| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Történet

Egy nemzet és öröksége

1/5

Maria Prymachenko, A galamb, mely a békéért fohászkodva tárja ki szárnyait, 1982., A kép a www.dailyartmagazine.com cikkéből származik.

A Derzhprom együttese az 1920-as években, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Robert Byron

A kijevi Szent Szófia-székesegyház, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Daniel Kraft

Ukrajna fából épült templomai a tégla és kőből épült emlékeknél is nagyobb veszélyben vannak, Fotó: Szent György templom Drohobych-ban, Wikipedia Commons, Felhasználó: Viacheslav Galievskyi

Az Építészfórum tavaly szeptemberben szentelt galériát a kijevi metróállomásoknak, Fotó: Teremky állomás, Gulyás Attila

?>
Maria Prymachenko, A galamb, mely a békéért fohászkodva tárja ki szárnyait, 1982.,  A kép a www.dailyartmagazine.com cikkéből származik.
?>
A Derzhprom együttese az 1920-as években, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Robert Byron
?>
A kijevi Szent Szófia-székesegyház, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Daniel Kraft
?>
Ukrajna fából épült templomai a tégla és kőből épült emlékeknél is nagyobb veszélyben vannak, Fotó: Szent György templom Drohobych-ban, Wikipedia Commons, Felhasználó: Viacheslav Galievskyi
?>
Az Építészfórum tavaly szeptemberben szentelt galériát a kijevi metróállomásoknak, Fotó: Teremky állomás, Gulyás Attila
1/5

Maria Prymachenko, A galamb, mely a békéért fohászkodva tárja ki szárnyait, 1982., A kép a www.dailyartmagazine.com cikkéből származik.

A Derzhprom együttese az 1920-as években, Forrás: Wikipedia Commons, Felhasználó: Robert Byron

A kijevi Szent Szófia-székesegyház, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Daniel Kraft

Ukrajna fából épült templomai a tégla és kőből épült emlékeknél is nagyobb veszélyben vannak, Fotó: Szent György templom Drohobych-ban, Wikipedia Commons, Felhasználó: Viacheslav Galievskyi

Az Építészfórum tavaly szeptemberben szentelt galériát a kijevi metróállomásoknak, Fotó: Teremky állomás, Gulyás Attila

Egy nemzet és öröksége
Nézőpontok/Történet

Egy nemzet és öröksége

2022.03.02. 16:11

Cikkinfó

Szerzők:
Pleskovics Viola

Földrajzi hely:
Ukrajna

Címkék:
háború, örökség

Hiába az UNESCO vagy a Hágai Egyezmény: egy fegyveres konfliktus során nincs kegyelem egy város épített örökségének, modern és akár 11. századból származó építészetének, műkincseinek sem. Ukrajna kulturális örökségét rakétáktól megmenteni nem, legfeljebb dokumentációval tudjuk támogatni, ám most mindenkinek a humanitárius segítségre kell összpontosítania. Hiszen akármennyi műemlékért sem lenne kár, ha cserébe egyetlen egy ártatlan emberi életet sem áldoznának fel egy háború kedvéért.

Harkiv, Ukrajna második legnagyobb, az orosz határhoz közeli városa intenzív bombázásoknak volt kitéve az utóbbi napokban, amelynek civil áldozatai is vannak. Az elmúlt huszonnégy órában ráadásul a központot is célzott rakétatámadás érte, a sajtót pedig bejárta a helyi közigazgatási épület szétbombázott összképe. A helyszín az a központ, amely Európa egyik legérdekesebb köztere, egyben az egyik legnagyobb is. Benne egyébként a Szovjetúnió időszakából is származó emlékek sorakoznak, köztük az első szovjet magasház komplexum is, azaz a konstruktivista Derzhprom különleges együttese. (Építészek: S.Serafimov, S.Kravets és M.Felg, átadás: 1928.) A tegnapi napon több magyar sajtó azt is megírta, hogy a helyi operaház épülete is megsérült. (Építészek: S. Mirgorodsky, V.D. Elizarov, N.V. Chuprina, R.N. Gupalo, and A.P. Zybina, 1970-1990).


A Nemzetbiztonsági Hivatal épülete Chernigov-ban.

Ukrajna kulturális (ingó és ingatlan) öröksége nagy veszélyben van. Az oroszok Kijevhez közelítve már porig rombolták Ivankiv helyi múzeumát is, ahol a világhírű művész, a Picasso által is nagyrabecsült Maria Prymachenko (akinek az UNESCO 2009-ben még saját évet is hirdetett) több tucat munkája végleg megsemmisült. Az eset után Vlada Litovchenko, a Vyshhorod Történelmi és Kulturális Alap igazgatója egy posztban szólította fel az UNESCO-t, hogy Oroszországot azonnal zárják ki a tagállamok közül. 

Ukrajna hét UNESCO világörökségi helyszínnel rendelkezik, melyek közül épített emlékhelynek számít a különös veszélyben lévő kijevi Szent Szófia-székesegyház és a hozzá kapcsolódó kolostorépületek, a még meg nem támadott Lviv történelmi belvárosa, Bukovina és Dalmácia ortodox metropolitáinak székhelye, az ukrán fatemplomok, és Herszon ókori emlékei, mely utóbbi igen fontos kikötőváros a jelek szerint  orosz kézre kerülhet. A Virginiai Természettudományi Múzeum szakembereiből álló CHML (Cultural Heritage Monitoring Lab) már korábban megkezdte az ukrán örökség feltérképezését és dokumentálását egy esetleges háborúra felkészülve, kutatásaiknak pedig így különös eszmei értéke lehet a jövőre nézve.


Maria Primachenko jelentős munkái végleg elpusztultak szülővárosában, Ivankivban.

Egy háború előtt talán ugyanis az egyetlen, amit tenni lehet az ingatlan emlékek érdekében, az a dokumentálás. Ugyanis egy bombatalálatra nincs ellenszer. Vannak persze különféle gyakorlati opciók: érdekes például, hogy 1942-ben már hazánk is számított a bombázásokra, ezért Dercsényi Dezső műemlékes szakembert küldték ki Olaszországba, hogy tanulmányozza a különféle védelmi stratégiákat a műemlékek megóvására. Itt tanultuk el a különféle ácsszerkezetekkel történő kitámasztási lehetőségeket a kupolákhoz avagy a technikát, hogy a szobrokat, védendő falrészeket nedves homokzsákokkal takarják el. A minap az Index közölt egy cikket Lviv-ből tudósítva, melynek borítóképén épp egy templom nyílásait deszkázzák be, hogy mind az ablakokat, mind a belső értékeket védjék a légnyomástól. 

Fedir Androshchuk, Ukrajna Nemzeti Történeti Múzeumának igazgatója aggodalmát fejezte ki a Guardian szerint, múzeumuk épülete ugyanis Kijev történelmi belvárosában van, ráadásul az ukrán adminisztrációs központok közelsége miatt célponttá is válhat környezete. Androshuk szerint azonban négy város, Vinnytsia, Zhytomyr, Sumy és Chernihi intézményeinek munkatársai már jelentették, hogy sikerült biztonságba helyezniük a legtöbb kiállítási darabot. Vinnytsiaban például a múzeumépületet át is rendezték, hogy menekülteket tudjanak befogadni és ellátni.

A kijevi Szent Szófia-székesegyház, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Daniel Kraft
3/5
A kijevi Szent Szófia-székesegyház, Fotó: Wikipedia Commons, Felhasználó: Daniel Kraft



Más kérdés, hogy az ukrán szakemberek nem feltétlen a pusztítástól félnek az ingó emlékek esetében: Androshchuk szerint az is félő, hogy az oroszok elviszik a műtárgyakat. Mint közölte, Kijev fontos szerepet játszik Putin Oroszország történelméről alkotott sajátos interpretációjában, és már így is számos ukrán emlék van pédául az Ermitázsban kiállítva.  Az AAMC (Association of Art Museum Curators) hivatalos közleményben ítéli el az orosz inváziót és emlékeztetik Oroszországot az 1954-es Hágai Egyezmény, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmére vonatkozó nemzetkezözi megállapodására és az 1972-es UNESCO-féle, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezményére. A baj csak az, hogy ezek a nemzetközi paktumok, mint látjuk, túl nagy szabályozó erővel nemhogy az örökség védelme, de még a humanitárius jogok védelme ügyében sem hatnak. 

Ukrajna fából épült templomai a tégla és kőből épült emlékeknél is nagyobb veszélyben vannak, Fotó: Szent György templom Drohobych-ban, Wikipedia Commons, Felhasználó: Viacheslav Galievskyi
4/5
Ukrajna fából épült templomai a tégla és kőből épült emlékeknél is nagyobb veszélyben vannak, Fotó: Szent György templom Drohobych-ban, Wikipedia Commons, Felhasználó: Viacheslav Galievskyi



Az elmúlt napokban a Fidelio is hírt adott róla, hogy több magyar kulturális intézmény is az emberek védelmét helyezte előtérbe. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kétszáz férőhelyet ajánlott fel az Ukrajnából menekülők számára, a MOME pedig az egész campust megnyitotta a menekültek előtt. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont a mai napon tette közleményét nyilvánossá a segítségnyújtási lehetőségekről. (Természetesen nem csak kulturális intézmények cselekednek, a Danubius is tegnap jelentette be, hogy a Keleti Pályaudvar mellett álló legnagyobb, Roth János által tervezett szállodájukat a menekültek megsegítésére nyitják meg.) Az anyagi és humanitárius segítség most valóban a lehető legfontosabb, de arra kérünk mindenkit, hogy egyúttal ukrán épületekről, műalkotásokról készült képeiket is őrizzék, hiszen pusztulásuk után egy ország kulturális értékeinek lehetnek fontos dokumentumai. 

Az Építészfórum tavaly szeptemberben szentelt galériát a kijevi metróállomásoknak, Fotó: Teremky állomás, Gulyás Attila
5/5
Az Építészfórum tavaly szeptemberben szentelt galériát a kijevi metróállomásoknak, Fotó: Teremky állomás, Gulyás Attila

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.