Fenntarthatóság

Klímavédelmi nézeteltérések – Két neves iroda is kilépett a brit építészek klímavészhelyzetet hirdető szervezetéből

1/1

Amaala repülőtér - Terv: Foster + Partners

?>
Amaala repülőtér - Terv: Foster + Partners
1/1

Amaala repülőtér - Terv: Foster + Partners

Klímavédelmi nézeteltérések – Két neves iroda is kilépett a brit építészek klímavészhelyzetet hirdető szervezetéből
Fenntarthatóság

Klímavédelmi nézeteltérések – Két neves iroda is kilépett a brit építészek klímavészhelyzetet hirdető szervezetéből

2020.12.09. 13:17

Cikkinfó

A Fenntarthatóság rovatot támogatja az 

Szerzők:
Hulesch Máté

Építészek, alkotók:
Foster + Partners, Zaha Hadid Architects, Patrick Schumacher, Norman Foster

Cég, szervezet:
Architects Declare

Dosszié:

Először a Foster + Partners, majd a Zaha Hadid Architects is visszavonta aláírását az Architects Declare nevű szervezettől, melynek mindkét építésziroda alapítója volt. A kilépés mögött az áll, hogy a két neves építész stúdió a szervezettől eltérő nézeteket vall olyan – a klímavédelem szempontjából kulcsfontosságú – kérdésekben, mint a repülőterek tervezése és építése. A kialakult helyzet önmagán túlmutatva felveti a szakma előtt álló etikai dilemmákat.

Az Architects Declare nevű szervezetet 2019-ben hozta létre 17 ismert brit építésziroda azzal a céllal, hogy felhívják a szakma és az építőipar figyelmét az éghajlatváltozás problémájára és elősegítsék a klímakatasztrófa elkerülése miatt szükséges paradigmaváltást. A szervezethez eddig több mint 1000 brit iparági szereplő csatlakozott, míg nemzetközi testvérszervezetük, a Construction Declares 6000-nél is több aláíróval bír – köztük 26 magyar taggal. A nyilatkozatban olyan célokat támogatnak az aláírók, mint például a hatékony, fenntartható, regeneratív tervezési gyakorlat felé való elmozdulás, az éghajlat és a biológiai sokféleség védelme, a szennyező kibocsájtások mérséklése és megszüntetése, vagy olyan tervezési elvek és módszerek alkalmazása, melyekkel az épületek és a városok elérik vagy meghaladják a karbonsemlegességi célokat.

Bár a felsorolt célok elérése mindenki számára fontosnak tűnhet, aki tenni akar a klímaváltozás ellen, a most kilépő építészirodák példája mutatja, hogy az eszközök korántsem olyan egyértelműek. A konfliktus kiindulópontja egy Foster + Partners által Szaúd-Arábiába tervezett privát repülőtér volt. A természetvédelmi területre kijelölt, luxusüdülőhöz tartozó repülőtér klimatizált hangárokkal fogadná a világ minden pontjáról érkező vendégek magángépeit – ami első hallásra cseppet sem tűnik fenntarthatónak. Az Architects Declare ugyan nem kéri számon az aláíróktól, hogy tartsák magukat a nyilatkozathoz, egy másik, radikálisabb klímavédelmi szervezet, az Architects Climate Action Network (ACAN) viszont felszólította a Foster + Partnerst, hogy vagy lépjen vissza a repülőtér tervezésétől, vagy vonja vissza aláírását, a tervezett épület ugyanis szerintük nem felel meg az Architects Declare célkitűzéseinek, az építészek azzal tehetnék a legtöbbet a súlyos környezeti terheléssel járó légi közlekedés visszaszorításáért, ha nem terveznének többé repülőteret.

Az eset kapcsán az iroda alapítója, Norman Foster úgy fogalmazott a Dezeennek tett nyilatkozatában, hogy a légi közlekedésnek épp úgy szüksége van a fenntartható épületekre, mint bármely más iparágnak. Ő úgy véli, irodája a 60-as évek óta a zöld építészeti megoldások úttörője, és azzal, hogy innovatív technológiai megoldásokat alkalmaznak, melyek segítségével csökkentik a repülőtér károsanyag kibocsájtását, hozzájárulnak a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A Zaha Hadid Architects – akik szintén terveztek repülőteret az utóbbi években – követve a Foster + Partners példáját az Architects Declare aláírói közül való visszalépés mellett döntött. A döntést a klímavédelmi csoport irányító bizottságának közelmúltban megfogalmazott szigorítási terveire való reakcióként hozták meg, melyet épp a stúdiót a névadó halála óta vezető Patrick Schumacher kijelentései indukáltak. Schumacher egy november közepi konferenciafelszólaláson hangoztatta azon nézeteit, miszerint a klímaváltozás ellen a folyamatos gazdasági növekedéssel lehet – és kell – harcolni, a radikális változások veszélyesek lehetnek, a gazdasági visszaesés sokkal közvetlenebb fenyegetést jelent, mint az éghajlati katasztrófa. Az Architects Declare bizottsága ezt a kijelentést abszurdnak nevezte. „Mivel az IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) tíz évet adott arra, hogy radikálisan csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsájtását, és a közelében sem járunk ennek, abszurdum azt állítani, hogy egyes hangok túl elhamarkodottan követelnek radikális változást" – fogalmazott a szervezet vezetése a Dezeennek adott interjúban.

A kialakult helyzet rámutat arra, hogy bár világszerte egyre szélesebb körben ismeri el a szakma, hogy lépni kell a katasztrófa elkerülése érdekében, tekintve hogy az épületállomány létrehozása és üzemeltetése az energiafelhasználáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsájtás közel 40%-áért felelős, koránt sincs egyetértés abban, hogy mi a teendő – ami egyúttal az építész szakma ősi etikai dilemmájához vezet: meddig tart az építész felelőssége? A Fosterék által képviselt oldal érveit leegyszerűsítve – kis jóindulattal – úgy lehet megfogalmazni, hogy „inkább én csináljam meg a körülményekhez képest fenntartható módon, mint valaki más még annyira se fenntarthatóan – mert valaki úgyis meg fogja csinálni". A kritikusok persze inkább úgy fogalmaznának: „majd én megcsinálom jó pénzért, belerakok néhány fenntarthatónak nevezhető technológiai megoldást, és mindenki elégedett lesz" – ezt hívják greenwashingnak. Az ennél radikálisabb hangok szerint viszont akárhogy is nézzük, fenntarthatóbb nem megépíteni azt a repülőteret. Egy ilyen döntés meghozatalához azonban valóban teljes konszenzusra lenne szükség mind a szakma, mind a befektetők és a tágabb közvélemény részéről egyaránt. Az Architects Declare egyik vállalása – miszerint a megbízók és beszállítók körében tudatosítani kell az éghajlatváltozással és biológiai sokféleséggel kapcsolatos válsághelyzetet, és az ezzel kapcsolatos sürgős tennivalókat – épp az építészek e konszenzus elérésében való felelősségét hangsúlyozza.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PALATINUS // Egy hely + Építészfórum

2021.10.13. 10:43
00:06:31

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Az 1930-as években Janáky István és Szőke Károly tervei alapján a Margitsziget egyik legnépszerűbb pontja, a Palatinus Strand, vagy becenevén a Pala. A magyar modernizmus színvonalas alkotása 2017-ben újulhatott meg Nagy Csaba és az Archikon közreműködésével. Az Egy hely mai részéből a Pala és a margitszigeti fürdőkultúra történetével ismerkedhetünk meg.

Nézőpontok/Történet

A PÁCINI MÁGOCSY-KASTÉLY // Egy hely + Építészfórum

2021.09.08. 16:03
00:06:34

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

A pácini várkastély hazánk késő-reneszánsz építészetének fontos alkotása, jellegzetes saroktornyaival, gyilokjárójával és cserépkályháival Észak-Magyarország egyik legszebb műemléke. Az Építészfórum és az Egy hely közös sorozatának mai részében ezt a XVI. századi épületet ismerhetjük meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk