Fenntarthatóság

Elindul az Építészfórum fenntartható építészeti rovata

1/4

Interakció térkép. Forrás: Reith András (2020). RESTORE – WG5: Scale Jumping. The Kick off Meeting Presentation by András Reith in Cyprus on the 13th of February 2020.  ©Reith András

Hirdetés
?>
Interakció térkép. Forrás: Reith András (2020). RESTORE – WG5: Scale Jumping. The Kick off Meeting Presentation by András Reith in Cyprus on the 13th of February 2020.  ©Reith András
?>
Vizafogó park pavilon – terv: Archikon
?>
Két hotel, két világ. Forrás: Balázs Mihály: A józan ész építészete előadás, SOTE 2021
?>
1/4

Interakció térkép. Forrás: Reith András (2020). RESTORE – WG5: Scale Jumping. The Kick off Meeting Presentation by András Reith in Cyprus on the 13th of February 2020.  ©Reith András

Elindul az Építészfórum fenntartható építészeti rovata
Fenntarthatóság

Elindul az Építészfórum fenntartható építészeti rovata

2021.03.08. 18:03

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Építészek, alkotók:
Reith András, Barta Zsombor, Gunther Zsolt, Szekér László, Nagy Csaba, Dr. Lányi Erzsébet, Balázs Mihály

Cég, szervezet:
HuGBC, Passzívház Magyarország

Címkék:
fenntarthatóság

Dosszié:

Az, hogy az építészetről való gondolkodás kapcsán mára elengedhetetlenné vált a fenntarthatóság és klímavédelem problémakörével is foglalkozni, nem lehet kérdés. Az Építészfórum – bár mindig is érzékeny volt a téma iránt, amit a rovatba átkerült több tucat korábbi cikk is bizonyít – régi adósságát pótolja újonnan induló fenntartható építészeti rovatával, melynek célja, hogy a lehető legtöbb nézőpontból járja körül a témát. Rovatindító cikkünkben építészek és épített környezettel foglalkozó szakemberek bevonásával igyekszünk felvillantani a terület sokszínűségét, a teljesség igénye nélkül, előrevetítve egy-egy olyan megközelítési módot, melyek a rovatban részletesebben kifejtésre kerülnek majd.

A fenntartható fejlődés fogalma az 1980-as évek óta épült be a köztudatba a röviden csak Brundtland Bizottság néven elhíresült ENSZ testület jelentése alapján. A jelentésben lefektetett definíció szerint a fenntartható fejlődés úgy elégíti ki a jelen igényeit, hogy a jövő generációi is képesek legyenek saját szükségleteik kielégítésére. A fogalom mára az építészeti diskurzusnak is szerves része lett. Dr. Reith András építész, az ABUD vezérigazgatója szerint azonban el kellett telnie pár évtizednek a Brundtland jelentés óta, hogy a fenntarthatóság kérdése az építészetben mindennapos témává váljon. Ahogy ő fogalmaz:

A szociális, a környezeti és gazdasági szempontok kiegyensúlyozott és harmonikus együttléte határozza meg a fenntarthatóság összetett keretrendszerét. Ezek az absztrakt fogalmak azonban nehezen értelmezhetők a gyakorlati emberek számára. Az építészek, döntéshozók, vagy csak egyszerűen a használók számára sokkal egyszerűbben érzékeltethető a munkánkkal járó felelősség, ha interakciókról beszélünk. Vagyis arról a kölcsönös, rendszerszintű, egymásra hatásról, amely következtében akarva vagy akaratlanul minden változik körülöttünk a munkánk következtében.

Felelőtlenség nem tudomásul venni, hogy az építészet egy jóval nagyobb rendszer része. Nem csupán esztétikai érzékünkre, hanem többek között fizikai és szellemi jóllétünkre is hat. Mindemellett interakcióba lép közvetlen (pl.: biztonságérzet, hőszigethatás) és tágabb (pl.: kitermelt építőanyagok, energia igény) környezetével. Ezen hatások jelentős része, annak ellenére, hogy igen komplex folyamatokról beszélünk, a modern kommunikációs platformoknak és számítási kapacitásoknak köszönhetően, ma már megjeleníthetők és mérhetők.

Az intuíció továbbra is elengedhetetlen és szükséges része marad az építészetnek, azonban ma már kevés a felelősségteljes alkotáshoz. Az adatalapú tervezés egyre inkább teret követel magának.

Interakció térkép. Forrás: Reith András (2020). RESTORE – WG5: Scale Jumping. The Kick off Meeting Presentation by András Reith in Cyprus on the 13th of February 2020.  ©Reith András
1/4
Interakció térkép. Forrás: Reith András (2020). RESTORE – WG5: Scale Jumping. The Kick off Meeting Presentation by András Reith in Cyprus on the 13th of February 2020.  ©Reith András

A fenntartható építészeti gondolkodásnak tehát alapvető feltétele annak felismerése, hogy az építészet nem egy elszigetelt tevékenység, hanem egy jóval nagyobb, komplex rendszer része. Ez a felfogás tűnik elő Barta Zsombor fenntarthatósági tanácsadó, a HuGBC elnöke szavaiból is, aki, annak ellenére, hogy az építőipar tetemes környezeti lábnyomáról rengeteg szó esik, egyelőre nem látja a szektorhoz kapcsolódó negatív trendek lassulását. Meglátása szerint:

A környezeti fenntarthatóság szempontjából a terület- és anyaghasználatnak van ebben a szektorban a legnagyobb súlya, persze a kibocsátások és az energiafelhasználás is jelentős.

Az e hatásokon alapuló jövőbeli trendek sajnos további folyamatos karbonkibocsátás-növekedést mutatnak, mely egyben rámutat a probléma összetettségére. Bebizonyosodik, hogy a fenntarthatóbb irány kizárólag rendszerszintű szemléletváltással érhető el. Számos eszközzel rendelkezünk már ma is, melyek alkalmazása közelebb vihet minket az ideális jövőképhez, de ehhez minden érintett szereplőnek és minden szinten cselekedni kell, nincs idő további halogatásra. A fenntarthatóság kérdése az építőiparban is egyre jobban a középpontba kerül, de még nagyon hosszú út áll előttünk, hogy tényleges változásokat érjünk el. Ezért dolgozik Egyesületünk és vele együtt több mint 100 tagunk is, több mint 10 éve.

Elindult tehát egyfajta szemléletváltás, de a gyakorlatba – bár az eszközök meglennének – ez még nem épült be eléggé. Ami mégis beépült, az sem problémamentes: jellemző egyfajta techno-optimizmus, ami a technológiai megoldásoktól várja a kiutat. Gunther Zsolt, a 3H iroda alapító partnere szerint a fenntarthatóságról való építészeti gondolkodásban két markáns irány különül el:

Az egyik a nagyobb épületeket érintő minősítés, melynek természetesen vannak pozitív hozadékai, de sok esetben pontvadászattá silányul, mert a levadászott pontok között nincs meg a koherencia. A másik irány a kisléptékű fenntarthatóság, az ún. ökoépítészet, melynek leegyszerűsített válfaja (pl. szalmabálaépítészet) szegényebb régiókban megvalósul, viszont annak gondolatilag fejlett változatára én nem ismerek itthon példát. Én sokáig az aktívház egyesület tagja voltam, azonban ott – meglátásom szerint – eluralkodott egy nagyon technicista szemlélet, amely az okosotthonok irányába mutat. Sokszor az az érzésem, hogy ez alapvetően egy üzleti rés, ahol néhány cég kíván helyet keresni magának. Az itt alkalmazott rendszerek annyira érzékenyek és összetettek, hogy jelen pillanatban nálunk ez csak sporadikusan jelenik meg.

Kétségtelen tehát, hogy valamiféle rendszerszintű változásra van szükség, amit egyre szélesebb körben kezdenek felismerni. Erre utalnak például az EU 2030-ra és 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céljai, és az ehhez kapcsolódó hazai rendeletek, mint például a Közel Nulla Energiaigényű épületekre vonatkozó előírások. Szekér László DLA, a Passzívház Magyarország Egyesület elnöke szerint építészeti szempontból ez azt jelenti, hogy fenntartható épületállományt kell létrehozni. Ahogy írja:

Szemléletváltásra van szükség. A profit megvédése mellett az egészségünk és környezetünk megvédése is fontos. A változás már elkezdődött, de még korántsem ért véget. Újra kell gondolnunk a munkavégzés, a kapcsolattartás, a fogyasztás, közlekedés, bevásárlás és szállítás módjait. A kulcs a hatékonyság. Az otthonokat, munkahelyeket, iskolákat és rekreációt és ezek kapcsolatait újra kell értelmeznünk. Az építészetnek nem a stiláris vitákról kell szólnia, nem az a kérdés, hogy van-e értelme a 21. században a birodalmi neobarokk stílusnak. A hideg, nedves, penészes otthonokban élő embereket ez nem érdekli: egészségesen, kényelmesen és megfizethető módon akarnak élni. Ehhez egészséges és nulla rezsijű épületeket kell építenünk és a meglevőket ilyenné kell átalakítanunk.

Hogyan valósulhat meg mindez a gyakorlatban? Szekér László szerint új követelményekre, új technológiákra és új építőanyagokra van szükség:

Meg kell szabadítanunk az épületeinket a fosszilis energiától való függéstől. Fel kell hagynunk a beton, az acél és a túlzott üvegmennyiség használatával. Ahol lehet, pluszenergiás épületeket kell építenünk, hogy így ellensúlyozzuk azokat a történelmi épületeket, ahol nem lehetséges ez az átalakítás.

Az épületek tervezésénél a teljes életciklusra vonatkozó megközelítést kell alkalmazni. A régi épületeket – ha lehet – meg kell tartanunk, és az építőanyagokat újra kell hasznosítanunk.

Ezek egyike sem új, de összességében hatalmas kihívást jelent. Lépni kell: most vagy soha.

Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Nagy Csaba, az Archikon vezető tervezője is:

Ha tényleg fenntartható építésben gondolkodunk, az első kérdés, ami felmerül, hogy tényleg szükség van-e a tervezési programban szereplő négyzetméterekre. Fenn tudjuk-e tartani a használat során, vagy csak víziók és vágyak, esetleg befektetés szülte igény miatt építünk. Ha van meglévő épület, nem lehet-e inkább átalakítani, korszerűsíteni mielőtt elbontanánk? Tudjuk a választ, mégsem teszünk eleget. Less is more.  A fenntartható építészet holisztikus szemléletű, nem megtérülésben, nem minősítési igazolásokban, hanem az élhető jövőben gondolkodik. Beruházás előtt gondold végig az egész folyamatot, a megvalósítástól a használatig, az átalakíthatóságon át az elbonthatóságig és kevesebbet és fenntarthatóbb módon fogsz építeni.

Vizafogó park pavilon – terv: Archikon
2/4
Vizafogó park pavilon – terv: Archikon

Mint ahogy az a fentiekből is látszik, a fenntartható fejlődés fogalma nem problémamentes gondolat: egy véges nyersanyagkészlettel rendelkező bolygón meddig lehet fenntartani egy végtelen gazdasági növekedésre alapozott rendszert? Dr. Lányi Erzsébet, a BME Épületszerkezettani Tanszék tanára Ludwig Mies van der Rohe-ra hivatkozva az építészetet a társadalom akaratának térbeli megjelenítéseként jellemzi. Ahogy megkeresésünkre írta:

A felvilágosodás idején az ész uralma alatt elkezdtük felépíteni a „világelfogyasztó társadalmat". Ez többé-kevésbé sikerült is. Csakhogy kiderült, hogy az e célból gyártott „eszközöket" a természet nem képes befogadni, védtelen velük szemben.

A természetpusztulás/életben maradásunk összefüggéseire válasznak tűnt az un. „Fenntartható fejlődés" teóriája, és elfogadtuk a „fenntartható építés" definícióját is. Megfogalmaztuk a szükséges teendőket, elindult a kísérletezés. Mindezek ellenére nem látszik valódi elmozdulás. Rá kellett jönnünk, hogy a természetvédelem és a produktivitásra épülő gondolkodás nem egyeztethető össze, és a „fenntartható fejlődés" egy fenntarthatatlan teória. Nem maradt más, mint az ökológus James Lovelock javaslatának elfogadása, aki a „fenntartható visszavonulást" ajánlja.

A szemléletmódváltás kétségkívül fontos tehát, és ebben az építészeknek is kiemelt szerepük tud lenni – ahogy az a Fordulat cikkbemutató beszélgetésén is szóba került. Az építészet feladata nem feltétlenül az építés kell hogy legyen. A bolygó szempontjából talán az lenne a legjobb – legfenntarthatóbb – ha nem épülne több új épület – de ez a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Ahogy Balázs Mihály írja alábbi soraiban: „Építeni kell."

Tipológia, topológia, tektonika. Kenneth Frampton ezekkel a fogalmakkal határolja a teret, amiben az építészeti mű születik. Meglátásom szerint ez a három kategória jelentős átfedésben van a környezetünkben zajló három folyamattal, a népességnövekedéssel, a klímaváltozással és a technológiai forradalmak legújabb hullámával, amennyiben ezek érintik a térhasználat, a helyi tudás és a fejlett technológiák kérdésköreit. A nagy rendszerek mozdulásai alapjaiban változtatják meg a kultúrát, de nem szüntetik meg az építés kényszerét. Építeni kell. Nem az a kérdés tehát, hogy fenntartható-e az építészet, hanem hogy időtálló-e az értékrendünk, tartható-e az építészettel szembeni elvárásunk. Hogy akarjuk-e csökkenteni a térfoglalásból eredő konfliktusokat, képesek vagyunk-e újrafogalmazni szükségleteinket és józan észen alapuló közösségi döntéseket hozni. Felismerjük-e végre az építés etikai vonatkozásait, vagy a mértéktelen fogyasztás fenntarthatóságának reményében mindent egy lapra teszünk, a technikai, technológiai felfedezések ígéretére.

Két hotel, két világ. Forrás: Balázs Mihály: A józan ész építészete előadás, SOTE 2021
3/4
Két hotel, két világ. Forrás: Balázs Mihály: A józan ész építészete előadás, SOTE 2021

A következő hetekben-hónapokban a fentiekben felvetett gondolatok részletesebb kifejtésén túl tanulmányokon, véleménycikkeken és konkrét projektek bemutatásán keresztül, különböző tudományterületek képviselőinek bevonásával járjuk körül a fenntartható építészet témakörét. Így szó lesz többek között a természetes építőanyagok építészeti alkalmazásáról, a megújuló energia kérdéséről, az építőipar karbonlábnyomának csökkentéséről, vagy a felhasználói szempontok tervezésbe való integrálásáról. A gyakorlati kérdések mellett olyan kortárs elméleti megfontolások is fel-felbukkannak majd a rovatban, melyek közvetlen hatással lehetnek az építészetről, az épített és természetes környezet egymáshoz való viszonyáról való gondolkodásmódunkra, de a szélesebb hazai építészeti diskurzusban egyelőre viszonylag kevés szó esett róluk. A cél mindezzel nem egyfajta „helyes út" kijelölése, hiszen, ahogy az a fenti válaszokból is látszik, sokféle módon lehet az építészet fenntarthatóságáról gondolkodni. Az Építészfórum feladata ezzel kapcsolatban az, hogy teret adjon a párbeszédnek, hogy a különböző álláspontok és megközelítések közelebb kerüljenek egymáshoz és a szélesebb nyilvánosság felé is eljussanak. Erre vállalkozik ez a rovat.

Hulesch Máté

 

A nyitókép Novotny Dóra grafikus alkotása.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk