Design/Formatervezés

Leltár - pályamű a 14. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjára

1/15

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/15

Leltár - pályamű a 14. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjára
Design/Formatervezés

Leltár - pályamű a 14. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjára

2014.01.13. 11:30

"Építeni, és megint építeni. Áttervezni, elbontani, majd újjáépíteni. Keresni az alapokat." Csomay Zsófia és Vukoszávlyev Zorán tervezői csapatukkal Leltárt készítettek a 2014-es Velencei Nemzetközi Építészeti Biennáléra. Pályázatukban megszólítják érzékeinket és az építészet sűrűjébe vezetnek.

5 raklap kisméretű tégla (2100 db) 3 raklap YTONG (360 db, 45 m3) 5 zsák falazóhabarcs (25 kg) 2 köbméter homok100 fm fenyőléc (25/50 mm, 4-6 m) 0,5 m3 feny ő deszka (25/150 mm, 4-6 m) 10 tábla natúr fenyő rétegelt lemez (20 mm, 250 x 125 cm) 3 db fángli 3 db kőműveskanál 3 db vízmérték 3 db mérőszalag 3 db colstok 3 db kalapács 3 db véső 3 db spatula 70 doboz szög 70 doboz csavar leltár 1 db citling 1 db vinkli 30 db ácsceruza 2 db kézi fűrész 1 db talicska 3 db vödör 3 db lapát 1 db csapózsinór 8 db kantáros munkanadrág 16 pár munkakesztyű 8 db védőszemüveg 3 db fülvédő 8 védősisak 40 tálca sör

3/15

A leltár
a brigád
a cél

10 raklap kisméretű tégla
6 raklap YTONG
8 zsák falazóhabarcs
2 köbméter homok
400 fm fenyőléc
2 m3 fenyő deszka
20 tábla fenyő rétegelt lemez
3 db fángli
3 db kőműveskanál
3 db vízmérték
3 db mérőszalag
3 zollstock
3 db kalapács
3 db véső
8 építész

Építeni,
és megint építeni.
Áttervezni, elbontani,
majd újjáépíteni.
Keresni az alapokat.

3 db spatula
szög
csavar
1 db citling
1 db vinkli
30 db ácsceruza
2 db kézi fűrész
1 db talicska
3 db vödör
3 db lapát
1 db csapózsinór
1db dekopír fűrész
1db rezgőcsiszoló
1 db sarokcsiszoló
1 db ütvefúró
2 db akkus fúró/csavarbehajtó
1 db gyalugép
1 db körfűrész
1 db betonkeverő
2 db csuklós létra
8 db kantáros munkanadrág
16 pár munkakesztyű
8 db védőszemüveg
3 db fülvédő
8 védősisak
1 db hütőszekrény
1 db mikrosütő
40 tálca sör

8/15

Konkrét építészeti vízió helyett egy listát készítettünk anyagokról és eszközökről. Tervünk mondanivalója nem látásunk fókuszára akar hatni. Túlzottan vizualitás központú világot élünk, ami szakmánkban is megmutatkozik. A különböző internetes médiumokban, feszes és egyenletes ritmussal kapjuk a helyzetjelentést napjaink építészetéről. Szinte alig van olyan friss épület melyet ne publikálnának, közvetlen elkészülte után. Steril, tűéles képeken át kommunikálunk, melyek akár a másodperc törtrésze alatt átadják mondanivalójukat.

Mi szeretnénk ezt a folyamatot lelassítani és egy olyan képet alkotni, ahol a tér összeszűkül és nézőpontunk is torzul, közel kerül, olyannyira közel, hogy az érzékek ranglétráján, elsőbbséget ad tapintásunknak, szaglásunknak és hallásunknak. Ezen érzékeinket felerősítve kívánjuk vezetni a látogatót az építészet sűrűjébe, egész testtel érezve a környezet tömegét, a különböző terek kérge alatti anyagot.

“ - Prekoncepciótól mentes téralkotás. Hogyan?
- Mik az építészet alapjai?
- Fény, anyag (vizualitás) és kontextus. Kontextus, mint szellemi és fizikális értelemben vett
helyzeti kölcsönhatások.
- Lehetséges egy kiállító térben az építészet alapjairól beszélni?
- Ha az építészet esszenciája, anyagok és helyzetek viszonylatában keresendő, felvetődik a
kérdés, miként lehet ezt összefésülni egy, már identitással rendelkező téri karakterrel?
- Ha az építészeti tér fizikális valóságán ily módon csorba esik, a jelentés mutálódik és viselkedése
nem építészeti, sokkal inkább más művészeti jelleget mutat majd.
- Így, hát másfelől kell közelítenünk.
- Nem az építészet működő, ható állapotát kell absztrahálnunk, kizökkentenünk, hanem az őt
létrehozó cselekedetet magát.
- Talán az építés természetessége a válasz. Az ok, amiért építünk."

10/15

Építés, dokumentáció, interakció, párbeszéd.
a kiállítás KONCE PCIÓja

Kiállítás - Építés:
Építünk két hónapon át, melynek döntő része, már a kiállítás megnyitása után lesz. Felvázolunk egy részletet, megépítjük, majd arra ráépítünk, visszabontjuk, tovább építjük. Spontán tervezünk, majd folytatjuk a munkát. Végül egy sűrű, mellérendelt téri elemekből álló kollázst kapunk, melyet bolyongva lehet bejárni. Az előcsarnokba lépve, a felhasználásra kerülő anyagok és kellékek listája fogad, transzparens felületre vetítve.

Az átrium területén egy lerakat működne - betonkeverő, fűrészáru, téglarakás, homokkupac - anyaggal látva el az építési területet. A pavilon kiállítási terének egészét, egy egyre növekvő installáció - építmény kollázs - tölti ki. A különböző kreatúrák egymásra rétegződnek, majd a tér egy idő után annyira telített lesz, hogy egyes részei hozzáférhetetlenné válnak. Ebben a heterogén
térben járva, a látogató mikro szinten szerezhet élményeket.

Dokumentáció:
Az építés mint “performansz" esszenciális része a folyamatos dokumentáció, kép-, videó- és hangrögzítés, skiccek a falon, time-lapse videó több nézőpontból. Mindezek nem csak a kiállítás végeztével megvalósuló, összefoglaló bemutatónak/könyvnek/videónak szolgálnak alapul, hanem már az építés ideje alatt is arra reagálnak, átértelmezik, bővítik a kiállítás anyagát.

Interakció:
A dokumentáció az építésről, térformálásról és a lehetséges diskurzusokról, valamint a katalógus (újra)bemutatásra kerül a látogatónak direkt, illetve interaktív módon - okostelefonjaik segítségével. Ez a “tárlatvezetés" nem kínál egyenes vagy akár logikus konklúziót, csak újabb rétegeket a tér befogadásához, amelyben az építészet zajlik. A szakértő közönség pedig könnyen aktív résztvevővé válhat - adott esetben lapátot ragadhat.

Párbeszéd:
Nem tervezünk kerekasztal-beszélgetéseket szervezni a kiállítás ideje alatt, reméljük, hogy az építés - dokumentáció - interakció összességének természetes következménye lesz a spontán, kötetlen és nemzetközi párbeszéd építésről és építészetről.

12/15

a KIÁLÍTÁSI KATALÓGUS KONCE PCIÓja

Az építés természetes folyamat. Kezdve az önmagunkban építkezés alapjaitól a számos tanulási folyamaton át a szakmánk elsajátítátást jelentő, állandóan alakuló tevékenység-sorozaton át. Ez utóbbi legszcenikusabb szintje a fizikailag értelmezhető építés maga, mely a gondolatok materializálódása. Építészek számára ismert probléma, hogy a megfogalmazódó építészeti elképzelés a tervek dokumentálása és a kötelező engedélyezési lépések mentén csak hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg. Az idea szellemisége és a valóság realitása időben szétválik, nagyon eltávolodik egymástól - vissza- vagy kölcsönhatásra a legritkább esetekben van lehetőség.

Ismert ugyanakkor az a hazai (és nemzetközi) gyakorlat, hogy az ideából megvalósítani kívánt realitás sokszor épp a végső fázisban, a megvalósulás szintjén távolodik el egymástól, melyet inkább lelki távolságként élünk meg. A kivitelezés spontaneitása rejt magában természetes pozitív letisztulási elemeket is, ugyanakkor a távolodás reális veszélyeit még inkább. A kiállítás modell kíván lenni az időbeli és lelki távolság kiiktatására. Természetes, közvetlen, személyes és direkt.

Az ehhez kézbe adható “katalógus" instrukció-gyűjtemény, mely passzív és interaktív tartalmaival éppen az alakulás közvetlen aktivitási szintjeit jeleníti meg. Elemei generációkat kötnek össze, miként az építészeti tanulási folyamat is alapokról építkezik. Így részét képezik a legtermészetesebb módon fekete-fehér építészeti fotók (nevezzük akár előképnek vagy analógiának), hangulatképek (nevezük inspirációnak), irodalmi és zenei utalások (nevezzük modulációnak), építész-mesterek személyes hitvallásai (nevezzük közvetett útmutatásnak), építész-tanoncok vizuális élményei (nevezzük didaktikus kapcsolatnak).

Formátuma ennek megfelelően: pocket-guide, vágott B/5 formátum, flexibilis borítóval, 137 oldal.
- Személyes mélyinterjúk kortárs alkotókkal építészeti fogalmakra (sűrű, ritka, anyag, fény, ritmus,
tömör, üres, stb.)
- fotók és hangulatképek csakis digitálisan elvonatkoztatott transzformációk által,
- zenei és irodalmi utalások közvetítése QR-kódok által hazai és nemzetközi digitális adatbázisokban
megtalálható rekordokra utalva,
- skiccek és modellsorozatok az “alakuló" installációról,
- time-lapse videó elérhetősége QR-kóddal.

Csomay Zsófia, Vukoszávlyev Zorán és a tervező csapat

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.