Emberek/Portré

Első női építészünk: Várnay Marianne

1/8

Várnay Marianne 1930 körül (Bozzay Margit (szerk.): Magyar Asszonyok Lexikona, 1931., 994. o.)

?>
Várnay Marianne 1930 körül (Bozzay Margit (szerk.): Magyar Asszonyok Lexikona, 1931., 994. o.)
?>
Sternberg Ármin és Testvére hangszerkészítő boltja a Népszínházzal szemben a Rákóczi (Kerepesi) úton, 1890 körül (MKVM, CC BY-NC-ND)
?>
1924-ben, frissdiplomás építészmérnökként (Színházi Élet, 1924/31., 29. o.)
?>
Várnay Marianne családi ház terve 1929-ből (Az Újság könyve 8., 1929/111. o.)
?>
Várnay Marianne Győr város rendezésére kiírt, megvásárolt pályázati terve (Tér és Forma, 1929/12., 488. o.)
?>
Szeged, Tisza Lajos körút 97., tervező: Várnay Marianne (Forrás: Google Streetview)
?>
1938-ban, irodájában (Az Est, 1938/37., 4. o.)
?>
Az egykori szegedi ivócsarnok az Anna-kútnál, 1950-ben, tervező: Várnay Marianne (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, CC BY-NC-ND)
1/8

Várnay Marianne 1930 körül (Bozzay Margit (szerk.): Magyar Asszonyok Lexikona, 1931., 994. o.)

Első női építészünk: Várnay Marianne
Emberek/Portré

Első női építészünk: Várnay Marianne

2021.12.19. 16:52

Cikkinfó

Szerzők:
Gottdank Tibor

Földrajzi hely:
Budapest, Szeged, Magyarország

Építészek, alkotók:
Várnay Marianne

Vélemények:
1

Dosszié:

Várnay-Sternberg Marianne nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor 1919-ben úgy határozott, építésznek tanul. Kemény munkával megvalósította álmát, számos kiváló tervét ismerjük ma is. Első női építészünk izgalmas életútját Gottdank Tibor mutatja be. 

A Sternberg család apai ősei Máramarosszigetről származtak. Sternberg József (1772—1854) és felesége, Cecília ott is éltek halálukig, ám fiúk kirepült a családi fészekből. Sternberg Mózesből (1802-1866) ortodox rabbi lett és az akkori, Komárom vármegyei Ács községben telepedett le. Felesége az ácsi rabbi felmenőkkel rendelkező Abelesz Fanni volt. Ácsott születtek gyermekeik is: Johanna, Karolina, József, Lajos, Ármin és Dezső. A családapa halála után az özvegy a gyerekekkel a fővárosba költözött szerencsét próbálni: megélni, anyagilag gyarapodni. Sikerült, a családi céget, amely hangszerkészítéssel és javítással foglalkozott, a legügyesebb gyerek, Ármin alapította 1884-ben, Pesten. Kis műhelye a régi Kerepesi (a mai Rákóczi) út 36. szám alatti épületben, a Rókus Kórházzal illetve a Népszínházzal szemben állt.

Várnay Marianne 1930 körül (Bozzay Margit (szerk.): Magyar Asszonyok Lexikona, 1931., 994. o.)
1/8
Várnay Marianne 1930 körül (Bozzay Margit (szerk.): Magyar Asszonyok Lexikona, 1931., 994. o.)

Ármin idővel maga mellé vette öccsét, Dezsőt. Sternberg Dezső 1866-ban született és 1895-től 1907-ig testvérével együtt jegyezték a céget „Sternberg Ármin és Testvére" néven, amely idővel fogalom lett a szakmában. Sternberg Dezső később a Musica Zongora- és Hangszerkereskedelmi Rt. tulajdonosa és vezetője lett. Az 1907-es újabb céges átalakuláskor már részvényes, 1910-től igazgatósági tag lett a bátyja által vezetett vállalkozásban.

Az 1910-es évek közepén azonban Dezső üzleti konfliktusba került Árminnal, 1915-ben már nem szerepelt a részvényesek között, kivált a cégből, feladta minden fővárosi üzletét.

Ekkor már Szegeden élt és már nem is költözött el a délalföldi nagyvárosból. 1936-ban 70 évesen bekövetkezett halálakor így búcsúzott tőle a Délmagyarország: „Sokan ismerték és becsülték, melegkedélyű, szívélyes ember volt. Sternberg Dezsővel a régi generáció egy értékes képviselője dőlt ki a sorból.[1]"

Sternberg Dezső 1896-ban vette el a későbbi varrónő-divattervező Várnay Ilonát (1874-1944), egy szegedi nyomdatulajdonos, Várnay Lipót lányát. Az esküvőt is Szegeden tartották, két lányuk, Marianne és Erzsébet is ott születtek 1898-ban és 1899-ben. A fiatalabból dr. Várnay Erzsébet néven vegyész vált, a családi nyomdában, majd a szegedi városi nyomdában lett igazgatósági tag 1936-ig. Első férje egy gyárigazgató volt, akitől pár év múlva elvált. A zsidóüldözések elől Londonba távozott és ott 1939-ben másodszor is férjhez ment egy angol férfihoz.

Sternberg Ármin és Testvére hangszerkészítő boltja a Népszínházzal szemben a Rákóczi (Kerepesi) úton, 1890 körül (MKVM, CC BY-NC-ND)
2/8
Sternberg Ármin és Testvére hangszerkészítő boltja a Népszínházzal szemben a Rákóczi (Kerepesi) úton, 1890 körül (MKVM, CC BY-NC-ND)

Sternberg Marianne Szegeden született, de már Pesten járt iskolába (a család szakmai hagyományaiból adódóan húgával együtt zeneiskolába iratták), majd gimnáziumba: a VII. kerületi magy. kir. állami gimnáziumban (a mai Madách Imre Gimnáziumban) érettségizett 1916-ban. Emellett esti tagozaton végezte az Iparművészeti Iskolát.

1917-től a Királyi Magyar Tudományegyetemen bölcsészetet tanult, mivel 1919-ig csak a tudományegyetemi bölcsészethallgatónők vehettek fel építészeti tárgyakat és csak vendéghallgatóként látogathatták az előadásokat és a gyakorlatokat a Műegyetemen. Sőt, csak a tanárok engedélyével vizsgázhattak azokból. Sternberg a Királyi József Műegyetemen építészetből 1922-ben szigorlatozott, 1924-ben kapta kézhez építészmérnöki diplomáját. Ezzel ő lett az első női építészmérnök Magyarországon. (Az első mérnöknő, egyben az első hazai női építőmérnök, Pécsi Eszter volt, aki 1920-ban végzett a Műegyetemen.)

1924-ben, frissdiplomás építészmérnökként (Színházi Élet, 1924/31., 29. o.)
3/8
1924-ben, frissdiplomás építészmérnökként (Színházi Élet, 1924/31., 29. o.)

Sternberg 1925-ben Párizsba utazott tanulmányútra, Le Corbusier-nél akart gyakorlatot szerezni, de a mester nem vette fel – vélhetően női mivolta okán. Később Prágában dolgozott, Josef Gočár és Kamil Roškot irodájában, de sikeres volt Wiener Neustadt munkáslakásokra kiírt pályázatán is – ahova egy férfi ismerőse nevén pályázott. (Más források - Az Est, Szegedi Új Nemzedék, Orosházi Friss Hírek - szerint az 1919-ben emigrálni kényszerült, 1926-ban részlegesen hazatért, de a Kamarába vissza már nem vett Vágó Józsefnél is dolgozott.)  

Hazatérését követően nyitotta meg építészmérnöki irodáját. Az 1920-as évek végétől a Várnay Marianne, illetve Várnay-Sternberg Marianne nevet használta, hivatalos helyeken inkább előbbi formát. (Vagyis édesanyja nevét vette fel, ahogy húga is.)

Várnay Marianne családi ház terve 1929-ből (Az Újság könyve 8., 1929/111. o.)
4/8
Várnay Marianne családi ház terve 1929-ből (Az Újság könyve 8., 1929/111. o.)

Apja 1916-ban bejegyzett cégének – melynek „üzletköre: Házfőbérleti vállalkozás, építő, műszaki, vegyipari, gróf Fesztetics Kristóf hitbiz. bérpalota főbérlete.[2]" – lett cégvezetője (négy nyelven levelezett ügyfeleivel). És a családi lakhelyen, a józsefvárosi Rökk Szilárd utca 2-ben indult építészirodája. Kisvártatva jöttek a szakmai elismerések: 1925-től a Magyar Építész- és Mérnök-Egylet, 1929-től a Budapesti Mérnöki Kamara tagja lett. A Győr város rendezésére kiírt pályázaton tervét megvásárolták. Komor János így írt a pályaműről[3]:

„Várnay Sternberg Marianne terve szerint a teherpályaudvar a rendező északi részéről a délire kerülne, a személypályaudvart pedig kisebb mértékben lesüllyeszti. A legnagyobb súlyt az úthálózat kiépítésére helyezi. Nagy gondot fordít a hídfők és terek architektonikus kiképzésére, valamint az egyenes útvonalak befejező motívumaira is. A terv lényege az a 30 m széles híd, amely a vasútvonalon átvezet és fél-köralakú térbe torkollik, amely térből öt főút-vonal indul ötféle irányba. Az öt fővonal közül a középső parkos sétaúttá alakul és az Erzsébet-ligetig halad. Az új városrész valamennyi útvonala a tervezett öt főútra merőleges irányban halad. Ezzel mintegy összegyűjti a Nádorváros és a vele összefüggő Szabadhegy forgalmát és egyetlen ponton vezeti azt át a vasútvonal fölött. Kérdés, nem lesz-e itt a jövő fejlődés folyamán egészségtelen torlódás. Nézetünk szerint a nagy lendületű íves uccavonal is inkább grafikus jelentőségű, azonban kevés gyakorlati értéket jelent. A beépítési mód tömbrendszerben, helyenként az uccák felé nyitottan van elképzelve. A déli és keleti részek félköralakú beépítése nem nagyon indokolt, azonban határozottan jó a körútrendszer, az egymásra merőleges sugárutak és a város belső részeinek beépítési módjai."

Várnay Marianne Győr város rendezésére kiírt, megvásárolt pályázati terve (Tér és Forma, 1929/12., 488. o.)
5/8
Várnay Marianne Győr város rendezésére kiírt, megvásárolt pályázati terve (Tér és Forma, 1929/12., 488. o.)

1930-ban a Műcsarnok nagy építészeti kiállításán a modernekkel együtt (így Molnár Farkassal, Györgyi Dénessel, Münnich Aladárral, Bierbauer Virgillel együtt) mutatkozott be. A CIAM hazai csoportjában is ott találjuk, többek mellett Fischer Józseffel, Major Mátéval, Molnár Farkassal, Preisich Gáborral, Rácz Györggyel és Révész Zoltánnal. A XII. Nemzetközi építész kongresszusról kiadott könyvben négy (!) művét is kiemelték. Részt vett és előadást tartott a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet „Hogyan építsünk?" című kiállításán 1932-ben.

Időközben visszatért Szegedre, irodát nyitott, részt vett a város építészeti életében, helyi kiállításokon szerepeltek tervei.

Szeged, Tisza Lajos körút 97., tervező: Várnay Marianne (Forrás: Google Streetview)
6/8
Szeged, Tisza Lajos körút 97., tervező: Várnay Marianne (Forrás: Google Streetview)

1935-ben megosztott első díjas lett az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) szegedi központjára kiírt pályázaton. A tervezés-kivitelezés feladataival a két elsődíjast: Várnayt és Gyenes Lajost bízták meg. A Tisza Lajos körút és a Szentháromság utca kereszteződésénél megvalósult, dekoratív modernista mű (ami ma szakorvosi rendelő) végül Várnay tervei alapján valósult meg 1937-ben. A saroktelken álló, háromemeletes L alakú épület bejárata a két utcához képest 45 fokos szögben elfordított, háromtengelyes toronyszerű hasáb aljában nyílik. A torony vertikalitását fokozza, hogy az egymás fölötti ablakokat legfelül félköríves vaklunettával záródó tükrök foglalják egybe. A tükröket elválasztó pilaszterek tetején Lőte Éva (1906-1966) az egészséges férfit és nőt ábrázoló szobrát helyezték el. A tornyot legfelül egy valamivel kisebb hasáb zárja, amelyet két zászlótartó díszít. Az épületet 1951-ben átalakították, majd 1959-ben bővítették.

Várnay egy másik OTI-pályázaton is indult: 1936-os debreceni OTI-bérházra beadott pályaterve dicséretben részesült.

1938-ban, irodájában (Az Est, 1938/37., 4. o.)
7/8
1938-ban, irodájában (Az Est, 1938/37., 4. o.)

1938 februárjában megnyerte a szülővárosa zeneiskolájának átépítésére kiírt pályázaton. A Tisza Lajos körúti szárnyból egyemeletes lakóházat, a Petőfi Sándor sugárúti épületből pedig kétemeletes iskolaépületet alakított ki. További szegedi alkotása az ivókútnál felépült modern vonalú ivócsarnok, 1938-ból. (Az épületet az 1970-es években lebontották.)

Aztán sötét és még sötétebb idők jöttek, 1938, 1939, 1941 és 1942. Zsidótörvények, fenyegetettség, félelem. Várnay Marianne édesapja 1936-ban elhunyt, húga Angliába menekült. Ő maga és édesanyja maradt Szegeden. És jött a végzet: anya és lánya is a haláltábor poklában lelte halálát. Első magyar női építészünk 46 évet élt.

Gottdank Tibor

 

Szerk.: Paár Eszter Szilvia

 

Források:

Architectuul – Marianne Várnay, http://architectuul.com/architect/marianne-varnay

Bajnai Klára - Borsos Tibor - Simon Géza Gábor - Török Róbert: A Sternberg császári és királyi udvari hangszergyár története és gramofonlemezeinek diszkográfiája, JOKA, 2017.

Bozzay Margit (szerk.): Magyar Asszonyok Lexikona, 1931.

Juhász Réka: Már 100 éve nem leány-álom - Várnay Marianne, az első női építészhallgató, Lechner Tudásközpont, 2019., https://lechnerkozpont.hu/cikk/mar-100-eve-nem-leany-alom

Prakfalvi Endre – Ritoók Pál: „Építésznő van néhány" – Építésznők a két világháború közötti Magyarországon, In: „És az oszlopok tetején liliomok formáltattak vala" – Tanulmányok Bibó István 70. születésnapjára, CentrArt, 2011.

Várnay-Sternberg Marianne: Ha az otthont a nő építi, In: Pünkösti Andor (szerk.): Mindent tudok – Az Újság könyve 8., 1929., 111-115. o.

Zombori István (szerk.): A szegedi zsidó polgárság emlékezete - Az 1941 - 45 között elhurcolt és meghalt szegedi zsidók névsora, Szeged, 1990.

Folyóiratok, közlönyök:

A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, Budapesti Közlöny, Építő Ipar – Építő Művészet, Tér és Forma, Építőmesterek Lapja - A Munkaadó, Nagy Magyar Compass, Orosházi Friss Hírek, Szegedi Új Nemzedék.

[1] Délmagyarország, 1936. szeptember 4., 5. o.

[2] Nagy Magyar Compass 1929. 709. o.

[3] Tér és Forma, 1929/12., 484-485. o.

Vélemények (1)
Marion
2022.01.07.
10:32

Nagyon jó cikk, köszönöm!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk