Épülettervek/Tervpályázat

Különböző nézőpontok – a Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának összefoglalása

1/10

A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.

?>
A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.
?>
A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.
?>
A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán
?>
A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Art1st Design Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Art1st Design Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Építész Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az Építész Stúdió Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az MG Építész Kft. terve az MCC pályázatán
?>
Az MG Építész Kft. terve az MCC pályázatán
1/10

A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.

Különböző nézőpontok – a Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának összefoglalása
Épülettervek/Tervpályázat

Különböző nézőpontok – a Mathias Corvinus Collegium tervpályázatának összefoglalása

2021.05.04. 14:57

Korábban már beszámoltunk az MCC tervpályázatának alakulásáról, és bemutattuk a díjazásban részesült pályaműveket. Jelen cikkünkben a díjat nem nyert, ám szintén értékes gondolatokat képviselő terveket mutatjuk be röviden.

A Mathias Corvinus Collegium 2021 januárjában írt ki nyílt tervpályázatot új, gellérthegyi épületének megtervezésére. A jelenleg a telken álló, Pázmándi Margit és Spiró Éva által tervezett épületegyüttes tömb szempontból is alkalmatlan oktatási, tehetséggondozási és közösségépítési célra. Az épületek kifejezetten rossz műszaki állapota rontja a használhatóságot, lehetetlenné teszi a gazdaságos fenntartást, ráadásul az együttes sötét múlttal rendelkezik, a Pázmándi Margit féle épület volt ugyanis a Munkásőrség székháza. A pályázatban ezért egy olyan épület koncepcióját fogalmazták meg, mely kollégiumi és oktatási funkciókat is el tud látni, a közösségépítésre jó lehetőségeket szolgáltat, nagyméretű zöldfelülettel van körülvéve, és illeszkedik a Gellérthegy látványába. További fontos szempont volt, hogy az új komplexum kifejezze az MCC szellemiségét, és magyar nemzeti jelleget is hordozzon.

Mint már beszámoltunk róla, a pályázaton megosztott első helyet nyert a Hello Wood és a ZDA-Zoboki Építésziroda skandináv jellegű pályaműve, és a Napur Architect Kft. reneszánsz várakat idéző alkotása. Megvételt nyert továbbá a ZIP Architect Kft. és az Egyheted Stúdió közös munkája, a Studio IN-EX műve, illetve az Archikon terve, mivel a zsűri ezekben a koncepciókban is sok hasznosítható ötletet talált. Mivel az említett terveket cikksorozatunkban már korábban bemutattuk, most lássuk a díjazásban nem részesült, ám ettől függetlenül említésre méltó pályaműveket, melyeket a tervezők saját leírásainak segítségével mutatunk be.

A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán
3/10
A Tarka Építész Kft. terve az MCC pályázatán

A Tarka Építész Kft. alkotása:

A kitűzött cél, hogy a közösségnek keretet biztosítsanak, szoros összefüggést alkossanak a városi szövet léptékével. A meglévő adottságok közül meghatározónak bizonyult a környező lakóháztömbök léptéke, ritmusa, sűrűsége, és a támfalak szövete. Ezt a léptéket szőtték tovább a tervezők, ezeknek az elemeknek a felhasználásával, léptékében és ritmusában azonos tömbökből és támfal-szerű elemekből elképzelve az épületet, mint a közösség keretét. A közösségi élményt legintenzívebb módon a szabad térben lehet elképzelni és megélni, melyet a természet hatásai fel is erősítenek. A belső tér kényelmében is ezeket az elvárásokat tartották szem előtt, létrehozva az átmeneti tereket. Egyaránt fontosak a tágas teraszok, a tornác-szerű kerengők, a zárt udvarok és kertek, a belső udvarok, a fedett-nyitott teraszok, és télikertek. 

Az Építész Stúdió Kft. munkája:

A program által megkívánt tömeg megfelelő tagolásával lehetséges közelíteni a környezet léptékéhez. A tervezők ezen a ponton kaptak segítséget a programban megfogalmazott működési elvektől. A pályázati kiírás több szempontból is hangsúlyozza a központi szervezés igényét, az ezáltal inspirált centrális-sugaras elrendezés pedig nem csak a program elvárt funkcionális működését eredményezi, hanem azt is, hogy a sugarasan elhelyezett szárnyak karcsúbb véghomlokzatai dominálnak a megjelenésben, amik a környező társasházi léptékhez közeliek, míg a hosszoldalak szögben egymás felé fordulva, a fákkal beültetett udvarokban sokkal kevésbé érzékelhetők. A centrális-sugaras kompozíció hat elemből épül fel, amit összeköt a kertfelszín alatt a központi agora tér. Az elemek 45 fokkal fordulnak el egymástól, dinamikusan szélesedő udvarok alakulnak ki köztük, így még a legbelső kollégiumi szobából is ki lehet látni a városra. A szárnyak a bejárattól sugarasan indulnak: oktatási szárny, majd három kollégiumi szárny, irodaszárny és végül a könyvtártorony. A kampuszkert három szinten bontja ki a térhasználat különféle, egyre személyesebb jellegét. Míg a kampusz fogadótere egy teljesen nyitott terület, addig az épületek közt húzódó kertláncolat már egyfajta semi-public térként működik, a tetőkertek pedig már az itt lakók, tanulók, dolgozók és a vendégek személyes tereiként foghatók fel.

Az Art1st Design Stúdió pályaműve:

A koncepcióalkotás során a vezérelvek a zöldfelületek maximalizálása, a korszerű technológiák alkalmazása, a kedvező épületenergetikai kialakítás, a környezethez illő megjelenés és az interdiszciplinaritást biztosító elrendezés voltak. A telek legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szintkülönbség 18 méter, így az egyetlen lehetőség a funkciók közötti közvetlen kapcsolatra: a főbejárat szintjében kialakítani egy összefüggő közlekedési rendszert, amely átjárható térstruktúrát biztosít. Ebből következően az épületek jelentős része földbe süllyesztett, ami épületenergetikailag kedvező kialakítást és parkosított felszín létrehozását is lehetővé tesz. A funkciók telken való elrendezését a használat időszaka (nappali, délutáni, esti), a tájolás és az átjárási kapcsolatok alakították. Fontos szerepet játszottak az alaprajzi kialakításban a funkciókhoz rendelt déli homlokzatok. Két-két egymásra merőleges közlekedő axis köti össze szervesen az oktatási centrum részeit. Az agorával közvetlen kapcsolatban áll az oktatás, a könyvtár és az étterem, míg az iroda, a szállás és a sport épületei használatukból adódóan különálló egységet alkotnak, mégis könnyedén megközelíthetők. Az épületegyüttes tizenkettő szinten található.

A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.
1/10
A Földes és Társai terve az MCC pályázatán.

A Földes és Társa Kft. terve:

A tervezési programban leírt funkciók és a történelmi múlt ismerete – tehát Mátyás király és Beatrix királyné itáliai, reneszánsz kötődése – együtt arra inspirálta az alkotókat, hogy élettel teli nyüzsgő kisvárosként fogalmazzák meg a létesítendő campust. Az emberközpontú kisvárosokra olyan példákat találhatók Itáliában, mint Urbino, Assisi, Lucca, Castellucio, és Collodi. A vízióban a városkát szűk utcák, váratlanul előbukkanó lépcsők, változatos magasságú épületek, gyaloghidak jellemzik és egy ókori gyökerekig visszanyúló szabályos, méltóságteljes főtér, agora, amely a campus középpontja és amely közösségteremtő erővel bír. Ezt az izgalmakat és élményeket magába rejtő térrendszert áthatja a legváltozatosabb helyeken előbukkanó növényzet, amely megjelenik az utcákon, az utcától távol eső peremterületen, a főtéren, a sportcsarnok tetején kialakított parkban, az épületek tetején és a campus közvetlen környezetében található közparkban is. A parkok szövevényének köszönhetően a városi pezsgés és a természetes zöldfelületekben rejlő nyugalom hatja át az új campust. A funkciókat hat épületrészben helyezték el úgy, hogy azok négy feszes arányú közösségi teret, ha úgy tetszik utcát zárnak közre. A lejtő aljáról felfelé haladva az épületek funkciói a következők: kollégium, könyvtár és konferenciaközpont, oktatási épület, oktatók szállásépülete és kápolna, irodaház, és sportcsarnok a hozzá tartozó öltözőkkel és tetőkerttel.

Az MG Építész Kft. koncepciója:

A Gellért-hegyen található telekre egy három épületszárnyból álló beépítést terveztek, amely léptéket tart és tagolt, jó arányú és szellős elrendezés jön létre kellemes légtérarányú udvarokkal. Mindhárom szárny a rétegvonalakra ülő, az utcára merőleges kialakítású, hossztengelyük észak-déli tájolású, ezáltal a középfolyosós elrendezéssel a két hosszhomlokzat kelet-nyugatra néz. Ezzel a kialakítással a szobákat napfény világítja, természetesen világosak lehetnek tehát, így mindez természetesen kevesebb energiafelhasználással jár, illetve kedvező élettanilag is. A három különálló épülettömeget egy üveghíd köti össze így biztosítva a funkcionális egységet, a közöttük létrejövő belső udvarok, kertek déli tájolással állandóan napos elrendezésűek. A szellős fésűs elrendezésnek köszönhetően tágas, nyílt külső tereket alkotnak, a bontott épülettömeg szervesen illeszkedik a környék beépítéséhez, az összkép harmóniát kelt és nyugalmat áraszt. A koncepció készítésekor az intimitás és a közösségi lét megteremtése együttesen jelent meg összhangban a Megrendelő igényeivel; egy olyan épületegyüttes létrehozása, amely egyszerre privát és társas, halk és zajos, egy lüktető és csendes modern campus a város kiemelkedő pontján.

A bírálóbizottság kifejezetten értékelte az imént bemutatott tervek környezetbarát, energiatakarékos megoldásait, illetve a nagyméretű zöldfelületek kialakítását. A terveknél azonban a zsűri hiányolta az MCC szellemiségét kifejező, nemzeti jellegű elemek alkalmazását. A pályázati kiírással szemben a terveket nem találták eléggé ikonikusnak, stílusukat semlegesnek vélték, és az épületegyüttes gellérthegyi társasházak léptékéhez való igazítását sem vélték célravezetőnek. Több tervben is hiányolták a közösségépítésre alkalmas tereket, így számos előnyük ellenére végül a pályaműveket nem javasolták megvásárlásra.

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk