| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Tanulmány

Magyar(ok és) építészet(ek) a határon onnan – tematikus összeállítás az Építészfórumon

1/1

A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szabadkai városháza részlete - fotó: Kovács Dániel

Hirdetés
?>
A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szabadkai városháza részlete - fotó: Kovács Dániel
1/1

A Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte szabadkai városháza részlete - fotó: Kovács Dániel

Magyar(ok és) építészet(ek) a határon onnan – tematikus összeállítás az Építészfórumon
Nézőpontok/Tanulmány

Magyar(ok és) építészet(ek) a határon onnan – tematikus összeállítás az Építészfórumon

2020.12.07. 16:35

Az idei centenárium kapcsán az Építészfórumon tízrészes cikksorozattal próbálunk bepillantást kínálni a magyar épített örökség és kortárs szakma helyzetébe – a határon túl. A kép, amit ez a tíz írás nyújt, természetesen messze van a teljestől – elsősorban azt a célt szolgálja, hogy mi, a határon túli történésekről tudomást ritkán vevő szakma és olvasóközönség tagjai is rácsodálkozzunk közös örökségünk értékeire, azokra a kihívásokra, amelyekkel a velünk egy nyelvet beszélő, egy kultúrába tartozó szakmabeliek szembenéznek, nem is olyan messze tőlünk: a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, a Vajdaságban vagy épp a Muravidéken.

Idén sok szó esett a trianoni békeszerződésről; az Építészfórumon háromrészes összeállítással emlékeztünk meg az évfordulón, és kritikát közöltünk az ennek kapcsán elkészült emlékműről is a budapesti Kossuth Lajos téren. Ezek azonban elsősorban azokkal a közös traumákkal foglalkoztak, amelyek a mai Magyarországot érték és terhelték az elmúlt száz évben.

A most publikált összeállításunkkal, összesen tíz, az elmúlt hónapokban készült írással arra vállalkozunk, hogy azoknak adjuk át a szót, akik Magyarországon kívül élték, élik mindennapjaikat: oda kötődnek, ott nőttek fel és akár ma is ott keresik szakmai boldogulásukat. Az összeállítás részeként alapvetően a magyar vonatkozású épített örökség helyzetével, illetve a kortárs szakmával próbáltunk foglalkozni a határon onnan, ehhez keresve olyan társakat, partnereket, akik illetékesek a megszólalásra.

Köszönjük mindazoknak a szerzőknek, akik vállalták a közreműködést ebben, az Építészfórum történetében a maga módján mindenképp úttörőnek számító összeállításban – nem egy esetben a járványhelyzet okozta nehézségeket is leküzdve. Nyitottságuk, lelkesedésük, elszántságuk számunkra is példamutató volt, talán azzal is kecsegtet, hogy ez az összeállítás nem marad magányos a lap történetében.

Az összeállításra a Magyar Művészeti Akadémia pályázatán elnyert támogatásból nyílt lehetősége az Építészfórumnak; köszönettel tartozunk ezért is.

A következő tíz-egynéhány napban tehát a határon onnani magyar örökségen és építészeten lesz a fókusz az Építészfórumon, felkért hozzáértők kalauzolásával. A Muravidék és a Vajdaság esetében általános áttekintést nyújt a helyi épített örökségről Pisnjak Attila és Szilágyi Mária. Specifikus témákba enged mélyebb betekintést Balassa Zoltán a kiváló felvidéki építészettörténésszel, Kubička Kucsera Klárával készített interjúja. Egy-egy erdélyi nagyváros örökségvédelmi helyzetébe enged betekintést Hausmann Cecília és Orbán János írása; Székely Örs egy Kolozsvár városépítészetéről nemrég megjelent szakkönyv ismertetésével járul hozzá az összeállításhoz. Kortárs helyzetekről beszél Kárpátaljáról Szarvas Péter építész Hidi Tünde interjújában, az erdélyi tájépítészet szakmatörténetileg is kiemelkedő elmúlt két évtizedét Fekete Albert foglalja össze, Laczka Áron pedig szintén Erdélyből néhány városi köztér átalakulását veszi górcső alá. Pesti Attila egy aktuális munkájával demonstrálja a vajdasági magyar építészet összetett helyzetét.

Az összeállítás szerkesztőjeként jó olvasást kívánva,

Kovács Dániel

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.