Nézőpontok/Vélemény

Perspektívaváltások – A MOL Campus bokrétaünnepének tapasztalatai

1/16

Fotó: Gulyás Attila

?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
?>
Fotó: Gulyás Attila
1/16

Fotó: Gulyás Attila

Perspektívaváltások – A MOL Campus bokrétaünnepének tapasztalatai
Nézőpontok/Vélemény

Perspektívaváltások – A MOL Campus bokrétaünnepének tapasztalatai

2021.08.04. 18:01

Cikkinfó

Szerzők:
Hulesch Máté

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Foster + Partners, Finta Stúdió

Bokrétaünnepséget tartottak a főváros meghatározó városképi elemévé váló MOL Campus projektnél. Az épület elérte legmagasabb pontját, a projekt jelenleg 62%-os készültségi állapotnál tart. Toronyház-vitasorozatunk intermezzojaként az ünnepség tapasztalatairól számolunk be olvasóinknak, különböző nézőpontokból bemutatva az elért eredményeket.

Budapest adottságainak köszönhetően gyönyörű látványt nyújt a magasból. A Gellért-hegy, a János-hegyi kilátó vagy a Vár egyes pontjairól végigtekinteni a pesti síkságon és a budai dombokon felemelő érzés tud lenni. Nem meglepő tehát, hogy főváros legmagasabb épületének tetejéről – amelynek építkezése elérte legmagasabb pontját – fantasztikus a látvány. Észak felé az Infopark és a BME épületei eddig soha nem látott szögből figyelhetőek meg, akár egy terepasztal élethű makettjei. Dél-délkelet felé a Lágymányosi öböl és a Csepel sziget zöldje az épülő Atlétikai Stadion formálódó szerkezetével és a BudaPart még be nem épült területeivel izgalmas kontrasztot alkot. A pesti oldal viszonylag homogén látképét a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri tornya töri meg, de 120 méter magasból ez sem emelkedik a horizont fölé.

Fotó: Gulyás Attila
11/16
Fotó: Gulyás Attila

A toronyról nézve tehát a látvány gyönyörű, bármerre is tekintsen a szemlélődő. A kivitelező csapat e tekintetben méltán lehet büszke a teljesítményére: olyat hoztak létre, amilyen Budapesten még nem volt. A bokrétaünnepen felszólalók a szakmai, műszaki teljesítmény szemszögéből hangsúlyozták mindezt, de máshogy is értelmezhető: nem csak ilyen épület nem volt korábban a városban, a város sem látszódott ebből a nézőpontból még soha. Ugyanakkor ez az „újdonságfaktor" a toronytól eltávolodva is jelen van, a torony jelenléte a város más pontjairól nézve is új látványt hoz létre. Részben ennek az új helyzetnek az értelmezéséről, következményeiről szól toronyház-vitasorozatunk is. A 165 méter magas toronydaru elbontásra kerül most, hogy az épület elérte legmagasabb pontját – és lesz, akinek ez talán hiányozni fog a város látképéből – de a MOL torony a következő évtizedek során szerves részévé fog válni a képnek.

A bokrétaünnep alkalmából szervezett sajtóesemény a számok tekintetében is új perspektívába helyezte az épületet. A Foster+Partners és a Finta Stúdió kollaborációjából született MOL Campus 28 emelete összesen 86 ezer négyzetméteres alapterülettel rendelkezik: ez – ha a szinteket egymás mellé kiterítve képzeljük el – akkora mintha 12 futballpályát helyeznénk egymás mellé. Az egyedi léptékű feladat kétségkívül komoly mérnöki kihívásokat hordozott magában. A teljes épület alaplemezébe 12 800 köbméter betont dolgoztak be, amely mintegy 2000 mixerautónyi mennyiségnek felel meg: ezzel 5 darab olimpiai medencét lehetne megtölteni. Ritter Ádám, a Moratus Szerkezetépítő Kft. ügyvezetője az ünnepségen kiemelte, hogy a teljes épülethez több mint 62 ezer köbméter betont építettek be 6800 tonna betonacél felhasználása mellett.

Fotó: Gulyás Attila
13/16
Fotó: Gulyás Attila

Számoljunk egy kicsit! A Wikipédián fellelhető adatok szerint egy köbméter beton előállítása nagyjából 410 kg CO2 kibocsájtással jár. A MOL Campushoz felhasznált betonmennyiség tehát kb. 25420 tonna széndioxid kibocsájtást eredményezett. Az Eurostat 2019-es adatai szerint a magyarországi építőipar éves kibocsájtása 1 274 406 tonna COvolt. A toronyházhoz felhasznált beton előállítása ennek az összegnek 2%-a. Hány fára lenne szükség ezek alapján a (közel sem teljeskörű és feltehetőleg rendkívül pontatlan[1]) számítások alapján a kibocsájtás elnyelésére? Ha elfogadjuk, hogy egy fa élete során nagyjából 1 tonna széndioxidot képes elnyelni, akkor nagyjából 25420 fára lenne szükség.

Ezek után meglepő lehet azt hallani, hogy a MOL új székháza a főváros egyik legzöldebb irodaépülete lesz. Ratatics Péter, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója a bokrétaünnepségen elmondta, hogy milyen eszközökkel kívánják ezt elérni. Az épület fűtéséhez geotermikus szondákat használnak majd, melyek a fűtési energia 38 százalékát biztosítják. Az épület energiaigényének 5 százalékát ezen felül napelemekből nyerik majd. A fenntartható épületminősítési rendszereknek fontos szempontja az egészséges munkakörnyezet biztosítása a felhasználók számára, amihez a természetes bevilágítás mértéke is hozzátartozik. Ezen a téren az épület léptékéhez mérten is jól teljesít a ház: a munkaállomások 86%-a természetes fénnyel lesz ellátva. Ratatics kiemelte, hogy ez olyan inspiratív környezetet eredményez majd, amiben a termelékenység, a hatékonyság és a kreativitás új szintre tud emelkedni.

Fotó: Gulyás Attila
6/16
Fotó: Gulyás Attila

A termelékenység és hatékonyság az eddigi kivitelezési munkálatok során is fontos szempont volt. Egy újabb perspektívaváltással érdemes az építkezésen dolgozó munkások szemszögéből értelmezni a Moratus ügyvezetőjének kijelentését: 2019 novembere és 2021 júliusa között átlagosan 220 szerkezetépítő szakmunkás és 30 fő műszaki irányító áldozatos munkájának köszönhetően készült el az alapszerkezet. A határidők teljesítése érdekében nekik sokszor szombaton, vasárnap és nemzeti ünnepeken is dolgozniuk kellett. Az már Wolf András, a Market Építő Zrt. műszaki igazgatója beszédéből derült ki, hogy tavaly nyáron a munkások aláírást gyűjtöttek azért, hogy a nagy melegben engedélyezzék a rövidnadrág hordását, de erre sajnos a szigorú munkavédelmi előírások miatt nem volt lehetőség.

Mindezek mellett tény, hogy a kivitelezést végző vállalat Magyarországon egyedülálló technológiai megoldásokkal végezte a munkát. A kivitelezési időt jelentősen csökkentette, hogy a torony szerkezeti gerinceként szolgáló 2 darab merevítő aknamagot automata kúszózsalurendszerrel építette meg a Market leányvállalata, a Moratus Szerkezetépítő Kft. A 200 tonna súlyú rendszer kiépítését több hónapos tervezési és szerelési munka előzte meg. A technológia alkalmazása a kivitelezési átfutási időt közel a felére csökkentette. Egyedülálló az az automata szélpajzs-rendszer is, amit a magasban folyó munka miatt alkalmaztak. A rendszer az épülő tartószerkezet három legfelső szintjét körbeölelve védte a magasban dolgozókat, és hidraulikák segítségével folyamatosan felfelé kúszva követte a szerkezetépítés aktuális készültségi fokát. Nevével ellentétben elsődleges feladata nem a széltől való védelem, hanem a szakemberek komfortérzetének növelése: a 28. emeleten is olyan érzést kölcsönöz, mintha csak három emelet magasban dolgoznának. Ezekre az innovatív megoldásokra Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, aki az ünnepségen kiemelte, hogy a szerkezetépítő dolgozók fegyelmezett és szabálykövető viselkedésének köszönhetően az építkezés a járványhelyzet ellenére sem lassult le.

Fotó: Gulyás Attila
15/16
Fotó: Gulyás Attila

Egy olyan épület, mint a MOL Campus, megkerülhetetlen és szerteágazó hatású. Máshogy hat az egyszerű városlakóra, máshogy az építkezésen dolgozó munkásra, és megint máshogy a kivitelezést végző cég szakmai nívójára, vagy a leendő használók mindennapjaira. Ahogy a város is új perspektívába kerül a torony tetejéről nézve, úgy kerülhet a budapesti toronyházak kérdésének jövője is új megközelítésbe a különböző nézőpontok ütköztetése által. Erre vállalkoztunk toronyház-vitasorozatunkkal is, melybe továbbra is várjuk a véleménycikkeket a szerk@epiteszforum.hu címre "Toronyház-vita" tárgyban.

[1] A pontos kibocsájtás függ a felhasznált beton összetételétől, ugyanakkor az építkezés teljes kibocsájtásába számos más tényező is beletartozik, amelyeket itt most nem vettünk figyelembe.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Épületek/Középület

KILÁTÓ A GALYATETŐN // Egy hely + Építészfórum

2021.08.26. 18:23
00:05:34

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Az eredeti kilátó andezit falazata és a kerek ablakokkal ellátott beton ráépítés közötti kontraszt adja a Galya-kilátó jellegzetes hangulatát, mely két gyakorlott túrázó építésznek, Kovács Csabának és Vass-Eysen Áronnak köszönhető. Az Egy hely mai részében a 2015-ben MÉD győztes kilátóval ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk