| CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: Csak kérdéses válaszokat adhatunk: Posztmodern az építészetben | Határidő: május 19. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Vélemény

Győr húsz legérdekesebb későmodern épülete

1/24

A reprezentatív megyeháza hatalmas tömegével, célzottan a Hübner Jenő-féle neobarokk, eklektikus városháza ellensúlyozására épült. Tervezői: Cserhalmy József, Fátay Tamás (GYŐRITERV) 

A megyeháza 1972-es átadása idején Győr első légkondicionált épülete volt. Ma is eredeti állapotban és funkciókkal működik.

Néhány éve még a bontást tervezték, de mai formájában már sokkal inkább a város jelképévé válására esélyes a Nemzeti Színház 46 éves épülete.

A színház tervezője Vincze Kálmán, akinek túlzás nélkül fő műve lett az épület. Két hosszú oldalát a város, és talán az ország két legnagyobb köztéri absztrakt falmintája díszíti, Victor Vasarely munkája nyomán.

A régi városközponttól délre épülő Adyváros 1985-re egy kreatív elrendezésű, többszintes központi teret kapott, Józsa Mária tervei alapján.

Az új városrészek vízellátásának javát az 1978-ra elkészült marcalvárosi víztorony biztosítja. Hazánk egyik legnagyobb ilyen építménye, aminek 4000 köbméteres fő víztartályát a tetején egy második, fele ekkora tartály egészíti ki, kifejezetten a magasházak számára. Tervezője Huszár László. 

Bár a második világháború pusztítását követő években még felvetődött a jóval délebbre helyezett vasút helyén egy új főutca építése, végül az egyes főút városon átvezető, meglévő szakasza kapta (vissza) ezt a szerepet. 1968-ban, Lőrincz József tervei alapján épült hatalmas, utcaképformáló lakóháza Salgótarján három évvel korábbi erkélyházaira is emlékeztet.

Az ipar főként a városközponttól keletre foglalt el területeket. Köztük a város első részvénytársasága, a szeszgyár, ami ma, 140 év működés után is az élelmiszer- és vegyipar oszlopos tagja.

A gyárvárosi telephely igazán látványos eleme az 1971-ben épült új főző és finomító üzem, amit a GYŐRITERV-nél dolgozó Bircher László és Torma Gábor izgalmas megoldással kapcsolt össze a meglévő épülettel.

Az 1980-as évek emberibb léptékű beépítéseinek szép példája az Újvilág utca házsora. 1985-re készült el, Lőrincz József tervei alapján.

Nincs városközpont reprezentatív áruház nélkül. A győri Skála áruház, az országban harmadikként, 1978-ra készült el, Honos János (SZÖVTERV) tervei alapján, a barokk városközpont közvetlen szomszédságában, mai szemmel nézve a szükségesnél talán kisebb fokú illeszkedéssel a környezete felé.

A négy folyó városaként évszázados múltra visszatekintő vízisport közössége 1961-ben kapott új csónakházat és vendéglőt, Wyberál László és Lang János tervei alapján.  

Az idén már 62 éves, egykori Baross Gábor Szakközépiskola eredeti állapotú, színpompás homlokzata talán nem esik áldozatul a leegyszerűsítő hőszigetelésnek. Tervezője: Hegedűs Ernő (GYŐRITERV) 

A Kazinczy utcai lakóház egyedi formavilágával két nagyon különböző magasságú régi ház tűzfalai közt találta meg a helyét, miközben mindkettőhöz igazodik. Tervezte: Csapó György, Bödök Miklós 

Az 1978-ban, dr. Winkler Gábor által tervezett Bajcsy-Zsilinszky úti lakótömb a nagypaneles lakóházépítéssel szemben lobbizó építész szakma egyik sikeres munkája a városközpont érzékeny, történelmi jelentőségű telkén.

Az 1970-es évektől kiépülő Széchenyi István Egyetem elsők közt átadott szárnya a kollégiumi épületeket tartalmazta, melyek Hübner Tibor (KÖZTI) tervezett. 

A város déli részén, 1961-ben épült az Erzsébet ligeti víztorony, a későbbi marcalvárosihoz képest még fele kapacitással. A víztornyot Thoma József (MÉLYÉPTERV) tervezte. 2009-es felújítása óta jó állapotban működik.  

A történelmi városközpont egyik első modern épülete, az 1958-61 között épült, Lakatos Kálmán és Harmati János által tervezett Rába Mozi, díszes homlokzata még a pár évvel korábban véget ért szocreál korszakra emlékeztet.

A Rába Vagongyár a város kiemelt nagyüzemeként 1985-re építtetett egy saját hotelt a városközpontban, a külföldi partnerek méltó fogadásához. Az épület a történelmi városközpont közepén, arra a területre épült, ami már ezer éve, a pár száz fős faluként létező Győr idején is lakott volt.

A hátsó homlokzat meghatározó eleme az apartmanok erkélysora. A Lőrincz József által tervezett épületet ma is eredeti funkciója szerint használja új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium.

A hatalmas vagongyár ipari csarnokaiban ma is folyik a termelés, míg a szomszédos menza sorsa az új lakóparkok közt igencsak bizonytalan. Pedig a több korábbi példát is jegyző Lőrincz Józsefnek köszönhetően egy kívül-belül színvonalas épület válhat az enyészetté.  

A belváros szögletes épületei között hamar felhívja magára a figyelmet a gömbölyű Bartók Béla úti áruház. A sárospataki Bodrog Áruházhoz való hasonlósága nem véletlen, szintén Makovecz Imre munkája. A tervező személye talán ad némi többlet esélyt a mai méltatlan állapotának javításához.

Az Árpád úti egykori pártház, ma munkaügyi bíróság épületének homlokzatán az új, hőszigetelő ablakok egyedi osztása a korábbiakkal azonos maradt. Eredeti építészeti terve, a vele egy időben épülő Nemzeti Színházhoz hasonlóan, Vincze Kálmán munkája.

A történelmi városközpont keleti szélén egy szellősebb, pontházas beépítés készült, ahol immár a nagypaneles lakóházak jutottak főszerephez.

?>
A reprezentatív megyeháza hatalmas tömegével, célzottan a Hübner Jenő-féle neobarokk, eklektikus városháza ellensúlyozására épült. Tervezői: Cserhalmy József, Fátay Tamás (GYŐRITERV) 
?>
A megyeháza 1972-es átadása idején Győr első légkondicionált épülete volt. Ma is eredeti állapotban és funkciókkal működik.
?>
Néhány éve még a bontást tervezték, de mai formájában már sokkal inkább a város jelképévé válására esélyes a Nemzeti Színház 46 éves épülete.
?>
A színház tervezője Vincze Kálmán, akinek túlzás nélkül fő műve lett az épület. Két hosszú oldalát a város, és talán az ország két legnagyobb köztéri absztrakt falmintája díszíti, Victor Vasarely munkája nyomán.
?>
A régi városközponttól délre épülő Adyváros 1985-re egy kreatív elrendezésű, többszintes központi teret kapott, Józsa Mária tervei alapján.
?>
Az új városrészek vízellátásának javát az 1978-ra elkészült marcalvárosi víztorony biztosítja. Hazánk egyik legnagyobb ilyen építménye, aminek 4000 köbméteres fő víztartályát a tetején egy második, fele ekkora tartály egészíti ki, kifejezetten a magasházak számára. Tervezője Huszár László. 
?>
Bár a második világháború pusztítását követő években még felvetődött a jóval délebbre helyezett vasút helyén egy új főutca építése, végül az egyes főút városon átvezető, meglévő szakasza kapta (vissza) ezt a szerepet. 1968-ban, Lőrincz József tervei alapján épült hatalmas, utcaképformáló lakóháza Salgótarján három évvel korábbi erkélyházaira is emlékeztet.
?>
Az ipar főként a városközponttól keletre foglalt el területeket. Köztük a város első részvénytársasága, a szeszgyár, ami ma, 140 év működés után is az élelmiszer- és vegyipar oszlopos tagja.
?>
A gyárvárosi telephely igazán látványos eleme az 1971-ben épült új főző és finomító üzem, amit a GYŐRITERV-nél dolgozó Bircher László és Torma Gábor izgalmas megoldással kapcsolt össze a meglévő épülettel.
?>
Az 1980-as évek emberibb léptékű beépítéseinek szép példája az Újvilág utca házsora. 1985-re készült el, Lőrincz József tervei alapján.
?>
Nincs városközpont reprezentatív áruház nélkül. A győri Skála áruház, az országban harmadikként, 1978-ra készült el, Honos János (SZÖVTERV) tervei alapján, a barokk városközpont közvetlen szomszédságában, mai szemmel nézve a szükségesnél talán kisebb fokú illeszkedéssel a környezete felé.
?>
A négy folyó városaként évszázados múltra visszatekintő vízisport közössége 1961-ben kapott új csónakházat és vendéglőt, Wyberál László és Lang János tervei alapján.

 
?>
Az idén már 62 éves, egykori Baross Gábor Szakközépiskola eredeti állapotú, színpompás homlokzata talán nem esik áldozatul a leegyszerűsítő hőszigetelésnek. Tervezője: Hegedűs Ernő (GYŐRITERV) 
?>
A Kazinczy utcai lakóház egyedi formavilágával két nagyon különböző magasságú régi ház tűzfalai közt találta meg a helyét, miközben mindkettőhöz igazodik. Tervezte: Csapó György, Bödök Miklós 
?>
Az 1978-ban, dr. Winkler Gábor által tervezett Bajcsy-Zsilinszky úti lakótömb a nagypaneles lakóházépítéssel szemben lobbizó építész szakma egyik sikeres munkája a városközpont érzékeny, történelmi jelentőségű telkén.
?>
Az 1970-es évektől kiépülő Széchenyi István Egyetem elsők közt átadott szárnya a kollégiumi épületeket tartalmazta, melyek Hübner Tibor (KÖZTI) tervezett. 
?>
A város déli részén, 1961-ben épült az Erzsébet ligeti víztorony, a későbbi marcalvárosihoz képest még fele kapacitással. A víztornyot Thoma József (MÉLYÉPTERV) tervezte. 2009-es felújítása óta jó állapotban működik.

 
?>
A történelmi városközpont egyik első modern épülete, az 1958-61 között épült, Lakatos Kálmán és Harmati János által tervezett Rába Mozi, díszes homlokzata még a pár évvel korábban véget ért szocreál korszakra emlékeztet.
?>
A Rába Vagongyár a város kiemelt nagyüzemeként 1985-re építtetett egy saját hotelt a városközpontban, a külföldi partnerek méltó fogadásához. Az épület a történelmi városközpont közepén, arra a területre épült, ami már ezer éve, a pár száz fős faluként létező Győr idején is lakott volt.
?>
A hátsó homlokzat meghatározó eleme az apartmanok erkélysora. A Lőrincz József által tervezett épületet ma is eredeti funkciója szerint használja új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium.
?>
A hatalmas vagongyár ipari csarnokaiban ma is folyik a termelés, míg a szomszédos menza sorsa az új lakóparkok közt igencsak bizonytalan. Pedig a több korábbi példát is jegyző Lőrincz Józsefnek köszönhetően egy kívül-belül színvonalas épület válhat az enyészetté.

 
?>
A belváros szögletes épületei között hamar felhívja magára a figyelmet a gömbölyű Bartók Béla úti áruház. A sárospataki Bodrog Áruházhoz való hasonlósága nem véletlen, szintén Makovecz Imre munkája. A tervező személye talán ad némi többlet esélyt a mai méltatlan állapotának javításához.
?>
Az Árpád úti egykori pártház, ma munkaügyi bíróság épületének homlokzatán az új, hőszigetelő ablakok egyedi osztása a korábbiakkal azonos maradt. Eredeti építészeti terve, a vele egy időben épülő Nemzeti Színházhoz hasonlóan, Vincze Kálmán munkája.
?>
A történelmi városközpont keleti szélén egy szellősebb, pontházas beépítés készült, ahol immár a nagypaneles lakóházak jutottak főszerephez.
1/24

A reprezentatív megyeháza hatalmas tömegével, célzottan a Hübner Jenő-féle neobarokk, eklektikus városháza ellensúlyozására épült. Tervezői: Cserhalmy József, Fátay Tamás (GYŐRITERV) 

A megyeháza 1972-es átadása idején Győr első légkondicionált épülete volt. Ma is eredeti állapotban és funkciókkal működik.

Néhány éve még a bontást tervezték, de mai formájában már sokkal inkább a város jelképévé válására esélyes a Nemzeti Színház 46 éves épülete.

A színház tervezője Vincze Kálmán, akinek túlzás nélkül fő műve lett az épület. Két hosszú oldalát a város, és talán az ország két legnagyobb köztéri absztrakt falmintája díszíti, Victor Vasarely munkája nyomán.

A régi városközponttól délre épülő Adyváros 1985-re egy kreatív elrendezésű, többszintes központi teret kapott, Józsa Mária tervei alapján.

Az új városrészek vízellátásának javát az 1978-ra elkészült marcalvárosi víztorony biztosítja. Hazánk egyik legnagyobb ilyen építménye, aminek 4000 köbméteres fő víztartályát a tetején egy második, fele ekkora tartály egészíti ki, kifejezetten a magasházak számára. Tervezője Huszár László. 

Bár a második világháború pusztítását követő években még felvetődött a jóval délebbre helyezett vasút helyén egy új főutca építése, végül az egyes főút városon átvezető, meglévő szakasza kapta (vissza) ezt a szerepet. 1968-ban, Lőrincz József tervei alapján épült hatalmas, utcaképformáló lakóháza Salgótarján három évvel korábbi erkélyházaira is emlékeztet.

Az ipar főként a városközponttól keletre foglalt el területeket. Köztük a város első részvénytársasága, a szeszgyár, ami ma, 140 év működés után is az élelmiszer- és vegyipar oszlopos tagja.

A gyárvárosi telephely igazán látványos eleme az 1971-ben épült új főző és finomító üzem, amit a GYŐRITERV-nél dolgozó Bircher László és Torma Gábor izgalmas megoldással kapcsolt össze a meglévő épülettel.

Az 1980-as évek emberibb léptékű beépítéseinek szép példája az Újvilág utca házsora. 1985-re készült el, Lőrincz József tervei alapján.

Nincs városközpont reprezentatív áruház nélkül. A győri Skála áruház, az országban harmadikként, 1978-ra készült el, Honos János (SZÖVTERV) tervei alapján, a barokk városközpont közvetlen szomszédságában, mai szemmel nézve a szükségesnél talán kisebb fokú illeszkedéssel a környezete felé.

A négy folyó városaként évszázados múltra visszatekintő vízisport közössége 1961-ben kapott új csónakházat és vendéglőt, Wyberál László és Lang János tervei alapján.  

Az idén már 62 éves, egykori Baross Gábor Szakközépiskola eredeti állapotú, színpompás homlokzata talán nem esik áldozatul a leegyszerűsítő hőszigetelésnek. Tervezője: Hegedűs Ernő (GYŐRITERV) 

A Kazinczy utcai lakóház egyedi formavilágával két nagyon különböző magasságú régi ház tűzfalai közt találta meg a helyét, miközben mindkettőhöz igazodik. Tervezte: Csapó György, Bödök Miklós 

Az 1978-ban, dr. Winkler Gábor által tervezett Bajcsy-Zsilinszky úti lakótömb a nagypaneles lakóházépítéssel szemben lobbizó építész szakma egyik sikeres munkája a városközpont érzékeny, történelmi jelentőségű telkén.

Az 1970-es évektől kiépülő Széchenyi István Egyetem elsők közt átadott szárnya a kollégiumi épületeket tartalmazta, melyek Hübner Tibor (KÖZTI) tervezett. 

A város déli részén, 1961-ben épült az Erzsébet ligeti víztorony, a későbbi marcalvárosihoz képest még fele kapacitással. A víztornyot Thoma József (MÉLYÉPTERV) tervezte. 2009-es felújítása óta jó állapotban működik.  

A történelmi városközpont egyik első modern épülete, az 1958-61 között épült, Lakatos Kálmán és Harmati János által tervezett Rába Mozi, díszes homlokzata még a pár évvel korábban véget ért szocreál korszakra emlékeztet.

A Rába Vagongyár a város kiemelt nagyüzemeként 1985-re építtetett egy saját hotelt a városközpontban, a külföldi partnerek méltó fogadásához. Az épület a történelmi városközpont közepén, arra a területre épült, ami már ezer éve, a pár száz fős faluként létező Győr idején is lakott volt.

A hátsó homlokzat meghatározó eleme az apartmanok erkélysora. A Lőrincz József által tervezett épületet ma is eredeti funkciója szerint használja új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium.

A hatalmas vagongyár ipari csarnokaiban ma is folyik a termelés, míg a szomszédos menza sorsa az új lakóparkok közt igencsak bizonytalan. Pedig a több korábbi példát is jegyző Lőrincz Józsefnek köszönhetően egy kívül-belül színvonalas épület válhat az enyészetté.  

A belváros szögletes épületei között hamar felhívja magára a figyelmet a gömbölyű Bartók Béla úti áruház. A sárospataki Bodrog Áruházhoz való hasonlósága nem véletlen, szintén Makovecz Imre munkája. A tervező személye talán ad némi többlet esélyt a mai méltatlan állapotának javításához.

Az Árpád úti egykori pártház, ma munkaügyi bíróság épületének homlokzatán az új, hőszigetelő ablakok egyedi osztása a korábbiakkal azonos maradt. Eredeti építészeti terve, a vele egy időben épülő Nemzeti Színházhoz hasonlóan, Vincze Kálmán munkája.

A történelmi városközpont keleti szélén egy szellősebb, pontházas beépítés készült, ahol immár a nagypaneles lakóházak jutottak főszerephez.

Nézőpontok/Vélemény

Győr húsz legérdekesebb későmodern épülete

2024.04.07. 09:55
1/24

A reprezentatív megyeháza hatalmas tömegével, célzottan a Hübner Jenő-féle neobarokk, eklektikus városháza ellensúlyozására épült. Tervezői: Cserhalmy József, Fátay Tamás (GYŐRITERV) 

A megyeháza 1972-es átadása idején Győr első légkondicionált épülete volt. Ma is eredeti állapotban és funkciókkal működik.

Néhány éve még a bontást tervezték, de mai formájában már sokkal inkább a város jelképévé válására esélyes a Nemzeti Színház 46 éves épülete.

A színház tervezője Vincze Kálmán, akinek túlzás nélkül fő műve lett az épület. Két hosszú oldalát a város, és talán az ország két legnagyobb köztéri absztrakt falmintája díszíti, Victor Vasarely munkája nyomán.

A régi városközponttól délre épülő Adyváros 1985-re egy kreatív elrendezésű, többszintes központi teret kapott, Józsa Mária tervei alapján.

Az új városrészek vízellátásának javát az 1978-ra elkészült marcalvárosi víztorony biztosítja. Hazánk egyik legnagyobb ilyen építménye, aminek 4000 köbméteres fő víztartályát a tetején egy második, fele ekkora tartály egészíti ki, kifejezetten a magasházak számára. Tervezője Huszár László. 

Bár a második világháború pusztítását követő években még felvetődött a jóval délebbre helyezett vasút helyén egy új főutca építése, végül az egyes főút városon átvezető, meglévő szakasza kapta (vissza) ezt a szerepet. 1968-ban, Lőrincz József tervei alapján épült hatalmas, utcaképformáló lakóháza Salgótarján három évvel korábbi erkélyházaira is emlékeztet.

Az ipar főként a városközponttól keletre foglalt el területeket. Köztük a város első részvénytársasága, a szeszgyár, ami ma, 140 év működés után is az élelmiszer- és vegyipar oszlopos tagja.

A gyárvárosi telephely igazán látványos eleme az 1971-ben épült új főző és finomító üzem, amit a GYŐRITERV-nél dolgozó Bircher László és Torma Gábor izgalmas megoldással kapcsolt össze a meglévő épülettel.

Az 1980-as évek emberibb léptékű beépítéseinek szép példája az Újvilág utca házsora. 1985-re készült el, Lőrincz József tervei alapján.

Nincs városközpont reprezentatív áruház nélkül. A győri Skála áruház, az országban harmadikként, 1978-ra készült el, Honos János (SZÖVTERV) tervei alapján, a barokk városközpont közvetlen szomszédságában, mai szemmel nézve a szükségesnél talán kisebb fokú illeszkedéssel a környezete felé.

A négy folyó városaként évszázados múltra visszatekintő vízisport közössége 1961-ben kapott új csónakházat és vendéglőt, Wyberál László és Lang János tervei alapján.  

Az idén már 62 éves, egykori Baross Gábor Szakközépiskola eredeti állapotú, színpompás homlokzata talán nem esik áldozatul a leegyszerűsítő hőszigetelésnek. Tervezője: Hegedűs Ernő (GYŐRITERV) 

A Kazinczy utcai lakóház egyedi formavilágával két nagyon különböző magasságú régi ház tűzfalai közt találta meg a helyét, miközben mindkettőhöz igazodik. Tervezte: Csapó György, Bödök Miklós 

Az 1978-ban, dr. Winkler Gábor által tervezett Bajcsy-Zsilinszky úti lakótömb a nagypaneles lakóházépítéssel szemben lobbizó építész szakma egyik sikeres munkája a városközpont érzékeny, történelmi jelentőségű telkén.

Az 1970-es évektől kiépülő Széchenyi István Egyetem elsők közt átadott szárnya a kollégiumi épületeket tartalmazta, melyek Hübner Tibor (KÖZTI) tervezett. 

A város déli részén, 1961-ben épült az Erzsébet ligeti víztorony, a későbbi marcalvárosihoz képest még fele kapacitással. A víztornyot Thoma József (MÉLYÉPTERV) tervezte. 2009-es felújítása óta jó állapotban működik.  

A történelmi városközpont egyik első modern épülete, az 1958-61 között épült, Lakatos Kálmán és Harmati János által tervezett Rába Mozi, díszes homlokzata még a pár évvel korábban véget ért szocreál korszakra emlékeztet.

A Rába Vagongyár a város kiemelt nagyüzemeként 1985-re építtetett egy saját hotelt a városközpontban, a külföldi partnerek méltó fogadásához. Az épület a történelmi városközpont közepén, arra a területre épült, ami már ezer éve, a pár száz fős faluként létező Győr idején is lakott volt.

A hátsó homlokzat meghatározó eleme az apartmanok erkélysora. A Lőrincz József által tervezett épületet ma is eredeti funkciója szerint használja új tulajdonosa, a Mathias Corvinus Collegium.

A hatalmas vagongyár ipari csarnokaiban ma is folyik a termelés, míg a szomszédos menza sorsa az új lakóparkok közt igencsak bizonytalan. Pedig a több korábbi példát is jegyző Lőrincz Józsefnek köszönhetően egy kívül-belül színvonalas épület válhat az enyészetté.  

A belváros szögletes épületei között hamar felhívja magára a figyelmet a gömbölyű Bartók Béla úti áruház. A sárospataki Bodrog Áruházhoz való hasonlósága nem véletlen, szintén Makovecz Imre munkája. A tervező személye talán ad némi többlet esélyt a mai méltatlan állapotának javításához.

Az Árpád úti egykori pártház, ma munkaügyi bíróság épületének homlokzatán az új, hőszigetelő ablakok egyedi osztása a korábbiakkal azonos maradt. Eredeti építészeti terve, a vele egy időben épülő Nemzeti Színházhoz hasonlóan, Vincze Kálmán munkája.

A történelmi városközpont keleti szélén egy szellősebb, pontházas beépítés készült, ahol immár a nagypaneles lakóházak jutottak főszerephez.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Győr

Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.