykori Kisfaludy-kávéház épülete. Forrás: https://regigyor.hu/

A Kisfaludy kávéház. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A Kisfaludy kávéház. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

Városrendezési terv 1947-ből. Forrás: https://moderngyor.com/

A Vörös csillag (Rába) szálló, az épülő „nyolcemeletes” és a „hatemeletes” látképe a Városháza elől 1963-ban. Fotó: Nagy József. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A Városháza látképe 1966-ban. Fotó: Járai Rudolf

Szent István (Tanácsköztársaság) út - Baross Gábor (Lenin) útkereszteződés és a Városháza a Rába Hotelből nézve, 1966. Forrás: Fortepan / Tóth Ákos

A Szabadság tér 1968-ban, az elbontás előtt. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A új városközpont átadásakor, 1971. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A új városközpont átadásakor, 1971.  Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A 700 éves emlékmű a szökőkúttal. Forrás: Művészet, 1971

Az épülő irodakomplexum, 1971. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgatóság új épületei az átadási ünnepség első napján, 1971 augusztus 19-én. Fotó: Nagy József. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

Forrás: Magyar Építőművészet, 1973

Forrás: Magyar Építőművészet, 1973

A régi városközpont. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

?>
Győr és környéke 1566-ban a Hufnagel-metszeten. Forrás: https://regigyor.hu/belvaros/a-gyori-petofi-hid/
?>
Royal Szálló, épületterv, Győr, 1900-as évek eleje
"A győri "Royal" Szálló előzetes (nem kivitelezett) épülettervének makettja. A hotel Győr történelmi belvárosában, 1904-ben nyitotta meg kapuit. A megvalósult tervváltozat - az építtető után - Meixner Hotel Royal Szálloda elnevezéssel üzemelt, és kisebb átalakításokkal, az építés idején kialakított formában, napjainkban Hotel Rába City Center néven működik." Forrás: MKVM / VF_37_100 (http://mandadb.hu)
?>
A Városháza korabeli képeslapon, 1915 körül. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
?>
Bútorbolt a Kisfaludy kávéház helyén, 1930-as évek. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
?>
A Royal szálloda az 1935-ben épített terasszal. Képeslap az 1930-as évek második feléből. Forrás: azutazo.hu
?>
A Royal és Fehér hajó szállók az 1944. július 2-ai bombázás után. Forrás: https://regigyor.hu/
?>
A Városháza tornya az 1944-es bombázások idején. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
?>
A Royal (Vörös Csillag) szálló felújítása, 1952. Forrás: https://regigyor.hu/
?>
Az egykori Kisfaludy-kávéház épülete. Forrás: https://regigyor.hu/
?>
A Kisfaludy kávéház. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
?>
A Kisfaludy kávéház. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
?>
Városrendezési terv 1947-ből. Forrás: https://moderngyor.com/
?>
A Vörös csillag (Rába) szálló, az épülő „nyolcemeletes” és a „hatemeletes” látképe a Városháza elől 1963-ban. Fotó: Nagy József. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
?>
A Városháza látképe 1966-ban. Fotó: Járai Rudolf
?>
Szent István (Tanácsköztársaság) út - Baross Gábor (Lenin) útkereszteződés és a Városháza a Rába Hotelből nézve, 1966. Forrás: Fortepan / Tóth Ákos
?>
A Szabadság tér 1968-ban, az elbontás előtt. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
?>
A új városközpont átadásakor, 1971. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
?>
A új városközpont átadásakor, 1971.  Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
?>
A 700 éves emlékmű a szökőkúttal. Forrás: Művészet, 1971
?>
Az épülő irodakomplexum, 1971. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
?>
A Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgatóság új épületei az átadási ünnepség első napján, 1971 augusztus 19-én. Fotó: Nagy József. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
?>
Forrás: Magyar Építőművészet, 1973
?>
Forrás: Magyar Építőművészet, 1973
?>
A régi városközpont. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
?>
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
1/39

Győr és környéke 1566-ban a Hufnagel-metszeten. Forrás: https://regigyor.hu/belvaros/a-gyori-petofi-hid/

Royal Szálló, épületterv, Győr, 1900-as évek eleje "A győri "Royal" Szálló előzetes (nem kivitelezett) épülettervének makettja. A hotel Győr történelmi belvárosában, 1904-ben nyitotta meg kapuit. A megvalósult tervváltozat - az építtető után - Meixner Hotel Royal Szálloda elnevezéssel üzemelt, és kisebb átalakításokkal, az építés idején kialakított formában, napjainkban Hotel Rába City Center néven működik." Forrás: MKVM / VF_37_100 (http://mandadb.hu)

A Városháza korabeli képeslapon, 1915 körül. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

Bútorbolt a Kisfaludy kávéház helyén, 1930-as évek. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A Royal szálloda az 1935-ben épített terasszal. Képeslap az 1930-as évek második feléből. Forrás: azutazo.hu

A Royal és Fehér hajó szállók az 1944. július 2-ai bombázás után. Forrás: https://regigyor.hu/

A Városháza tornya az 1944-es bombázások idején. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A Royal (Vörös Csillag) szálló felújítása, 1952. Forrás: https://regigyor.hu/

Az egykori Kisfaludy-kávéház épülete. Forrás: https://regigyor.hu/

A Kisfaludy kávéház. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A Kisfaludy kávéház. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

Városrendezési terv 1947-ből. Forrás: https://moderngyor.com/

A Vörös csillag (Rába) szálló, az épülő „nyolcemeletes” és a „hatemeletes” látképe a Városháza elől 1963-ban. Fotó: Nagy József. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A Városháza látképe 1966-ban. Fotó: Járai Rudolf

Szent István (Tanácsköztársaság) út - Baross Gábor (Lenin) útkereszteződés és a Városháza a Rába Hotelből nézve, 1966. Forrás: Fortepan / Tóth Ákos

A Szabadság tér 1968-ban, az elbontás előtt. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A új városközpont átadásakor, 1971. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A új városközpont átadásakor, 1971.  Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

A 700 éves emlékmű a szökőkúttal. Forrás: Művészet, 1971

Az épülő irodakomplexum, 1971. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A Megyei Tanács és a Vízügyi Igazgatóság új épületei az átadási ünnepség első napján, 1971 augusztus 19-én. Fotó: Nagy József. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

Forrás: Magyar Építőművészet, 1973

Forrás: Magyar Építőművészet, 1973

A régi városközpont. Forrás: Magyar Építőművészet, 1973

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

Szervtelen főtér: a győri Megyeháza tér története
Nézőpontok/Történet

Szervtelen főtér: a győri Megyeháza tér története

2024.11.24. 09:29

Cikkinfó

Szerzők:
Bán Dávid

Földrajzi hely:
Győr

Építészek, alkotók:
Cserhalmi József, Fátay Tamás, Hübner Jenő

Dosszié:

A 19. század végén még kültelkinek számító terület néhány évtized alatt új városközponttá fejlődött. A korábbi Szabadság teret sokáig csak a Városháza uralta, de bő fél évszázada néz szembe vele a Megyeháza és a Vízügy markáns, későmodern irodatömbje. Bán Dávid írása.

„A Rába-parti metropolis várossá válásának hétszázadik évfordulóján kapta meg a megyei város rangot. Győr Észak-Dunántúl gazdasági és kulturális életében betöltött szerepével, a gyors ütemű fejlődésével rászolgált e kitüntető címre. Augusztus 19-én avatták fel a város új közigazgatási központját. A Szabadság tér megnagyobbításával, korszerű kiképzésével, valamint a megyei tanács és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság új, impozáns székházával olyan jelentős objektummal gazdagodott a város, amely megváltoztatta Győr arculatát. Aki négy-öt esztendeje nem járt a városban, s gépkocsival szeli át Győrt, nem ismer rá a mai Tanácsköztársaság útjára." (Művészet, 1971)

Az 1971-es év valóban kiemelt fontosságú volt a nagymúltú kisalföldi város életében, hiszen a nagy jubileumra nemcsak teljesen új városközpontot kapott, hanem három korábbi különálló község, Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván hozzácsatolásával területe és lakossága is megugrott. Ekkora fejeződött be Adyváros és a József Attila lakótelep kiépítése nagypaneles technológiával, amihez külön házgyárat is létesítettek. A fejlődés végére pedig azt tette fel a koronát, hogy Győr ekkor kapta meg a megyei jogú város rangját.

Az egyik legrégebbi alapítású és azóta folyamatosan működő, fontos szerepet játszó hazai város, Győr eredete a távoli múltba nyúlik vissza. Kialakulásának elsődleges mozgatórugója szerencsés földrajzi adottsága volt: a kisalföldi térség központjában, a három folyó találkozásánál felgyülemlett hordalékkúpok és teraszok olyan domborzatot alkottak, amelyek védelmet nyújtottak az árvizek ellen és nem véletlen, hogy már az ókorban erődítményt, később várat emeltek itt, ahonnan a környék felügyeletét és védelmét is fenntarthatták. Az ideális pozíció hamar idevonzotta a kereskedőket és a térségben már igen korán megindult az üzletelés.

Győr és környéke 1566-ban a Hufnagel-metszeten. Forrás: https://regigyor.hu/belvaros/a-gyori-petofi-hid/
1/39
Győr és környéke 1566-ban a Hufnagel-metszeten. Forrás: https://regigyor.hu/belvaros/a-gyori-petofi-hid/

Nem véletlen, hogy az i.e. első században római kereskedők érkeztek a folyók torkolatába és építették fel Arrabona városát. A következő évszázadokban a település a kisebb hanyatlások, komolyabb pusztulások és támadások ellenére alapvetően folyamatosan fejlődött, vára erősödött, állandóan lakott volt. A honfoglalás idején is felismerték a térség kiemelt regionális, stratégiai szerepét és már 1003-ban püspöki központot létesítettek itt, ami várispánságént is szolgált. A püspökvár egyben szolgálta a világi és az egyházi igazgatást, majd hazai viszonylatban igen hamar, 1271-ben V. István királytól városi rangot, később Mária Teréziától szabad királyi városi kiváltságot kapott. A 16. században, a törökök elleni harcokra felkészülve a régi vártól kissé távolabb masszívabb, a maga idejében a kontinens szinte legmodernebb, téglából épült erődítményrendszerét húzták fel, az új várat; ezzel együtt kezdődött meg a város dinamikus kiépülése, amely kirajzolta a mai városmagot. A 17-18. században, a várat szigetszerűen körbeölelő elővédművek jelentős biztonságot nyújtottak a városlakók számára, ahol egyre élénkebben zajlott a kereskedőélet, gazdag polgárházak épültek barokk stílusban, ezek képzik a mai város műemléki központját.

A 19. század első felében Győr még kiemelt fontosságú gabona- és állatkereskedelmi központ volt, de a vasút megjelenésével hirtelen elvesztette az évszázados kereskedelmi hagyományok jelentőségét. A várost ekkor Zechmeister Károly polgármester mentette meg, aki ráérzett a korszak új lehetőségeire, az iparosításra. A frissen államosított vasút igényeinek műszaki kiszolgálására, minden eszközzel igyekezett a – jó pozíciójából adódóan – korábbi kereskedővárost egy ipari központtá átformálni. A folyópartot korábban a vízi szállításra épülő gabonakereskedelem uralta magtárakkal, malmokkal, elevátor házzal, de a vasút térnyerésével ez az iparág hanyatlásnak indult. A felszabaduló munkaerőt a külföldi tőke segítségével meginduló ipar igyekezett felszívni; létrejött elsőként a szeszgyár, majd 1896-ban a vasút igényeit megcélzó hatalmas gépgyár, a Rába, de épült itt textilüzem, korszerű ágyúgyár (a Skoda és a Krupp közreműködésével), a munkaerőt szakiskolákban képezték ki és elindult az első munkás lakótelepek építése, igaz ekkor még elég szerény, szoba-konyhás, fürdőszoba nélküli lakásokkal.

Royal Szálló, épületterv, Győr, 1900-as évek eleje
2/39
Royal Szálló, épületterv, Győr, 1900-as évek eleje "A győri "Royal" Szálló előzetes (nem kivitelezett) épülettervének makettja. A hotel Győr történelmi belvárosában, 1904-ben nyitotta meg kapuit. A megvalósult tervváltozat - az építtető után - Meixner Hotel Royal Szálloda elnevezéssel üzemelt, és kisebb átalakításokkal, az építés idején kialakított formában, napjainkban Hotel Rába City Center néven működik." Forrás: MKVM / VF_37_100 (http://mandadb.hu)

A 19. században a városfejlesztés érdekében lebontották a feladat nélkül maradt városfalakat, ezzel elindulhatott a bővülés a központtól délre, a vasút irányába. Az új utcákat sakktáblaszerűen szabályozták ki, és a tudatosan rendezett városrészben hozták létre a szükséges közintézményeket, iskolákat, bíróságot, majd a millenniumi ünnepségek keretében, 1896. májusában tették le az akkori hagyományos központ szélén húzódó területen az új városháza alapkövét. A területen kialakuló kelet–nyugati közlekedési tengely, a későbbi Szent István út körül egy új városközpont kezdett kialakulni, amelynek legpompásabb épülete természetesen a dinamikusan fejlődő városhoz méltó, felépítendő városháza kívánt lenni. Ennek építését még 1894-ben határozta el a város, szinte egy időben azzal, hogy döntöttek az 1792-ben, a korábeli Fehérvári kapu fölé emelt és a lakosok számára szimbolikus jelentőséggel bíró Tűztorony – avagy Várostorony – lebontásáról. A polgárok annyira ragaszkodtak a régi jelképükhöz, hogy az új városháza építészeti pályázatát már úgy írták ki, hogy abban feltételként szerepelt a Tűztorony szimbolikus megjelenése. A tervpályázatnak egy bizonyos Bisinger József győri üveges mester hagyatéki hozzájárulása adott komoly lendületet, így a nagyszabású, a fejlődő várost jól szimbolizáló palota megépítésére országos tervpályázatot tudtak kiírni.

Az épületre 16 pályaművet nyújtottak be, a bírálóbizottság pedig Alpár Ignác munkája mellett tette le a voksát. Mégsem az ő terve valósult meg, mert egyéb elfoglaltsága miatt visszalépett a megbízástól, ezért a második helyezett, Hübner Jenő tervezhette az új városházát, amelynek markáns jelleget adott a korábbi tűztorony itt megjelenő szimbolikus változata. Az építkezés 1896 májusában, Zechmeister Károly polgármester jelképes kapavágásával vette kezdetét, majd az ünnepélyes szalagvágásra közel négy évvel később, 1900. március 19-én került sor. Az átadást követő kritika magasztosan írt a pompás palotáról és annak magas színvonalú kivitelezéséről, amely Schlichter Lajos építési vállalkozónak volt köszönhető. A neobarokk stílusban megépült városháza impozáns és méretes épületével, különösképpen pedig mindenhonnan jól látható, 59 méter magas tornyával – amit két irányból két melléktorony is keretez – a város jelképe lett. Építéskor kezdték kiszabályozni a környező területeket, ugyanakkor rendelkeztek arról is, hogy a Szent István úton itt kialakítandó teresedésben legfeljebb kétemeletes házakat lehet emelni. Az eredeti tervek gondoltak a későbbi fejlesztésre, amelynek kivitelezését 1929-ben fel is vetették, de végül a gazdasági válság elsodorta az elhatározást. Az épület 1981 és 1984 között egy teljeskörű felújításon esett át. a díszterem pedig 2016-ban kapott frissítést és egyben új technikát.

A Városháza korabeli képeslapon, 1915 körül. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
3/39
A Városháza korabeli képeslapon, 1915 körül. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

S noha a városháza átadásával a korábbi városmaghoz képest egy távolabbi, új központ alakult ki a vasút szomszédságában, a pompás palota körüli területek beépítése csak lassan haladt és az itt megjelenő épületek meglehetősen vegyes képet mutattak. A városházával szemben csak egy-kétszintes házakat húztak fel, ezek között csak két kiemelkedőbb épület született: a Royal Szálló és a Kisfaludy kávéház.

„Közvetlen az indóházzal szemben, a város legszebb terén emelkedik a gyönyörű „Meixner Royal“ palotája. Az egész szálloda fő jellege: a jó ízlés, pedáns tisztaság, nagy rend és csend. Ennek a valóban elsőrangú előkelő szállodának 80 modernül berendezett, szobája van, mindenütt villamos világítás és központi fűtés; hogy a lift sem hiányzik, az csak természetes. A háznak pompás télikertje és hangversenyterme van. Kávéháza decens, finom, a legpontosabb kiszolgálással és kitűnő italokkal. Vendéglőseinek, éttermének ételjei az egész megyében híresek; italai: hamisítatlan kitűnő fajborok és a legjobb minőségű sörök. Ha figyelembe veszszük, hogy ezt a hatalmas forgalmú nagy szállodát egy asszony, boldogult Meixner Mihály magas intelligenciájú, nagy szaktudású özvegye vezeti, úgy elismerésünket csak hatványozhatjuk." (Pesti Hírlap, 1910. március 27.)

A századfordulón virágzásnak indult kereskedő- és iparváros számos üzletembert, szakembert vonzott és ezzel megnövekedett az igény a vendéglátó- és szálláshelyek fejlesztésére. Meixner Mihály, aki Szombathelyen ismerkedett meg a vendéglátás alapjaival, nagy szorgalommal hozta létre Győr első korszerű szállodáját, a Royalt. Az épület azonban, tisztázatlan okokból nem sokkal az 1904-es átadását követően leégett, de mivel a város számára fontos volt, hogy a szálloda minél előbb újjáépüljön, ezért kölcsönnel segítették a tulajdonos Meixner családot.

A Royal szálloda az 1935-ben épített terasszal. Képeslap az 1930-as évek második feléből. Forrás: azutazo.hu
5/39
A Royal szálloda az 1935-ben épített terasszal. Képeslap az 1930-as évek második feléből. Forrás: azutazo.hu

A folyamatosan bővülő szálloda az 1930-as évekre az ország egyik legfontosabb és legjelentősebb ilyen jellegű intézményévé nőtte ki magát. A második világháború során kiemelt ipari és vasúti szerepe miatt Győr intenzív bombatámadásokat kapott, a szálloda is komoly sérüléseket szenvedett 1944-ben. Az épület helyreállítását azonnal megkezdte az azt még akkor is a birtokló család; előbb az étterem nyílt meg, majd, még mindig romos körülmények között, az első emelet húsz szobája. A szállodát 1949-ben államosították és Vörös Csillag névvel üzemeltették tovább. Az 1950-as években teljesen felújították és akkor mind a négy emeletet megnyitották, az 1960-as években pedig két alkalommal bővítették, ezáltal már 103 szobában tudtak vendégeket fogadni. 1968-ban keresztelték át Hotel Rábának, majd az 1980-as évek végén kezdtek a újbóli felújításába.

Néhány házzal odébb, a mai Aradi vértanúk útja és Szent István út sarkán álló szökőkút helyén, szintén Hübner Jenő tervei alapján kétszintes, neogót stílusú lakóház épült 1898-ban, alig néhány hónap alatt. Földszintjén Kisfaludy névvel hamar népszerűvé vált kávéház nyílt, amelynek egyedi berendezése már a szecesszió jegyében készült. „A berendezést – a bútorzatot, csillárokat, tekeasztalokat – a budapesti székhelyű Bemstein K. H. és fia cég tervezte és szállította, amely a monarchiában az elsők között készített szecessziós stílusban berendezéseket." A vendégek, akik a korabeli tudósítások szerint szinte megostromolták a kávéházat „ötven egynehány bel- és külföldi napi és hetilap, politikai, élc, szépirodalmi, divat újság és szaklap" közül válogathattak és olvashattak kedvükre kávéjuk mellett.

Bútorbolt a Kisfaludy kávéház helyén, 1930-as évek. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/
4/39
Bútorbolt a Kisfaludy kávéház helyén, 1930-as évek. Forrás: https://www.gyoriszalon.hu/

Míg az 1910-es években a kávéház a városi polgári és társasági élet egyik központja volt, a vendégek idővel elkezdtek kikopni, az üzletmenet pedig hanyatlani, ezért az 1920-as évtizedben már gyakran váltották egymást a vendéglátóhely bérlői. Az 1930-as években a kávéház kénytelen volt lehúzni a rolót és helyén Löwl Jenő nyitott bútorüzletet. Az épület a vasútállomáshoz közeli fekvése miatt a második világháborúban bombatalálatokat kapott, súlyosan megsérült és kiégett. Az épület nagy részét a háború után elbontották, de az udvari szárnyban az 1960-as évekig még megtartottak néhány lakást.

A háborúban az ipari területeket és az infrastruktúrát ért rendszeres bombatalálatok miatt jelentős károkat szenvedett Győr azonban épp a kiemelt ipari fontosságának köszönhetően hamar talpra állt és az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődésnek indult. Bővült a lakásállomány, egyre többen éltek a városban, ami részben annak volt köszönhető, hogy a városhoz több falut és kisebb települést is csatoltak, de ugyanakkor az ipar is vonzotta a munkaérőt és a fiatal családokat. A városháza előtti Szabadság tér azonban sokáig megmaradt félig romos, rendezetlen térségnek, a téren álló házak egy részét le- vagy visszabontották.

A Royal és Fehér hajó szállók az 1944. július 2-ai bombázás után. Forrás: https://regigyor.hu/
6/39
A Royal és Fehér hajó szállók az 1944. július 2-ai bombázás után. Forrás: https://regigyor.hu/

1957-ben már intenzíven foglalkoztak a tér átépítésének és modernizációjának gondolatával, hiszen romos állapota mellett jelentős közlekedési forgalmat is bonyolított: itt halad a Budapest és Bécs közötti főútvonal és innen lehet a vasúti felüljárón keresztül a déli városrészeket elérni. A tér szomszédságában helyezkedik el a szintén csomóponti szerepet betöltő vasútállomás – a bombázásokkor súlyosan megsérült felvételi épületet lebontották és helyén 1958-van adták át a ma is álló épületet –, mellette buszállomással. Ebben az évben hirdettek országos meghívásos tervpályázatot a városháza előtti tér főtérré formálására, rendezésére.

A központi szerepet betöltő térség teljes megújításának gondolata azonban már lényegesen korábban felmerült, hiszen 1929-ben egy átfogó modernizációs tervpályázat készült, amely teljesen új arcot kölcsönzött volna a Szent István út tengelyében álló épületeknek. A háború utáni újjáépítési tervekben, 1947-ben pedig még radikálisabban szakítottak volna az eredeti szerkezettel, a vasutat is kimozdították volna akkori és jelenlegi pozíciójából és egy kötöttségektől mentes modern városközpontot hoztak volna létre. 

Városrendezési terv 1947-ből. Forrás: https://moderngyor.com/
12/39
Városrendezési terv 1947-ből. Forrás: https://moderngyor.com/

Végül a megújulás eleinte különösebb átfogó koncepció nélkül indult ez az 1960-as években, ekkor bővült a szálloda és a mai Czuczor Gergely utca sarkán Fátay Tamás tervei alapján középmagas iroda- és lakóház, a „nyolcemeletes" épült 1964-ben. Emellett azonban a tér középső része még mindig rendezetlen maradt, a városvezetés pedig egyre jobban sürgette, hogy közigazgatásban uralkodó áldatlan állapotokat megoldandó rangjához méltó új városközpont épüljön, és lehetőség szerint a város nagyszabású eseményére, az alapítás 700. évfordulójára. Hiszen korábban „jórészt lakásokból átalakított helyiségekben működik a Győr-Sopron megyei és a Győri Járási Tanácsi Földhivatal és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. Az irodák zsúfoltak, az épületek állandó karbantartása, gyakori átalakítása milliókat emészt fel. Egyik sem korszerű, a célnak nem megfelelő." (Kisalföld, 1968. június 14.)

Az épülő irodakomplexum, 1971. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/
20/39
Az épülő irodakomplexum, 1971. Forrás: https://www.facebook.com/regigyor/

A meglévő kisebb házak elbontásával nyert területen épülő nagyszabású városközpontnak és az előtte elterülő térnek a tervét Cserhalmi József és Fátay Tamás készítette. A Megyei Tanácsnak és a Vízügyi Igazgatóságnak irodákat, tárgyalókat biztosító épületkomplexum a maga idejében szerencsés csillagzat alatt született, mert a gazdaságpolitika 1968-ban engedélyezte az építőanyag importját először csak keletről, de nem sokkal később már nyugatról is, így a győri épületpárba minőségi anyagok, korszerű technika került Belgiumból, Olaszországból, és az országban elsőként ide szereltek be klímaberendezést is. Az épületek alá száz parkolóhelyes mélygarázs került autómosóval és gyorsszervízzel. A Városházával kapcsolatot kereső két, osztott alumínium függönyfalas, nagy üvegfelületű, pengeszerű tömegből álló épülettömb – Győr későmodern épületállományának egyik legjelentősebb darabja – markánsan határozza meg a teret, ahova lépcsős vízmedencét és szökőkutat, valamint számos képzőművészeti alkotást is elhelyeztek. A térre Hincz Gyula is tervezett egy kültéri munkát, ez azonban nem készült el.

„A dísztéren képezték ki a 6 méter magas vízoszlopú szökőkutat, a három medencét (amely a város három folyóját jelképezi), s a három 15 méter magas zászlótartó oszlopot. A vízoszlop előterében áll Mikus Sándor Kossuth-díjas, kiváló művész 1 méter magas, nyolc méter hosszú domborműve. A szobrász a 700 éve várossá lett Győr nagy történelmi pillanataiból azokat ragadta meg, amelyek meghatározó jellegűek voltak a Rába-parti város életére, fejlődésére. A dombormű azt beszéli el, amint V. István kiváltságokat ad a győripolgároknak 1271-ben, 1592-ben foglalják vissza a várat a töröktől, 1848-49-ben a győriek tevékenyen részt vettek a szabadságharcban, majd az 1919-es forradalomban. A képsort a felszabadulást jelképező, szovjet katona és győrimunkás kézfogása, valamint a város címere zárja. A mester olyan megfogalmazásra törekedett, hogy a nagy történelmi eseményeket szimbolizáló képsor első látásra is mindenki számára érthető legyen." (Művészet, 1971)

A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila
30/39
A győri Megyeháza tér és környéke ma. Fotó: Gulyás Attila

A tér és az épületek az elmúlt évtizedekben részleges felújításon estek át, nem feltétlenül előnyükre. 1992-ben elbontották a 700 éves emlékművet, helyén csak a szökőkút maradt meg. A korábbi Megyei Tanács épülete 2018-ban energetikai korszerűsítésen esett át, amikor lecserélték az eredeti belga üvegezést, eltűnt a márványburkolat és az emeleti gránitburkolat. A hátsó szárny, a Vízügyi Igazgatóság tömbje azonban nem újult meg, így az épületkomplexum egysége megbomlott. S noha az 1971-es ünnepélyes átadás annak idején a város életének egy kiemelkedő eseménye volt, hosszú évtizedek tervezése zárult akkor le, a tér – ahogy Hartmann Gergely tanulmányában kielemi – a kietlensége és az épületek zártsága miatt nem tudott a város szerves részévé válni.

Bán Dávid

 

Forrás:
Kisalföld, 1986. január 18. (42. évfolyam, 15. szám)
Magyar Építőművészet, 1973 (22. évfolyam, 1. szám)
Művészet, 1971 (12. évfolyam, 11. szám)
https://gyor.hu/varoshaza/polgarmesteri-hivatal/a-varoshaza-tortenete/
https://www.gyoriszalon.hu/news/3277/61
https://moderngyor.com/2012/08/13/megyehaza-irodahaz-varoskozpont/

 

Szerk.: Winkler Márk

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.