Debreceni Kongresszusi Központ - Építészeti ötletpályázat
A május 9-én kelt Zárójelentés alapján közöljük a Debreceni Kongresszusi Központ építészeti ötletpályázatának eredményét. A Bírálóbizottság rangsorolás nélküli - kiemelt - 600.000 Ft-os megvételben részesített négy pályaművet, és 400.000 Ft-os megvételben két pályaművet.
Kiemelt - 600.000 Ft-os megvételben részesültek a következők:
- Palotai Tamás (FOR-MA Kft., Budapest);
1. bírálati sorszámú pályamű - Szabó Márton (Gerő-Szabó Építésziroda Kft., Budapest)
Munkatársak: Kovács István, Wohner József, Kovács György;
5. bírálati sorszámú pályamű - Kováts András, Palotás Lajos, Gulyás Imre (Keletmagyarországi Tervező Kft., Debrecen);
7. bírálati sorszámú pályamű - Kiss Imre (Keletmagyarországi Tervező Kft., Debrecen);
18. bírálati sorszámú pályamű
400.000 Ft-os megvételben részesültek a következők:
- Csémy Olivér (Design Kft., Komárom); 6. bírálati sorszámú pályamű
- Vajda László (ArchiVa Terv, Pécs)
Munkatársak: Major Gábor, Hegyi Béla, Bartal Tamás, Rabb Péter; 17. bírálati sorszámú pályamű
Részletek a Zárójelentésből
A pályázati kiírást 59 pályázó vette ki, a megadott 2001. május 7-i időpontig 18 pályamű érkezett be.
A pályázat mind a részvétel mind a felvetett gondolatok gazdagsága szempontjából sikeresnek ítélhető, megfelelő gondolati hátteret képez a későbbi tervezéshez városépítészeti és építészeti-funkcionális szempontból is.
A telepítés szempontjából a Bírálóbizottság azokat a pályaműveket tartotta előnyösnek, amelyek az épületegyüttes helyét a városépítészeti összefüggésekből vezették le, elemezték a gyalogos áramlások fő vonalát, a környező épületek léptékét, építészeti minőségét, a gépkocsi mozgások irányát és az épület telepítésénél, építészeti megfogalmazásánál a hely szellemét keresték. Azokat a pályaműveket részesítette előnyben, amelyek a történeti belváros északnyugati tömbjének jellegzetes szerkezetét, morfológiai egységét vizsgálva, azt esetleg tovább gazdagítva integrálták az újonnan beépített területet a múzeum és a kollégium megmaradt környezetébe, és olyan a történeti együttessel harmonizáló új épületegyüttest, épületet hoztak létre, mely debreceni léptékű és karakterű, de 21. századi eszközökkel tudja biztosítani a kiírásban foglalt program teljesítését. A Bírálóbizottság úgy ítélte meg, hogy egyértelműen kedvező válasz erre a kérdésre nem érkezett.
Az anyaghasználatot illetően, a Bírálóbizottság e helyen kerülendőnek tartotta a semleges, csupa üveg felülettel kialakított tömegeket, inkább - tekintettel a meglévő környezetre - az üveg és valamely hagyományos anyag (tégla, kő) vegyes használatát tartja megfelelőnek (pl.: 9. bírálati sorszámú pályamű).
A Bírálóbizottság kerülendőnek ítéli az olyan beépítési javaslatokat, amelyek a tervezési területet a tömb peremén nyugatról és északról merev, esetenként magas-házas térfallal zárták le, a mögöttes térszerkezet figyelembe vétele nélkül (pl.: 8, 9, 10, 11.).
A Bírálóbizottság használati és klimatikus szempontból is jónak ítéli a nagy felületű lapos tetők zöld tetőként való kialakítását és a tető fölött kilátó, vagy terasz kialakítását (pl.: 7, 9, 18.).
A pályaművek egyik csoportja (1, 5, 7.) a múzeum mögött új teret alakít, azonban a múzeum, bejárat nélküli hátsó homlokzata sematikus térfalként jelenik meg. Ezekben az esetekben feltétlenül szükség lenne egy ilyen másodlagos tér további értelmezésére, a téralakításból adódó lehetőségek kibontására: a múzeum hátsó bejárattal történő kiegészítésére, vagy a tér alatt múzeum-bővítés kialakítására, akár üvegfedéssel, belátással, vagy felszíni kapcsolattal (15. bírálati sorszámú terv javaslata).
A Bírálóbizottság kedvezőnek ítélte az olyan pályaműveket, amelyek a Füvészkert utca nyugati épületsorát lezárva, illetve folytatva és a tervezett belső tér felé visszafordítva biztosították az utca Hunyadi utca felőli áttekinthetőségét, a Nagytemplom, a Kollégium épületének városképi érvényesülését (1. pályamű).
A tervek közül a 18. bírálati sorszámú pályamű egyedi tervként ajánl egy, az északra vezető utcák, terek szerves összefogására és a tömbök lezárására alkalmas téröblöt, amelyet a kollégium térfalának íves folytatásaként hoz létre. A téröbölben elhelyezett irodákkal pedig a Hunyadi utca térfalát is pótolja. A kialakított térfalak között egyértelmű gyalogos áramlásokat biztosítva fűzi fel a tervezett intézményeket. Ez a terv kerüli el egyedül a Déri Múzeum mögötti sematikus térképzés csapdáit, a házat, mint homlokzati látványt emelve be az új együttesbe.
Az épület öntörvényűségéből kiinduló közelítés általában beépítési és építészeti szempontból sem hozott hiteles megoldásokat. A Bírálóbizottság kedvezőnek azokat a telepítéseket tartotta, ahol az egyes funkcionális egységek, - kongresszusi központ - szálloda - iroda együttműködése és független üzemeltetése egyaránt biztosítható.
Az attraktív, emblematikus építészeti együttes létrehozásának feltétele a kongresszusi központ építészeti dominanciája lehet. Ezt az eredményt azok a pályaművek előlegezik, melyek a szálloda és iroda épületek visszafogottan másodlagos, míg a konferenciaközpontot elsődleges építészeti hangsúllyal kezelik, vagy (a 18 sz. pályaműhöz hasonlóan) térfalszerű összevonást javasolnak.
A kongresszusi központ tekintetében azok a pályázók adtak hasznosítható javaslatokat, akik az előadótermek csoportját flexibilisen, átalakítható módon, sík padozattal alakították ki. A konferencia központon belül biztosították a párhuzamos programok rendezhetőségét, különös tekintettel a lakossági, közművelődési funkciókra és igénybevételre.
A szálloda elhelyezésénél jó megoldást azok a pályázók adtak, akik bizonyos függetlenséggel helyezték el a szállodai szárnyat, de úgy, hogy az éttermi és báltermi funkció a kongresszusi funkcióhoz is jól kapcsolódjon (pl.: 1, 5, 7, 8, 9, 10). A szálloda megközelítését azok a pályázók oldották meg jól, melyek biztosították a recepció gépkocsival és busszal történő megközelítését különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi konferencia vendégei nagy számban taxival érkeznek a vonat, ill. tervezetten a repülőtér felől. Ezt egyébként a parkolóhelyek számánál, mint csökkentő tényezőt volt célszerű figyelembe venni.
Az irodaház az együttestől leginkább függetleníthető funkció, nagyságrendje a koncepció függvényében alakítható (pl.: 1, 5, 7, 9, 10, 18.).
A meglévő Kölcsey Művelődési Központ megtartása, beépítése lehetőség volt. A 18 pályamű közül 11 pályamű a Kölcsey Művelődési Központot megtartja, s valamilyen módon az építészeti koncepcióba bevonja, funkcionálisan felhasználja, ami az építési költségeket összességében csökkenti. A pályaművek alapján az alábbi szűrhető le:
Azok közül a pályaművek közül, amelyek a meglévő épület teljes elbontásával számoltak, vannak olyan pályaművek, melyek többlet értéket teremtettek (pl.: 5, 6, 7, 18), de vannak olyanok, melyek a bontás ellenére sem hoztak létre új értéket (pl.: 12, 13, 15).
Az épület megtartása és az együttesbe való beillesztése, vagyis az új érték teremtése szempontjából is megoszlanak a pályázatok. Vannak, amelyek szervesen illesztik az új együttesbe a régi épületet (pl.: 1, 2, 8, 9, 10, 11, 14, 17) és vannak, amelyek nem kapcsolják be a meglévő épületet az új együttesbe, csupán érintetlenül megtartják azt, s ebben a tekintetben nem hoznak létre új értéket (pl.: 3, 4, 16).
Összességében megállapítható, hogy az épület elbontása vagy megtartása nem feltétele egy új nagyvonalú és attraktív kongresszusi központ kialakításának, mert a megcélzott új, funkcionális és építészeti érték az épület megtartásával, szerves beillesztésével is létrehozható, ami ugyanakkor számottevő anyagi előnyt jelent a bontási és építési költségek tekintetében. A régi épület megtartása funkcionális szempontból lehetséges, de az új koncepcióba történő építészeti beillesztés, illetőleg arculatváltás mellett a megmaradó épületrész a kongresszusi központ funkciójának csak egy részét, elsősorban a közművelődési funkciókat tudja ellátni.
A Kölcsey-emlékhelyet - emlékmű formájában - a Református Kollégium előtti téren javasolja a Bírálóbizottság elhelyezni (7, 14. sz. pályamű)
A Bírálóbizottság döntése a pályaművek díjazásával kapcsolatban
A Bírálóbizottság részletes bírálatok alapján úgy ítélte meg, hogy több pályamű képvisel olyan megvalósításra alkalmas értéket, ami alapján indokolt a pályaművet megvenni, pályadíjat nem adott ki, a díjazásra szánt teljes keretösszeget a kiíróval egyetértésben 200.000 Ft-tal megemelve hozta meg döntését (az eredményt lásd feljebb).
