Közélet, hírek

Helyreigazítás: Toronyház-vita: „Egy fecske nem csinál nyarat”

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Helyreigazítás: Toronyház-vita: „Egy fecske nem csinál nyarat”
Közélet, hírek

Helyreigazítás: Toronyház-vita: „Egy fecske nem csinál nyarat”

2021.08.05. 16:53

Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület helyreigazítása Fegyverneky Sándor, korábbi országos főépítész toronyház-vitasorozatunk keretében megjelent cikkéhez.

Egy fecske nem csinál nyarat című cikkében Fegyverneky Sándor, volt állami főépítész a következőket írja meglehetős lazasággal:

„Az ICOMOS vizsgálóbizottsága budapesti világörökségi szemléje alkalmából külön napirendet szentelt az új toronyház ügyének. Nem volt világörökséget veszélyeztető megállapításuk…"

AZ ICOMOS MNB kénytelen felhívni a figyelmet, hogy az idézett mondatok igazak, mégis szöges ellentétben állnak a valósággal.

A szerző nyilván arra gondol, hogy 2018 februárjában ICOMOS-misszió járt Budapesten, megvizsgálta a világörökségi helyszín kérdéses pontjait – többek közt Vár és Várnegyed, pesti negyedek, Városliget, toronyház – és meghallgatta a kormányzati képviselők, civilszervezetek, szakértők véleményét. A szokásos protokoll szerint a szakértők valóban nem nyilvánítanak véleményt a tárgyalások során, a jelentésüket a látogatás után írásban teszik meg. Ez történt ebben az esetben is, és közismert, hogy véleményük a legkevésbé sem mondható pozitívnak.

Erősen kritizálták többek közt a Hauszmann-tervet, a minisztériumoknak a Várnegyedbe való költöztetését, a Városliget érzéketlen új épületeit, az ütköző zóna elhanyagoltságát, tetőtájának változását, a 20. század építészetével való bánásmódot és szóvá tették a megfelelő kezelési terv és kezelő szerv hiányát. Az akkor még engedélyezési fázisban lévő magasház ügyében pedig azt javasolták, hogy a „részes állam sürgősen állítsa le a 11. kerületbe tervezett felhőkarcoló engedélyezését, és a tervet küldjék meg a Világörökségi Központnak, hogy az értékelje a tervezett épület hatását a kiemelkedő egyetemes értékre…"  Azaz a részes állam teljesítse azt az elmulasztott kötelességét, amit a világörökségi egyezmény aláírásával vállalt a budapesti helyszín esetében is a világörökségi működési útmutató (operational guidelines) 172. § értelmében. Ez a követelmény azóta sem teljesült. Az ICOMOS-misszió megállapította, hogy a MOL-torony megismert látványtervei legkevésbé sem meggyőzőek, a városképi vizsgálatok nem elég alaposak. A szakértői jelentés szerint a 120 m-re emelt épületmagasság a világörökségi helyszín határán túl, a tágabb környezetben megjelenve is károsan fogja befolyásolni a szerencsésen megőrződött, jellegzetes, alacsonyabb magasságú városképet. (Hab a tortán, hogy az épülő toronyház nemcsak a 120 méterre módosított rendelet lehetőségét használja ki, hanem az OTÉK nyújtotta további lehetőséget kihasználva 143 méter magas! A hab 23 méteres, egy nyolc szint magasságú épület vasbetonból!) Az ICOMOS-misszió véleménye azért sem volt meglepetés, mert az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága már 2016-os állásfoglalásában felhívta a figyelmet, hogy szabályozás módosítása, a 120 m-es épületmagasság lehetővé tétele minden bizonnyal konfliktusba fog kerülni a világörökségi státusszal. (http://icomos.hu/index.php/hu/dokumentumok/hazai/nyilatkozatok/26-actual/nyilatkozatok/215-nyilatkozat-a-budapestre-tervezett-magashazakrol)[1] Félő, hogy a toronyháznak is köszönhetően a budapesti világörökségi helyszín előbb-utóbb veszélyeztetetté lesz nyilvánítva.

Mindezek miatt az Építészfórum cikkének említett bekezdése erősen félrevezető, az olvasót félretájékoztatja, hiszen azt sugallja, hogy a toronyház építésének nincs világörökségi kockázata. Ennek épp az ellenkezője igaz: évek óta tudjuk, hogy a budapesti világörökségi státuszt a magasház komolyan veszélyezteti.

(Amúgy, annak idején – alighanem még sokan emlékszünk rá – a pécsi, veszprémi, gyöngyösi városképet értelmetlenül  elrondító toronyházakat nemcsak az építésztársadalom ítélte úgy, hogy ezek a létező szocializmus bornírtságának jelképei. Miért gondolnánk, hogy a szentpétervári Gazprom tornyot követő, építészeti átlagvilágot képviselő MOL-torony kivagyisága különb náluk?)

ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság

[1] Az ICOMOS MNB ügyfélstátuszt kért az engedélyezési eljárásban való részvételhez, amit az elsőfokú építési hatóságtól megkapott, azonban az építési engedélyezési tervvel kapcsolatos észrevételeit elutasították.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.