Helyek/Városépítészet

Élet Velencében – szociális lakások Giudecca szigetén

1/35

Giudecca 8 kisebb szigetből álló szigetsora Velencétől délre helyezkedik el. Bár a két városrészt csak egy csatorna választja el egymástól, melyen vaporetto is jár, előbbi nagyrészt kiesik a Velencébe érkező turisták látószögéből.

Hirdetés

?>

Giudecca 8 kisebb szigetből álló szigetsora Velencétől délre helyezkedik el. Bár a két városrészt csak egy csatorna választja el egymástól, melyen vaporetto is jár, előbbi nagyrészt kiesik a Velencébe érkező turisták látószögéből.

?>

A sziget nevének eredete bizonytalan. Bár hasonlít a latin Judaicára, nincs rá bizonyíték, hogy valaha is számottevő zsidó közösség lakta volna. Giudecca a mai napig nagyrészt a velencei munkások lakóhelye, belsejében sok hasonló utcával találkozhatunk.

?>

Utunkat az 1980 és ’86 között épült, Gino Valle olasz építész által tervezett, 94 lakásos telepnél kezdjük. A Giudecca nyugati felén található épületegyüttes, melyet ’88-ban a Mies-díjra is jelöltek kedvelt célpontja a Velencébe látogató építészeknek.

?>

A telep, mely egy cementgyár helyére épült, Valle leghíresebb lakhatási projektje. Az első látásra zavarba ejtő épület egységes, 1,65 m-es, négyzethálós modulrendszerre épül. 2-4 emeletes egységeiben 1-2 és 3 szintes lakások találhatók.

?>

A lakások lépcsőzetes elhelyezése és a szükséges átjárhatóság biztosítása miatt kialakuló szintkülönbségek és árkádsor esztétikailag kétségtelenül megkapóak, de kissé kaotikus külső tereket eredményeznek.

?>

A téglaburkolat és a vasbeton elemek szépen egészítik ki egymást, mindazonáltal a telep megkérdőjelezhető öncélúságát jól mutatják az erős téri élményt nyújtó, de a lakások megközelítésén túl minden egyébre alkalmatlan emeleti folyosók.

?>

A beépítést utcák, átjárók, teresedések keszekusza rendszere oldja, ami ugyan felidézi Velence városszerkezetét, azonban a köz- és közösségi funkciók teljes hiánya miatt ezek zöme üres és kopár.

?>

Mindezek ellenére a telepet jó állapotban találtuk, ami részben az épületek sikerét bizonyítja. Az előző Biennálé alatt az egyik lakás kiállításnak adott otthont. Az eredetileg üres lakást felújították, így új lakók költözhettek be.

?>

A következő megálló a sziget ellentétes felén lévő Campo di Marte városfejlesztési projekt. A nemzetközi pályázatot a világhírű portugál építész, Alvaro Siza nyerte. Később Siza mellett többek között Aldo Rossi is tervezett ide lakóházat.

?>

A képen a Siza tervezte, barátságtalan blokkokat láthatjuk. Bár a lakások belülről elvileg igényesek, a közterületrendezés teljes hiánya és a tömbök egymástól elforduló irányultsága miatt a köztes utcákban kifejezetten kellemetlen már csak átsétálni is.

?>

A sarkon 45 fokos szögben kiálló erkély jópofa geg, de inkább csak felhívja a figyelmet az erkélyek, teraszok és kertek, tehát a privát külterületek érthetetlenül alacsony számára. (Csak a tömbök rövidebb oldalán meredezik néhány keresetlen erkély.)

?>

Aldo Rossi házai színükből és formájukból adódóan egy fokkal barátságosabbak, de ezek sem tesznek semmilyen érdemleges kísérletet a lakókörülmények javítására és a teljes értékű lakozás megteremtésére.

?>

A tömböket összekötő folyosók inkább esztétikai, mintsem funkcionális elemeknek tűnnek, bár a lakók – jobb híján – ezeket is hasznosítják. Ezúttal (is) jobb lett volna, ha szakmánk nagyjai inkább távol tartják magukat a szociális lakásépítéstől.

?>

A Siza-épületek szomszédságában, egy tésztagyár helyén, 1993 és ’95 között épültek a Luca Rossi által tervezett szociális lakások. A leginkább csak Olaszországban ismert építész világhírű kollégáinál jóval igényesebben oldotta meg a feladatot.

?>

Az épület lakásaihoz jelentős méretű privát kertek vagy teraszok, illetve közvetlenül a kültérre nyíló bejárati ajtók tartoznak. A képen a földszinti lakások kertjeihez vezető rámpákat láthatjuk.

?>

A téglaburkolat monotonitását gyönyörűen kialakított részletek – Giudeccára jellemző, festett fa zsalugáterek, műkő vízköpők és ferde műkő párkányok – törik meg.

?>

A tetőteraszok vízelvezetése a kerteket elválasztó, egyben ültetőként is funkcionáló falakban folytatódik. A képen is jól látható, hogy a növényzet az épület integráns részét képezi, akár kisebb fák is kinőhetnek a vastag falakból.

?>

Az épület másik felén félpublikus passzázs vezet végig. Innen közelíthetők meg az emeleti folyosóra vezető, elzárt, félprivát lépcsőházak. Az épületbe integrált növényzet itt is megjelenik, de a földszinti sikátorok kis teresedései kihasználatlanok.

?>

Utunk ezután az Ex Junghans városrészébe vezet. Az 1995 és 2005 között megújult, szintén eredetileg ipari terület beépítési tervét, valamint 5 új lakóházát is a neves olasz építész, Cino Zucchi tervezte. A képen a leghíresebb, D jelű épületet láthatjuk.

?>

A ház Velence egyik híres kortárs beavatkozása, nem érdemtelenül. A szabályozásban előírt nyeregtetőt eltakaró falak, szabálytalan kiosztású, keretezett nyílásaikkal jól illeszkednek a környező városképbe, de egyértelműen új formanyelvet képviselnek.

?>

Az épület egy megőrzött téglakéményhez is alkalmazkodik. A kémény mögött egy szintén Zucchi által felújított, vegyes funkciójú épületet láthatunk. A kialakult új térrel már sajnos keveset foglalkoztak a tervezők.

?>

Az előzőekkel szemben állnak a G1 és G2 jelű lakóépületek, a beruházás talán legjobban sikerült házai. A lakásokhoz ezúttal privát erkélyek és nagy méretű, félprivát udvar is tartozik. Külön érdemes kiemelni a hajógarázsokat.

?>

Az épület ezúttal csak a kanálisok irányában rejti el ferde tetejét. Az egyszerű kubusokat a változó méretű és arányú, könnyűszerkezetes erkélytornyok teszik izgalmassá.

?>

A jól kihasznált erkélyek vékony beton lemezekből, acél keretekből és fa lécekből épülnek fel. A lécek magassága a privát szférát zavaró átlátásokra reagál. A lécek négyzetes metszetéből adódóan az erkélyeken csak közel frontális szögből lehet átlátni.

?>

A kékre festett fa zsalugáterek elnyújtott arányai rímelnek a szomszédos ház árnyékolóira. A külső sarkokon lévő lakásokhoz nem tartoznak erkélyek, ami ugyan sajnálatos, de a kötöttségek miatt megbocsátható.

?>

A ház utca felőli oldalának lépcsőházakat rejtő vágatai még csak-csak érthetőek, de a bejáratokat furcsa pozícióba (az ajtó az üvegkalicka rövidebb oldalán van) kényszerítő üvegdobozok felesleges építészeti elemek.

?>

Az épület csatorna felőli oldala hamar elfeledteti velünk a bejáratokat. Egy ekkora méretű kert kincs Velencében. Azt ugyan nem tudjuk pontosan, hogy a lakások hány százaléka szociális, de bizonyos, hogy ez a ház páratlan lakókörülményeket biztosít.

?>

Galériánkat Luca Rossi 2003 és 2006 között, egy lebontott ipari épület helyére épített társasházával zárjuk. Az épület mind formálásában, mind városépítészeti kialakításában, mind részleteiben kimagasló minőséget képvisel.

?>

Az épület egy 3 és egy 2 szintes tömbből áll. Előbbiben 1 szintes lakások fölött 2 szintesek, utóbbiban kétszintes lakások sorakoznak. A földszinti lakások a két tömb közötti, félpublikus utcácskáról, az emeletiek egy fedett-nyitott közlekedőről nyílnak.

?>

Valamennyi lakáshoz tartozik privát kert vagy erkély, sőt némelyikhez tetőterasz is. A vízelvezetés igényes kialakításával, a ferde párkányokkal, zöld zsalugáterekkel és az indusztriális hatású, fém kéményekkel már Rossi korábbi házánál is találkoztunk.

?>

A folyosó itt sem szolgál másra a lakások megközelítésén túl, de ilyen méreteknél ez érthető. Kiemelendő a bejáratok kialakítása. A mély párkányok lehetőséget adnak a lakóknak, hogy a megérkezés pillanatától kezdve belakhassák otthonukat.

?>

Az épület igazi fénypontja a már emlegetett, félpublikus utca, melyet egyik oldalról a földszinti lakások nagy kertjei, másik oldalról a kétszintes lakások gyönyörűen kialakított bejáratai határolnak.

?>

Az utca építészeti kialakításában egyenértékű az épületekkel. Nemcsak egy burkolt járófelület, hanem gondosan megtervezett tér. A növények ezúttal is az épület részeként jelennek meg, legyen szó a kertek ültetőiről vagy az utca menti zöld sávokról.

?>

A társasházhoz egy hagyományosabb megjelenésű épület is tartozik. Megkapó részlet, ahogy a felső folyosóra vezető lépcső a volt ipari épület megmaradt homlokzatához kapcsolódva egyfajta kaput képez az együttes bejáratánál.

?>

Végezetül a Le Zitelle templom, háttérben Aldo Rossi épületeivel, a Szent Márk téri harangtoronyból nézve. Ha legközelebb Velencében járnak, feltétlenül látogassák meg Giudeccát, hiszen itt még betekintést nyerhetnek Velence városának valódi életébe.

1/35

Giudecca 8 kisebb szigetből álló szigetsora Velencétől délre helyezkedik el. Bár a két városrészt csak egy csatorna választja el egymástól, melyen vaporetto is jár, előbbi nagyrészt kiesik a Velencébe érkező turisták látószögéből.

Helyek/Városépítészet

Élet Velencében – szociális lakások Giudecca szigetén

2021.05.29. 13:03