Emberek/Interjú

„Más lehetőségünk nagyon nincs” – Civil szemmel a Heinrich Udvar átépítéséről

1/23

A Heinrich Udvar Üllői úti főhomlokzatának részlete archív fényképfelvételen. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA

?>
A Heinrich Udvar Üllői úti főhomlokzatának részlete archív fényképfelvételen.  Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA
?>
A Sándy Gyula tervezte, Mária utcai épület archív fényképfelvételen. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA
?>
A Heinrich-cég igazgatói 1905-ben: Heinrich Dezső közjegyző, a felsőház tagja; Heinrich Gábor mérnök, a Nemzeti Bank főtanácsosa; Heinrich Ferenc, a vállalat elnöke; Heinrich Aladár. Forrás: MKVM gyűjteménye, via MaNDA
?>
A Heinrich Udvar Üllői úti főhomlokzata napjainkban. Fotó: Építészfórum
?>
Az építkezéssel érintett, L alakú tömb. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az építkezéssel érintett tömb része, az Üllői úti ház. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az építkezéssel érintett tömb része, az Üllői úti ház udvarán álló raktárépületek. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az építkezéssel érintett tömb része, a szecessziós raktárépület. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az érintett épületek - jelenlegi állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az érintett épületek - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az érintett épületek - jelenlegi állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az érintett épületek - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
Az Üllői úti házból induló passzázs megnyitása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
?>
A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
1/23

A Heinrich Udvar Üllői úti főhomlokzatának részlete archív fényképfelvételen. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA

„Más lehetőségünk nagyon nincs” – Civil szemmel a Heinrich Udvar átépítéséről
Emberek/Interjú

„Más lehetőségünk nagyon nincs” – Civil szemmel a Heinrich Udvar átépítéséről

2020.06.08. 17:04

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kálmán Ernő

Vélemények:
5

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Lekerült a műemléki védelem az udvari szárnyakról, és nemzetgazdaságilag kiemelt projektté lett az Üllői úti Heinrich Udvarban tervezett beruházás, 114 szobás szállodával és 216 lakással. Ma már a józsefvárosi önkormányzatnak sincs beleszólása a nagyberuházásba. A környékbeli lakó Vári Zoltán lapunknak elmondta, miként szorult egyre kijjebb az őt alapvetően érintő ügy kezeléséből.

Az Üllői úti Heinrich Udvar és kapcsolódó épületszárnyai Józsefváros ipari múltjának értékes emlékei. A vaskereskedésből meggazdagodott, az országnak minisztert is adó Heinrich-család beruházásban épültek; az Üllői út 32. alatti főépület, illetve a kapcsolódó, földszintes-egyemeletes raktárépületek Hubert József és Móri Károly tervei alapján, 1892-1893 között, a Mária utca 56. alatti raktárépület Sándy Gyula munkájaként 1912-ben. Az L alakú telken ezáltal sajátos hangulatú passzázs alakult ki, amely egészen a közelmúltig egyfajta közösségi központként funkcionált. A Mária utcai épületben műhelyek, stúdiók működtek, az Üllői úti szárny lakásaiban pedig a Heinrich Alkotói Szint. Az itt dolgozók a 2019 nyarán történt, drasztikus béremelés nyomán voltak kénytelenek új helyet keresni. (Az épületét történetét Vincze Miklós részletesen bemutatta a 24.hu 2017-es cikkében.)

A Heinrich Udvar Üllői úti főhomlokzatának részlete archív fényképfelvételen.  Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA
1/23
A Heinrich Udvar Üllői úti főhomlokzatának részlete archív fényképfelvételen. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA

A Sándy Gyula tervezte, Mária utcai épület archív fényképfelvételen. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA
2/23
A Sándy Gyula tervezte, Mária utcai épület archív fényképfelvételen. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, via MaNDA

Egy balul sikerült beruházási próbálkozás után, 2011-ben a teljes épületegyüttes műemléki védettséget kapott. 2019 áprilisában vált ismertté egy újabb terv: a Heinrich Passage Zrt. az Üllői úti épületben 114 szobás szállodát, a Mária utcai szárnyban emeletráépítést, illetve a lebontott udvari szárnyak helyén mélygarázst, majd a visszaépített korábbi homlokzatok fölött 216 lakásos, 7 emelet + tetőtérbeépítéses társasházat építenének. A felelős tervező Kálmán Ernő DLA Ybl-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének korábbi elnöke.

A terveket három tervtanács előtt mutatták be, az örökségvédelmi szakemberek azonban kifogásolták, hogy a beavatkozás nyomán megváltozik az udvar beépítésének védett jellege. Ezt követően a Miniszterelnökség részlegesen megszüntette a védettséget, így az Üllői úti épülettel egyidős, Budapesten korántsem hétköznapi ipari téglaarchitektúrájú udvari szárnyak bonthatóvá váltak. Egy újabb, áprilisi döntéssel a szálloda- és lakóház-funkciójú beruházást besorolták a 141/2018. (VII.27.) számú kormányrendelet hatálya alá, azaz a nemzetgazdaságilag kiemelt ügyek közé.

A 2018-as rendeletet egyúttal módosították is, mégpedig részben specifikusan erre a beruházásra; így felmentik az OTÉK előírásai alól, a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 5,5 m²/m², a telepítési távolság legkisebb mérete pedig 8 méter. A kormányrendelet azt is leszögezi: legalább 195 darab gépkocsi elhelyezésére alkalmas mélygarázst kell építeni a területen.

A látványtervek alapján az Üllői úti épületben új tetőszerkezet készül, az udvarát pedig lefedik, egy új épületszárnnyal is lezárva azt. Az elbontott kisebb raktárépületek helyén, az udvar teljes területe alatt mélygarázs készül, majd az udvari raktárépületek falait két szint magasan visszaépítik. Ezek fölé kerülnek a hét szint magas „lakótornyok", az Üllői úti udvarrészen a raktárépületek közötti tengelyre illesztve, más helyeken a meglévő tűzfalakhoz tapadva. A Mária utcai raktárépület utcafronti traktusán két szint, a hátsó traktusán öt szint ráépítés a terv. Ezzel a beépítés maximalizálja (az azóta egyébként lejjebb szállított) érvényes szintterületi beépítést is. 

Az érintett épületek - jelenlegi állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
11/23
Az érintett épületek - jelenlegi állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu

Az érintett épületek - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
12/23
Az érintett épületek - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu

Az ismert látványtervek alapján az új épületrészek esztétikájáról, minőségéről nem igazán lehet véleményt mondani, az azonban még ez alapján is megállapítható, hogy az udvar jelenlegi jellegéből nem sok marad meg: a nyitott udvarok lapostetővel zárt passzázsokká változnak, néhány felülvilágítóval; a félnyeregtetős raktárépületeket lapos zöldtetővel fedik le, az L alakú udvarban pedig összesen kilenc emelet magasságig nyúló lakótömbök jelennek meg. Utóbbiak, ahogyan a kormányrendelet jóváhagyja, akár nyolc méterre a legközelebbi lakóépülettől.

A beruházásról a közelmúltban több cikk született. Horn Gabriella az Átlátszóra írt cikkében, illetve a Józsefváros.hu Gaál Ilona tollából származó írása alapvetően a beruházó politikai kapcsolataival, illetve az önkormányzat hatáskörével foglalkozott. 

Lapunk Vári Zoltánt kérdezte az ügyről, aki környékbeli lakóként másfél éve próbál érvényt szerezni álláspontjainak, illetve tágabb értelemben vett örökségvédelmi és urbanisztikai szempontoknak. 

 

Építészfórum: Több mint másfél évvel ezelőtt szerzett tudomást a beruházásról. Hol áll az ügy jelenleg? 

VZ: Jelenleg ott áll, hogy május 28-án született egy végleges bontási és építési határozat. 

ÉF: Ön személyesen is érintett a helyzetben. 

VZ: Primer elszenvedője vagyok. A József körút 77-79. alatt lakom, és a lakásom nem a körúti homlokzaton helyezkedik el, hanem a Heinrich Udvar belső részére néz. Jelenleg a legközelebbi épület, amit látok, az a Mária utcai ház hátsó traktusa, ami 60 méterre van. Gyakorlatilag az orrunk elé akarnak 10-15 méterre húzni egy új szárnyat. Ezért kezdtem ezzel az üggyel foglalkozni.

ÉF: A környékbeliek számára kézzelfoghatóan 2019 áprilisában, egy tervtanácsi ülést követően derült ki, milyen léptékű beruházást terveznek a helyszínen. Milyen beleszólási lehetősége volt ebben egy érintett polgárnak? 

VZ: Négy esemény volt, amikor ezzel kapcsolatban lehetett mondjuk a beruházóval találkozni: három tervtanácsi ülés és egy bejárás. Amikor lehetőség nyílt, akkor többedmagammal bejelentkeztünk ügyfélnek az eljárásba. 

Az Üllői úti házból induló passzázs megnyitása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
13/23
Az Üllői úti házból induló passzázs megnyitása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu

A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
19/23
A passzázs. A visszaépített homlokzatok közötti oszlopok tartják a lakótornyokat. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu

ÉF: Milyen tapasztalatokkal jártak ezek az események? 

VZ: A 2019. április 30-i tervtanácsi ülésen én nem voltam jelen. Az október 8-i ülés elég érdekesen alakult, mert egy 15 négyzetméteres terembe szervezték, miközben elég sok lakó megjelent (cikkünkhöz csatolva elolvasható a 2019. október 8-i tervtanácsi ülés jegyzőkönyve – a szerk.). Kicsit olyan érzésünk volt, mintha a lakókat biodíszletként használták volna. Magához a vitához nem is szólhattunk hozzá, a végén kaptunk szót és mondhattuk el a véleményünket. 

A tervtanács számunkra irreleváns építészszakmai kérdésekről szólt: milyen lábakon álljanak a belső szárnyak, hova rakják a lépcsőket, et cetera… 

Több építész nehezményezte a beépítés mértékét. A miniszterelnökség örökségvédelmi szervezetét képviselő két úr pedig azt mondta: beszélgethetünk a lábakról, de a szabályozás szerint az udvarnak a jellegét sem lehet megváltoztatni. Az ő meglátásuk az, hogy ha védett épületeket lebontanak, alápincéznek, majd visszaépítik a homlokzatot és ráhúznak hét szintet, az bizony szignifikánsan megváltoztatja a jelleget. 

A beruházó emiatt tiltakozott, arra hivatkozva, hogy korábban támogatói nyilatkozatot kapott a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkárságától. Ebben azonban az szerepelt, és az örökségvédelmi szakember fel is olvasta a tervtanácson, hogy a műemléki védettség szabályait be kell tartani. 

Ezután heves vita alakult ki az egyik tervtanácsi tag és a műemlékvédelmi szakember között, és a tervtanácsi tag hosszan kifejtette a véleményét arról, hogy nincs jogbiztonság, így nem lehet dolgozni… Furcsának találtam, hogy a tervtanácsi tag folytatja le azt a vitát, amit a beruházónak kellett volna… A vita érdekes pontja volt, hogy a tervtanácsi tag Tima Zoltán amellett érvelt, hogy New York-ban vagy Berlinben az ilyen típusú területek a város szövetében értékként jelennek meg, és nem kell minden talpalatnyi területet beépíteni. Hatfős volt a tervtanács, ebből hárman, Fátyol Tibor, Kolba Mihály és Körtvély Zoltán támogatták a tervet, Perényi László, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület vezetője személyes elfogultságra hivatkozva tartózkodott, Iványi Gyöngyvér és Tima Zoltán pedig ellene szavazott. 

A kerületi főépítész, Iványi Gyöngyvér ki is jelentette, hogy túlzónak tartja a beépítést. Azóta viszont az Állami Főépítészi Iroda vezetője lett, a Sára Botond korábbi józsefvárosi polgármester, jelenleg kormánymegbízott vezetése alatt álló Budapest Főváros Kormányhivatala alkalmazottjaként. (Ez a hivatal adta meg a bontási és építési engedélyt 2020. május 28-án – a szerk.)

ÉF: Ezt követte tehát az a miniszteri döntés 2019 decemberében, amely az épület belső szárnyairól levette a műemléki védettséget. 

VZ: Igen. A dologhoz hozzátartozik, hogy az örökségvédelmi intézkedést december 20-án hozták, a kiemelt státuszról szóló kormányrendelet április 30-án jött ki, az építési engedély pedig pünkösd előtt. Nem akarok paranoiásnak tűnni, de mindhárom időpont hosszú hétvégét előz meg, tehát kevesebb időt hagy a lakossági reakcióra

ÉF: Volt-e lakossági fórum az ügyben?

VZ: A beruházó szervezett egy bejárást, ha jól emlékszem, az októberi tervtanács után. Ott voltak a környező lakók, az örökségvédelem képviselői, a kormányhivatal, illetve az építtető, a beruházó képviselőjeként Szabó Zoltán, illetve a tervező Kálmán Ernő. Itt szóban felmerült, hogy szeretnének lakossági fórumot tartani, de azóta sem történt semmi. 

A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
14/23
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu

A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu
17/23
A passzázs fölötti lakótornyok kialakítása - tervezett állapot. Forrás: a Heinrich Passage Zrt. prezentációja, 2019. 10. 08. Via: jozsefvaros.hu

ÉF: A kormányhivatali folyamatba sikerült ügyfélként bejelentkeznie. Milyen jogokat biztosított ez? 

VZ: Igazság szerint csak annyit, hogy ügyfélként a határozatokról valamilyen formában értesülünk, illetve volt betekintési jogunk. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy elmegy az ember és odaül egy számítógéphez az ügyintéző mellé, aki megmutogatja a dokumentumokat. Ez laikusként nem sokat segít. Rendszeresen tájékozódtunk telefonon, illetve személyesen, a kérdéseinkre rendre válaszoltak. Emellett biztosítottak lehetőséget a dokumentációk részleges kikérésére, az előírt módon másolatokat lehetett kérni a kormányhivataltól. 

ÉF: Mi a környékbeli lakók álláspontja a beruházást illetően?

VZ: Mi ugyanazokat a dolgokat mondjuk az elejétől fogva. Nem látjuk biztosítottnak a műemlékvédelmi elvek érvényesülését: a lebontott, majd újraépített homlokzat, az aláépített két szint mélygarázzsal már nem ugyanaz. A tervezett beépítettség nagyon nagy, a környező lakóházaktól való telepítési távolság pedig kicsi – azok benapozottságát és ezáltal piaci értékét jelentősen csökkenteni fogja. A belső udvar beépítéséhez a jelenlegi bejáratokon át nem lehet gépet beszállítani – tehát valószínűleg a védett homlokzatok egy részét is le kell bontani a munkákhoz. Nem tudjuk, milyen hatással lesz a környék közlekedésére egy több mint kétszáz lakásos lakóház. Az pedig egyáltalán cél városfejlesztési szempontból, hogy rövidtávú kiadásra szánt lakások százai kerüljenek a budapesti piacra? 

Az ügy érdekes pontja, hogy a terveket az akkor érvényes, 5,5 m²/ m² beépítési szintterületi mutatóra adták be. Ezt azonban tavaly nyáron leszállították 4,5-re – viszont a tervekre még a régi szabályozás érvényes. Ennek kapcsán aztán a tervtanácson még az is elhangzott, hogy az önkormányzatnak a földszinti passzázsrészt át kell vennie saját kezelésbe – akkor ezt ki lehet venni a számításokból. 

ÉF: Milyenek a tapasztalatok az új önkormányzati vezetéssel? 

VZ: Felvettük velük a kapcsolatot, és azt mondták, hogy foglalkoznak ezzel az üggyel. De a tudomásom szerint nem tudták felvenni a kapcsolatot a beruházóval, nincs érdemi párbeszéd. 

ÉF: Ha jól értem, az elvileg a lakókat képviselő önkormányzatnak ma már gyakorlatilag semmilyen érdemi beleszólása nincs ebbe az ügybe, miután nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánították. 

VZ: Így van. 

ÉF: A jelen helyzetben adott tehát egy május 28-i kormányhivatali határozat, amelyet Kosztyu Anikó osztályvezető szignált dr. Sára Botond kormánymegbízott megbízásából, és amely megadja a bontási és építési engedélyt. Mit lehet erre lépni? 

VZ: Mivel a közigazgatási eljárások egyszintesek lettek, csak annyit, hogy keresettel élhetünk megadott határidőn, 15 napon belül a kormányhivatalnál. Ezt tervezzük. Emellett június 7-én elindítottunk egy aláírásgyűjtést, Mentsük meg a Heinrich Udvart! címmel. 

Más lehetőségünk nagyon nincs. 

Péntek délután részt vettem egy beszélgetésen a Tilos Rádióban, Ránki Júlia vendégeként. Ott szóba került, hogy beterjesztettek egy új örökségvédelmi törvényt. A részleteket nem ismerem, nem vagyok szakértő, de mintha ebből is az derülne ki, hogy alapvetően a beruházók dolgát egyszerűsítik ezzel. 

ÉF: Pedig a beruházók dolga már most is elég egyszerűnek tűnik, legalábbis ebben az esetben. 

VZ: Nagyon úgy tűnik.

 

Kovács Dániel

 

A szerző kommentárja

A fenti interjú azt példázza, mit érzékel egy magyar polgár a hazai építési ügymenetből, és milyen szinten kap beleszólást az őt érintő helyi kérdések intézésébe. Felvillant persze egy rakás más ügyet is: azt, hogy miként veszítette el az örökségvédelem a befolyását, miközben még mindig akadnak szakemberek, akik próbálják tartani magukat; azt, hogy bizonyos beruházások sorsa egyértelműen politikai érdekek mentén dől el; azt, hogy a rossz szabályozások miatt Budapesten bármikor megismétlődhetnek a Central Passage-hoz hasonló tragikomédiák. De a megszólaló számára nyilvánvalóan a legfájdalmasabb, ahogyan átlagpolgárként folyamatosan kijjebb és kijjebb kerül egy őt, életkörülményeit alapvetően érintő ügy kezeléséből.

Az ügy minden érintettje nyilván saját magának és a szakmájának tartozik elszámolással, ám azt a kérdést mindenképp fel kell tennünk: meddig terjednek a személyes felelősség hatáskörei abban, hogy a polgárok ne veszítsék el végleg bizalmukat az építészeti intézményekben? Meddig képesek ezek etikai, szakmai iránytűként működni? Elvárhatjuk-e ezek után, hogy bárki jogosnak érezze az építészek szinte egyöntetű felháborodását olyan ügyek kapcsán, mint például a Teherelosztó bontása

Lapunk nyitottan fogadja a hozzászólásokat az ügy kapcsán. 

 

Az Építészfórum a cikk megjelenését megelőzően felkínálta az azonnali reakció lehetőségét Iványi Gyöngyvér volt kerületi főépítész és Kálmán Ernő DLA felelős tervező számára. Iványi Gyöngyvér jelezte, hogy a cikk tartalmára nem kíván reagálni. Kálmán Ernő DLA az alábbi választ juttatta el hozzánk, amelyet teljes formájában közzéteszünk: 

„Tisztelt Főszerkesztő Úr, a  Heinrich-udvar átépítéséről szóló szövegbe sajnálatos módon néhány pontatlanság került, az alábbiakban ezeket szeretném tisztázni.

A műemléki épületegyüttes 2017-ben egy előzetes szakmai állásfoglalás birtokában – melynek célja a beépítési paraméterek tisztázása volt – került új tulajdonoshoz. Ennek alapja a kerületi szabályozási terv (JÓKÉSZ), amelynek szabályai 2007 óta vannak érvényben. A JÓKÉSZ 5,5 szintterületi mutatót maximál, amelyet jelen terv – 5,35-ös szintterületi mutatójával – nem is teljes mértékben használ ki.

A tervezett beépítés az udvar karakterének megőrzésével számol, ahol egy kézműves passzázst alakítana ki a felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeummal együttműködve. A Mária utcai és az Üllői úti műemlék épületrészek a műemléki szabályok alapján kerülnek rehabilitációra.

Az épület tervezése a JÓKÉSZ előírásainak betartásával történt.

Az épületek 5, illetve 6 lakószinten vannak + egy tetőtéri szint, és mindvégig alatta maradnak a környező házak gerinc- illetve párkánymagasságának valamint jelentős új zöldterületeket zárnak közre. Jelenleg egyáltalán nem található zöldterület a telken.

A tervtanácson az örökségvédelmi szakember nem azt kifogásolta, hogy a tervek megvalósítása esetén az udvar beépítésének védett jellege megváltozna, hanem a lebontás-visszaépítést opponálta."

Vélemények (5)
ellzoll
2020.06.09.
11:55

GYALÁZAT. "...jelentős új zöldTERÜLETEKET zárnak közre.." (maximum zöldFELÜLTEKET), azokat is nyilván leginkább csak a látványterveken, de ha föltételezzük is, hogy egy szép kis erdő lesz itt a (mélygarázs fölött) akkor is mérhetetlen CINIZMUS azt állítani/sugallni, hogy az udvar beépítésének jelege nem változna meg, ahogyan a "szabálykövetéssel" takarózni is. Nagyjából annyit jelent, hogy ügyesen "le lett papírozva" a biznisz. Biztosan lehet találni/vásárolni/megzsarolni(?) olyan urbanistát, környezetvédelmi, közlekedési szakértőt is, aki majd, akár hivatalos igazságügyi szakértőként leírja, hogy a milyen hasznos ez a beruházás a VÁROSNAK/környéknek stb. minden szempontból.(Aki pedig mást állít, az csak kerékkötő lehet...) De ha esetleg mégsem, akkor legföljebb kell egy kicsit igazítani a SZABÁLYOKon... Szakmai etika, az érintett közösség bevonása a tervezésbe, szabályalkotásba(!)-egyre inkább furcsa, értelmezhetetlen kifejezések ezen a fertályon... GYALÁZAT.

Reki
2020.06.09.
11:18

Budapesten, Béccsel ellentétben, belső udvaros, körfolyosós (gangos) bérházak épültek. Az udvari lakások alig kapnak fényt. Ez egy nagyon rossz építészeti megoldás. Annak kéne örülni, hogy úgy építik át ezeket a szűk belső udvaros épületeket, hogy részben bontással a belső udvarokat összenyitják így tágasabb, levegősebb belső tereket hoznak létre. Ezt kéne megcsinálni Budapest legtöbb ilyen jellegű bérházánál is!

gesztro
2020.06.09.
10:34

Számomra az a legnagyobb kérdés, hogy ez a projekt mi alapján kapott nemzetgazdaságilag kiemelt projekt státuszt? A túlépítettség és a műemléki kérdések rugalmas kezelése közvetlenül ebből következik.

P. Imre
2020.06.09.
08:07

A „Nemzetgazdaságilag kiemelt ügyek” kategóriája a magyar építésügyi jogalkotás botrányköve. Egyrészt miféle kivételezési eljárás az, amely kivétel nélkül, mindenre ráhúzható? Itt sem a Budapest katonai védelmét ellátó erődrendszer központi bástyájáról, hanem egy köznapi bérház-együttes átépítéséről van szó. Másrészt miféle szabályozás az, amely alól évek óta, rendszeresen, kivételezések „válhatnak szükségessé”, úgymond, a hatékony tervezés és építés érdekében? Tessék hatékonyan alkalmazható törvényeket és eljárásrendet alkotni, az önkormányzati hatáskörök tiszteletben tartásával. Olyat, amely nem engedi meg a kivételezést és a döntések szinte teljes körének kormányhivatalokhoz rendelését.

szem és fül
2020.06.08.
18:51

A tervező hozzászólásához: tudtommal a JÓKÉSZ változott, szigorított - nem a 2007-es paraméterek érvényesek. A tervező egyáltalán nem foglalkozik az ott lakók panaszával, ami az ablakaik elé felhúzott magas falakról szólnak, a benapozottságról és egyáltalán. És nem szól semmit a (tudjuk, az építkezés során vizsgálandó) süllyedés és talajvíz emelkedés, falvizesedés kárról és annak megelőzéséről, kiküszöböléséről. Valamit kellene ezekről is mondani. Meg végre kiteregetni a lapokat: miért is kellett mindenféle műemlék-, jogi-, örökség- és környezetvédelmi eljárás alól kivonni ezt az épületegyüttest a környezetével együtt? Miért érdeke a Népgazdaságnak a 200 Airbnb lakás és a hozzá csatlakozó mélygarázs megépítése? Kit értsünk a Népen? A 200 Airbnb lakás forgalma az autóforgalommal együtt iszonyatos mértékben növeli meg a mindenféle terheket. A Mária utca most is dugók napi terepe, teljességgel lehetetlen oda egy forgalmas garázskiállót telepíteni. Az udvar a ráépített lakómonstrumokkal csak "nyomokban tartalmazhat" majd műemlékiséget, a Budapesten ma egyedülálló különlegességű műemlék szellemét és levegőjét még nyomokban sem. Miért nem lehetett a lakókkal fórumot szervezni? Lehet, nem tudtak volna ezekre a kérdésekre válaszolni? Lehet, valaki megkérdezte volna, hogy a tisztelt beruházó (vajon ő is itt lakik az Üllői úton?) meg a tervező beköltözne a József körút 77-79. számú házba, egy a belső udvarra néző lakásba?

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

A MARRIOTT SZÁLLÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:04
00:06:01

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Elizabeth Taylor és Richard Burton nyitotta meg a híres vendégek sorát, de lakott itt Woody Allen és Freddy Mercury is. A háború előtti Duna-korzó híres szállodasorának örököseként az egykori Duna Intercontinental, ma Marriott ötvenegy évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és több felújítás után még mindig Budapest vendégeit szolgálja. De mennyire szeretik a budapestiek?

Épületek/Örökség

AZ ÓBUDAI FALUHÁZ // Egy hely + Építészfórum

2020.08.11. 11:02
00:04:54

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Szovjet technológiájú panelház. Magyarország legnagyobb épülete. Egy falunyi ember lakja – innen kapta közkeletű elnevezését is. Budapest városképének meghatározó eleme, remek kilátó, és nem utolsósorban a legutóbbi felújítás óta egy fenntarthatóbb panelkép közvetítője. Ez az óbudai Faluház, ahova Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében kalauzol el minket.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk