Nézőpontok/Kritika

Centrális emléktér – A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye

1/16

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
?>
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
1/16

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Centrális emléktér – A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye
Nézőpontok/Kritika

Centrális emléktér – A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye

2020.09.15. 17:50

Cikkinfó

Szerzők:
Arne Hübner

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
ZED Építész Stúdió, S73, Wachsler Tamás

Cég, szervezet:
Steindl Imre Program

Vélemények:
4

Tovább bővült a Kossuth Lajos tér körüli gyalogosbarát terület. Az Országházra vezető Alkotmány utca eleje lett a harmadik kis tér a Nemzet Főtere szomszédságában. Pontosan itt, az ország talán legközpontibb helyszínén kapott helyet Magyarország máig legkevésbé feldolgozott történelmi eseményéről  szóló emlékműve. Miközben a városrendezési aktuson mindenki nyert, az Összetartozás Emlékhelyének falaira felkerült településnevek máris nagy vitát kavartak. Pedig ezt simán el lehetett volna kerülni. Arne Hübner írása.

A majdnem háromszáz méter hosszú és közel száz méter magas Országház kétségkívül Magyarország legismertebb épülete, sőt, sokak számára a legszebb is. A magyarországi tévénézők valószínűleg naponta többször is látják a Tisztelt Ház neogótikus homlokzatát, a Magyarországra érkező külföldiek pedig nagy biztonsággal nem fogják kihagyni a Parlament látogatását.

1880-ban, vagyis csupán tizenhárom évvel a kiegyezés után döntöttek egy állandó Országház felépítéséről, pontosabban ennek minél színvonalasabb megvalósítása céljából nemzetközi tervpályázat kiírásáról. Amikor 1883-ban lejárt a beadási határidő, 19 pályamű közül választhattak az elbírálók, és végül négy építész műve került a döntőbe, köztük azé az osztrák Otto Wagneré is, akinek neoreneszánsz ötlete állítólag a leginkább elnyerte a zsűri tetszését. Köztudott, hogy végül Steindl Imre neogótikus tervét kivitelezték, amelynek városrendezési szempontból nézve talán az volt a legjobb húzása, hogy a tér közepe felé helyezte el a főlépcsőház tömegét, pontosan az Alkotmány utca tengelyébe állítva azt, mert a kupola nem ezen a tengelyen áll. De az utókor számára az is tanulságos, hogy mennyire európai és mennyire nyitott eljárás során kapott formát Magyarország legfontosabb középülete.

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
16/16
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Nem volt ez másképp 125 évvel később sem, amikor a Kossuth tér rendezésére írtak ki pályázatot. 2007-ben az s73 tájépítész csapat pályaműve nyert, és bár a kivitelezés az akkori politikai zűrzavarok miatt elhúzódott, 2014-re végre elkészült a tér. Sokkal több jött akkor létre, mint a tér sima átalakítása. Eltűnt az aszfalt, a gépkocsiforgalom és a véletlenszerűen lerakott történelmi emlékhalmaz. Lett helyette egy óriási akadálymentes közterület makulátlan kivitelezéssel és kényelmes Duna-kapcsolattal. A szobrok logikus helyre kerültek és a múlt emlékei, mind a társadalmi, mind pedig az építészeti, méltó elhelyezést nyertek a felszín alatt, de nem azért, hogy ne lássuk őket, hanem hogy a teret lássuk. Szintén a föld alatt kapott helyet a kortárs látogatóközpont, ahonnan elindul a látogatók útja a neogótikus épületbe. A Belváros nyert két új zöld teret is az Országház északi és déli oldalán, ahol három-három homlokzat, valamint a Duna alkotja a térfalakat, és ahol csak le kell ülni pihenni, és nézelődni.

A Steindl Imre Program keretében, amely 2011 óta irányítja a környék átépítését, megújult a tér dél-keleti sarkából induló gyalogosbarát tengely is a Szabadság tér irányába. Ha 1921-ben sétálnánk tovább a Szabadság térre, ott látnánk azt a szoborcsoportot, amely eredetileg volt hivatott emléket állítani az egy évvel azelőtt elszakított országterületekről. A négy évszakról elnevezett szobor az elcsatolt országrészeket szimbolizálta, de a második világháború után nyomuk veszett. Az új emlékhely számára a Szabadság tér, mint helyszín, nem jöhetett szóba, hiszen az eltűnt szoborcsoport helyén éppen Ronald Reagan volt amerikai elnök igyekszik az Egyesült Államok Nagykövetsége felé, elkerülve a tér fókuszpontjában álló szovjet emlékművet. Elég nagy kihívás lehetett a Steindl Imre Programban dolgozók számára üres placcot találni a Kossuth tér környékén az Összetartozás Emlékhelyének. 

Ha az Országház körül teszünk egy kört északról délre, hamar látszik, hogy már csak az Alkotmány utcán nem hagyott nyomot semelyik kor semmilyen emlékművel. Tisza István emlékművét 1934-ben adták át (először), Kossuth Lajos és kortársai szoborcsoportját 1927-ben, II. Rákóczi Ferenc szobrát 1937-ben, Andrássy Gyuláét 1906-ban. A Dunára néző József Attila-szobor 1980-ban készült el, és a tér már említett dél-keleti csücskében újra ott áll az 1934-ben átadott Vértanúk emlékműve.

Fontos történelmi eseményekről szóló emlékművek esetén a helyszín kiválasztása is hordoz üzenetet. A Batthyány-örökmécses, a Cipők a Duna-parton, vagy az 56-os emlékmű, de akár a berlini Bebelplatzon található Könyvégetés emlékműve is mindenki számára könnyen érthető és ritkán vitatott emlékhelyek, mivel a történelmi események helyszínén valósultak meg. Persze nehezebb a helyszín megválasztása, ha az emlékezet tárgya nem egy helyszínhez kötődik. Ronald Reagan például sosem járt a Szabadság téren, idősebb George Bush viszont igen. Hogy mégiscsak miért előbbi szobra áll ott, az az ötletelők titka marad. (A közelmúltban hozták nyilvánosságra, hogy még idén felavatják id. George Bush szobrát is a Szabadság téren – a szerk.)

Vannak viszont olyan események, amelyekre nem az autentikus, hanem az ország centrális és szimbolikus helyein nagyon is jogos emlékezni. Visszatérve berlini példákhoz: a Meggyilkolt Európai Zsidók Emlékműve a német parlament, vagyis a mai döntéshozók közelében áll, az éppen épülő Szabadság és Egység Emlékműve pedig a régi-új Berlini Kastéllyal szemben kapott helyett, ahol minél többen szembesülni tudnak majd a történelem ezen szeletével. Ebben az értelemben a magyar Parlament kupolájával és az alatta őrzött Szent Koronával átellenben olyan eseménynek érdemes emlékművet állítani, amely az egész társadalom számára elsőrangú fontosságú. 

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
1/16
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

2020. augusztus 20. óta ez nem 1848, nem 1956, és nem 1990, hanem 1920. Nem tudhatjuk, hogy a 21. századi magyarok egyetértenek-e a Steindl Imre Program csapatának döntésével, hogy ennek a vitatott eseménynek kellene-e emléket állítani az ország egyik legközpontibb helyén, mert a helyszín kijelölése nem nyílt párbeszéd eredményeként jött létre.

Az emlékmű sem pályázat eredményeként lett olyan, amilyen. Csak emlékeztetőül: az Országház, az új Kossuth tér, a Batthyány-örökmécses és az 56-os emlékmű mind pályázat útján valósultak meg. A fent idézett két berlini példához ráadásul két pályázatot kellett kiírni, mert az első kör nem hozott kompromisszumkész eredményt. A felsorolt példák mind esélyt kaptak arra, hogy a nyilvánosság időben véleményt mondhasson róluk. Az Összetartozás Emlékhelyének esetében ez nem így volt, a társadalom először kapott egy kész terméket, amit utólagosan megvitathat.

Az Alkotmány és a Honvéd utca sarkán állva széles, sötét kővel burkolt járda vezet a fehér mészkővel burkolt Parlament neogótikus homlokzata felé. Csak mellmagasságig emelkedik ki a járda közepéből egy szintén sötét kőkubus, nem zavarva a perspektivikus képet. Sőt, a kubus közepén látható négyzetes, hét részre tört és a közepén üres kőpillér kifejezetten jól illik a háttérben látható csúcsíves fehér homlokzathoz. Tudatában annak vagy sem, hogy a hét kőtömb az 1920-ban hét elcsatolt országrészt szimbolizálja, mintha egy absztraktabb Nagy-Magyarország-térképet akartak volna háromdimenzióssá tenni, bizonyára elég kíváncsi lesz az erre járó, hogy a száz méter hosszú rámpa elejéhez sétáljon és megtudja, vajon mit rejt a hét kőhasadék. Tájépítészetileg ugyanolyan magas minőségben simul bele az Alkotmány utca közepébe az építmény, mint az összes elem a megújult Kossuth téren. A ZED Építész Stúdió és az s73 Tájépítész Stúdió által kivitelezett műemlék három egyformán széles sávból áll: a középső rámpát tiszafával díszített árkok kísérik mindkét oldalon. A zöld sáv járda felőli szegélye, csakúgy, mint az egész járda a Kossuth tér felé enyhén emelkedik, a másik, tehát a rámpa felőli szegélyt pedig lépcsőzetesen alakították ki, finoman ráhangolva ezzel a rámpa oldalfalainak grafikájára.

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
3/16
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

A rámpa elejéhez érkezve, ahonnan a történelmi séta indul a mélybe, a járdaszintbe vésett szöveg ad magyarázatot, hogy mi az emlékhely neve, célja, megbízója és évszáma. Nekem, mint régóta magyarul beszélő németnek, nem okozott nehézséget megérteni az emlékhely első írott üzenetét. Kicsit redukálva és a magam nyelvére lefordítva, a magyaroknak és a velük együtt élőknek otthont adó Szent István-i Magyarország tiszteletére készült 2020-ban.

Az ide érkező külföldi viszont ilyenkor kénytelen elővenni a fordító appját, amelynek javasolt fordításából valószínűleg nem lesz sokkal okosabb. A rámpa tetejét őrző egyenruhás a minap azt válaszolta két svéd hölgynek, akik a hely jelentésére voltak kíváncsiak, hogy „Thousand years Hungary!" Ennél több információt adhatna a rámpa bejáratától jobbra és balra a járdába rejtett QR kód. A kód mögött rejlő oeh.hu egynyelvű honlap megmutatja, hogy egy adott település a rámpa északi és déli oldalfalain hol található meg, de ami még hasznosabb, hogy hol volt megtalálható ez a település az 1914-es magyarországi térképen. Sajnos mindez egyelőre csak magyarul. 

A lejtőn lefelé sétálva lelassul a látogató tempója, a két oldalfalat sötét gránittéglák burkolják. Harminc lépés után, vállig a felszín alatt, megjelennek az első településnevek a köveken: például Töböréte a déli, vagy Bördőce az északi oldalon. Itt-ott kettő vagy három sor magasságúra nő a kőtábla, és ezzel együtt a kőbevésett név betűmérete is. Így legelőször Rákospalota, Pozsony vagy Dés három sor méretű nevével találkozhatunk. Itt még jobban lelassul a látogató sebessége, mert elkezd keresni valamilyen rendszert a nevek kihelyezésében. A nagyobb helységek valóban háromsoros kőtáblán szerepelnek, a lejtő alsó végén egymással szemben Budapest és Debrecen, de Temesvár és Arad is ugyanekkora táblákra vannak írva. Más rendszert, mondjuk földrajzit, hiába keresünk, mert a helységnevek elrendezése teljesen véletlenszerű. 

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
5/16
A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye Budapesten, az Alkotmány utcában. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás

Nagyon jópofa nyelvábrázolás a településnév-gyűjtemény. Ki hallott volna egyébként például olyan nevekről, mint Vinga, Úny és Penc, vagy Jeder, Titel, Korb? Hajdúböszörmény vagy Pozsonyborostyánkő pedig azt az elterjedt véleményt erősíthetik a külhoni látogatóban, hogy errefelé használják a leghosszabb szavakat. Látszik amúgy az ott sétáló embereken, hogy élvezik az ismert helyek keresgélését, és a fura helyneveken való nevetgélést. Történelemábrázolás szempontjából már kevésbé nevettető a névgyűjtemény, ahogyan erre számos történész rögtön az emlékhely felavatása után felhívta a figyelmet. Hiszen akkoriban olyan településekre is ráerőltették a magyar neveket, ahol alig éltek magyarok. 

De most itt van ez az új, pályázat nélkül született szimbólum, nem a nagy térképpel, hanem a nagy térképen szereplő településnevekkel.

A rámpa legmélyebb pontján, ahol már 4,5 méter mélyen vagyunk, és 52 sorban sorolják a településneveket, ahhoz a hét gránitpillérhez érkezünk, amelyeket a Honvéd utca felől már láttunk. Innen a mélyből, a hét elcsatolt országrész szimbolikája nem látszódik, de térben mindenképpen hatásos, hogy a hét hasadékon keresztül bepillantva egy láng lobog. Megkerülve a hét kőpillért és az általuk közre zárt lángot, a leghátsó falhoz érkezünk, amelybe az emlékhely második üzenetét vésték bele, Ézsaiás proféta könyvéből idéznek, mely szerint – megint kicsit leredukálva – az igazság műve béke, nyugalom és biztonság lesz mindörökké.

Erős, de kérdőjeles a szimbólumhalmaz itt lent a mélyben. Kinek vagy minek fog égni mindörökké a hétfelé széthasadt kőpillér közepén a láng? Pár méterrel arrébb egy kivégzett miniszterelnökért lobog, a párizsi Diadalív alatt elesett ismeretlen katonákra, Hirosimában vagy Jad Vasemben pedig szörnyű történelmi események áldozataira emlékeztet. Az Alkotmány utcában kikre? A kézenfekvő válasz az elveszett területeken élt – vagy élő? – magyarok lennének, csakhogy ehhez a sokak számára provokatív értelmezéshez hogyan passzol a bibliai idézet az örök békéről és biztonságról? 

Úgy tűnik, az emlékhely egyszerre akar gesztust tenni azoknak, akiknek 2020-ban is fáj a régen szétesett ország ténye, és azoknak is, akik az 1920-as szerződést az európai béke és biztonság dokumentumának tekintik. Ha ez a két nézőpont még 100 év múlva is csak mereven egymással szemben áll, akkor az emlékmű nem érte el célját. Ha viszont az éjjel-nappal látogatható emlékhely valódi vitafórummá válik, akkor érdemes volt rákölteni ötmilliárd forintot. 

Miután az ember elhagyja az emlékhely legmélyebb, legcsendesebb és legsötétebb pontját, és elindul felfelé, újra kicsit könnyedebbé válik a hangulata az amúgy összesen 12.485 helységnév láttán. Az út végén pedig elénk tárul a Parlament majdnem háromszáz méter hosszú, világos homlokzata, a közepén álló főlépcsőházra kitűzött magyar és székely zászlókkal. Ha valaki az Európai Unió zászlaját keresné, akkor a Kossuth szobor mögött a francia nagykövetség homlokzatán megtalálja.

 

Arne Hübner

A szerző Magyarországon élő német építész, a Guiding Architects Budapest tulajdonosaként építészeti sétákat vezet,  a németül és magyarul is megjelent Budapest Építészeti Kalauz szerzője.

 

A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye

Budapest, Alkotmány utca

Tervezés: 2019
Kivitelezés: 2019-2020

Emlékhely-koncepció: Wachsler Tamás (Steindl Imre Program Nonprofit Zrt.)
Vezető építész tervező: Zimay Balázs – ZED Építész Stúdió
Generáltervező: UVATERV Zrt.
Építész tervezők: Déri Dániel, Palotás Artúr, Kaszai Márton, Horváth Borbála, GálTóth Alpár, Sebestyén Petra (ZED Építész Stúdió Kft.) 
Kert- és tájépítészet: Mohácsi Sándor (S73 Tervező Iroda Kft.)

Az Építészfórum kritikarovatát a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

Vélemények (4)
lcsdesigner
2020.09.17.
07:44

Köszönjük ezt a nemzetellenest írást. Lapozzunk is.

P. Imre
2020.09.16.
20:45

Szép és mellbevágó az emlékhely. Ahogy sétálunk lefelé, majd jövünk vissza, a felszínre, a tér szintjére, valóban Magyarország legnagyobb újkori drámája kísért minket. Kell egy ilyen hely, ahonnan azt a száz évvel ezelőtti, őrült háborúvégét történelmi távlatban szemlélhetjük, elszakadva az akkori és a mai aktuálpolitikai katyvasztól. Ez az emlékmű alkalmas erre. Le a kalappal az alkotók előtt, a 12 485 településnevet felvésők, a gyönyörű, a hétrét szakadt országról szóló földalatti emlékmű alkotói előtt. Ám az ottani felirat („És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké”) nem jó. A fájdalom sötét cinizmusa szól belőle, olyasmi, ami a legszemélyesebb szférákban elfogadható, de a magyar államiság centrumában, a magyar nemzet főterén, vezető emlékmotívumként, a történtek után száz évvel, inadekvát. Arra viszont alkalmas, hogy a környező országok késztetve érezzék magukat, hogy megalkossák a maguk Trianon-törvényét...

Reki
2020.09.15.
18:57

Érdekes vélemény...De valószínűleg a német építész nem tudja átérezni azt a szimbolikát amit az emlékmű a magyaroknak jelent. Ahogy egyre lejjebb megyünk a sötétbe növekszik a fájdalmunk, de visszafelé az Országház kupolájának látványa azt szimbolizálja, hogy itt vagyunk, megmaradtunk, élünk. Egy idézet a cikkből: "azoknak is, akik az 1920-as szerződést az európai béke és biztonság dokumentumának tekintik" Nem tudom ki tekinti Trianont az európai béke és biztonság dokumentumának, különös tekintettel a németekre, akik pont az I.világháborús vereség után robbantották ki a II. világháborút.

csoszka
2020.09.15.
19:34

@Reki: Igen, ez nekem is megütötte a szemem. Van olyan ember, aki szerint a Trianoni diktátum az európai "béke és biztonság" dokumentuma? Inkább csak egy üres frázispufogtatással van dolgunk szerintem a szerző részéről. Az csak a ráadás, hogy a bevezető szerint a településnevek körüli vitát simán el lehetett volna kerülni, de ez végül nem derül ki a cikkből. Ahogy azt sem értem, hogy miként lehetett volna a településnevek elhelyezésénél a földrajzi elhelyezkedést figyelembe venni... Kár, hogy a szerző véleménye nem derül ki a cikkből, mert ugyan körbejárjuk Berlint és Jeruzsálemet, minden problémát megismerünk a pályázat hiányától a biblia idézet céljáig, de ez az írás végül nem lett több egy felhabosított építész műszaki leírásnál.

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk