Épületek/Középület

Az építész és múzeuma – Kiotó új művészeti központja

1/22

Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona

?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
?>
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
1/22

Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona

Az építész és múzeuma – Kiotó új művészeti központja
Épületek/Középület

Az építész és múzeuma – Kiotó új művészeti központja

2020.06.08. 07:40

Projektinfó

Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó

URL:
Jun Aoki & Associates

Építés éve:
2020

Stáblista

Tervezők: Jun Aoki & Associate, Tezzo Nishizawa

Elkészült Japán egyik legrégibb nyilvános művészeti múzeumának felújítása és bővítése. A komplexum nem csupán a képzőművészetben, de építészetben is múlt és jelen kapcsolatára keres válaszokat.

Japán legkorábbi nyilvános művészeti gyűjteményéről van szó, amely a mai napig az eredeti múzeumi épületében működik. Már maga a régi architektúra is érdekes lehet sokunk számára, elvégre egy 1930-as évekbeli japán középület nem feltétlenül jelent mindennapi látványt egy magyar olvasó számára. A császári teikan stílust képviseli a visszafogott, téglaburkolatokkal rendelkező homlokzat, melynek tetején a régió  ősi építészetéről jól ismert keleties tetőidomok foglalnak helyet. Az épület felújítására és bővítésére kiírt pályázatot Jun Aoki – neve a Louis Vuitton Matsuya Ginza homlokzatának felfissítéséről lehet ismerős – és Tezzo Nishizawa terve nyert meg.

Eredetileg városi múzeumról volt szó, az építkezés finanszírozásának felét azonban Kiotó egyik elsőszámú vállalata, a többek között solar technológiával is foglalkozó Kyocera cég vállalta, amelynek nevét ezentúl az intézmény viselni fogja.

Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
18/22
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona

Mivel Japán egyik ikonikus és történelmileg is fontos típusépületéről van szó, az 1933-ban épült múzeum kiállítótereit igyekeztek sokkal inkább csak felújítani azok értékes kerámia és különleges márvány burkolataival, belsőépítészeti kiegészítőivel együtt, mintsem drasztikusan átszervezni. Az igazán új, valóban kortárs hozzáépítések sokkal inkább csak körbeölelik a régi épületet. Szemben állva az épület főtengelyével, a komplexum egy új köztérrel tűnik  fel a bejárat előtt, ahonnan egy félig földbe süllyesztett rendszerből indul két szimmetrikus szárny kvázi a föld alatt, valamint egy új háromszögű üvegszerkezet is fogadóépületként funkcionál. Ezek a kiszolgáló szárnyak, előterek, információs és pénztári szolgáltatásokat nyújtó területek úgymond felszabadították a régi architektúrát, ahol most több kiállítótér áll rendelkezésre és az egyik belső udvar is egy fedett térré avanzsálódott.

Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona
6/22
Kyocera Művészeti Múzeum, Kiotó Tervezők: Jun Aoki és Tezzo Nishizawa, Fotó: Takeru Koroda, Kiotó Város KYOCERA Művészeti Múzeumának tulajdona

A két tervező ugyanakkor egy vadonatúj szárnyat is megálmodott: egy a régi homlokzat tégláit absztraháló, de egyszerű kubusával hangsúlyosan eltérő tömegről van szó, amely a gyönyörű japán kertre nyílik és a Higashiyama szárny nevet kapta. Ez az épület a legújabb kortárs művészeknek szán majd teret, de kávézók, boltok és egy látványos tetőkert is várja a látogatókat ezen a részen.

Külön érdekesség, hogy Jun Aokit ráadásul még a múzeum élére is kinevezték, így a felújításért felelős tervező a művészeti programot is irányíthatja a jövőben.  A márciusi megnyitót ugyan el kellett halasztani a járványhelyzet miatt, azonban május óta már látogatható például a Kiotó 250 évnyi művészetét napjainkig taglaló tárlat, és a tervek szerint még ebben az évben látogatható lesz egy Andy Warhol kiállítás is.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk