Nézőpontok/Történet

A város mint élő entitás – Ajánló Lovra Éva: Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában című kötetéről

1/14

Szabadka. A Korzó a Városháza felől nézve a felújítás (teljes rekonstrukció) alatt lévő színházzal (1853), a felvétel 2016-ban készült – a munkálatokat még ma sem fejezték be, Fotó: Lovra Éva

?>
Szabadka. A Korzó a Városháza felől nézve a felújítás (teljes rekonstrukció) alatt lévő színházzal (1853), a felvétel 2016-ban készült – a munkálatokat még ma sem fejezték be, Fotó: Lovra Éva
?>
Pozsony (1900), látkép a várból, előtérben a Hal tér és az egykori zsinagóga, háttérben a Ferenc József-híd, ami Pozsony-Szombathely vasútvonal részeként 1889/1890-ben épült., Forrás: Fortepan, Adományozó: Schermann Ákos, képszám: 96079
?>
Újvidék szabályozási és városbővítési terve, készítette Palóczi Antal és Szesztay László 1910/1911-ben, Forrás: BME UT Térképtár, jelzet nélkül
?>
Nagyvárad, Kőrös-part, 1905., Forrás: Fortepan, Adományozó: Széman György, képszám:115825
?>
Pozsony sz. kir. város átnézeti térképe és városbővítési terve, 1906. Forrás: OSZK Térképtár, TM 422
?>
Pozsony. A koronázótemplom, azaz a Szent Márton-dóm meghatározza a városképet, Fotó: Lovra Éva
?>
Ljubljana belvárosa. Háttérben a Hármas híd (Tromostovje, tervező: Jože Plečnik, 1931), amely a két híddal kibővített Gerber kőhídból áll., Fotó: Lovra Éva
?>
Lviv (Львів/L’viv, UA), Fotó: Lovra Éva
?>
Szarajevó (Sarajevo, BA), Fotó: Lovra Éva
?>
Szarajevó városképe a kultúrák együttélését mutatja – a dzsámik között előtűnik az 1896-ban befejezett városháza (Vijećnica)., Fotó: Lovra Éva
?>
Újvidék. A neogótikus Szűz Mária Szent Neve római katolikus plébániatemplom, építész: Molnár György, 1894 körül, Fotó: Lovra Éva
?>
Kecskemét Rákóczi út – két oldalán a zsinagóga, (Tervező: Zitterbath János, épült 1864 és 1871 között, a lebillent kupola helyébe új készült 1912– 1913-ban, építész: Baumhorn Lipót) és a Cifrapalota (Márkus Géza, 1902.), Fotó: Lovra Éva
?>
A könyvből megismerhető városszövet típusok, Lovra Éva: Városok ​az Osztrák-Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia 1867–1918. Terc, 2020.
?>
Lovra Éva: Városok ​az Osztrák-Magyar Monarchiában. Városszövet- és várostipológia 1867–1918. Terc, 2020.
1/14

Szabadka. A Korzó a Városháza felől nézve a felújítás (teljes rekonstrukció) alatt lévő színházzal (1853), a felvétel 2016-ban készült – a munkálatokat még ma sem fejezték be, Fotó: Lovra Éva

A város mint élő entitás – Ajánló Lovra Éva: Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában című kötetéről
Nézőpontok/Történet

A város mint élő entitás – Ajánló Lovra Éva: Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában című kötetéről

2020.12.04. 16:32

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Építészek, alkotók:
Lovra Éva

Címkék:
könyv, recenzió

Vélemények:
1

A dualizmus építészetének feldolgozása kétségtelenül jól halad a hazai építészettörténeti kutatásban, de magával ragadó 19. századi és századforudulós épületeink történetén túl, a korszak urbanisztikai kérdései valahogy ennél kevésbé nyertek teret a szak-, és széles közönségnek szóló irodalomban. Ideje ikonikus műemlékeink mellett, az azoknak helyet adó városszövetet is kiismerni!    

Nem csupán a szakemberek, de a városlakók, bloggerek is szinte a professzionalitás határát súrolják hazánkban, ha egy-egy történelmi épület történetének kutatásáról van szó. Az embereket elképesztően érdeklik régi architektúráink, elfeledett műemlékeink titkai, múltjuk és jövőjük. Amikor azonban arra kerül a sor, hogy egy tágabb kontextusban szemléljük ezeket a műveket, azaz amikor látnunk kell miért ott, miért akkor és miért így épült meg az épület, akkor az urbanisztikai szempontok, tanultságok és meglátások érezhetően hátrányban maradnak a stíluskritikai vizsgálódás kritériumaival szemben. Ehhez talán több, az urbanisztikát kommunikatívabb módon népszerűsítő cikk lenne szükséges az ismeretterjesztő sajtóban vagy több könyvre van szükség a témát tekintve, melyre Lovra Éva, építész- és településménrök, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának oktatója doktori témájának nagykötetben történő publikálásával felelt.

Újvidék szabályozási és városbővítési terve, készítette Palóczi Antal és Szesztay László 1910/1911-ben, Forrás: BME UT Térképtár, jelzet nélkül
3/14
Újvidék szabályozási és városbővítési terve, készítette Palóczi Antal és Szesztay László 1910/1911-ben, Forrás: BME UT Térképtár, jelzet nélkül

A könyv kapcsolódási pontokat, párhuzamokat és közös mintákat keres az Osztrák-Magyar Monarchia területének városai között. A kutatás a Kiegyezéstől az I. világháború végével bekövetkező feloszlásig keresi azokat a hasonlóságokat, amelyeket a Birodalom régióiban a két főváros szabályozásainak kisugárzása eredményezhetett a kisebb központokra.  Keresi a korszak városi struktúra ideáit, melynek eredménye egy komplex és átfogó tipológia, amelyet a könyv végi, közérthető katalógus (és a nemzetközi kutatás oldaláról nézve egy nagyon fontos angol rezümé) foglal össze.  

A szerző 70 várost vett górcső alá a hajdani Magyar Királyság területéről és összehasonlítja azokat 10 hajdan Habsburg területen álló településsel, melyeknek ma már mindegyike 12 különböző ország területén helyezkedik el. Lovra felfedi az alap mintákat jelentő városfelépítéseket  és rámutat arra, hogy ezen sémák bizonyos esetekben kombinálódnak. A kutatás végén eljutunk 41 városszövettípushoz, 16 alaptípushoz és a 9 végleges várostípushoz. A kötet azonban nem csupán felvázolja a települések felépítési elveit, de felfedi azokat a szempontokat és tényezőket is, amelyek ezek kialakulásához vezetett. Tágabb kontextust kapunk a hely identitásának, karakterisztikumának befolyásoló tényezőiről, így mondjuk arról is, hogy egy város felépítését miként alakíthatja például a helyi széljárás, földrajzi felépítés vagy egy katasztrófa hatására lezajló városvezetői újragondolás.

Szarajevó városképe a kultúrák együttélését mutatja – a dzsámik között előtűnik az 1896-ban befejezett városháza (Vijećnica)., Fotó: Lovra Éva
10/14
Szarajevó városképe a kultúrák együttélését mutatja – a dzsámik között előtűnik az 1896-ban befejezett városháza (Vijećnica)., Fotó: Lovra Éva

Lovra módszertana két iskola szintézise volt. Az egyik a Michael Robert Günter Conzen által megalapozott városmorfológia, a másik pedig Saverio Muratori és tanítványának, Gianfranco Ganiggia-nak továbbfejlesztett metodikája.  A Conzen-féle kognitív megközelítés így párosulhatott Caniggia kutatási módszerével, amely a múltra reflektál és azt keresi, hogy a város fejlődését miként befolyásolja a törétnelem és a már megörökölt  szerkezeti tulajdonságok. Ezt az első hangzásra száraz, tudományos megközelítést a városok izgalmas történeti feldolgozása teszi a szélesebb közönség számára is élvezhetővé.

A középkorra visszamenőleg olvashatunk ugyanis a településtípusok történetéről, a 19. század és századforduló urbanisztikai teoretikusainak elméleteiről és irányzatairól, köztük például Stübben funkcionális egységek szerint szervezett városterveiről és Camillo Sitte örökségeket szem előtt tartó, organikusabb doktrínáiról. Kifejezett erénye a könyvnek, hogy közérthető módon még a városszabályozások, vagy éppen közlekedési szabályozások történetéről is tanulhatunk, amelyek a földrajzi adottságok mellett leginkább befolyásolták egy város küllemét. Mindeközben izgalmas archív tervrajzokat,  képeslapokat élvezhet a publikum, ízléssel elhintve azokat a lapok között az általunk jól ismert ikonikus épületek, utcaképek archív fotóival együtt, melyeknek ezúttal nem a díszeire és stílusára, hanem az őket hordozó telkük és környező utcaszöveteik tanulmányozására kell fókuszálnunk.

Újvidék. A neogótikus Szűz Mária Szent Neve római katolikus plébániatemplom, építész: Molnár György, 1894 körül, Fotó: Lovra Éva
11/14
Újvidék. A neogótikus Szűz Mária Szent Neve római katolikus plébániatemplom, építész: Molnár György, 1894 körül, Fotó: Lovra Éva

Annak ellenére, hogy jelen korunban a dualizmus építészetének kutatása, publikálása kielégítő  – természetesen még mindig rengeteg a kutatni való ettől függetlenül  –  tény, hogy a sok építészettörténeti, és építészt bemutató monografikus feldolgozásban a multidiszciplinaritás elve nem mindig érvényesül, a korszak urbanisztikai hátteréről szóló, közérthető könyvet a polcról pedig eddig nem igazán tudott levenni az érdeklődő. Ismerjük a Monarchia építészetét, de a nekik helyet adó városokat, mint összetett, élő szöveteket szintén ismerjük? E könyvnek köszönhetően ezentúl reméljük, egyre többen.

Lovra Éva: Városok az Osztrák-Magyar Monarchiában: Városszövet- és várostipológia 1867–1918.
Budapest: Terc Kiadó, 2020, 240 p.
ISBN 978-615-5445-65-1.


Pleskovics Viola

Vélemények (1)
Reki
2020.12.05.
07:15

A magyar városok fejlődésének aranykora a dualizmus korában volt. Budapest is akkor épült világvárossá. Bár Magyarország nem volt független, de el kell ismerni ennek a kornak építő, pozitív eredményeit.

Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk