Szadai passzív családi ház

@Kühn Péter: "nem lehet kandalló"

 Miert ne lehetne? 

"el vagyunk a passzívházvban környezettől zárva"

Alapvetoen pont azert epit az ember hazat hogy elzarja magat a kornyezettol (hidegtol, melegtol, zajtol, portol stb) nem?:) 

"fintorgom a gépi szellőzésen"

Egy szelloztetes nelkuli epulet egyebkent sokkal jobban "el van zarva" a kornyezettol, tobb gomba tenyeszik odabent.

Udv

BGY 

 

@baldwin: Hölgyeim és Uraim! Most a megfejtések rovat következik:

A családi ház - mint tudjuk -mindenkinek a legsajátabb önkifejezési formája. Vegyük tudomásul, hogy Baldwinunk egy számítógéppel generált adathalmazban érzi jól magát. Ez az ő életérzése. Valamilyen rejtélyes ok folytán ezt egy népinek képzelt formába helyezte el (ez azért ad némi reményt, mire is ?...).

Tervezői tapasztalatom, hogy egy határon túl az építtető meggyőzhetetlen egy másik irányba való elmozdulásra. Nagy valszinűség szerint ez egy valódi ELSŐ HÁZ. Ott pedig aztán nincs mese, azt senki ne képzelje, hogy 30 milla kifizetése után bárki is beismer bármilyen érvelést a dolgok nem helyessége vagy megváltoztatása mellett. Meg aztán az összes HIVATAL MIND(!) nyitott tenyérrel döngeti építtetőnk számításokkal alátámasztott egyenes szögben tartott hátát és BRAVÓT kiált. Hát végülis nem ez kell egy magára valamit adó államnak?

Ezt a házat egyből meg lehet küldeni a DOKUMENTÁCIÓS központba PDF formátumban. Ő a mi emberünk, nincsenek játékos, hóbortos, pénz és energiapazarló bolond ötletei, mint annyi más kezelhetetlen, holdkóros álmokat kergető állampolgárnak. Ebben a házban egy ENERIA (és egyéb)TUDATOS ember lakik.

Vigyázat, valami elkezdődött. Ő a JÖVŐ embere. Senki ne merje bántani.

Üdvözlöm a családot és ha van macskájuk(kutyájuk) azt is, ámbár az nem derült ki sajnos, hogy a háziállatszőr emisszióval mi a helyzet ?

 

@FenyvesiHK: Javaslom, hogy inkabb konret dolgokrol beszljuk, abbol mindenki tanulhat. 

"Hát végülis nem ez kell egy magára valamit adó államnak?"

Valamire valo allamokban a passzivhaz hamarosan minimalis sztenderd kovetelmeny lesz. 

"hóbortos, pénz és energiapazarló bolond ötletei, mint annyi más kezelhetetlen, holdkóros álmokat kergető állampolgárnak. "

Szerintem csak informacio hiannyal kuzdenek, de ezt lehet es kell is potolni.

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Ez a bardoczi-ra volt hozzatuzve, csak rossz helyre ment.

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Nagyon sajnálnám, ha ebből a vitából bárki azt szűrné le, hogy ülhetünk ölbe tett kézzel. Én inkább azt szeretném, ha a passzívház módszertan fejlődne: de nem feltétlenül a még több géppel fenntartott, fákat kivágó (mert télen árnyékolást jelent!?) , hermetikusan zárt irányba. Tehát én nem félnék attól, hogy a vita során megfogalmazódnak a problémák. Mert csak ekkor lehet válaszokat keresni rá.

@bardóczi: persze.

De akik a passzívházat, mint az építészetet alárendeltségbe taszító szörnyeteget szeretnék láttatni azt nem veszik észre, hogy ma-holnap a fenntarthatóság válik az elsődleges prioritássá. Ez pedig másfajta gondolkodást és hozzáállást kínál elsősorban az építészek részéről.

Van 700 ezer panellakás, amivel záros időn belül kell kezdeni valamit. Nem lehet kiköltöztetni 2 millió embert, mert nincs hová. A dunaújvárosi Solanova projekt - mint kísérlet - bemutatta, hogy lehetséges a megoldás és érdekes módon felhívta a figyelmet arra is, hogy ott ahol egy ilyen társasház lakói közösségként tudnak fellépni, meg is valósítható. Nyilván nem az ottani költségeket kell számonkérni, mert az egy kisérlet volt, mint ahogy a győri passzívház építtetője is elmondta, most egy cél volt a szeme előtt, megfelelni a szabványnak. A következő lépés a gazdaságosság megteremtése.

Furcsa és sokat elárul a szakmánk helyzetéről, hogy az építeni vágyók sokszor inkább vannak tisztában ezzel, mint mi építészek, akiknek ez a kötelezettségük volna. Nyilvánvalóan nem az cél, hogy a 3 millió passzívház országa legyünk, de az igen, hogy a szabványban megfogalmazottak kicsit átlakítsák a gondolkodásunkat. Ha valaki nem 15 kW-os hanem "csak" 20 vagy esetleg 40 kW-os házat épít, az is a töredéke a mostani 150-200-as átlagnak. ÉS EZ A LÉNYEG.

Lehet persze ábrándozni vályogházakról, de hát be kell látni az egy zsákutca. Az évenként megépítendő 30-40 ezer lakáshoz alkalmasabb megoldást kell találni.

Végül újra leírom, mert láthatólag nem akarják megérteni a kollégák sem, ma egy jól hőszigetelt házat légcserélő berendezés nélkül nem volna szabad átadni. Pedig így épül meg a legtöbbje. Attól még hogy nem beszélünk erről a problémáról (mármint hogy nincs sem pára, sem levegőcsere ezekben a lakásokban, még létezik.

@bardóczi: Én például nagyon szívesen hallanék arról részletesen építész szakértőktől, hogy a vályogház miképpen került zsákutcába és miért zsákutca. Mert kívülről én biza azt látom, hogy léteznek 400 éves vályogházak (jómagam Torockón voltam egy 1632-ben épültben, ami túlélte a nagy torockói tűzvészt is), míg közben meg azt látom, hogy szép beton csodák nem érik meg a 30. évüket (Skála). Azt is hallom, hogy franciák gépesítették a vályogvetést, és most képesek 3 szintes házak építésére belőle. De lehet, hogy más miatt zsákutca. Mindenesetre a torockói mellett még ott van a diófa. Ahogy viszont a passzívházról olvasom: ott nem kívánatos. Ott inkább a gépészet az, a polisztirol az és a vasbeton az. Énpedig abban kételkedem, hogy mindez és a fenntarthatóság közé már be is lehet rakni az egyenlőségjelet. Nem vitatva a gebasz nagyságát.

@bardóczi: Itt keveredik ket dolog. Van egyszer a passzivhaz ami energia felhasznalsara add egy korlatot meg vannak kulonbozo anyagok, technologiak. Feljebb volt rola szo hogy sokfele technologiaval el lehet erni a passzivhaz szintet, fabol, teglabol, betonbol. Lehet hogy valyogbol is, csak jo lennem mar a sok beszed helyett ha valaki csinalni is ilyet. (Annyit tudok hogy kene vagy 120  cm valyogbol a kivant u ertekhez). 

 Az viszont biztos hogy a fenntarhatosaghoz draszitkusan kell csokkenteni az energia felhasznalast. Lehet ezt ugy hogy egyszeruebben csak kevesebbet hasznalunk (fazunk) vagy noveljuk az energia hatekonysagot (passzivhaz)

 A passzivhaz kocepcio arra mutat peldat hogyan lehet drasztikusan novelni az energiahatekonysagot. Ha valaki tud jobbat akkor elo vele sokakat erdekelne (tehat a valyog emlegtes helyett itt szamokat kene mondani) 

Az viszont nem megy hogy vissza megyunk 100 evet, par dolog valtozott azota pl.:

- ma lassan 7 millardan vagyunk

- drasztikusan csokkentekek az elerheto eroforrasok es energiahodozok

A passzihaz merhetoen tizedere csokkenti az energia felhasznalast. Barmilyen alternativat akkor lehet komolyan venni ha hasonlo alapossaggal szamokkal meg lehet mutatni hogyan mukodik. 

 

@bardóczi: Lesz diofa is meg rengeteg gyumolcsfa, zoldsegeskert,komposztalo. Nemi viragoskert(ontozes miatt onmersekletet tartok), tujasor nem valoszinu, esetleg borokan gondolkodom.Bent is sok noveny. Csak nem az ablak elott kozvetlenul,nem hinnem barmilyen haz elott jo otlet, meg ha lombhullato is,a torzs is jelentosen arnyekol es telen is, ha nem sut be a nap, mire az ablak, csak a ho megy ki rajta. Nem csak betonbol es polisztirolbol lehet passzivhaz.Epitenek fabol es celluloz szigetelessel is.Meg meg masbol is.A passzivhaz nem szab ilyen korlatot.Franciaorszagban pedig ugy tudom ma nem lehet szelloztetes nelkul hazat epiteni, ezekszerint ott van szelloztetett valyoghaz? Erdekes.Nem hiszem az utobbi 50 ev epuleteinel,szempont lett volna a tartossag, inkabb a tomeggyartas.De ha Tescokat es hasonlo epuleteket nezzuk, azert ma sem.No es ez tenyleg baj.El tudom kepzelni, hogy sokfele anyagbol epitkezunk, nem hiszem, hogy egyfele anyag (akar valyog, akar polisztirol,vasbeton lenne az egyetlen tokeletes).Kulonbozo igenyekre,kulonbozo anyag.A kornyezetvedelmi miniszterium szerint, nincs igeny passzivhazak epitesere,ezert nincs   tamogatas.Itt van felelossege a vitaknak.

@bardóczi: Én például nagyon szívesen hallanék arról részletesen építész szakértőktől, hogy a vályogház miképpen került zsákutcába és miért zsákutca.

Ha kilépsz abból a nézőpontból, hogy egyénileg miből lehet építeni - ahol a vályog valóban választható technológia - akkor pillanatokon belül kiderül, hogy ha nagyobb léptékben darabszámban kell gondolkodni, akkor a vályog már nem jöhet szóba. A vályogépítésnek ugyasnis pont az az egyik lényege, hogy helyi anyagból, minimális szállítással, jórészt kalákában legyen építhető.

Ha valahol találsz megfelelő építőanyagot, akkor építhető, de ez egyrészt helyhez kötött, másrészt nem mindenki szeretné maga megépíteni, harmadrészt nem lehet belőle nagyobb sürüségű lakónegyedet létrehozni belőle. 

Egy ma tipikusnak tekinthető porotherm fal mindeféle hőszigetelés nélkül U=0,39 értékkel rendelkezik, ha ugyanezt az értéket vályogból szeretnéd, cca. 160 cm vtg falat kell építened. Belátható, hogy ez nem alternatíva. és tegyük hozzá, ma már kevesen építenekhőszigetelés nélküli falakat. Meg sem felelne az előírásoknak.

Az ökoházaknak mondott épületek esetében az energiaracionalitás nem olyan szempont, amiért lemondanának a tisztán öko anyagok használatáról. Legtöbben úgy vélik, ha már fával tüzelnek, akkor az már környezetbarát megoldás, pedig mindannyian tudjuk, hogy ez nem igaz.

Ha vályogtéglát elkezdem gyártani és 100 km-re szállítani, akkor egyrészt adunk egy pofont a fenntarthatóságnak és annak az elvnek, hogy lehetőleg helyi anyagot használjunk fel.

Mit gondolsz miért nem akarnak elterjedni az ökofalvak Mo-on, miért lakik 15 év után is csak pár család Gyűrűfűn? Mert az emberek nem akarnak visszamenni a múltba.

 

@bardóczi: Én például nagyon szívesen hallanék arról részletesen építész szakértőktől, hogy a vályogház miképpen került zsákutcába és miért zsákutca. Mert kívülről én biza azt látom, hogy léteznek 400 éves vályogházak (jómagam Torockón voltam egy 1632-ben épültben, ami túlélte a nagy torockói tűzvészt is), míg közben meg azt látom, hogy szép beton csodák nem érik meg a 30. évüket (Skála).bizonyára vannak még régebbi vályogházak is, de ritkaságok mindenben előfordulnak. Ahogy irtam korábban, a körmünkre ég 700 ezer panellakás (ami a teljes lakásállomány cca. 20 %-a!!!) ügye és nem látszik hogy a szakmát ez a legkevésbé is érdekelné, de az sem, hogy erre lenne-e valamilyen kormányzati elképzelés?

Hogy ez a 700 ezer mekkora szám, ahhoz csak annyit, hogy a válság előtt cca. 20-25 ezer új lakást (átalakítást) adtak át évente, vagyis a 700 ezer db az cca. 25-30 év teljes lakásépítési kapacitása.

Ez nyilván nem egy "hálás és szép munka" egy építésznek, amiért sokan tülekednének, de volumenét tekintve minden más építkezést nagyságrendileg meghaladna, ezért innen nézve indifferens, hogy megépíthető-e 5-50-500 db vályogház vagy sem?

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Egy présel vályogtéglákkal foglalkozó honlapon ezt találtam:

"Jelentősen alacsonyabb építőanyag- és szállítási költségek. Közép-Európában a legtöbb építési helyen a pinceszint, illetve az alap kiásásakor vályoggyártáshoz alkalmas földet termelünk ki. Ha nem tartalmaz túl sok agyagot és köveket, Akkor, földnedves állapotban a legtöbb vályogtechnológiával közvetlenül felhasználható. Ha túl sok agyagot tartalmaz, akkor, például homok hozzáadásával „soványítani” kell. Mivel a földkiemelésnél nincsen mit elszállítani, nem jelentéktelen szállítási költséget spórolunk meg. Ha közvetlenül a telken nincs építésre alkalmas vályog, akkor is a legtöbb esetben szomszédos területről könnyen és olcsón beszerezhető. Homokbányáknál a vályoghoz való meddő föld „melléktermékként” áll rendelkezésre."

 

Amit nem értek: a vályogtéglát 100 km-ről szállítani az pofon a fenntarthatóságnak, de kavicsot kitermelni, vízbázis veszélyeztetni, cementet előállítani, 100 km-ről hozni, majd készbetont 20 km-ről hozni, polisztirol legót németországból hozni, mindehhez m3-enként 500 kW energiát felhasználni az nem ugyanolyan pofon? Ellenben vályogból vályog lesz, ha már nem kell, betonból viszont soha nem lesz mészkő és vízbázis újra. Tekintettel arra, hogy az építőiparnak van a világon a 2. legnagyobb ökológiai lábnyoma, ez is szempont kéne hogy legyen. Vagy nem? Nem lehet, hogy csak azért megyünk ebbe az irányba, mert kényelmesebb a kitaposott technológiát (betonlobbi?) követni? A könnyűvályog monolit falakról meg azt olvasom, hogy "a falazat hőszigetelő képessége hagyományos technológiákhoz képest jelentősen megnő." Bár értéket nem közölnek. Valóban csak a múltba való révedéssel rokonítnató a vályogépítészet?

http://www.earthhomes.com/index.htm

http://www.moderner-lehmbau.com/english/links/index.html

http://www.calearth.org/

http://www.rammedearthconstructions.com.au/gallery.php?mp_id=11

http://coxius.hupont.hu/3/valyogtegla

http://fenntarthato.hu/epites/leirasok/epulet/epitestechnologiak/valyogepites/index_html#szerkezet

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: Nem hiszem, hogy a nagyobb léptéknek ellene lenne a vályog. Magyaroszág területének nagy hányadán vannak vályogházak, tehát ha 100 éve volt alkalmas föld építésre, akkor ma is van. Inkább az a fontos, hogy erre a nagy gyáraknál kisebb, de baráti összefogásoknál komolyabb háttér kellene, hogy kis üzemek létezni tudjanak . Ez is fontos eleme lenne az önálló, független házépítésnek, energiagazdálkodásnak! Gondolom ennek a szadai háznak a falát se ott esztergálták ki, ezt is oda kellett szállítani.

Másrészt mivel nincs komoly ipari háttere a vályognak (magyarul nem lehet rajta akkorát szakítani mint sok más építőanyagon), a minősítésével is gondok vannak. Hiába vannak 400 éves vályogházak Torockóban, ha valaki kitalálta, hogy a vályog nem építőanyag, és ma ez a törvény Magyarországon! Szerencsére vannak megszállottak, akik igyekeznek ebben haladást (vagy inkább visszalépést) elérni, magyarul, hogy legyen minősítve a vályog.

Hőszigetelni a vályogot ugyanúgy lehet, mint más falazatot, vannak ráadásul "öko" szigetelőanyagok is (nádpalló). Az is jó lenne, ha az építészek is utánamennének ennek az anyagnak, és akkor nem keringenének ilyen 120 meg 160 centis okosságok. Legközelebb már 200cm fal kell a ma előírt U értékhez. Arról nem is beszélve, hogy jó energiagazdálkodáshoz nemcsak hőszigetelés kell, hanem tömeg is (ami ennél a szadai háznál a betonmag), ilyen szempontból pedig a lyukacsos tégla kifejezetten rossz építőanyag (szemben a vályoggal). 

Ökofalvak pedig azért nincsenek, amiért passzívházak sincsenek. Ott ugyanarra a kérdésre keresik a választ (sokkal több mint 15 éve), mint ebben a passzívházban, csak másfele indultak. 

@bardóczi: Szerintem ne essetek egymás torkának. Én konkrétan és személyesen ismerek embereket (a barátaim), akik egy passzívházban laknak, amihez (többek közt) vályogot is felhasználtak. A ház Szászországban, Drezdától kb. 25 km-re van, Coswigban. Röviden a szerkezet: Fa tartó váz, a köztes részek vályogtéglával kifalazva, elötte egy befúvott cellulózalapú (recycling-papír) höszigetelés (Isofloc), két fa lemez között. Szerkezeti vastagság összesen kb. 50 cm. Beton csak az alapba került. Földszintes épület révén zárófödém nincs, a kis hajlású tetö síkja zárja a lakótereket. Fa ablakok, vízszintes deszkaburkolat a homlokzaton és (kapaszkodjatok meg) a tetön is.

Ugyanis a ház különlegessége, hogy egy meglévö kertészeti üvegházba épült bele, az egyrétegü üvegezéstöl kb. 80 cm távolságot tartva, hosszában annak kb. felét elfoglalva, a másik fele mintegy fedett terasz/télikert müködik. Ez az igen egyedi ötlet arra vezethetö vissza, hogy a bentlakók szülei egy kertészetet tulajdonosai, és annak területén, egy használaton kívüli üvegházba épült a ház. Persze, rögtön hallom, hogy nyáron milyen dzsungelklíma lehet ott: természetesen vannak árnyékolók, minden ablak (a házé és az üvegházé is) nyitható, stb. Nagyon kellemes a hatalmas, transzparens térben uzsonnázni nyáron, kicsit olyan, mintha egy nagy mediterrán kertben ülnénk. Összeségében anyaghasználatában is konzekvensen ökológikus: a faanyag igazoltan helyi, fenntartható erdögazdálkodásból származik (FSC tanúsítvány).

Természetesen van benne hövisszanyerös szellözö. Szerintem akik még nem láttak ilyet, azoknak az irodaházak klímaberendezése és a hetvenes évek "sick-building" szindrómája jut eszébe. A viszolygás természetes, de itt teljesen másról van szó. Szeretném mégegyszer hangsúlyozni, hogy a kettönek csak annyi köze van egymáshoz, hogy mind a kettö a levegövel csinál valamit. Mint egy szemüveg és egy elektomikroszkóp, mind a kettö a látást segíti. Ebben a hasonlatban a szemüveg lenne a passzívház légcserélöje: kb. annyira bonyolult mint az elöbbi.

Hogy azonban visszatérjek a vályog-témához: a vályog kicsit reneszánszát éli. Vagyis kezdi. Itt, Németországban a vályogépítés ugyanis nagyon drága, kb. 5-6 szorosa a modern kömüves technológiáknak. Az alapanyag ugyan viszonlag olcsó, de rendkívül munkaigényes, ami 30 EUR bruttó vállalkozói órabér mellett rendkívül megdrágitja. Tehát inkább egy rés-produkt, megszállottaknak és/vagy barkácsolóknak, akik nem riadnak vissza a munkától. Csakhogy némi szakszerü vezetésre azért szükség van. Agyagépítés és agyagépítés között is nagy különbség van: vályogtéglából kitöltö falazat jóval olcsóbb, mint egy zsaluzott, csömöszölt monolit agyagfal (ami, ha igényes eredményt akarunk, technológiailag a látszóbeton készítés igényességét feltételezi - zsaluzás, tömörítés, stb.)

@baldwin: ma lassan 7 millardan vagyunk és  drasztikusan csokkennek az elerheto eroforrasok es energiahodozók. Válasz: építsünk betonból mind a hétmilliárdan, mert abból sok van? Kavicsot a vízbázisból mert a víz nem lesz limitáló tényező záros határidőn belől? Tavalyelőtt tudjátok mit szállítottak Spanyolországba tanker hajókon? Ivóvizet. Ibéria szomjazott. Cementet óriási energiabefektetéssel, mert az energia korlátlan? Inert építőanyagokat, ami nem visszaforgatható? Jó válaszok ezek? Tudom, az energiafelhasználás csökken a ház üzemeltetése közben. De mi van az építés során felhasznált elemek előállítási energiájával? Ma meddig él egy épület? Ez valóban csak oda lukadhat ki, hogy akinek nem teszik, az menjen vissza az ősközösségbe? Nem egy előre kész ítélet ez? Nem dugjuk homokba a fejünket? 

Balogh professzor anno mondott egy olyat:



"Ha ezt a világot egy értelmes lény elkezdi felülről figyelni, azt állapítja meg, ezen a bolygón őrültek vannak hatalmon, akiknek az a céljuk, hogy ledarálják a bioszférát, és abból szemetet csináljanak. Amibe aztán ők maguk is belepusztulnak. "

  

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: "Mit gondolsz miért nem akarnak elterjedni az ökofalvak Mo-on, miért lakik 15 év után is csak pár család Gyűrűfűn?"

Bocsánat, nem állhatom meg szó nélkül, Gyűrűfű kicsit személyes fájdalmam is (bár csak mint "szurkolónak" és szemlélőnek): Gyűrűfűn azért nem laknak sokan ma sem, mert egyrészt hihetetlen küzdelmet keleltt folytatniuk az adminisztrációval, semmi de semmi segítséget nem kaptak, az alkalmazott technológiáik (osztrák és egyéb példákkal szemben) semmilyen támogatásban nem részesültek, széllel szemben haladtak.

De: főleg és elsősorban azért laknak alig Gyűrűfűn, mert a kiváló és alaposan végigondolt gazdasági, gazdálkodási, területhasználati, együttélési koncepció mellé egy olyan építészt sikerült megnyerniük, akinek a házai lakhatatlanoknak bizonyultak. A saját szemmel láthattam ottjártamkor, hogy szellőztethetetlen helyiségek, télen-hideg nyáron-meleg (!!!) üvegtetők, penészedő ruhák (!!!) jellemeztek több házat. Rossz technológiát választottak, rossz formai és térhasználati megoldásokkal kombinálva. Részlet Gyűrűfű honlapjáról:

"A gyakorlatban azonban kiderült, hogy a gyűrűfűi dombok közé tervezett épület több szempontból is elhibázott megoldás. Ezek közül a teljesség igénye nélkül sorolok fel néhányat:A földtéglák készítéséhez a környék országos átlag feletti csapadékviszonyai miatt (lásd a bevezető tanulmányokat) fedett helyre lett volna szükség, ami nem állt rendelkezésre. A módszer a termelékenységéhez viszonyítva meglehetősen drága és munkaigényes. Úgyszintén a környék sajátos viszonyai (az agyagos lösz szivárgó víznyomása, rossz vízelnyelése) miatt a félig föld alá tolt épület folyamatosan beázik. Az alkalmazott szigetelőanyag (kábelköpenyből újragyártott PVC fólia) alkalmatlan a boltívek biztonságos és tartós leszigetelésére, mert a hegesztésnél könnyen lyukad, hidegben megkeményszik és törik, a ráhordott földréteget pedig nem tartja meg.A konkrét viszonyok között a statikai számítások alapján a földtéglák teherhordó képessége nem bizonyult elegendőnek és ezért vasbeton bordákat kellett utólagosan az ívekre ráépíteni, ami pontosan a környezetbarát technológia betartását tette lehetetlenné. Az épület tehát kudarcnak bizonyult és a kereslet hiánya miatt a földtéglák gyártását is leállította az alapítvány. Ennek ellenére néhány belső szerkezeti elem (teherhordó főfal, mellvéd, stb.) esetében a maradék földtéglák az egyéb technológiával épült házakban is megjelennek.A Telepesház a mai napig befejezetlen, bár bizonyos mértékig lakható."

..ami ismét az építészet felelősségét húzza igen erősen alá... Illetve sajnálatos módon ennek a kudarcnak is az az üzenete a felületes szemlélő felé, hogy a környezettudatos építés szinte lehetetlen, drága és fáj is. Holott itt egy konkrét hely - és egy konkrét építész - kudarcáról van szó "csupán", és ugye jó lenne látni ezzel párhzamosan a jól működő, sikeres kísérleteket is...

@MZ: Koszonom,errol beszeltem, megha mi nem is ezt a megoldast valasztottuk.Meg a igy sem volt konnyu a meglevo eloirasokkal egyeztetni a hazat.

@MZ: ó nem, én nem akarok senki torkának esni, csak van ennek a passzívház történetnek egy ilyen vonala, amit szeretnék veletek közösen kibeszélni mindannyiunk épülésére.

@MZ: A zsaluzott, csömöszölt monolit agyagfalnak tömésfal a neve nálunk, nyugodtan le lehet tapasztani, így pedig a legolcsóbb építési módszerek egyike, főleg ha sikerül baráti társasággal megoldani. Egy családi ház falait 1 hét alatt fel lehet húzni, és hogy saját tollakkal is ékesítsem hozzászólásom, tessék:

http://tamasgabor.hu/galeria.html?nev=kofal&kateg=csaladi&vissza=koncz

Másrészt egy egyszerű családi háznál, bár nem elhanyagolható a falépítés költsége, az egész ház árához nézve a nagy különbségek eltünhetnek, mert minden házba ugyanaz az alap, födém, tető, burkolás, festés, villany- gáz- vízszerelés kell, legyen a fal vályogból, fából vagy betonból.

Persze lehet látszó is a tömésfal, ízlés (és pénztárca) kérdése, csak az már szerintem a fal túlkomplikálását jelenti.

Egyébként teljesen igazad van :)

@bardóczi: Ezek mind-mind szépek, de szerintem a főok sokkal prózaibb: egy mai ház költségvetésének elenyésző (jó-jó: nem meghatározó része) a falazat költsége. Ergo: a legdrágább tégla-szerkezet árkülönbözete sem dobja meg jelentősen az össz-költségvetést. Ezek után ki az aki ép ésszel fölvállalja a vályogban igenis rejlő kockázatokat, és technikai, építészeti problémákat; főleg egy természetesenek, tartósnak és szokásosnak mondható égetett agyag tégla szerkezet helyett? Figyelembe véve az alábbiakat is:a vályog a szegények építőanyaga volt, aki időtállót akart építeni, az téglából építkezett (valószínűleg nem véletlen, hogy többszáz éves vályogház mutatóba akad, míg téglából állót nem kell keresgélni); a korábbi korokban nem azért építkeztek vályogból, mert az nekik annyira tetszett és annyira környzettudatosak voltak, hanem azért mert nem futotta másra (téglára);az építkezések elenyésző része történik olyan környezetben, ahol korlátlan a beépíthető terület, tehát nem mindegy, hogy milyen vastagak a falak;visszatérve a költségekre: alapvetően logikátlan is lenne jelentős összeget (többnyire egy élet megtakarítását) belefeccolni egy olyan épületbe, aminek kicserélhetetlen szerkezete csak alapos odafigyelés mellett tekinthető időtállónak (lásd pl.: egy csőtörés, vagy egy beázás által okozott károk kockázatát); s amit folyamatosan karban kell tartani (meszelni, tapasztani stb.);az sem elhanyagolható, hogy egy vályogház piaci értéke, eladhatósága össze sem mérhető egy téglaházéval, míg új építés esetén a bekerülési költsége alig marad el attól; tehát nehéz elvárni valakitől, hogy a saját vagyonának ellensége legyen;Mindezek ellenére minden tiszteletem azoké, akik mégis vályogházat építenek.Az említett üvegházban cellulóz hőszigetelésű vályog szendvicsfalas szerkezet esetében a vályog alkalmazását inkább csak pitykének érzem a lajbin. Illetve még egy adalék: a 80-as évek óta hallok folyamatosan vályog-gyártó gépsorokat "innováló" feltalálókról, akik mindig nagyon hittek a találmányban, akik aztán a családi ezüst eladása előtt/után dobják be a törülközőt. A piac meg hosszú távon jó indikátor: ha valami életképes (van rá kereslet és gazdaságosan előállítható), akkor azt valakinek mindig sikerül megvalósítania; a vályoggal meg (nagyon) nem ez a helyzet, s ez legalábbis jelzésértékű.

@mB: Gyűrűfűt magam is személyesen ismerem, olyannyira hogy terveztem is oda házat. Anno jártam abban a bizonyos közösségi házban, amikor még lakható volt (feltöltöttem pár fotót annak, aki nem ismerné Gyűrűfűt)

Elég rémisztő volt, hogy a félig föld alá épített ház jó néhány helyiségében (pl. konyha) csak a mennyezeten volt egy apróka lyuk, ahol bejött a fény. Amikor másodszor jártam ott, akkor már az enyészeté volt. A ház egyébként arra is szolgált, hogy a majdani építkezők itt tegyék próbára elkötelezettségüket (magyarul itt laktak átmenetileg) és csak pár hónapos ottlakás és együttdolgozás után szavazták meg, ki jöhet, és ki nem?

A házak - amelyeket mind más tervezett - nem követnek semmiféle mintát, igen vegyes képet mutatnak, meglehetősen ad hoc megvalósítással. Nem ezekkel a házakkal van a probléma.

Gyűrűfűnek nem ez a gondja, hanem az, hogy időközben összevesztek az alapítók. A 170 hektáros terület tulajdonjoga egy olyan Alapítvány kezében van(volt ?), amelyikkel ellentéte van az ott lakóknak. Róka fogta csuka.

A másik a támogatások hiánya: Melyik önkormányzat fog kiépíteni 10 km utat, vizet, villanyt 6-8 család kedvéért? Küzdelem persze, de azért létezik józanság és realitás is. A mai napig is csak úgy tudsz kijutni rossz időben, ha van terepjáród vagy vállalod a gyalogtúrázást Dinnyeberkiből.

Belátható, hogy ez még kicsiben sem igen vállalható alternativa, ezért aztán csak a legelszántabbak vállalkoznak ilyesmire.

Az ökoház építés a gyakorlatban egy ehhez társuló életmódot is jelent egyúttal, ami bármilyen szép is a természeti környezet, ha leesik 30 cm hó és a gyereket épp akkor kellene orvoshoz vinni, bizony egyből rideg valósággá válik.

(a képet átméreteztem, mert széthúzta az oldalt - a szerk.)

@sityu: A falazat költségéről beszélsz, én fentebb ezzel szemben a tereprendezés, alapásás, szállítás, és hőszigetelés, illetőleg az ökológiai lábnyom, mint jelenleg a piac által meg nem fizetett költségek összeségéről is szóltam.

mostani piszkálódásomak az is az egyik oka, hogy manapság azt hallani, hogy a házak életciklusa igencsak felgyorsulóban, és a több száz éves élettartam emberöltőnyire csökken. Ugyanakkor pedig az alkalmazott anyagokban pontosan fordított a tendencia: a szerves, egyszerű, lebomló, energiabefektetés nélkül visszafordíthatóból a szervetlen, bonyolult, le nem bomló, energibefektetés nélkül vissza nem forgatható lesz.Én csak kérdezem, hogy jó ez így?

A piacról annyit, hogy éppen most készül harakirire maga ellen, tehát az se mindenható.

@bardóczi: én nem látok különösebb gyorsulást. Hol és milyen házakat bontanak le, többet, mint korábban? Leginkább a vályogházakat és belőlük ugyanolyan sitt keletkezik mint más technológiákból, vagyis megy a szeméttelepre. E tekintetben nem látok semmi körforgást. Elbontottak pár irodaházat, amit 30 éve építettek, de az nem sok. Elbontanak pár csarnokot, de inkább átalakítják. Elbontottak töméntelen mezőgazdasági funkciójú épületet, annak is nagy része szerintem közöséges sittelepre került.

Van 700 ezer panellakásunk, amiből egyet sem bontottak el és úgy nézem a következő 20 évben sem fogják. Addigra jópáruk már cca 60 éves lesz, ami már gyakorlatilag megegyezik a téglaépületek életciklusával (Kelet-Németországban lebontották őket, majd ledarálták és szinte 100 %-ban útalapnak használták fel. A szerkezet újrahasznosítása közel 100 %).

 

@bardóczi: a gyorsulás globális szinten érzékelhető, de idehaza is. Itthon talán még nem abban a mértékben. Azért ha megnézzük csepel, külső ferencváros, váci út, óbuda stb. ipartelepeit, akkor a bontások nagyonis érzékelhetőek. Irodaházak és áruházak tekintetében se állja meg a "néhány" jelző a helyét. Ha pedig a könnyűszerkezetes dobozokat nézem, azok élettartama még kisebb. Panelbontás persze nem volt, ez tagadhatatlan: helyette foldozgatás. A hazai lakás élettartam még 60-100 év. Az észak-amerikai már 30 sincs.

Írod hogy ledarálták a panelt az útalapba. Ez persze újrahasznosítás, de mekkora az energiabevitele? a vályogházakból "ugyanolyan sitt keletkezik mint más technológiákból". Ezt érzem tévesnek. Nem ugyanolyan. Szerves anyag, föld keletkezik, amit víz és szélerózió, valamint lebontó szervezetek (külön fosszilis energiabevitel nélkül, azaz napergiával) alakítanak vissza a természeti körforgás részévé. Ez az óriási, zongorázható különbség.

@bardóczi: ha lebontották Ferencváros és a külső Váci út régi ipartelepeit, akkor azok legalább 80-100 éves épületek lehettek vagyis azok életciklusa 80-100 év volt. Ha majd a Ferencáváros most és 5 éve épült társasházait 25 év múltán elbontják, akkor el lehet mondani, hogy ez a folyamat felgyorsult.

mint tudjuk nincsen "ingyen ebéd", az újrahasznositásban sem. Energiabevitel nélkül nem lehet megúszni. Környezetvédelmi szempontból fontosabb szerintem, hogy ha energiabevitellel is, de újra lehessen hsznositani, mint ha egyáltalán nem lehetne. Az újrahasznosithatóság persze sok esetben valóban csak egy cimke, hogy a valóságban pl. miképpen fogják újrahasznositani 40 év múlva egy polisztirolból készült ház müanyagát, azt nem tudom.

Láttam elég sok bontást, ott bizony a vályoggal kevert téglát, a kőfaldarabokat, a csempetörmeléket és a vakolatot senki sem válogatta szét, ment az egész a teherautóra és a sitt-telepre. Hogy abban van magától lebomló anyag IS? Valóban, de attól még az a terület egy sittlerakó és szennyezet, építésre alkalmatlan terület marad.

És most már felejtsük el a vályogot, mert azt hiszem kimutathatatlan, hogy mennyit hasznositottak újra, az ezzel a technológiával épülő házak száma igencsak elenyésző. Azt gondolom, nem tétel.

Amiről érdemes beszélni, azok a nagy tételekben megvalósuló beruházások és bontások. Az évenként megépülő cca. 20-30 ezer lakás legnagyobb része téglából épül.

Ha most befektetőként az építőiparba kellene befektetnem, akkor valószínüleg hőszigetelő gyártó részvényt vennék.

@csoszka: En nem vagyok ellensege a valyognak es epitesz sem vagyok. De ha mint epitetto odamennek, meg szivesen hallanek a valyog kapcsan csomopontokrol, alapszigetelesrol (itt azert a bomloanyagokkal eleg nehez), szellozesrol,infrafenykeprol az ilyen epuleteknel, ha mar U erteket senki nem tud mondani.Amit itt nem utasitanek el a mostani uj ismereteinket, ha ilyet epitek es ha esszeru igenis hasznalnek benne uj anyagokat, mint a szasz peldaban.Ez tudna garantalni, hogy nem kell elegetnem 3 teherauto fat, akar meg is termelhetem a sajat kertemben, mert olyan keves kell.Ez nekem hianyzik(ott).Azt pedig csak tamogatni tudom, hogy a meglevo epuletekkel is tenni kell vmit es polisztirol, szellozes,ablakok nelkul, ez az iranyzat nem segit.Uj haz nem tudom mennyi fog epulni mostanaban, gyanitom egyre kevesebb :((((.

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: feljebb írtam:

Egy ma tipikusnak tekinthető porotherm fal mindeféle hőszigetelés nélkül U=0,39 értékkel rendelkezik, ha ugyanezt az értéket vályogból szeretnéd, cca. 160 cm vtg falat kell építened. Belátható, hogy ez nem alternatíva. és tegyük hozzá, ma már kevesen építenekhőszigetelés nélküli falakat. Meg sem felelne az előírásoknak.

talán többet mond a lamdája: a teherhordó (1600 kg/m3) vályog lambdája 0,7 W/mk, a csak térkitöltésre, tehát önálló teherhordásre nem alkalmas könnyű vályogé (700 kg/m3) 0,3 W/mK. Forrás: fenntarthato.hu

Csak összehasonlításképpen a nehéz vályog (vagyis a teherhordó) hőtehnikailag lényegileg megegyik a közönséges tömör téglával (tégla 0,78 W/mK).

és ha már felmerültek a természetes hőszigetelések is

50 cm vályog + 10 cm préselt nád falazat U értéke = 0,49 (> a szabvány 0,45)

nincsenek csodák, de azért  lehet nosztalgiázni és lehet persze számolni is.

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: koszonom,mar kezdek elveszni az inf.ban:).

@bardóczi: "Tudom, az energiafelhasználás csökken a ház üzemeltetése közben. De mi van az építés során felhasznált elemek előállítási energiájával?"

 Az epites soran felhasznalt energiak egy PH-nal nem kulonboznek jelentosen viszont a felhasznalas soran van egy nagysagrend kulonbseg ezert mindenkepp egy jelentos elorelepes. 

"Jó válaszok ezek?"

Igen, sokkal jobbak mint amit ma folyik uj epulet epites teren ma MO-n. Persze, hogy fog tovabb fejlodni a dolog, de ha lepesrol lepesre tudnank haladni mar az is valami lenni. Egy valamilyen jobb iranyba torteni barmilyen elorelepes is mar sokkal jobb mint egyhelyben topogni. Az iranyok osszehasonlitasat pedig szamokkal kell megtenni. 

"Cementet óriási energiabefektetéssel, mert az energia korlátlan? "

Van korlatlan energia is pl a napenergia praktikusan az (sot a termal napenergia cementgyartasban is hatekonysan alkalmazhato). De itt szamolni kell. Amikor egy epulet felepul elkoltunk x Ft-ot. Ennek durvan fele a lanc vegen energiara megy el, igy a bekerulesi koltseg add egy durva becslest (es egy felso kotlatot) az energia felhasznalsra. A beton elenyeszo koltseg (igy energia is) ebben a tortenetben. 

Szoval itt ennel melyebbre kell menni es szamolgatni, szamokat van ertelme osszehasonlitani. A PH szabvany ebbe az iranyba torteno lepes. Nyilvan a felhasznalt energiat is figyelmbe kell majd venni.

De csak azert mert nem latjuk meg a "tokeletes" megoldast azert ne alljunk egy helyben. 

@Baloghne Bezzeg Zsuzsanna: ... nem semmi, ami itt hirtelen kibontakozott ...

GRATULA mindenkinek ...

... a hozzászólásokért is.

majdnem sikerült végigolvasni, talán majd egyszer ...

de már az is izgalmas, ahogy a jobb oldali gördítősáv akadozva halad lefelé .....

Valamit mégiscsak tud ez a szadai passzívház.

Valahogy a kevésbé izgalmas dolgokról nem erőlködnek ennyit az emberek ....

GRATULÁLOK  BALOGH-ék !!!

Csak így tovább......

@Hawaii: A haz tenyleg zsenialis. De a passzivhaz nem igazan errol szol. 140 millio ft-bol (ennyi a haz koltsegvetese a cikk szerint) sokminden szepet lehet. Igy mar a bekerulesi koltsegbol adodoan nagyobb az okologiai labnyoma, mint egy fel falunak. A passzivhaz a 0-hoz kozeli energia felhasznalason tul a koltseg optimumot is megcelozza. Amugy tenyleg nagyon teszik, szivesen laknek en is ilyesmiben.

@baldwin: Én is ezen a véleményen vagyok. (Nem gyakorló) építészként, én is építenék (hamarosan fogok is) inkább közepesen tetszetős, de jól lakható és rövidesen az egekbe emelkedő energiaárakkal is könnyedén fenntartható házat, mint ugyanazon pénzből többeknek tetsző divatoskőburkolatosfaburkolatos nehezen kifűthető házat.Szerintem az, hogy hol lesz a házam (ahol az életem végéig élni szeretnék esetleg), és hogy mennyire lakható, sokkal fontosabb dolgok, mint hogy kívülről hogy is néz ki.

@Hawaii: Ez a "ház" meg több akar lenni annál, ami. Itt van helye fikázni a "dizájn"-t.

@motox: Szerintem helyesen gondolkodsz, motox. Vannak jól felállított preferenciák, s az általad felsoroltakkal egyet tudok érteni. Nem a külső, inkább a belbecs! Azaz: nem írjuk felül a környezetet a ház vágyott képével, inkább okosan, jól szelektálva tervezzük minden elemét együtt, egymással összefüggésben. Ez az egyensúly ami kívánatos volna minden háznál. Nem könnyű.

@baldwin: Az angliai árakat ne az itteniekhez hasonlítsd! A telek a lebontott 'viskóval' 300000.- GBP volt, amihez még hozzáadódott az új épület 445000.- GBP-je.

@hady: Úgy gondolom 'fikázásnak' sehol sincs helye. Teljesen irrelevéns, hogy a te vagy az én egyéni preferenciáimnak megfelel-e. Az építész - aki egyben az építtető is - mert nagyot álmodni, s a ház a maga nemében - ahogy baldwin is fogalmazott - zseniális. Példaként szolgál arra vonatkozólag, hogy kellő fantázia és pénztárca birtokában a passzívházakat is fel lehet ruházni - a korábbi hsz.-okban hiányolt - építészeti értékekkel.

@Hawaii: pont ez az: "felruházni építészeti értékekkel"! Lehet venni a boltban?

@hady: Az én olvasatomban a téma összes szála el lett varrva, ezért félő, hogy nem értem hova akarsz kilukadni.

@Hawaii: Hát én erről a parabola-ív alól kikandikáló kubusos valamiről szóltam... A szadait valóban átbeszéltük - szerintem is.

@hady: Továbbra sem értelek. Kifejtenéd részletesebben?

@Hawaii: Ha esetleg valakit részletesebben is érdekel: Blog az építésről

@NoNo: "Több napja követem..." - de talán nem elég figyelemmel.. ;-)

Sokminden elhangzott, de - ismétlem magam - messze nem ilyen sarkosan, és nem feltétlenül így. Érdemes visszaolvasni - most csak egy dolgot emelnék ki: egy ház építészeti tervezése nem a "dizájn elemek" ráaggatását jelenti, hanem a teljes folyamat egybefogását és (többek között) formai kézbentartását. Ahogy nem is kell semmit "ráerőltetni" a tulajdonosra - módunk sincs rá. Beszélgetünk, érvelünk, vitatkozunk - és közben fáj a szívünk, hogy - például - milyen végiggondolatlan és un-praktikus az alaprajz, hogy milyen esetleges a tömeg és a homlokzat, és így tovább (ez is visszaolvasható). És nem, nem "kúúl" meg mittudoménmilyen gesztusok hiányoznak róla: hanem az az igényesség, ami az összes többi szakágat jellemzi. Ez nem dizájn-nemdizájn kérdés, hanem egyensúlyé. Itt sajnos messze nincs egyensúly. És ebben ha "támadást" látsz - sajnálom, a Te olvasatod. Inkább valamiféle fájdalom. Mondjuk.

@NoNo: NoNo,

tökéletesen igazad van, pont erről írtam pár sorral feljebb.

@NoNo: Sajnálható, hogy a magyar közvélemény kulturális színvonala addig süllyedt, hogy a design-t extravagáns (itt: fölösleges) ráaggatásnak vélhetnénk - a kialakult párbeszéd alapján. Ismerős számomra az a jelenség is, hogy az "extrák"-kal viszont mindent (itt: gagyit is) el lehet adni. Szóval itt, ennél a háznál arra látunk példát, hogy a technika alkalmazása, és még a legjobban értelmezett kifinomult mérnökség (tényleg: minden elismerésem, mert megérdemlitek) sem képes elfedni az építészeti hiányosságokat. Lehet magyarázni mutatókat, adatokat, nem győztök meg, mert látom, hogy az épület ezen "felszerelések" nélkül említésre sem méltó. Nem megszentelt hely. Ha ezt valaki nem érti, nem vitapartner.

Nyilván van egy másik oldal, amelyik az "egyediséget" és a "parasztvakítást" célozza meg, de a szememben az sem design: az sem komplex, hanem a formát/anyagot/geget/stb. preferáló feltűnni vágyás terméke. Ez is ugyanolyan ártalmas, mert ugyanúgy félrevezet, mint a technokrata.

Az igazságot nem ezekben a magatartásformákban találni meg. És a kritikát el kell fogadni. Mese nincs.

@hady: A kritikanak nagyon orulnk olyanoktol akik veszik a faradsagot es a passzivhazakrol legalabb alap szinten tajekozodnak. A vitaban kiderult hogy sokakkank itt gozuk nincs rola mit takar ez a szabvany. Tervezok esetben pedig alapveto hogy a kocepcio reszleteit is ismerjek ha errol erdemben vitazni akarnak. Sot ennel tovabb kellene menni, gondolkodni rola, megprobalni tervezni ilyet. Ezek utan lehet vitazni. En meg ezek utan tudok komlyan venni barmilyen kritikat is.

@baldwin: "...A vitaban kiderult hogy sokaknak itt gozuk nincs rola mit takar ez a szabvany.."

hát az tényleg nagyon látszik.

@baldwin: Egyáltalán nem gondolom hogy egy szabvány ismerete lenne szükséges egy épület értékének megítéléséhez. Statikus sem vagyok - mégis: hidakról is lehet véleményem, azt gondolom. Író sem vagyok - mégis szeretek olvasni, vitatkozni-beszélgetni róluk. A mondott szabványt sem ismerem - amit itt megismertem az épület működéséből, az előtt amúgy (többször) fejet hajtottam.

Ami külön érdekes most és említésre (ismétlésre) méltó, az az a hasadásokat mutató kép, ami sokakban az építészetről él. Rossznak gondolom ha az igényesség felvetése kapcsán valakinek a "túldizájnolt" és "űber-naprakész" jut CSAK az eszébe. Rossznak gondolom hogy a megtervezettség kapcsán az "egyéniség" beleapplikálása, és "trendi" elemek rápakolása jut az eszünkbe. NEM gondolom hogy ez az építészet feladata, és sajnálom, hogy sok hozzászólás mégis ilyen alapokról kiindulva válaszol, illetve ilyen alapokra helyezi a beszélgetést, megfogalmazva a "működés" elsőrendűségét a merő "forma" felett.

A baj pont az, ha ez a kettő szétválik: ha külön kell beszélnünk gépészeti rendszerről, tulajdonosi igényekről, és ("ha marad rá pénz") építészetről. Rossz, ha így van, Rossz, ha az építészet nem fogadja be a működést, a gépészetet, ha nem ad választ a telek kérdéseire - satöbbi. Az én problémám, tehát, ismétleg: ez egy féloldalas "megoldás" - gépészeti válaszokat (amúgy JÓ gépészeti válaszokat) ad egy sokkal sokkal összetettebb kérdésre. Ha ezt örömmel fogadjuk és követendő példaként mutatjuk fel, akkor egy féloldalas, egyensúlytalan világra mondunk igent.

(Ja: Kuba Gellért tanár úrnál (is) tanultam bioszolár építést - így már "ér" a hozzászólásom? ;-))

@baldwin: Épp azért merek itt egyáltalán megszólalni, mert  van némi tapasztalatom (nem energetikus - bár azt is tanultam - és nem gépész - azt is, ja és nem informatikus - azt bevallom nem űzöm) a passzív napenergia-hasznosító építészetet illetően. De ezt csak zárójelben.

@hady: ha valóban volna tapasztalatod, akkor nem írtad volna az alábbiakat:

"Igazából azonban (ahogy az elején mB is rávilágított) nem is passzív ez a ház. Csak azért, nehogy elmenjünk e mellett észrevétlenül. A passzív szó hagyományos értelme is más: semmi rásegítés, gépi trükk, hókuszpókusz, handabanda. Az épület TÁJOLÁSával, SZERKEZETeivel arra törekszik, hogy a KÖRNYEZET által adott lehetőségek szerint optimális legyen az energiafelhasználása és a lakókomfortja. Télen fűt, nyáron hűt, ősszel és tavasszal is kellemes. Mindezek együtt. Sok ősi építészeti megoldás tudja ezt (magyar parasztház vályogból, déli tornáccal, diófával; de a déli napsütötte vidékek sikátoros városaiban lévő belső udvaros házak kúttal/medencével ugyanúgy, mint az iglu)."

az hogy Te miképpen fogalmaznád meg a passzívházat, az magánügy, van erre hivatalos meghatározás is: MAX 15 kWh/m2év, vagy ha úgy tetszik 1,5 literes ház. A paszívház az nem egyenlő a fűtés nélküli házzal, mert az a nullenergiás ház: MAX 0 kWh/m2év.

Az általad csak hókuszpókusznak és gépi trükknek nevezett megoldást ma már lassan a legtöbb agyonhőszigetelt (családi)házba kénytelenek leszünk betervezni, mert nem lehet a huzatos ablakokra bízni a légcserét és a párakiszellőzést.

"...Ha csak a napjárást nézzük, az é-d szimmetria nem igaz, ahogy a k-ny sem. Márpedig még a tető is ezt hangsúlyozza: alapvető tévedés, nem csak logikai, hanem energiatakarékossági értelemben egyaránt. Sem védőzóna, sem kitárulkozó terasz..."

Továbbá a passzívház telepítésnél nincs olyan hogy "szeles oldal", mert annak kivédésére való a légtömörség. A passzívház másik fontos ismérve, hogy lehetőleg É-D-i tájolású legyen, ugyanis ez adja a legtöbb szoláris nyereséget, többet, mint a K-Ny-i tájolású. Bevizsgált, tény.

 A "Sok ősi építészeti megoldás" valóban mind tudja azt, mint a passzívház, csak kell még hozzá 2-3 teherautónyi tűzifa, hogy meleg is legyen. A régi vályogházak zsebkendőnyi (egyrétegű) ablakai "szoláris nyeresége" pedig gyakorlatilag nulla, télen viszont jégvirágosak.

@hady: Irigylem az önbizalmadat. Elmész egy konferenciára, aztán a kétség legkisebb jele nélkül magyarázod a tutit (főleg hogy senki nem vonta kétségbe az alapkérdés fontosságát, legfeljebb a válaszokat nem tartja a legjobbnak)!

Azt gondolom, hogy aki veszi magának a fáradtságot, és beír ide, kérdez, véleményt mond, az legalábbis érdeklődik a téma iránt. Kételkedni pedig a legalabvetőbb emberi tulajdonság, főleg ha egy építész olyat olvas, hogy számítógép számolta ki a tető kinyúlásának optimális méretét.

Kellett ide építész egyáltalán, vagy csak le kellett rajzolni, amit kidobott a gép?

@csoszka: A gep valami ilyesmit dob ki:



 Szoval azert marad itt munka az epiteszetnek is. Csak masok a keretek amik kozott gondolkozni lehet. Nem vagyok epitesz de szerintem ez egy szep kihivas az epiteszetnek.

@baldwin: Na, ez az amit nem hiszek, márhogy ezt "dobja ki a gép". Nem lehet, hogy a racionalitás emberi tulajdonságként szerepeljen a vitánkban? Az lehet, hogy nem tetszik, ez szíved joga.

@hady: Igen, kedves Miklós, én a "hagyományos" passzív szolárról beszéltem, aminek van múltja és valóban rendszerben gondolkodva ér(t) el eredményt. Attól az még jó, hogy van egy "korszerűbb" mai előírás/szabvány. Ezt a 15-0 kWh/m2 év értéket a mi éghajlatunkon a sima szolárral nem lehet hozni, én is úgy tudom. Okos rendszerrel, aktív gépészettel inkább. (A személyesen nekem célzott "támadásról": itt szemléletekről vitatkozunk, példákkal illusztrálva, nem rólam) 

Milyen jó is volna, ha napi tervezési feladatainkban passzív követelményekről volna szó!

László

@baldwin: halkan kérdezem meg, hogy amikor már minden párát és minden nedvességet elvezettünk, amikor már egyetlen mikróba és pollen se kerülhet be alarm nélkül a házba, amikor már minden diófát kivágtunk, hogy még télen se árnyékoljon be, mert akkor esetleg nem megyünk át a nagybetűs minősítésen, amikor már végképp nem kerülünk kölcsönhatásba majd az élőlényekkel, és mindent megoldunk vegyszeres tisztítással, akkor majd jó lesz nekünk? Vagy ha ezek után kimerészkedünk az utcára, akkor ugyanúgy két hetes karanténba kell előbb vonulnuk, mint fél éves szolgálat után a nemzetközi űrállomásról hazatérő űrhajósnak, hogy ne pusztuljunk el az első náthában. Van nekünk egy kiváló pécsi gyerekorvos ismerősünk, aki azt tartotta fontosnak velünk közölni gyermekünk születése után, hogy feltétlenül etessünk meg vele két éves koráig legalább két kilónyi koszt, és lehetőleg sokat járjon gyerekcsoportba, hogy az összes nyavaját elkapja: azaz építse fel az immunredszerét olyan masszívra, ahogy tudja. Etessünk vele összefogdosott telefont, járjunk vele parlagfű túrákra, utazzunk jó sokat BKV-n, és a földre lehullott éltelt adjuk vissza neki. Megfogadtuk a tanácsát, és örülünk neki. Egyébként mi magunk, akkor vagyunk egészségesek, ha a beleinkben 1 kg-nál több és 500 féle baktérium tenyészik. Az viszont már kevéssé tartozik az egészségmegőrzés körébe, ha művi úton keringtetünk levegőt. A légkondicionáló berendezések okozta betegségekre már 1976-ban felfigyeltek. Amerikában, egy háborús veterántalálkozón a vendégek között egy addig ismeretlen betegség ütötte fel a fejét, s az idős, volt legionárius résztvevők közül 34-en bele is haltak a legionellózisnak vagy legionárius betegségnek elnevezett betegségbe. Éppen ezért most éppen elvezetünk minden nedvességet. Csakhogy akkor meg jön az ekcéma. Ezért tehát mesterségesen párásítunk, avagy olyan krémeket kenegetünk magunkra, amitől majd még több krémet kell magunkra kenni. Mindehhez pedig gépészetet, energiát, vegyészetet használunk fel azok melléktermékeivel. Ökotudatos gondolkodás? 

Félreértés ne essék: szeretem ha arról megy a diskurzus, hogy hogyan lehet még energiatakarékosabban élni. Jó hogy vannak ilyen kísérletek. De az eddigi eredmények még messze vannak a természet nagyszerűségét bizonyító valódi körfolyamatoktól. Nem csak energiakörökben, hanem más bonyolult kapcsolatrenszerekben is kell gondolkodni. Se a polisztirol, se a a vasbeton nem hasznosul újra energia (töbnyire fosszilis energia) bevitel nélkül, ha egyáltalán újrahasznosul. Hozzáteszem, a pellet is "szerves anyag", csak (szintén fosszilis energiabevitellel) adagolható méretűre alakítják. Az elégetésével pedig CO2 keletkezik. 

A vályogházakhoz: magyarországon szalma vagy vályogházak ma már csak azért épülnek tiszteletreméltó őrültek közreműködésével igen kis számban, mert se lakáskölcsönt, se szocpolt, se biztosítást nem lehet rájuk kötni. Pedig...

@bardóczi: legkondicionalas nem egyenlo szelloztetes.Mi az indok, hogy nem lehet? Lejebb meg irtam. Mig nem volt csatornarendszer meg lepraba,pestisben haltak meg es nem 34-en.Ez egy osszetett kerdes.Nehez meghuzni a hatart.Egesz Amerika legkondicionalva van es nincsenek tomeges megbetegedesek, en nem hallottam tobb peldat. Ot ev ott toltott ido alatt senki nem lett beteg a csaladban, pedig nem uj lakasban laktunk es nem hallottunk masokrol sem.Attol meg nem fogunk sterilen elni, ld. lejebb.

@bergengóc: Csak egyeterteni tudok, mint a haz masik tulajdonosa, azaz a feleseg. A passziv haz nem egy epiteszeti fogalom szamomra, ez egy komplett gondolkodas-epitesz, gepesz,kivitelezo egyarant fontos resze. Mibol epitjuk, milyen formajura egyeni dontes, nincs passziv haz stilus.Csak az adott mennyit fogunk fogyasztani.Jo lett volna, ha mi is kerdezhettunk volna valakitol, ehelyett olvastunk (kedvencem a Lovins hazaspar). 

@bergengóc: Egyetertek, egy ilyen epulet globalis optimalzilast igenyel ahol celszeru ha egy valaki atlat mindent. (whole system design szemlelet). Kulonben olyan mintha egy hangya egyik labat x tervezne a masikat meg y es a vegen persze nem lesz optimalis.

Kedvenc peldam erre Amory Lovins haza (amit maga tervezett), ebben van egy belso iv aminek 12 kulonbozo funkcioja van.

@bergengóc: Nem, nem, nem ,nem. Nincs semmiféle zsigeri gyűlölet az építészekben az épületenergetikaával szemben. Ez tévedés. Itt épp arról van szó, hogy az építészet sokkal összetettebb annál, mint hogy kijelentsük: paszív a ház, tehát jó. Épp fordítva: jó a ház, és még passzív is! Ez lehet a komlpex - abszolute kívánatos - gondolkodás eredménye. Szóval itt épp az fáj sokaknak (nekem is), hogy a ház passzív bár, és ez fegyvertény, de nem komplex. Erről szólt a vita - részben.

@hady: En sokkal inkabb erzem organikus  vs. szintetikusnak ezt a vitat.Nagyon sokfele hazban, lakasban megfordultunk, laktunk az utobbi 10 ev soran.Lehet-e jobbat, nyilvan. A tervezes megitelesehez en ugy erzem a csalad szokasait is ismerni kell+azert mindenhol vannak eloirasok, hogy hol helyezheto el a telken a haz pl. itt 3 meter a szomszedoktol(19 meter szeles a telek).Mellettunk pedig egy viszonylag magas epulet all, komoly arnyekkal.Sajnos mikor a teleket valasztottuk nem voltunk tisztaban, hogy ilyen hazat szeretnenk es a szomszed haza sem volt kesz.Aki kerdezett minket, ez az elso tapasztalat, amit lehet jobban.Hamarosan remelem beszamolhatunk a tapasztalatainkrol.Eddig a hetvegeket toltottuk ott, munkalkodva a hazon.Csovekrol jut eszembe, ugye a kemenyt is tisztitjuk, kulonben veszelyes.Valyogot meg vetettem egy hetig es ne feledkezzunk meg arrol, hogy a legterben nem megfelelo szelloztetes eseten magas lesz a radon. Ezt ritkan hallom. De ezt is csak azert, mivel mindennek vannak elonyei es hatranyai-mindenki valaszthat.Orommel varom a kovetkezo epulo (megfizetheto) passzivhazakat!!!! 

UI: Az epitkezes alatt ateltunk egy bank es egy gazvalsagot.Neha feltem keson kezdtuk bele!!!