/ MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek / MÉD Közönségszavazás / Épített környezet, Tervek, Épületek
Épülettervek/Örökség

Nyolcvan év után visszakapja eredeti funkcióját Újbuda zsinagógája

1/25

A lágymányosi zsinagóga az átadás idején, 1936 körül. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona

?>
A lágymányosi zsinagóga az átadás idején, 1936 körül. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A lágymányosi zsinagóga az átadás idején, 1936 körül. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A zsinagóga belső tere. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A zsinagóga belső tere. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A zsinagóga belső tere. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A zsinagóga belső tere. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A zsinagóga belső tere. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
Az eredeti üvegablakok fényképe. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
?>
A zsinagóga avatási ünnepsége 1936. szeptember 13-án. Fotó: archív sajtófelvétel
?>
A zsinagóga avatási ünnepsége 1936. szeptember 13-án. Fotó: archív sajtófelvétel
?>
A harmadik emeleten tervezett zsinagógatér, a kör alaprajzú tanácsterem felhasználásával. Kép: Bor András
?>
Az új zsinagógatér. Kép forrása: Bor András
?>
Az új zsinagógatér. Kép forrása: Bor András
?>
Az új zsinagógatér. Kép forrása: Bor András
?>
Az új zsinagógatér. Kép forrása: Bor András
?>
A zsinagógatérhez kapcsolódó kiszolgáló helyiség. Kép forrása: Bor András
?>
A zsinagógatérhez kapcsolódó kiszolgáló helyiség, jobboldalt az újra elkészített üvegablakokkal. Kép forrása: Bor András
?>
A harmadik emeleten fotónagyítások idézik majd fel a zsinagóga eredeti állapotát. Kép forrása: Bor András
?>
A zsinagógatérhez kapcsolódó kiszolgáló helyiség. Kép forrása: Bor András
?>
Az üvegablakok rekonstrukciós terve. Kép forrása: Bor András
?>
Az üvegablakok rekonstrukciós terve. Kép forrása: Bor András
?>
Az üvegablakok rekonstrukciós terve. Kép forrása: Bor András
?>
Az épület 2020 augusztus elején; az eredeti funkcióra csak a kerítés menórái emlékeztetnek. Fotó: Építészfórum
?>
A főhomlokzat 2020 augusztusának elején, a harmadik emelet kibontott ablakaival. Fotó: Építészfórum
?>
A behelyezett ablakok 2020 október elején. Fotó: Építészfórum
1/25

A lágymányosi zsinagóga az átadás idején, 1936 körül. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona

Nyolcvan év után visszakapja eredeti funkcióját Újbuda zsinagógája
Épülettervek/Örökség

Nyolcvan év után visszakapja eredeti funkcióját Újbuda zsinagógája

2020.10.13. 17:00

Újra zsinagóga lesz az 1936-ban átadott lágymányosi zsinagógából, amely szűk évtizedig szolgálhatta csak eredeti funkcióját. Az utóbbi évtizedeket a TIT irodaházaként töltő épület harmadik emeletén az EMIH alakít ki imahelyet és közösségi tereket. A beruházásról Bor András építész tervezővel beszéltünk, aki megmutatta a terveket is. 

A lágymányosi neológ zsinagógát 1936-ra emelték az újonnan beépülő városrész zsidó közössége számára – két évvel a Feneketlen tónál álló ciszterci templom előtt, de héttel a református és nyolccal az evangélikus után. Felavatása szeptember 13-án igazi népünnepély volt: a több ezer fős tömegben felsőházi tagok, az alpolgármester, a főkapitány helyettes, a zsidó cserkészcsapatok és természetesen Stern Samu udvari tanácsos, a pesti izraelita hitközség és az Országos Izraelita Iroda elnöke, Wertheimer Adolf, a Zsidó Múzeum és az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat elnöke is ott volt. 

A lágymányosi zsinagóga az átadás idején, 1936 körül. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona
1/25
A lágymányosi zsinagóga az átadás idején, 1936 körül. Archív fotó: Novák Ede hagyatéka, Novák Mária tulajdona

A zsinagóga avatási ünnepsége 1936. szeptember 13-án. Fotó: archív sajtófelvétel
10/25
A zsinagóga avatási ünnepsége 1936. szeptember 13-án. Fotó: archív sajtófelvétel

Ez volt az utolsó zsinagógaavatás a második világháború előtt Magyarországon. A finom vonalú, enyhén art déco ízű épület Novák Ede és Hámor (Hamburger) István tervei alapján készült el, impozáns belső terébe a Hende Vince festőművész tervezte színes üvegablakokon keresztül áramlott a fény. A 14 méter belmagasságú, támaszmentes templomtér vasbeton gerendarács kazettás mennyezetével, beúszó karzatával, légfűtéses szellőztetésével, travertinnal és vörös márványlapokkal burkolt szentélyével, bibliai motívumokkal díszített színes ólomüveg ablakaival lenyűgöző látványt nyújthatott.

Zsinagógaként azonban csak néhány évig működött; a háború alatt az épületet a németek istállónak, a magyarok raktárnak használták. Bár komolyabb sérülései nem történtek, a háború után gyülekezet nélkül maradt, így végül 1950-ben államosították és átadták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak (TIT). Ezt követte a hatvanas évek második felében egy komolyabb átalakítás: a 25x25 méteres osztatlan zsinagógatérbe két vasbeton födémet húztak, oszlopokkal alátámasztva, a külsőt pedig „leborotválták" és kismozaik burkolattal látták el. 

A következő évtizedekben a TIT működtette az épületet, események százait rendezve itt. A rendszerváltást követően azonban a szervezet sorvadásnak indult; a programok ritkultak, az épület fenntartására egyre kevesebb pénz jutott. Eredeti funkciójára ma csupán a fémkerítés menórái emlékeztetnek – már aki észreveszi őket, hiszen a sűrű növényzettől szinte láthatatlanok.

Az épület 2020 augusztus elején; az eredeti funkcióra csak a kerítés menórái emlékeztetnek. Fotó: Építészfórum
23/25
Az épület 2020 augusztus elején; az eredeti funkcióra csak a kerítés menórái emlékeztetnek. Fotó: Építészfórum

A helyzet azonban most megváltozik, hiszen az épület újra a zsidó közösség otthonává válik – legalábbis egy szinten. Az épület két évvel ezelőtt került a látóterébe – mondta lapunknak Bor András, a jelenlegi átalakítás vezető tervezője. Akkor vette bérbe a legfelső szintet az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), azzal a szándékkal, hogy ott újra működő zsinagógát nyit. Az Árkád Építész Iroda közreműködésével készült első tervek még arra törekedtek, hogy a belső falakat kibontva, a rabic álfödém eltüntetésével valamelyest visszaállítsák az eredeti térélményt – a korábbinál persze jóval alacsonyabb, de még így is ötméteres belmagassággal. Ez a koncepció az engedélyezési tervig jutott, azután azonban megtorpant. 

Amikor 2019-ben újra lendületet kapott a projekt, az EMIH némileg megváltozott elvárásokat fogalmazott meg a tervező felé: a zsinagógatér mellett közösségi tereket is szerettek volna a szinten. Így az a döntés született, hogy a hatvanas években középen kialakított, köríves kiselőadóból lesz az imahelyszín, ekörül pedig a szükséges további helyiségek: rabbi iroda, játszóterem, tinédzser klub, konyha, étkező és rendezvénytér. A közösség által használt területet a múltbéli állapotához hasonló módon visszaállított Bocskai úti lépcsőházból lehet majd megközelíteni, az eredeti szerint tervezett ajtón át, melynek díszítése a tízparancsolat kezdőbetűit mutatja.

A harmadik emeleten tervezett zsinagógatér, a kör alaprajzú tanácsterem felhasználásával. Kép: Bor András
11/25
A harmadik emeleten tervezett zsinagógatér, a kör alaprajzú tanácsterem felhasználásával. Kép: Bor András

Az új zsinagógatér. Kép forrása: Bor András
13/25
Az új zsinagógatér. Kép forrása: Bor András

Az új zsinagógatér kör alaprajzú falát két irányban nyitják meg a két oldalfal felé. Ide ugyanis (ahogyan a jelenlegi főbejárat fölötti részre is) visszakerülnek az eredetihez hasonló üvegablakok. Talán ez a munkafázis jelentette a legtöbb utánajárást a tervező számára. Bár a hagyomány úgy tartotta, hogy az eredeti ablakok az Országos Rabbiképző Intézetbe kerültek, ez sajnos nem így van – teljes egészében nyomuk veszett. A jó szerencse azonban Bor Andrást elvezette az egyik eredeti tervező unokájához, Novák Máriához, akinek komoly fotógyűjteménye maradt fenn a korabeli belsőről – persze fekete-fehérben. A Róth Miksa Emlékmúzeum igazgatója, Fényi Tibor segített az üvegablakok lehetséges színeinek meghatározásában. Ekkor még úgy tudták, Kopp Ferenc üvegfestő készítette az eredeti ablakokat – később azonban kiderült, hogy Hende Vince festőművész, Róth Manóval (a híres Róth Miksa ugyancsak tehetséges, de kevésbé ismert testvérével). Az újbóli elkészítés végül Patak Gergely építész-belsőépítész közreműködésével, kortárs technológiával zajlott: ólomüveg helyett nyomtatják és égetik a háromrétegű, hőszigetelt ablakokra az eredeti bibliai szimbolikákat és ornamentikákat.

Az üvegablakok rekonstrukciós terve. Kép forrása: Bor András
20/25
Az üvegablakok rekonstrukciós terve. Kép forrása: Bor András

A zsinagóga és az ahhoz kapcsolódó helyiségek belső kialakításán Tóth Orsolya és Székely Éva belsőépítészek dolgoznak, a közösséggel egyeztetve. A szándék az volt, hogy a szentély valamelyest felidézze az eredetit, travertin jellegű kőfurnér burkolatával, két szélén menórával. A régi állapotra emellett az archív fényképekről készült, nagyméretű nagyítások emlékeztetnek majd. 

A közösség bízik abban, hogy hamarosan megnyílhat a működő zsinagóga. Bor Andrást a hosszabb távú tervekről is megkérdeztük. Sajnos az eredeti téralakítást akkor sem lehet visszaállítani, ha az épület egésze a zsidó közösség kezébe kerülne – a vasbeton belső szintek kibontásával várhatóan az egész épület összeroskadna. A külső rekonstrukcióját viszont az építész lehetségesnek tartja: a jelenlegi elvárásoknak megfelelően dryvit szigeteléssel és fehér vakolattal látná el a homlokzatot, ezzel adná vissza az eredeti plasztikáját, sarok kiszögeléseit, párkányait és nem utolsósorban a díszablakok ötös rendjének teljes magasságát.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Városépítészet

WEKERLETELEP // Egy hely + Építészfórum

2020.10.28. 14:46
00:06:33

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Lakótelep csak éppen másképp! A Wekerletelep minden túlzás nélkül a hazai építészettörténet egyik legfontosabb és legkiemelkedőbb állomása. Egy olyan kor ma is élő és működő hagyatéka, amikor az állam még kötelességének tartotta, hogy polgárai lakhatásásról méltó módon gondoskodjon. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozata ezúttal a Kós Károly térre és környékére kalauzol minket. / A videósorozat megvalósítást az NKA támogatja. /

 

 

Épületek/Irodaépület

VISION TOWERS IRODAHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.10.14. 15:17
00:03:53

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

A Váci úti irodafolyosó nyitányaként a Dózsa György út és Dráva utcák kereszteződésében 2015-óta egy új, karakteres épület áll. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának új helyszíne a 3h Építésziroda által tervezett Vision Towers irodaház.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk