| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Design/Formatervezés

Gumicsizma, szauna, Alvar Aalto

1/19

Helsinki Egyetem - Alvar Aalto

Myyrmäki templom - Juha Leiviskäii

Myyrmäki templom - Juha Leiviskäi

St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho

St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho

Sajtnyomo fotó: Sarnyai Krisztina

Szauna

Madár, fotó: Sarnyai Krisztina

1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen

1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen

Körösfői K. Aladár, Thoroczkay Wigand Ede, Akseli Gallen Kallela

A gödöllői művésztelep sílécei Akseli Gallen Kallelától

Akseli Gallen Kallela - Kalevala

Akseli Gallen KAllela - Lemminikäinen anyja, Kalevala

Gumicsizmától a Nokiáig

Gumicsizmától a Nokiáig

fiatal divattervezők munkái

Villa Mairea - Alvar Aalto

?>
Helsinki Egyetem - Alvar Aalto
?>
Myyrmäki templom - Juha Leiviskäii
?>
Myyrmäki templom - Juha Leiviskäi
?>
St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho
?>
St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho
?>
Sajtnyomo fotó: Sarnyai Krisztina
?>
Szauna
?>
Madár, fotó: Sarnyai Krisztina
?>
1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen
?>
1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen
?>
Körösfői K. Aladár, Thoroczkay Wigand Ede, Akseli Gallen Kallela
?>
A gödöllői művésztelep sílécei Akseli Gallen Kallelától
?>
Akseli Gallen Kallela - Kalevala
?>
Akseli Gallen KAllela - Lemminikäinen anyja, Kalevala
?>
Gumicsizmától a Nokiáig
?>
Gumicsizmától a Nokiáig
?>
fiatal divattervezők munkái
?>
Villa Mairea - Alvar Aalto
?>
1/19

Helsinki Egyetem - Alvar Aalto

Myyrmäki templom - Juha Leiviskäii

Myyrmäki templom - Juha Leiviskäi

St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho

St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho

Sajtnyomo fotó: Sarnyai Krisztina

Szauna

Madár, fotó: Sarnyai Krisztina

1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen

1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen

Körösfői K. Aladár, Thoroczkay Wigand Ede, Akseli Gallen Kallela

A gödöllői művésztelep sílécei Akseli Gallen Kallelától

Akseli Gallen Kallela - Kalevala

Akseli Gallen KAllela - Lemminikäinen anyja, Kalevala

Gumicsizmától a Nokiáig

Gumicsizmától a Nokiáig

fiatal divattervezők munkái

Villa Mairea - Alvar Aalto

Gumicsizma, szauna, Alvar Aalto
Design/Formatervezés

Gumicsizma, szauna, Alvar Aalto

2009.07.01. 10:41

Cikkinfó

A Design rovatot támogatja a 

Szerzők:
Baku Eszter

Építészek, alkotók:
Földes László

Vélemények:
2

Nagyszabású tárlattal ünnepli 2009-ben a Néprajzi Múzeum a több mint száz éves múltra visszatekintő kulturális együttműködést Finnország és Magyarország között. Sajnos, az építészeti anyag rendkívül gyér, de így is láthatunk érdekességeket a finn nemzeti romantika hőskorából.Baku Eszter cikke.

vagyis (M)ilyenek a finnek? – magyar szemmel

Rendhagyó tárlat a Néprajzi Múzeumban (2009. június 27. – 2010. november 28.)

Nagyszabású tárlattal ünnepli 2009-ben a Néprajzi Múzeum a több mint száz éves múltra visszatekintő kulturális együttműködést Finnország és Magyarország között.

(M)ilyenek a finnek? Milyen sztereotípiák élnek bennünk, magyarokban a finnekkel kapcsolatban, vagyis milyen a mi „finn- képünk"? Vajon mi az összefüggés az erdő és a város, a Kalevala és a finn metálzene, a gumicsizma és a Nokia, a kéregedény és a finn dizájn között? Ezekre a felvetésekre keresi a választ a tárlat, kiegészítve a finnek hagyományhoz való viszonyának s a hagyományra való folyamatos reflektálásnak a kérdéseivel.

 

Helsinki Egyetem - Alvar Aalto
1/19
Helsinki Egyetem - Alvar Aalto

Myyrmäki templom - Juha Leiviskäii
2/19
Myyrmäki templom - Juha Leiviskäii

 

 

A már a címében is rendhagyónak ígérkező tárlat hívószava a „sztereotípia": kiemelt példák segítségével nemcsak a magyarok „finn-képét" hivatott bemutatni, hanem egyfajta tükröt is kíván állítani a magyarok önképe elé, s ezzel egy időben felteszi a kérdést, hogy vajon a magyarok miért vonzódnak több mint száz éve a finnekhez, mi az az összekötő kapocs, amely folyamatos diskurzusba vonja e két nép kultúráját?

Az egymásból nyíló, kissé zegzugos termek a finn-magyar kulturális kapcsolatok gyökereinek feltárásával, vagyis a finnugor nyelvrokonság s a két nép történelmének hasonló elemeinek bemutatásával hívja fel a figyelmet azokra az elemekre, amelyek a 19. század végén erősen éltek magyarokban és finnekben egyaránt, s amelyek tulajdonképpen generálták a kapcsolatfelvételt. A következő termekben egymás mellett szemlélheti a látogató a tradicionális finn eszközök formavilágát, például a kátránytároló edény vagy a fából készült sajtnyomó különleges kialakítását, a jellegzetes narancssárga nyelű ollók s kerti szerszámok egyedi tervezését. E tárgyegyüttes az „erdőből a városba" mottóra próbál reflektálni, megmutatja hogyan épültek be a hagyományos eszközök a modern városi kultúrába, s hogyan alakultak át a mai kor emberének igénye szerint.

 

Myyrmäki templom - Juha Leiviskäi
3/19
Myyrmäki templom - Juha Leiviskäi

St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho
4/19
St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho

St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho
5/19
St.Henry’s Ecumenical Art Chapel by Matti Sanaksenaho

 

 

Mindenképpen érdemes itt említést tenni a termeket összekötő sötét folyosóról, amelyben a finn éjszaka reminiszcenciája tör elő, s bemutatásra kerülnek azok az apró, finn dizájner cégek által tervezett fényvisszaverő macskaszemek, amelyek a finn emberek mindennapi, sokszor életmentő kellékei a téli sötétségben való közlekedésnél.

Szintén az „erdőből a városba" szlogenre reflektál a szauna kialakítása, amely mindannyiunk által ismert praktikus hatásai mellett, megőrzött valamit az ősi hagyományokból, s a tradicionális finn népszokásokból. A jellegzetes narancssárga ollók mellett a finn szauna talán még nagyobb népszerűségnek örvend Európa-szerte.

 

Sajtnyomo fotó: Sarnyai Krisztina
6/19
Sajtnyomo fotó: Sarnyai Krisztina

Szauna
7/19
Szauna

Madár, fotó: Sarnyai Krisztina
8/19
Madár, fotó: Sarnyai Krisztina


 

Az „erdőből a városba" s a „Kalevala és a finn metál" termeket logikailag összekötő szál a finn nemzeti építészet, melynek egyik fő jellegzetessége a természet szeretete, valamint a nemzeti hagyományok továbbélése, egyfajta egyszerűség és homogenitás megteremtése. Sajnálatos módon az építészeti és képzőművészeti anyag nem került bele a kiállítás fő vonulatába, hiszen a tárlat sokkal inkább a tárgyi kultúra elemeire helyezte a hangsúlyt, mégis úgy vélem, szükség lett volna a finn építészet átfogóbb bemutatására, hiszen a finneknél a tárgyi kultúra, a képzőművészet és az építészet szinte egy tőről fakadt a 19. században. Úgy vélem, a koncepció kidolgozása szerint az építészetet is integráló, az „erdőből a városba" mottóra épülő termet pont az építészeti anyag lett volna képes egybekapcsolni a következő, a Kalevala hagyományát és Akseli Gallen Kallela művészetét bemutató egységgel.

Hiányzik a tárlatból az a hangsúly, ami a finn-magyar együttműködések alapjául szolgáló 1900-as párizsi világkiállítás, majd az 1906/07-es műcsarnoki finn képzőművészeti kiállítás elhelyezését s szerepét adta volna meg.

 

1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen
9/19
1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen

1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen
10/19
1900 Párizs, világkiállítás Gesellius, Lindgren, Saarinen

 

 

Kevesen tudják, hogy a magyarok és a finnek első találkozásának apropója az 1900-ban Párizsban megrendezett világkiállítás óriási nemzeti sikernek örvendő finn nemzeti pavilonja volt, melyet a „karélianizmus" művészeti vonalába tartozó három fiatal építész, Eliel Saarinen, Armas Lindgren és Herman Gesellius tervezett, s melynek a belső kialakítása a finnek nemzeti hősként tisztelt sokoldalú művészének Akseli Gallen Kallelának a keze nyomát viselte. A nemzeti romantikus művészet képviselőinek hatása a mai napig megmutatkozik, mind az építészet hagyományhoz és természethez való viszonyulásában, mind pedig a Kalevala-témák továbbélésében.

Az igazi barátságot a finn és magyar művészek között az 1906/07-es év hozta meg, méghozzá az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokban megrendezett Téli Nemzetközi Tárlata, ahol Észak-Európa, s köztük a finnek művészete került fókuszba. Ebben az évben ismerte meg a magyar művésztársadalom a fent említett Akseli Gallen Kallelát, akivel szoros, életre szóló barátságot kötöttek a gödöllői művésztelep tagjai, elsősorban Körösfői Kriesch Aladár és Nagy Sándor képzőművészek, valamint Thoroczkay Wigand Ede és Maróti Géza építészek, akik egy ízben meg is látogatták Gallen Kallelát hazájában, Finnországban. E gyümölcsöző kapcsolat rekvizitumaként került bemutatásra „a hótalptól az autóversenyzésig" tematikájú teremben az a néhány pár sítalp, amelyet Akseli Gallen Kallela küldött Finnországból a Körösfői-családnak és a gödöllői művésztelep tagjainak. Mindezek mellett archív felvételen láthatjuk, amikor Körösfői Kriesch Aladár, Thoroczkay Wigand Ede és Akseli Gallen Kallela társaságában sífut Kalotaszegen.

 

Körösfői K. Aladár, Thoroczkay Wigand Ede, Akseli Gallen Kallela
11/19
Körösfői K. Aladár, Thoroczkay Wigand Ede, Akseli Gallen Kallela

A gödöllői művésztelep sílécei Akseli Gallen Kallelától
12/19
A gödöllői művésztelep sílécei Akseli Gallen Kallelától

Akseli Gallen Kallela - Kalevala
13/19
Akseli Gallen Kallela - Kalevala

Akseli Gallen KAllela - Lemminikäinen anyja, Kalevala
14/19
Akseli Gallen KAllela - Lemminikäinen anyja, Kalevala

 

 

Akseli Gallen Kallelától nemcsak a sítalpakat, hanem néhány, a Szépművészeti Múzeum tulajdonát képező grafikát is láthatunk, valamint a Kullervo énekeinek első magyar kiadását is, melynek címlaptervét is a nemzeti hősként tisztelt művész készítette. Az Akseli Gallennel kötött barátság és a finn művészet megismerése több szempontból is kulcsfontosságú a magyar művészek számára, egyrészt kiváló példát nyújtott mind az építészet mind pedig a képzőművészet terén, a népművészeti formakincs és a hagyomány művészetbe való integrálására, amelyet a gödöllői művésztelep, Thoroczkay Wigand Ede vagy Kós Károly kezdeményezett, másrészt lehetőséget biztosított magyar művészeknek finnországi tanulmányutak szervezésére, s a finnek Magyarországra csábítására. Így jutott el Maróti Géza és Thoroczkay Wigand Ede Tarvaspää-ba, ahol az utóbbi Akseli Gallen Kallela műteremházának tervezésében is részt vett, s akinek saját kézzel készült makettjét a tarvaspää-i műteremház ma múzeumként funkcionáló épületében megtalálták. Maróti Géza pedig azzal a nem titkolt szándékkal látogatta meg finn barátját, hogy Magyarországra invitálja az oly régen várt és igen tisztelt Eliel Saarinen építészt, a GLS-iroda oszlopos tagját, aki ennek hatására utazott hazánkba, s feltehetően közreműködött a Nemzeti Színház tervpályázatának zsűrijében és a várostervezők budapesti szemináriumán.

Ezekkel a kiragadott momentumokkal csupán érzékeltetni szerettem volna azt a gyümölcsöző kapcsolatot, ami nem sokkal a 19. század fordulója után létrejött Magyarország és Finnország között, s amelyre sajnálatos módon csupán utalásokat találunk a Néprajzi Múzeum kiállításán.

 

Gumicsizmától a Nokiáig
15/19
Gumicsizmától a Nokiáig

Gumicsizmától a Nokiáig
16/19
Gumicsizmától a Nokiáig

fiatal divattervezők munkái
17/19
fiatal divattervezők munkái

 

 

Elsőre talán meglepő, de mindenképpen érdekes „a gumicsizmától a Nokiáig" mottót viselő terem, ahol a mindenki számára ismert Nokia cég sikertörténete kerül bemutatásra a kezdeti profilként megfogalmazott gumigyártástól a modern kor emberének egyik nélkülözhetetlen kellékéig, a mobiltelefonig. Érdekes a kontraszt az 1920-as évektől gyártott gumiabroncsok és a később piacra dobott gumicsizmák, valamint az 1980-as évek óta megjelent vezeték nélküli telefonok között. Kissé meglepő, s egyáltalán nem szokványos múzeumok falai között gumicsizmát vagy traktorkereket nézni, azonban ezen a kiállításon látszólag ezek tökéletesen megférnek egymással. Kronologikus sorrendben haladva egyre közeledve a jelen felé, a finn design egyes kiemelkedő termékeit láthatjuk: Alvar Aalto épületei után a formatervezés területén emblematikussá váló vázáját, valamint kortárs alkotók – a finn képzőművészeti egyetem végzős hallgatóinak „fenntarthatóságot" idéző ruhakollekcióját.

Villa Mairea - Alvar Aalto
18/19
Villa Mairea - Alvar Aalto

 

 

Ahogyan a 19. század fordulóján a népművészethez, Karéliához és a Kalevalához visszanyúlt nemzeti romantikus építészet és képzőművészet jelentette a finnek számára a nemzeti identitás kifejeződését, úgy a 20. században a dizájn és az építészet hozták meg a finnek számára a sikert, s váltak ezáltal a nemzeti identitás meghatározó elemeivé. Reményeim szerint ezt a folyamatot érzékelteti majd az Iparművészeti Múzeum falai között napvilágot látó "Finn design" kiállítás októberben.

Baku Eszter

Források:
Markku Valkonen, The Golden Age of Finnish Art 1850-1907, Werner Söderström Osakeyhtiö, Parvoo Helsinki Juva, 1998.

Keserü Katalin, Etnográfia és művészet, finnek és magyarok: Közelítések, néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára, szerk. Mohay Tamás, Debrecen, Ethnica – Kossuth Lajos Tudományegyetem, 297-304.

Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Téli Nemzetközi Kiállítás 1906-7, katalógus, Műcsarnok, Budapest, Singer és Wolfner kiadása, 1906.

Akseli Gallen-Kallela (1865-1931): 1982. október 15 – november 28, Magyar Nemzeti Galéria kiállítási katalógusa, Kerttu Kannas, Budapest, MNG, 1982.

Finnmagyar: Az 1900-as párizsi világkiállítástól a Cranbrook Schoolig, Gallen- Kallela Múzeum Espoo 2004. szeptember 18 – november 28, Ernst Múzeum 2004. december 12 – 2005. február 13, szerk. Keserü Katalin, Hudra Klára, kiállítási katalógus, Ernst Múzeum, Budapest, 2004.

Alexander Bernát, A finnek, Vasárnapi Újság, Budapest, 1906. nov. 25. (53. évf. 47. szám), 757-759.

A kiállítás építészeti anyagát Földes László állította össze.

Vélemények (2)
palugya
2009.12.05.
16:34

Sajnos bezárt már, mire rábukkantam erre a cikkre!

A mellékelt fotón K.Kriesch mellett bizonyosan nem Kallela és Wiegand síel, hanem Nagy Sándor és L.Belmonte - szerintem.

zim
2009.07.19.
17:37

A kiállítás szervezői megkértek, hogy írjak egy rövid kis összefoglalót a finn építészetről a kiállítás katalógusába (és válogassak nekik képeket). A megvalósult kiállítást látva, az építészet meglehetősen a perifériára szorult a koncepcióban. A kéziratot (amelyből talán egy mondat került be a katalógusba) azért hiánypótlásként közreadom az érdeklődőknek itt: http://www.epiteszforum.hu/node/13411.

(Azt mindenestre örömmel tapasztaltam, hogy az ezek szerint Földes László által összeállított építészeti anyag, nagy százalékban megegyezik az én válogatásommal)

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.