Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Fenntarthatóság

NULLA VAGY SEMMI – Konferencia beszámoló

1/17

Barta Zsombor – fotó: HuGBC

?>
Barta Zsombor – fotó: HuGBC
?>
Ürge-Vorsatz Diána – fotó: HuGBC
?>
Victoria Kate Burrows – fotó: HuGBC
?>
Alexia Laird – fotó: HuGBC
?>
Marfi József – fotó: HuGBC
?>
Gyura Gábor – fotó: HuGBC
?>
Wolfgang Lukaschek – fotó: HuGBC
?>
Wolfgang Lukaschek – fotó: HuGBC
?>
Jenei Attila – fotó: HuGBC
?>
Schmidt András – fotó: HuGBC
?>
Horváth Áron – fotó: HuGBC
?>
Kovács Emese – fotó: HuGBC
?>
Hartvig Lajos DLA – fotó: HuGBC
?>
Kerekasztal beszélgetés: (balról jobbra) Hulesch Máté, Guba Sándor, Suba Levente, Gyöngyösi Zsolt, Gereben Mátyás – fotó: HuGBC
?>
Kerekasztal beszélgetés: Guba Sándor, Suba Levente, Gyöngyösi Zsolt, Gereben Mátyás – fotó: HuGBC
?>
Kerekasztal beszélgetés: Gyöngyösi Zsolt, Gereben Mátyás – fotó: HuGBC
?>
Kerekasztal beszélgetés: Hulesch Máté, Guba Sándor, Suba Levente – fotó: HuGBC
1/17

Barta Zsombor – fotó: HuGBC

NULLA VAGY SEMMI – Konferencia beszámoló
Fenntarthatóság

NULLA VAGY SEMMI – Konferencia beszámoló

2022.05.13. 16:33

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
HuGBC

NULLA VAGY SEMMI címmel rendezte meg – két év kihagyás után újra élőben – éves konferenciáját a HuGBC. A szakmai előadások és beszélgetések központi kérdése az volt, hogyan érhetőek el 2050-re a klímaváltozás megfékezésére kitűzött célok az építőiparban. A konferencia felszólalói az iparághoz kapcsolódó szakterületek széles spektrumát lefedték, átfogó képet adva így a jelenlegi helyzetről.

2050-re a globális építőipari szektornak el kell érnie a nettó nulla széndioxid-kibocsájtást ahhoz, hogy megelőzzük a klímakatasztrófát, ami, ha nem sikerül megállítani, a jelenleg ismert emberi civilizáció végét is jelentheti. Erre utal a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete Green Future konferenciájának címe: NULLA VAGY SEMMI. Ahogy fogy az idő, úgy válik egyre szélesebb körben elfogadottá az, hogy cselekedni kell. Hogy mit lehet tenni és hol tartunk most, arról beszéltek idén a konferencia meghívott előadói, az egészen átfogó megközelítésektől az egyes szakterületek specifikus részmegoldásaiig.

Barta Zsombor – fotó: HuGBC
1/17
Barta Zsombor – fotó: HuGBC

Az eseményt Barta Zsombor, a HuGBC elnöke nyitotta meg, aki bevezető előadásában arról beszélt, hogy példát kell venni az ókori társadalmak építési megoldásairól. Bár nyilván ekkoriban még nem így hívták, de az akkori szemléletmódot ma nyugodtan lehetne körforgásosnak nevezni: időtálló anyagokat használtak, melyeket szükség esetén újra is hasznosítottak más struktúrákban; a hulladék fogalma pedig ismeretlen volt – ez a lineáris gazdasági modell mellékterméke. Mára ezzel szemben elértük azt, hogy az ember alkotta anyagok össztömege meghaladja a Föld összes élőlényének össztömegét – ami már önmagában ijesztő adat. Barta Zsombor arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy most van itt az ideje cselekedni, nem elég csupán beszélni a problémáról.

A délelőtti szekció előadásainak sorát Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC – ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület III. munkacsoportjának alelnöke folytatta, aki a legújabb IPCC jelentés építőipari vonatkozású eredményeit foglalta össze. A neves klímakutató súlyos szavakkal hívta fel a figyelmet arra, amire a konferencia címe is utal: késedelem = halál. Most még vannak olyan folyamatok, amelyeket meg lehet állítani, ha elkezdünk ennek megfelelően cselekedni, de teljesen visszafordítani a klímaváltozást nem lehet. A párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés még talán tartható, de nem biztos – és már ez is jelentős következményekkel fog járni. A stabilitás eléréséhez az a minimum, ha elérjük a nettó nulla CO2 kibocsájtást, és ez minél előbb sikerül, annál alacsonyabb szinten lehet tartani a felmelegedést. A CEU professzora ezért arra figyelmeztetett, hogy ebben az évtizedben annak kell lennie a prioritásnak az építőiparban, hogy csak Net Zéró épületek épüljenek – lehetőleg inkább a meglévő épületállomány újrahasznosításával, mint új épületek építésével.

Ürge-Vorsatz Diána – fotó: HuGBC
2/17
Ürge-Vorsatz Diána – fotó: HuGBC

Ürge-Vorsatz Diána arra a problémára is felhívta a figyelmet, amit a „nettó nulla" kifejezés takar – ebben ugyanis benne van, hogy kompenzációval ki lehet váltani a kibocsájtást. Mivel azonban mindenkinek arra kell törekedni, hogy csökkentse a kibocsájtását, a CO2 légkörből való kivonására pedig korlátozottak a lehetőségek, ezért a kiváltás nem jelenthet megoldást. Vannak olyan területek, ahol lehetetlen lenullázni a kibocsájtást, ezért amivel lehet, azzal muszáj erre törekedni. Ahogy fogalmazott, a cél nem a nettó nulla, hanem a nulla.

A konferencia további előadásai olyan kezdeményezéseket és megoldási lehetőségeket mutattak be, amelyek gyakorlati úton igyekeznek hozzájárulni a változáshoz. Victoria Kate Burrows, a World Green Building Council Advancing Net Zero projektjének igazgatója a Race to Zero kezdeményezésről beszélt, mellyel a dekarbonizáció felgyorsítását szeretnék elérni az építőipari szereplők körében. A cél, hogy 2050-re az épített környezet kibocsájtása globális szinten nulla legyen, ennek érdekében pedig arra próbálják ösztönözni az ingatlanfejlesztőket, hogy olyan jövőbiztos portfóliót hozzanak létre a következő években, ami megfelel ezeknek a célkitűzéseknek.

Alexia Laird – fotó: HuGBC
4/17
Alexia Laird – fotó: HuGBC

Van, ahol ez már elkezdődött, erre mutatott példát Alexia Laird, a Landsec vezető fenntarthatósági menedzsere, aki hosszúra nyúlt prezentációjában amellett, hogy részletesen ismertette, milyen lépésekkel törekszik csökkenteni mind a beépülő (embodied), mind pedig a működtetési (operational) széndioxid mennyiséget a brit ingatlanfejlesztő vállalat saját projektjeinél, két esettanulmányt is bemutatott: a The Forge nevű irodaházat, ahol egy, a legapróbb részletekig kidolgozott moduláris rendszer segítségével csökkentették az épület karbonlábnyomát, és a Timber Square nevű épületet, ahol a fa szerkezeti elemként való alkalmazásával sikerült elérni ugyanezt.

Marfi József – fotó: HuGBC
5/17
Marfi József – fotó: HuGBC

Az alacsony CO2 tartalmú építőanyagok lehetőségeiről beszélt Márfi József fenntarthatósági tanácsadó, a USGBC és a HuGBC tagja is. Előadásában szó volt egy svéd acélgyárról, ahol a termelés egyetlen kibocsájtása a vízgőz, melynek kapcsán a szakértő megjegyezte, hogy ha acélt lehet széndioxid-kibocsájtás nélkül előállítani, akkor mindent lehet. Bemutatott több olyan megoldást is, amivel a beton és cement karbonlábnyomát igyekeznek csökkenteni a gyártók, de hangsúlyozta, hogy a végső megoldást a biológiai kötőanyagok fogják jelenteni, melyre szintén van már működő példa.

A kávészünet után az EU Taxonómiáé volt a főszerep. A rendelet célja, hogy definiálja a fenntarthatóságot annak érdekében, hogy az környezettudatos befektetéseket egységes keretrendszerben lehessen vizsgálni. A taxonómia hat környezeti célkitűzést határoz meg, melyek közül egy befektetésnek legalább egyet elő kell segítenie úgy, hogy közben a többit sem sérti. A hat célkitűzés: az éghajlatváltozás mérséklése; alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz; a víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme; átmenet a körforgásos gazdaságra; a környezetszennyezés megelőzése és ellenőrzése; a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása.

Wolfgang Lukaschek – fotó: HuGBC
7/17
Wolfgang Lukaschek – fotó: HuGBC

Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője prezentációjában azt mutatta be, mit jelent az EU Taxonómia a hazai finanszírozásban. Kiemelte, hogy a rendelet egyelőre nem jelent kötelezettséget, csak több finanszírozáshoz juthatnak a vállalkozások általa, ami az EU-ban elegendő ösztönző, de itthon több motiváló tényezőre lenne szükség. A követelményrendszer hazai kontextusban való alkalmazását Szarvas Gábor, a HuGBC külön erre a célra létrejött munkacsoportjának vezetője ismertette, párhuzamba vonva az új elvárási rendszer szempontjait a már ismert épületminősítési rendszerekkel – melyekben a HuGBC-nek nagy tapasztalata van, ezért is kérte fel az MNB a szervezetet az együttműködésre. Wolfgang Lukaschek, az OTERA alapító ügyvezetője az első EU Taxonómia keretrendszernek megfelelő magyarországi irodaépületet, az Alphagon irodaházat mutatta be. A projekt érdekessége, hogy mivel épp a rendelet érvénybe lépése előtt készült el, meglévő épületnek számít, akként pedig nem felel meg a Taxonómia elvárásainak – energiaigénye magasabb, mint amit a rendelet előír –, viszont ha új építésű házként vizsgálják, akkor megfelel az előírásoknak – ez pedig komoly kérdéseket vetett fel a tanácsadókban.

Az eddigiekben elhangzottak egyfajta összegzésének tekinthető Jenei Attila, a Denkstatt Hungary Kft. ügyvezetőjének előadása, aki az épületekbe beépülő karbonlábnyom csökkentéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a beépülő karbon csökkentéséhez az épület teljes életciklusát meg kell ismerni, az építőanyagok előállításától kezdve a bontás utáni hulladékfelhasználásig. Előadásának egyik fő üzenete az volt, hogy az építtetők kezdjenek el odafigyelni arra, hogy olyan építőanyagokat és szerkezeteket használnak, amelyek EPD (Environmental Product Declaration / Környezetvédelmi terméknyilatkozat) tanúsítvánnyal rendelkeznek, mely egy életciklus elemzésen alapuló terméknyilatkozat, ami így garantálja, hogy ezeknek a termékeknek alacsony a karbonlábnyoma.

Schmidt András – fotó: HuGBC
10/17
Schmidt András – fotó: HuGBC

Schmidt András, a Skanska Hungary fenntarthatósági vezetője a jó példák sorát folytatta, amikor a Skanska egyik norvégiai projektjét, a trondheimi Brattørkaia irodaházat mutatta be, amely a legészakabbra fekvő energiapozitív épület a világon – vagyis olyan épület, ami több energiát termel, mint amennyit felhasznál. A ház a Powerhouse trademark keretében épült, mely a Skanska, az Entra, a ZERO, a Snøhetta és az Asplan Viak kollaborációjában létrejött kutatási, design és mérnöki együttműködés.

A konferencia utolsó szekciójában, a jól megérdemelt – a karbonlábnyom csökkentése jegyében vegetáriánus – büféebéd után az ESG és a körforgásos szemlélet kerültek a középpontba. Az ESG (Environmental, Social, Governance) egy három pillérű keretrendszer, mely a vállalatokat arra ösztönzi, hogy jelentéseket tegyenek környezetvédelmi, társadalmi és irányítási vállalásaikról. Horváth Áron, a CBRE fenntarthatósági üzletág vezetője az ESG értékelési szempontjait ismertette prezentációjában a vállalati, befektetői, piaci érdekek mentén; Kovács Emese, a HuGBC WELL munkacsoportjának tagja pedig arra mutatott rá, milyen párhuzamok vonhatóak a WELL tanusítványi rendszer és az ESG keretrendszer szempontjai között.

Hartvig Lajos DLA – fotó: HuGBC
13/17
Hartvig Lajos DLA – fotó: HuGBC

A konferencia utolsó előadását Hartvig Lajos DLA, a Bánáti + Hartvig Építész Iroda alapító ügyvezetője tartotta, aki a körforgásos szemlélet építészeti alkalmazhatóságát demonstrálta saját irodaépületükön keresztül – amely az Építészfórum olvasói számára már bizonyára jól ismert, hiszen ez a projekt lett a 2021-es Média Építészeti Díjának győztese, korábban pedig mi is részletesen bemutattuk.

Kerekasztal beszélgetés: Guba Sándor, Suba Levente, Gyöngyösi Zsolt, Gereben Mátyás – fotó: HuGBC
15/17
Kerekasztal beszélgetés: Guba Sándor, Suba Levente, Gyöngyösi Zsolt, Gereben Mátyás – fotó: HuGBC

Az esemény egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, melynek résztvevői – Gyöngyösi Zsolt, iroda- és hotelfejlesztési igazgató, Property Market Ingatlanfejlesztő Kft.; Gereben Mátyás országmenedzser, CPI Hungary; Guba Sándor építész, GUBAHÁMORI Építész Iroda és Suba Levente fenntarthatósági program vezető, K&H Csoport – jelen beszámoló szerzőjének moderálásával arról beszélgettek, hogy a nap folyamán elhangzott kulcsfogalmak, mint a Net Zéró, a körforgásos szemlélet, az EU Taxonómia és az ESG milyen irányba terelik az építőipari folyamatokat, elegendőek-e ezek ahhoz, hogy valóban fentarthatóbb irányba mozduljon el az iparág. A beszélgetés fő tanulsága talán az volt, hogy a piac önmagában nem képes megfékezni a környezetpusztító folyamatokat – hiába nyitottak az ingatlanfejlesztők a meglévő épületállomány újrahasznosítására, ha a megrendelőknek nem erre van igénye – így amíg a szabályozási környezetbe nem épülnek be e szemléletmódok és keretrendszerek, addig nem marad más, mint az edukáció: az építészeknek edukálniuk kell az építtetőket, az ingatlanfejlesztőknek a megrendelőket, a finanszírozóknak az ügyfeleket, hogy minél szélesebb körben tudatosuljon: NULLA VAGY SEMMI.

Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk