| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épületek/Középület

Megújult az 500 éves szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház

1/39

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A hajdani borospincében kialakított vetítőtér, fotó: Szőke Virág

Kvadrum - a középkori fachwerkes folyosó gerendafészkei, fotó: Szőke Virág

A refektórium, fotó: Szőke Virág

A kolostorkerengő déli szakasza, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A sekrestye, fotó: Szőke Virág

Emelet - a kiállítás keleti sarka, fotó: Szőke Virág

Emelet, a kerengő keleti, a kiállítást érintő szakasza, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A cellákban kialakított kiállítóterek, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A csigalépcső helyére beszúrt hengeres liftház, fotó: Szőke Virág

Emelet, nyugati szárny, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A kiállításba bevont nyugati lépcsőház, fotó: Szőke Virág

Földszint, pénztár, fotó: Szőke Virág

Nyugati kert, részlet, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Nyugati kert az új kőtárral, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
A hajdani borospincében kialakított vetítőtér, fotó: Szőke Virág
?>
Kvadrum - a középkori fachwerkes folyosó gerendafészkei, fotó: Szőke Virág
?>
A refektórium, fotó: Szőke Virág
?>
A kolostorkerengő déli szakasza, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
A sekrestye, fotó: Szőke Virág
?>
Emelet - a kiállítás keleti sarka, fotó: Szőke Virág
?>
Emelet, a kerengő keleti, a kiállítást érintő szakasza, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
A cellákban kialakított kiállítóterek, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
A csigalépcső helyére beszúrt hengeres liftház, fotó: Szőke Virág
?>
Emelet, nyugati szárny, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
A kiállításba bevont nyugati lépcsőház, fotó: Szőke Virág
?>
Földszint, pénztár, fotó: Szőke Virág
?>
Nyugati kert, részlet, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Nyugati kert az új kőtárral, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
?>
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
1/39

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A hajdani borospincében kialakított vetítőtér, fotó: Szőke Virág

Kvadrum - a középkori fachwerkes folyosó gerendafészkei, fotó: Szőke Virág

A refektórium, fotó: Szőke Virág

A kolostorkerengő déli szakasza, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A sekrestye, fotó: Szőke Virág

Emelet - a kiállítás keleti sarka, fotó: Szőke Virág

Emelet, a kerengő keleti, a kiállítást érintő szakasza, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A cellákban kialakított kiállítóterek, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A csigalépcső helyére beszúrt hengeres liftház, fotó: Szőke Virág

Emelet, nyugati szárny, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A kiállításba bevont nyugati lépcsőház, fotó: Szőke Virág

Földszint, pénztár, fotó: Szőke Virág

Nyugati kert, részlet, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Nyugati kert az új kőtárral, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

Megújult az 500 éves szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház
Épületek/Középület

Megújult az 500 éves szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház

2013.06.18. 20:19

Projektinfó

A Szeged - Alsóvárosi Ferences Templom és Rendház turisztikai célú, látogatóbarát fejlesztése

Tervezés éve:
2007

Építés éve:
2011

Bruttó szintterület:
1174 m2

Stáblista

építész munkatársak: Tóth Anetta, Révész Éva, Kovács Ildikó, Kozma Béla, Milihovszki Karolina
szakági tervezők:
Kerekes Árpád épületgépészet
Magosi Zsolt belső elektromosság
Kocsis György statika
Fekete Zoltán kertészet
Lukács Zsuzsa - Tér és Forma - Szeged Építéstervező Kft. 
Narmer Építészeti Stúdió
projektvezető: Kiss István Didák házfőnök
bruttó beruházási költség: 265 millió Ft (az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 225 287 504 Ft)
generálkivitelező: K’Art Építő Zrt.
műszaki ellenőrzés: Valkony Károly - TÉR_MŰHELY’36 Bt.  

A ferences rend már a 14. század elején megtelepedett Szegeden, és nekik köszönhető, hogy nem néptelenedett el a török időkben teljesen a vidék, hiszen papi teendőik mellett ők látták el hosszú évszázadokig a gyógyítás és a népművelés feladatát is. A rendház és a templom felújítását Vesmás Péter, Zákányi Ildikó, Harsányi István és Valkony Károly vezette, melyet Lukács Zsuzsa falkutatásai segítettek. Szőke Virág írása.

Szeged történelme elválaszthatatlan a ferences rend magyarországi ténykedésétől. Az 1210-ben III. Ince pápa által elismert koldulórend igen hamar, már a 14. század elején megtelepedett a városban. Nekik köszönhetik a szegediek, hogy nem néptelenedett el a török időkben teljesen a vidék, hiszen papi teendőik mellett ők látták el hosszú évszázadokig a gyógyítás és a népművelés feladatát is. Szerepük a vidék kertkultúrájának alakulásában elvitathatatlan. Rendházuk pedig, mely Alsóváros egykori városmagját alkotta, a település gyarapodásának hű tükre.

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
2/39
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág


 

Történelem

A rend enyhébb ágát követő konventuális ferencesek 1316-ban telepedtek meg Szegeden. 1444-ben Giuliano Cesarini bíboros a szigorúbb regulát követő obszervánsoknak adományozta az akkor még a városon kívül elhelyezkedő Szent Péter ispotálytemplomot, a település akkori ferences kolostorát, mely a mai rendház közvetlen közelében működött, pontos helyzete azonban máig vitatott. Az egykori Vár tövében található Palánkba szorult konventuálisok és az újonnan érkezettek közötti rivalizálásnak csak a török veszedelem vetett véget, 1541-ben az ekkor már mariánus néven ismert konventuálisok kivonultak a városból.

A településen egyre inkább „monopóliumot élvező", nemzeti nyelven prédikáló obszerváns barátok 1503-ban, Havi Boldogasszony napján (aug. 5.) szentelhették fel a tégláról téglára összeszedett új épület főhajóját, melynek falába a többhajós, boltozott ispotálytemplom alkotóelemei is jócskán beépítésre kerültek. 1543-ra Szeged is török kézre került, a vidék elnéptelenedett.

A török a katolikus papok közül csak a gyógyító tevékenységet végző alsóvárosi ferencesek működését tűrte meg, akik a fűszerpaprikát ezekben az időkben már a lázcsillapítás egyik fontos eszközeként alkalmazták és termesztették. A rendházban lakó, eleinte 3-6, később 7-10 szerzetes látta el nemcsak Szeged, de a környező települések lelkipásztori teendőit is a város körüli, nagyjából 100 km-es átmérőjű körben. A hagyomány szerint 1686. április 24-én hajnali 3-kor e templom harangja jelezte az ostrom kezdetét a város visszavételére összegyűlt seregnek.

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
3/39
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A Szegeden viszonylag alacsonyan fekvő kolostort sem kímélték a környéken pusztító tiszai árvizek. 1712-ben, amikor egy nagyobb víz után sor került a szegedi vár megerősítésére, a kolostor barokk átépítése is megkezdődött. Valószínű, az átalakítások állapotterveként készült az az igen pontos alaprajz és távlati kép, mely az utókorra is rámaradt. A legendás északi füvészkert és gyümölcsös, melynek híre Egerig is eljutott, szintén egy árvíz alkalmával, 1740-ben lett végleg az enyészeté.

1772-re, mire befejeződött a barokk átalakítás, az épületegyüttes boltozott terekből és folyosókból álló, egységes képet mutatott. Az akkori járószint Trogmayer Ottó 1985-ös kutatásai szerint a templom mai járószintje alatt 10-15 cm-rel mélyebben helyezkedett el. 1861-62-ben újabb pontos felmérés készült Molnár Pál városi főmérnök vezetésével. A rajzok olyan részleteket tartalmaznak, melyek mára az épületről már elvesztek: többek között látható, hogy a templom és a káptalanterem ablakai eredetileg kő mérműves szerkezetek voltak, melyet később, az 1899-1900 közt végzett átalakítás során bontottak el. 1876-ban Steindl Imre is készített egy kevésbé pontos felmérést, melynek alapján neogótikus átalakítási terveket rajzolt az épületegyüttesre. Terve csak részleteiben valósult meg az 1879-es szegedi nagyárvizet követően. Ekkor a magas talajvízszint miatt a szentély alatt található háromhajós, öt boltszakaszos barokk kori kripta bejáratát is befalazták.

 

Jelenkor

A két világháborút szinte sértetlenül átvészelő épületegyüttes a kommunizmus 40 éve alatt kevésbé szerencsés időket élt meg. Lakóit elűzték, értékeit széthordták, az akkor még közművesítetlen épületet szociális otthonként hasznosították. A kegytárgyak és szentképek mentésében az alsóvárosi származású, néprajzkutató Bálint Sándor igen jelentős szerepet játszott. A ferencesek egy szerencsés véletlen által elfelejtett államosításnak köszönhetően hamar, már 1989 szeptemberében újra birtokba vehették a kolostort és a templomot. Az épületegyüttes megint igen leromlott állapotban állt, felújítása, rekonstrukciója különböző pénzügyi forrásokból folyamatosan zajlott az elmúlt 23 évben. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség (OMF) 1984-ben kezdte meg a komoly helyreállításra szoruló épület kutatását Dr. Lukács Zsuzsa művészettörténész vezetésével.

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
8/39
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A falkutatás érdekes eredményeket hozott egy másik, 1943-ban Cs. Sebestyén Károly vezetésével végzett kutatás eredményeivel összevetve. Felvetődött a lehetősége annak, hogy a korábbi Szt. Péter ispotálytemplom nemcsak, hogy nem állhatott messze a jelenlegi épületegyüttestől, de annak bizonyos részei (káptalanterem, torony, szentély) még ma is a kolostor részét képezik.

Emelet, a kerengő keleti, a kiállítást érintő szakasza, fotó: Szőke Virág
11/39
Emelet, a kerengő keleti, a kiállítást érintő szakasza, fotó: Szőke Virág

A helyreállításra és a hasznosításra több variáció is született. Elsőként a ferences rendtartomány és az OMF megbízásából a Tér és Forma - Szeged Építéstervező Kft. készített terveket (vezető tervező: Vesmás Péter, munkatárs: Zákányi Ildikó). Később a tervezési munka irányítását 1991-ben az OMF-től a ferences rend építésze, Harsányi István vette át, a rekonstrukciós tervek elkészítését végül az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) munkatársai, Harsányiné Vladár Ágnes és Fülöpp Róbert készítette el.

A Ferences Rendtartomány a rendházat a külföldi, magyarlakta területekről (Kárpátalja, Felvidék, Erdély, Vajdaság) érkező novíciusok teológiai képzésének székhelyeként kívánta hasznosítani. Elsődleges céllá vált tehát a cellák helyreállítása, és működő kolostorként a funkciók (világi-külvilágtól elzárt) elválasztása. Egy jól kitalált, a boltvállakba szerkesztett, fa és üveg szerkezetű, részben mobil válaszfalrendszer követi le mind a mai napig a változó funkciójú terek rendeltetési egységeinek elkülönülését.

Már az 1990-es évek helyreállítási fázisában felmerült a rend életével és történetével foglalkozó kiállítás gondolata, mely később a megnyíló Európai Uniós pályázati források elérhetőségével nőtt nagyobb szabású tervvé. Az újabb falkutatások után tavaly szeptemberben befejezett Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont már Valkony Károly tervei alapján készült el.

A fogadóépület és a látogatóközpont igazgatósága a közönség számára megnyitott és herbáriumként hasznosított nyugati kert egyszintes melléképületében kapott helyet, elkerülve ezzel a vizes helyiségek létesítésével járó nagyobb átalakításokat a főépületben. A szent ferenci, szabad ég alatti prédikálásra is immár teret adó kert központi helyén, a közlekedési útvonalak csomópontjában áll az északi kertből áthelyezett kőtár, mely a mai kor múzeumtechnológiai gyakorlatát követve beépített állapotban szemlélteti azokat az elemeket, melyek valószínűleg a Szt. Péter templom lebontása után maradhattak vissza a területen.

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
21/39
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A kolostorban kalandozó útvonal, mely a klauzúra szigorú betartása mellett szövi keresztül az épületet, minden építészetileg fontos pontot érint, ami a látogató számára érdekességgel bírhat. A nyugati bejáraton keresztül (aminek helyén valaha a favázas illemhelyek sorakoztak) jutnak be az érdeklődők az épületbe, ahol a valamikori borospincében kialakított 50 fős vetítőtérben kaphatnak átfogó képet a ferencesek és a kolostor történetéről. Az útvonal innen egy újonnan megnyitott középkori kijáraton keresztül a kolostor belső kertjébe visz, ahonnan a helyreállítás során az északi templomfalból kifejtett, a hajdani kerengőt bezáró fachwerkes folyosó gerendafészkei vehetők szemügyre.

A keleti szárny nyugati bejáratán keresztül újra az épületbe érve a káptalanterem és a refektórium tárul fel eredeti berendezésével. Az emeleten a cellák sorából elkülönített védett kiállítószobákban mutatják be azokat a műkincseket, amelyek még ma is a rendház tulajdonát képezik. A cellák méretét és tagoltságát meghagyó kiállítóterek belsőépítészeti megformálása a rend alapeszméjéhez igazodóan egyszerű és nemes. A minimalista térben szinte ragyognak a kiállított tárgyak, melyek fókuszként vonzzák a tekintetet. 

A templom északi falával szomszédos összekötő folyosóra, a kitelepített könyvtár statikus, oda nem illő tere helyére egy áramló - a ferences rend történetét időszalagon bemutató - térfüzér került, melynek véglezárásaként, a kiemelt csigalépcső födémáttöréséhez építették be az akadálymentességet biztosító, henger alakú liftházat. A körút a kolostor legrégibb, keleti tereiben végződik, az emeleten egy újabb, kisebb vetítőszoba mutatja be a rend huszadik századi hányattatásait.

Innen talán a kolostor legszebb lépcsőháza visz le a földszinti ajándékboltba, mely szintén igazodik a cellaméretekhez. Kijáratként pedig a hívek által is használt főbejáratot veheti igénybe a távozó, amin kilépve a templom főbejárata előtti térre juthat. Erre a térre visszakerült a mintegy háromszáz éves Szeplőtelen Fogantatás-szoborcsoport, amely szintén a helyreállítás alatt került elő, miután a szerzetesek a megsemmisítésétől féltve a kolostor istállójában ásták el még 1950-ben.

Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág
29/39
Megújult a szeged-alsóvárosi ferences templom és rendház, fotó: Szőke Virág

A ferencesek, mint mindig, most is előretekintenek, hiszen a templom és a rendház középponti helyzete még koránt sincsen az építkezéssel helyreállítva. A török idők után itt kialakult búcsújáróhely befogadóképessége jóval nagyobb annál, mint mai kihasználtsága. A Dr. Vass Erika által kidolgozott múzeum koncepciójának schwerpunktja az, hogy a helyi közösség bemutatását maga a közösség végzi el, mintegy újradefiniálva magát térben és időben. 

Szőke Virág


Felhasznált irodalom: 

Bálint Sándor: A Szeged-alsóvárosi templom (Pannónia, Budapest, 1966)
Lukács Zsuzsa: Előzetes beszámoló a Szeged- alsóvárosi ferences kolostor kutatásáról (kézirat, 1989. október)
Lukács Zsuzsa: A Szeged-alsóvárosi középkori ferences kolostoregyüttes (A középkori dél-Alföld és szer, Csongrád megyei levéltár, Szeged, 2000)
Összefoglaló műszaki leírás a Szeged-alsóvárosi ferences rendház felújításának beruházási programtervéhez (Tér és Forma – Szeged Építéstervező Kft., 1990)
Veszelka Attila: Rövid védőbeszéd a Mária-szoborcsoportért (Délmagyarország, 2006. március 16.)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.