| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Debreceni Kongresszusi Központ - Építészeti ötletpályázat

1/1

Hirdetés
?>
1/1

Debreceni Kongresszusi Központ - Építészeti ötletpályázat
Közélet, hírek

Debreceni Kongresszusi Központ - Építészeti ötletpályázat

2001.05.23. 13:12

A május 9-én kelt Zárójelentés alapján közöljük a Debreceni Kongresszusi Központ építészeti ötletpályázatának eredményét. A Bírálóbizottság rangsorolás nélküli - kiemelt - 600.000 Ft-os megvételben részesített négy pályaművet, és 400.000 Ft-os megvételben két pályaművet.

Kiemelt - 600.000 Ft-os megvételben részesültek a következők:

400.000 Ft-os megvételben részesültek a következők:

  • Csémy Olivér (Design Kft., Komárom); 6. bírálati sorszámú pályamű
  • Vajda László (ArchiVa Terv, Pécs)
    Munkatársak: Major Gábor, Hegyi Béla, Bartal Tamás, Rabb Péter; 17. bírálati sorszámú pályamű

Részletek a Zárójelentésből

A pályázati kiírást 59 pályázó vette ki, a megadott 2001. május 7-i időpontig 18 pályamű érkezett be.
A pályázat mind a részvétel mind a felvetett gondolatok gazdagsága szempontjából sikeresnek ítélhető, megfelelő gondolati hátteret képez a későbbi tervezéshez városépítészeti és építészeti-funkcionális szempontból is.

A telepítés szempontjából a Bírálóbizottság azokat a pályaműveket tartotta előnyösnek, amelyek az épületegyüttes helyét a városépítészeti összefüggésekből vezették le, elemezték a gyalogos áramlások fő vonalát, a környező épületek léptékét, építészeti minőségét, a gépkocsi mozgások irányát és az épület telepítésénél, építészeti megfogalmazásánál a hely szellemét keresték. Azokat a pályaműveket részesítette előnyben, amelyek a történeti belváros északnyugati tömbjének jellegzetes szerkezetét, morfológiai egységét vizsgálva, azt esetleg tovább gazdagítva integrálták az újonnan beépített területet a múzeum és a kollégium megmaradt környezetébe, és olyan a történeti együttessel harmonizáló új épületegyüttest, épületet hoztak létre, mely debreceni léptékű és karakterű, de 21. századi eszközökkel tudja biztosítani a kiírásban foglalt program teljesítését. A Bírálóbizottság úgy ítélte meg, hogy egyértelműen kedvező válasz erre a kérdésre nem érkezett.

Az anyaghasználatot illetően, a Bírálóbizottság e helyen kerülendőnek tartotta a semleges, csupa üveg felülettel kialakított tömegeket, inkább - tekintettel a meglévő környezetre - az üveg és valamely hagyományos anyag (tégla, kő) vegyes használatát tartja megfelelőnek (pl.: 9. bírálati sorszámú pályamű).
A Bírálóbizottság kerülendőnek ítéli az olyan beépítési javaslatokat, amelyek a tervezési területet a tömb peremén nyugatról és északról merev, esetenként magas-házas térfallal zárták le, a mögöttes térszerkezet figyelembe vétele nélkül (pl.: 8, 9, 10, 11.).
A Bírálóbizottság használati és klimatikus szempontból is jónak ítéli a nagy felületű lapos tetők zöld tetőként való kialakítását és a tető fölött kilátó, vagy terasz kialakítását (pl.: 7, 9, 18.).

A pályaművek egyik csoportja (1, 5, 7.) a múzeum mögött új teret alakít, azonban a múzeum, bejárat nélküli hátsó homlokzata sematikus térfalként jelenik meg. Ezekben az esetekben feltétlenül szükség lenne egy ilyen másodlagos tér további értelmezésére, a téralakításból adódó lehetőségek kibontására: a múzeum hátsó bejárattal történő kiegészítésére, vagy a tér alatt múzeum-bővítés kialakítására, akár üvegfedéssel, belátással, vagy felszíni kapcsolattal (15. bírálati sorszámú terv javaslata).
A Bírálóbizottság kedvezőnek ítélte az olyan pályaműveket, amelyek a Füvészkert utca nyugati épületsorát lezárva, illetve folytatva és a tervezett belső tér felé visszafordítva biztosították az utca Hunyadi utca felőli áttekinthetőségét, a Nagytemplom, a Kollégium épületének városképi érvényesülését (1. pályamű).
A tervek közül a 18. bírálati sorszámú pályamű egyedi tervként ajánl egy, az északra vezető utcák, terek szerves összefogására és a tömbök lezárására alkalmas téröblöt, amelyet a kollégium térfalának íves folytatásaként hoz létre. A téröbölben elhelyezett irodákkal pedig a Hunyadi utca térfalát is pótolja. A kialakított térfalak között egyértelmű gyalogos áramlásokat biztosítva fűzi fel a tervezett intézményeket. Ez a terv kerüli el egyedül a Déri Múzeum mögötti sematikus térképzés csapdáit, a házat, mint homlokzati látványt emelve be az új együttesbe.

Az épület öntörvényűségéből kiinduló közelítés általában beépítési és építészeti szempontból sem hozott hiteles megoldásokat. A Bírálóbizottság kedvezőnek azokat a telepítéseket tartotta, ahol az egyes funkcionális egységek, - kongresszusi központ - szálloda - iroda együttműködése és független üzemeltetése egyaránt biztosítható.
Az attraktív, emblematikus építészeti együttes létrehozásának feltétele a kongresszusi központ építészeti dominanciája lehet. Ezt az eredményt azok a pályaművek előlegezik, melyek a szálloda és iroda épületek visszafogottan másodlagos, míg a konferenciaközpontot elsődleges építészeti hangsúllyal kezelik, vagy (a 18 sz. pályaműhöz hasonlóan) térfalszerű összevonást javasolnak.
A kongresszusi központ tekintetében azok a pályázók adtak hasznosítható javaslatokat, akik az előadótermek csoportját flexibilisen, átalakítható módon, sík padozattal alakították ki. A konferencia központon belül biztosították a párhuzamos programok rendezhetőségét, különös tekintettel a lakossági, közművelődési funkciókra és igénybevételre.

A szálloda elhelyezésénél jó megoldást azok a pályázók adtak, akik bizonyos függetlenséggel helyezték el a szállodai szárnyat, de úgy, hogy az éttermi és báltermi funkció a kongresszusi funkcióhoz is jól kapcsolódjon (pl.: 1, 5, 7, 8, 9, 10). A szálloda megközelítését azok a pályázók oldották meg jól, melyek biztosították a recepció gépkocsival és busszal történő megközelítését különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi konferencia vendégei nagy számban taxival érkeznek a vonat, ill. tervezetten a repülőtér felől. Ezt egyébként a parkolóhelyek számánál, mint csökkentő tényezőt volt célszerű figyelembe venni.
Az irodaház az együttestől leginkább függetleníthető funkció, nagyságrendje a koncepció függvényében alakítható (pl.: 1, 5, 7, 9, 10, 18.).
A meglévő Kölcsey Művelődési Központ megtartása, beépítése lehetőség volt. A 18 pályamű közül 11 pályamű a Kölcsey Művelődési Központot megtartja, s valamilyen módon az építészeti koncepcióba bevonja, funkcionálisan felhasználja, ami az építési költségeket összességében csökkenti. A pályaművek alapján az alábbi szűrhető le:
Azok közül a pályaművek közül, amelyek a meglévő épület teljes elbontásával számoltak, vannak olyan pályaművek, melyek többlet értéket teremtettek (pl.: 5, 6, 7, 18), de vannak olyanok, melyek a bontás ellenére sem hoztak létre új értéket (pl.: 12, 13, 15).
Az épület megtartása és az együttesbe való beillesztése, vagyis az új érték teremtése szempontjából is megoszlanak a pályázatok. Vannak, amelyek szervesen illesztik az új együttesbe a régi épületet (pl.: 1, 2, 8, 9, 10, 11, 14, 17) és vannak, amelyek nem kapcsolják be a meglévő épületet az új együttesbe, csupán érintetlenül megtartják azt, s ebben a tekintetben nem hoznak létre új értéket (pl.: 3, 4, 16).

Összességében megállapítható, hogy az épület elbontása vagy megtartása nem feltétele egy új nagyvonalú és attraktív kongresszusi központ kialakításának, mert a megcélzott új, funkcionális és építészeti érték az épület megtartásával, szerves beillesztésével is létrehozható, ami ugyanakkor számottevő anyagi előnyt jelent a bontási és építési költségek tekintetében. A régi épület megtartása funkcionális szempontból lehetséges, de az új koncepcióba történő építészeti beillesztés, illetőleg arculatváltás mellett a megmaradó épületrész a kongresszusi központ funkciójának csak egy részét, elsősorban a közművelődési funkciókat tudja ellátni.
A Kölcsey-emlékhelyet - emlékmű formájában - a Református Kollégium előtti téren javasolja a Bírálóbizottság elhelyezni (7, 14. sz. pályamű)

A Bírálóbizottság döntése a pályaművek díjazásával kapcsolatban
A Bírálóbizottság részletes bírálatok alapján úgy ítélte meg, hogy több pályamű képvisel olyan megvalósításra alkalmas értéket, ami alapján indokolt a pályaművet megvenni, pályadíjat nem adott ki, a díjazásra szánt teljes keretösszeget a kiíróval egyetértésben 200.000 Ft-tal megemelve hozta meg döntését (az eredményt lásd feljebb).

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Salgótarjáni utcai zsidó temető // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:15
9:15

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Idén lesz 150 éves Budapest legkülönlegesebb zsidó temetője. Tervezett ide monumentális síremlékeket és ravatalozót Lajta Béla, és számos nagy múltú zsidó család tagjait temették itt el, melyek közül méretében kiemelkedik a Hatvany-Deutsch család mauzóleuma. A temetőt az 50-es években bezárták; különleges hangulatát az ősi motívumokat és modern formákat ötvöző síremlékek, és az azokat fokozatosan visszahódító természet dzsungele adják.

Design

Premontrei templom, Ócsa // Egy hely + Építészfórum

2024.03.20. 14:14
8:50

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.

800 éve épült Magyarország egyik legszebb román kori erődtemploma, a premontrei bazilika. Az Egy hely új részéből többek között kiderül, hogy miként alakult a román, gótikus és barokk stíluselemeinek keveredése, és hogy milyen filmes produkciók díszleteiként szolgált.