Épületek/Örökség

Csak morgás – Halmi Nándor gondolatai a Győri Színház épületéről

1/4

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

?>
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
?>
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
?>
A monolit vasbeton szerkezet már kész a kábeltető fogadására. Forrás: Győriterv
?>
A Győri Balett társulata a színház előtt, balra Markó Iván. 1979. Fotó: Fortepan, adományozó Urbán Tamás
1/4

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

Csak morgás  – Halmi Nándor gondolatai a Győri Színház épületéről
Épületek/Örökség

Csak morgás – Halmi Nándor gondolatai a Győri Színház épületéről

2020.07.15. 18:09

Cikkinfó

Szerzők:
Halmi Nándor

Földrajzi hely:
Győr

Vélemények:
1

Dosszié:

Úgy tűnik, a Győri Nemzeti Színház sorsa sokakat érdekel. Halmi Nándor építész 1969-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. Pályája a Győri Tervező Vállalatnál indult. Jelen volt a színház építésekor. A színház bontásának áprilisban felreppent híre kapcsán elindult polémiához kapcsolódva fogalmazta meg gondolatait. 

Régóta nem Győrben élek, már keveset tudok a színházi életéről, de építését napról napra követhettem, mivel 1969-től 1975-ig a Győri Tervező Vállalat Bajcsy-Zsilinszky utcai épületében dolgoztam. A tervező csoportnak ugyan nem voltam tagja, de az építkezésen többször jártam, utoljára a vasbeton falszerkezet legtetején, még a kábelek behúzása előtt. Lenyűgöző mérnöki munkának látszott, ma is annak tartom. Nem tudom, ki található meg a hajdani tervezők közül, aki még kérdezhető lenne, elsősorban a telepítés indokairól, mivel nyilvánvaló kellett legyen, hogy egy ilyen befogadóképességű, ilyen színpadtechnikai paraméterekkel rendelkező színház tömege feltétlenül eltér majd a győri belváros léptékétől. Lehet, hogy ma inkább ezt is zöldmezős beruházásként indítanánk, még inkább környezettudatos barnamezősként, mindenesetre az 1960-as években még egész természetesnek tűnt, hogy a színház épülete a város szívében helyezkedik el. (De hogy mennyire nem egyszerű egy ilyen jelentőségű telepítés helyét eldönteni, azt legjobban a budapesti Nemzeti Színház furcsa vándorlása mutatja, a Deák tértől a Lágymányosi hídig, a város legközepétől a Duna-parti új területfoglalásokig.)

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
1/4
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

Szeretném, ha tovább működne a győri színház, közben pedig tudom, hogy a jelentős építmények eltűntetése természetes dolog egy település életében. Időről időre többféle igény feszíti a bontást: hol a romlás, hol útban van valami, vagy hely kell valami fontosabbnak, hol a pénzhiány vagy bőség, hol meg a politika, a divat, a közösség elvárása és felháborodása, leginkább és legegyszerűbben azonban az ingatlantulajdonos saját elképzelése (a tulajdonhoz való jog). Várfalakat talán ma nem rombolnánk már le, de 1820-ban egy új világ beköszöntéseként üdvözölték a győriek a bontás kezdetét. Az erőd határozottan útjában állt a kapitalista – ha úgy tetszik: polgári – kibontakozásnak. A Tűztorony is „kényszerűen" tűnt el 1895-ben; a Baross utca gyalogos utcává alakítása óta akár hiányolható is. (Sürgősen megjegyzem: eszembe nem jutna, hogy visszaépítse a város!) 

A Győrben most élők bizonyára pontosabban érzik, mennyire komoly vagy ötletszerű a színház lebontásának felvetése, kívülről egyelőre nem lehet megítélni, sem befolyásolni. Amiért mégis írok, csak egy kis morgás:

A formalizmus eminens esete, ha valaki úgy képzeli a „felújítást", hogy a színház jellegzetes sziluettjét megőrzendő a függesztett tetőszerkezet helyett azt imitáló vasbeton födém épülne. A „síugrósánc" ugyanis nem az építész által elképzelt érzésvonal, hanem a kábelszerkezet erőjátéka adta szükségszerű forma. 

Nem hiszek én a többszintes földalatti gépkocsitároló + fölötte nagy belvárosi park konstrukcióban. A színház elbontásával keletkező háztömbnyi telek, közvetlenül a történelmi városmag határán sokkal értékesebb annál, semhogy sokáig üresen álljon. Mekkora üzlet a városnak! Nota bene nem hiszek én a nagy kapacitású gépkocsitároló-rendszerek településeket meghatározó szerepében sem. Érdekelne (de nem láthatom), mit fognak kezdeni a városok 30-40 év múlva a rengeteg, építményekbe begyömöszölt parkolóhellyel, mert a 21. század második felét bizonnyal nem a magántulajdonú személyautók uralják majd. Fizikai képtelenség a jelenlegi helyzetet soká fokozni: ki kell találni valamit helyette! 

Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József
2/4
Brigádnapló, a színház építése 1978 - forrás: Szolnoki József

Rendkívül fontosnak tartjuk egy-egy település harmonikus városképének megőrzését, közben nem vesszük észre, hogy a város képe sokkal több, mint a „turisztikai városkép". Nem gondosan megőrzött látvány, hanem a naponkénti változás. A harmonikus városkép a jól működő város képe. Az egymás kezét fogó, egymást váltó generációk – egyáltalán nem „megfagyott" – muzsikája ez, nagyon is forró és célszerűen változó állapot. Egyensúlyozás, amit feszítő igény, lendület, műveltség és alázat befolyásol.

És ne feledkezzünk meg a városkép kapcsán az épületek belső tereiről! A város lakói számára a külső és belső terek elválaszthatatlanok. Aki járt a győri színházban, tisztában van vele, milyen remek terei vannak a közönség számára, a színészek pedig hangoztatják a színpadterek csodás lehetőségeit. 40 év óta pl. az is része a győri városképnek, hogy ki lehet könyökölni az előadás szünetében a város felé, mert ismerősök szívesen járkálnak arra, néhány mondatot váltandó.

Olcsóbb bontani és újat építeni!? Nem ilyen egyszerű, ne higgyük el elsőre. Persze el lehet játszadozni a „dilemmával" (igen, a jelenlegi kábelszerkezetű lefedés mellett is szóltak annak idején gazdasági érvek), csakhogy nem erről van szó. Egy dinamikusan fejlődő város meghatározó középületéről van szó. 

Színházba menni nem hétköznapi dolog. A színház a város ünneplőruhája; nem azért készül, mert az jó üzlet, hanem azért, mert színházba menni jó. 

Halmi Nándor 

A Győri Balett társulata a színház előtt, balra Markó Iván. 1979. Fotó: Fortepan, adományozó Urbán Tamás
4/4
A Győri Balett társulata a színház előtt, balra Markó Iván. 1979. Fotó: Fortepan, adományozó Urbán Tamás

 

Halmi Nándor 1969-ben diplomázott a BME Építészmérnöki Karán. Pályája Győrben indult. A Győri Tervező Vállalatnál, majd a Győr-Sopron megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál tervező építészként elsősorban településrendezési terveket készített: számos Győr-Sopron megyei község összevont rendezési tervét, Pápa város általános rendezési tervét, városi tömbrehabilitációkat és -feltárásokat, főképpen azonban É-Dunántúli városok lakótelepeinek elrendezését, később egyes épületek kiviteli terveit is. Ezen munkáihoz tartozott, hogy rendszeresen részt vett országos településtervezési tervpályázatokon. 

1978-tól Budapesten él. A Szövterv tervezőjeként motelt, iskolát + kollégiumot, vállalati üdülőt és több lakóépületet tervezett - jó részük meg is valósult. 1981-től a közigazgatásban folytatta: fővárosi kerületeknél, majd a Fővárosi Tanácsnál, később Zsámbékon hatósági ügyintéző volt. 1992-94 között az Ybl Miklós Főiskolán néhány szemeszteren át településtervezési gyakorlatvezetőként óraadó tanár volt. 1997-ben - pályázat útján - az OMvH Műemlékfelügyeleti Igazgatóságának vezetője lett. Ezt a munkáját a hivatal 2001. évi átalakítása után, 2003-tól is igazgatóként folytatta. 2008 óta nyugdíjas.

 

Szerk: Somogyi Krisztina

Vélemények (1)
P. Imre
2020.07.16.
08:42

Ld. ÉF facebook

Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk