Közélet, hírek

Egy józsefvárosi ház Ugo Rivolta-díja

1/1

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában - fotó: Németh Dániel

Hirdetés
?>
Önkormányzati lakóépület a Práter utcában - fotó: Németh Dániel
1/1

Önkormányzati lakóépület a Práter utcában - fotó: Németh Dániel

Egy józsefvárosi ház Ugo Rivolta-díja
Közélet, hírek

Egy józsefvárosi ház Ugo Rivolta-díja

2009.10.07. 11:30

Cikkinfó

Térkép:
Práter utcai önkormányzati lakóépület

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kis Péter, Valkai Csaba, Kerekes György

Vélemények:
1

A Milánói Építész Kamara immár másodszor hirdetett pályázatot az Európai Unió országai részére, most a 2005-2008 között megépült szociális lakásépítés témakörében megvalósult épületek számára. Az első díjat Kis Péter Építészműterme nyerte el a Práter utca 30-32. szám alatti épülettel.

A pályázat Ugo Rivolta nevét viseli. Rivolta kiváló milánói építész volt, aki nagyon sokat tett az olaszországi szociális lakásépítésért. Építészeti tevékenysége során Milánóban és több környékbeli városban tervezett olyan lakóházakat, amelyek a leszakadt társadalmi rétegekben élők számára biztosítottak korszerű, kényelmes lakásokat. Rivolta 2005-ben bekövetkezett halála után a Milánói Építész Kamara, a hozzá hasonlóan nagyszerű szakember feleségének segítségével létrehozott egy alapítványt, amellyel kétévente az európai országok szociális lakóház építésének kiemelkedő alkotásait szándékoznak bemutatni és a legjobbakat díjazni.

Az első pályázat kiírására 2007-ben került sor, a díjat a Guillermo Vasquez Consuegra spanyol építész és munkatársai által tervezett sevillai ház nyerte. A hagyományteremtőnek szánt pályázat második kiírására 2009. elején került sor, az elsőhöz hasonló feltételekkel, azaz, csak megépült házakkal lehetett indulni.

Abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy meghívást kaptam az öt főből álló nemzetközi zsűribe, melynek tagjai: Guillermo Vasquez Consuegra (Spanyolország) az előző pályázat fődíjának nyertese, Pierre Alain Croset (Svájc), Christian Devillers (Franciaország) Theo Brenner (Németország), Kerekes György (Magyarország) voltak.

Ebben az évben a pályázat felhívására Európa tizenhat országából 42 építész csoport küldött terveket. A kiírásnak megfelelően a megépült épületek jellemző terveit (alaprajzok, homlokzatok, metszetek és további, a megértéshez szükséges részletek) kellett beküldeni, a környezetről és az épületről készült fotókkal, továbbá táblázatban ábrázolni a lakásszámot, a bekerülési költségeket, valamit néhány, az épületre jellemző egyéb adatot.  

A pályázatok elbírálására két ütemben került sor. Az első összejövetelen (ez év májusában) a bíráló bizottság átnézte a beérkezett pályázatokat, megállapította, hogy két terv kivételével minden pályázó teljesítette a kiírás feltételeit. A következőkben a megmaradt negyven tervet egyenként értékelve, többségi szavazatokkal 20-ra csökkentette a második fordulóra javasolt tervek számát.

A második bizottsági összejövetelre szeptember végén került sor. A bizottsági ülés elején ismét közösen áttekintettük a bírálati szempontokat, majd a zsűri tagjai minden tervet részletesen átnézve kialakították a saját véleményüket. Ezután a közös értékelés következett, melynek eredményeképpen a díjazásra javasolt tervek számát először tizennégyre, majd 6-ra, végül 4-re csökkentette. Ezt követően a bizottság egyöntetű szavazással kijelölte a fődíjas tervet, amely – nagy büszkeségünkre – Kis Péter és Építészműtermének a Budapest, VIII. kerületi Práter utcában megépült épülete lett. A fődíj mellett három épület kapott dicséretet: az olasz Giorgio Macola és Alfonso Zanetti Mestrében megépült háza, a spanyol Javier Terrados Cepeda Fronterában épült 30 szociális lakást tartalmazó épülete és a francia Kagan Építész Műterem Rennes-ben épült 83 lakásos háza kapott.

A pályázaton szereplő tervekről elmondható, hogy nagyon széles körben közelítették a kiírás témáját. Mindenek előtt érdekes, hogy a különböző európai országokban mennyire mást jelent a szociális lakásépítés. Vannak országok, amelyekben a szociális lakások éppúgy épülhetnek magánberuházásként, mint közös (ppp) állami és magánbefektetői projektként. Máshol (pl. hazánkban) a szociális lakásépítés főleg az önkormányzatok és/vagy az állam feladatkörébe tartozik. Fentiekből következően teljesen különböző a szociális lakások használóinak köre is. Néhány nyugati országban a piac határozza meg a lakásárakat és ennek megfelelően a szociális lakások bekerülési költsége is a piaci helyzethez igazodik. Ennek megfelelően a magasabb keresetű társadalmi rétegek is vásárolhatnak, vagy bérelhetnek szociális lakásokat. Nálunk a szociális lakások főleg azoknak készülnek, akik nem képesek saját erőből megfizetni az új, korszerű lakások árát, ezért az önkormányzati/állami beruházásban épülő épületekbe költöznek, bérlakásokba. Ennek megfelelően nálunk a szociális lakásokat tartalmazó épületek megvalósítási költségeit – különös tekintettel az önkormányzatok/állam nem kifejezetten jó anyagi helyzetére – erősen le kell szorítani. Ez utóbbi szempontok jelentették a pályázatok közötti legnagyobb különbséget. Volt olyan épület, amely kulturált környezetben, kiváló minőségű infrastruktúrával (közlekedés, közmű, zöldfelület stb.) ellátott területen épült 1750 euro/m2 építési költséggel (az épület tetején uszodával, közös mosodával és egyéb luxusokkal), addig más épület 550 euro/m2 költséggel valósult meg (pl. a fődíjas magyar terv).

Különbséget jelentett a szociális lakóépületről alkotott különböző felfogás is. A benyújtott pályázatok között volt idősek háza, ifjúsági kollégium, az agráriumban dolgozók számára, falusi környezetben épült házak, továbbá 130-140 m2-es lakásokat tartalmazó épület egyaránt. Míg néhány nyugat- és észak-európai országban a szociális lakásokat magába foglaló épületek többsége üres, infrastruktúrával jól ellátott területen, szabadonálló épületként valósult meg, addig máshol (pl. Budapesten) a város elöregedett városrészeiben, tönkrement házak lebontását követően, a városi szövetbe illeszkedve, azt megújítva épülnek (város-rehabilitáció).

A tervek általános színvonala magas volt, minden pályázó a lehetőségek maximális kihasználására törekedett, miközben gondosan ügyelt arra, hogy az épület és annak környezete összhangban legyen.

Kis Péter és Építészműtermének terve a bíráló bizottság által meghatározott kritériumok mindegyikének kiválóan megfelelt. Az új épület a Práter utca 30-32 szám alatt lebontott ház helyére kerülve remekül illeszkedik a városi struktúrába, megtartva az eredeti tömbhatárokat, megújult belső teret képezve, miközben ötletesen takarja a lebontott épület miatt keletkezett, szabadon maradt tűzfalakat. Az épületegyüttes elhelyezkedése, környezethez való illeszkedése, formája, homlokzata, az alkalmazott anyagok kiemelték a pályázaton szereplő többi épület közül, és kivívta, hogy egy magyar építész csapat ilyen nagyszerű nemzetközi elismerésben részesüljön. Mindenképpen dicséret illet mindenkit, aki ennek az épületnek a megvalósításában részt vett, így a Rév 8 Zrt-t a remek és gondos előkészítésért, valamint a Hérosz Zrt-t a kivitelezésért.

Egy személyes megjegyzés: nagyszerű érzés volt magyarnak lenni szeptember 25-én a Milánói Építész Kamarában és – ha nagyon kis részben is – részese lenni egy nagy magyar építészeti sikernek. Tisztelt kollégák, építészet iránt érdeklődők! Javaslom, hogy látogassatok el a Budapest VIII. kerület Práter utca 30-32 számú házhoz és győződjetek meg saját szemetekkel ennek az épületnek a nagyszerűségéről.           

Kerekes György

 

Vélemények (1)
mB
2009.10.08.
05:00

Gratulálok a tervezőknek!!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.