| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Épülettervek/Tervpályázat

Fájdalmasan szép táj – Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

1/19

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – 1940 birkalegelő és patak

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – 1950 munkatábor és rabok ásta tavak

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – megsebzett táj és kiszáradt medrek

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – koncepció - tavakba épített emlékezet

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az útvonal

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – helyszínrajz

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – utópiák ellen

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – büntetés és bűnrészesség

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – feldolgozás

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az emlékpark és a bánya viszonya

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – fájdalmasan szép táj

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – bejárati rámpa

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – megérkezés tere

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – zsilip a táborba

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – víz és emlékezet

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – rózsák medre

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – begyógyult táj

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – 1940 birkalegelő és patak
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – 1950 munkatábor és rabok ásta tavak
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – megsebzett táj és kiszáradt medrek
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – koncepció - tavakba épített emlékezet
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az útvonal
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – helyszínrajz
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – utópiák ellen
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – büntetés és bűnrészesség
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – feldolgozás
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az emlékpark és a bánya viszonya
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – fájdalmasan szép táj
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – bejárati rámpa
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – megérkezés tere
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – zsilip a táborba
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – víz és emlékezet
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – rózsák medre
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – begyógyult táj
?>
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
1/19

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – 1940 birkalegelő és patak

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – 1950 munkatábor és rabok ásta tavak

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – megsebzett táj és kiszáradt medrek

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – koncepció - tavakba épített emlékezet

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az útvonal

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – helyszínrajz

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – utópiák ellen

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – büntetés és bűnrészesség

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – feldolgozás

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az emlékpark és a bánya viszonya

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – fájdalmasan szép táj

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – bejárati rámpa

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – megérkezés tere

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – zsilip a táborba

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – víz és emlékezet

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – rózsák medre

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – begyógyult táj

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

Fájdalmasan szép táj – Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán
Épülettervek/Tervpályázat

Fájdalmasan szép táj – Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán

2021.12.16. 18:28

Projektinfó

Földrajzi hely:
Recsk, Magyarország

Építészek, alkotók:
Archikon

Recski Nemzeti Emlkékpark tervpályázat

URL:
Archikon

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Építészet: Horváth Krisztina, Joó Éva, Nagy Csaba, Petró Noémi, Pólus Károly, Urbán Jakab, Varga Veronika, Várhidi Bence

Tájépítészet: Mohácsi Sándor

 

Az Archikon megvételt nyert pályaműve a bírálóbizottság ítélete szerint bár felvet néhány problematikus kérdést, a többi pályázóhoz képest teljesen eltérő megközelítéssel keresi a megfelelő választ a recski emlékhely életre hívásához.

TERVEZÉSI ALAPGONDOLATOK

A FÁJDALMASAN SZÉP TÁJ

„Zárt világunknak, melyből túlságosan szép, fájdalmas, ábrándokat keltő kilátás nyílt, az eső szűkebb, józanabb és a valóságnak inkább megfelelő korlátokat szabott" idézi meg a tábor emlékezetét Faludy György Pokolbéli víg napjaim című könyvében.

A természet sebei mára már begyógyultak, a fák zöldjében, a napsütötte dombos tájban nehéz átérezni a helyszínen elkövetett embertelen szörnyűségeket. Építészeti koncepciónk erre a konfliktusra épül. A táj szépsége a kegyetlen erőszak emlékét őrzi. A természet majdnem teljesen begyógyította ezt az emberek által sebzett tájat. A kényszermunkatábor emlékét azonban őrizni kell, átadva és átélhetővé téve az ott történteket és azok előzményeit a látogatóknak.

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – fájdalmasan szép táj
12/19
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – fájdalmasan szép táj

Építészeti koncepciónk lényege, hogy a felszín felett a természet öngyógyuló képességét tiszteletben tartva avatkozik be, a látogatóközpont és kiállítás nagy épülettömege pedig a föld alá kerül, rejtetten. A felszínen csak az újjáépített barakkok és jelszerű szerkezetek emlékeztetnek minket az itt elkövetett kegyetlenség abszurditására. A beavatkozások így megkímélik a visszanőtt növényzetet, tájépítészetileg nem rekonstruálva a tábor pusztaságát. A koncepciónk szerint a táj fájdalmas szépsége így konfliktusos érzéseket kelt a recski kényszermunkatábor emlékparkjának mai látogatóiban is.

A VÍZ ÉS EMLÉKEZET SZIMBOLIKÁJA

A tábor felállításakor a hegyoldalban csörgedező patakot egy négy tavas víztározóvá bővítették ki a rabok, ezekkel biztosítva 1300 ember szűkös vízellátását. Ma kiszáradt medrek jelzik a tábor feledésbe múlt arcát. Koncepciónk szerint a tavakat és árkokat nem egyszerű tájépítészeti módon élesztjük újjá, hanem a kényszermunkatábor kiállítási tartalmával „töltjük meg", melyek az itt szenvedő rabok emlékét táplálják ugyanúgy, ahogyan egykor a mederben tárolt víz tartotta őket életben. A víztározókba helyezett épületek rögzítik a meder mai, átalakult kontúrjait, megőrizve a rabok egyik utolsó táboron hagyott nyomát. A földbe rejtett kiállító épületek tetején a víztükrök az egykori tározókat idézik meg. A víz „élet és emlék" szimbolikája a kulcs az általunk tervezett építészeti koncepcióban, mely túlmutat a tábor skanzenszerű rekonstruálásán és helyette egy, a tájjal finoman bánó, Recsk emlékét méltósággal feldolgozó helyet és jelet alkot.

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – víz és emlékezet
16/19
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – víz és emlékezet

AZ EMLÉKÚT

A recski kényszermunkatábor kiállítási programját egy emlékútra fűztük fel. Az emlékút egy zarándoklat a múltba, a kiállítási forgatókönyv dramaturgiája szerint a megérkezéstől a kiállításon, az újjáépített történeti emlékeken, a szimbolikus „tárgyakon" és a parkon át, majd a kőbányára és a tájra is visszatekintést nyújtó kilátóig végigvezetve a látogatót.

A látogatók a tábor történeti bejárata mellett közelítik meg a területet, ahol a szocialista brutalizmust idéző, magasba törő acél kapuépítmény jelzi a bejáratot, mely egyszerre képezi a megérkezés helyszínét, valamint a kiállítási útvonal utolsó stációjaként annak csúcspontját. A lépcső alatt áthaladó út mellett található a pénztár és a csomagmegőrző, melynek érintése után a látogatók elindulhatnak a kiállítótérbe vezető drámai rámpán, mely előidézi a rabok táborba jutását és az azzal járó félelmetes bizonytalanságot. A pályázati kiírásban leírt dramaturgia mentén egy lineáris útvonalra bontottuk szét az épülettömeget kisebb, különálló, tájba illő elemre. Szétválasztottuk a szakrális és profán funkciókat, hogy a kiállítási tematika jobban és teljesebben tudjon érvényesülni.

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az útvonal
6/19
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – az útvonal

TÁJÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

A pályázati munka egyik lelki és szakmai értelemben mély dilemmája az volt, hogy miként lehet reagálni a természeti környezet élő esztétikájára. Meg kell-e gyalázni ezt a gyönyörű erdőt? Ki kell-e írtani fák százait, akár ezreit, hogy a zsigeri visszaalakítás kulisszájával idézzük meg a terror helyét? Olyannak kell-e lenni az építés folyamatában, mint a terrortábor építői? Itt lehet csak bemutatni az őrtornyok nyílt, átlátható lőtereit?  Van esetleg ennél életszerűbb megoldás? Van-e filozófiai és társadalmi alapja egy valósan maibb jelentéstartalom közvetítésének?

Mi hiszünk benne, hogy van ilyen fontosabb cél!

Az őrtornyok önmagukban a veszélyesek vagy az erőszakos izoláció a társadalomból? A kerítés maga a vészjelzés vagy annak előzetes létesítési célja? Akkor kell csak észrevenni a diktatúrát, amikor büntető munkatáborba zár tömegeket? Pályázatunk felvállalja, hogy ennél több a feladata a leendő recski emlékközpontnak! A szélsőséges rezsimnek nem szimplán „tomboló" szakaszát kell megismertetni, bemutatni. A diktatúra idealisztikus mesék formájában történő „lopakodó", alattomos beszivárgásakor kell felismerni a veszélyt. Ezt kell megismerniük gyermekeinknek, újra és újra.

Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – koncepció - tavakba épített emlékezet
5/19
Az Archikon terve a Recski Nemzeti Emlékpark pályázatán – koncepció - tavakba épített emlékezet

Koncepciónk egyik lényegi üzenete ennek az alapvetően egészséges, de időről időre elbizonytalanodó társadalmi szövetbe történő groteszk ideológiának a megjelenése esztétikus egységben a környezettel. A „gyógyult" természeti környezet, a felnövekedett fák, az erdő egy életképes társadalom jelképévé váltak számunkra. Az emlékhely tervezett elemei viszont a „belopakodás" stádiumában mutatják be a terrorrendszer természetét. Jelen van erővel, de még nem ijesztően monumentális. Terepszint alatt szövi át az életet. Az életet fenntartó víz útjában jelenik meg, amit saját esztétikájához használ fel, de elveszi azt az erdőtől magától. Pont úgy, ahogy a közgondolkodás átitatódik a földi menny hazug ígéretét prédikáló önjelöltek szavaival.

Ezt a pontot kell felismerni a jövő generációinak.

Ennek a célnak az érdekében az emlékközpont épületei, elemei, útjai beilleszkedő, esztétikus kontrasztot alkotó elemenként kerültek megfogalmazásra. A pályamunka koncepciója szerint a zöldfelületeket alkotó élőlények, a fák, cserjék és gyepfelületek a lehető legtermészetesebb és legéletképesebb képüket kell, hogy mutassák. Ebből a természeti képből csak a fehér rózsa ágyás mozdul ki. Virágának hideg színtelensége, sötétzöld levelei, tüskéi, rideg esztétikája a terror által célzott, idealizáltnak gondoltan sterilizált társadalom leképezésének természeti képe a környező erdővel szemben. Ez a növény idézi fel az őrök lakhelyének környékén volt rózsabokrok groteszk kontrasztját az itt őrzött rabok sorsával.

ARCHIKON Architects

 

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.