Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. / Építészfesztivál: Future Perfect / 07.01.-07.03. /
Egyéb cikkek

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

1/17

tömegmodell / 3H

?>
tömegmodell / 3H
?>
tömegmodell / 3H
?>
tömegmodell / 3H
?>
makettfotó / 3H
?>
makettfotó / 3H
?>
makettfotó / 3H
?>
látványterv a Károly körút felől / 3H
?>
látványterv / 3H
?>
látványterv / 3H
?>
látványterv / 3H
?>
látványterv / 3H
?>
látványterv / 3H
?>
látványterv, galéria belső / 3H
?>
látványterv / 3H
?>
látványterv a Madách tér felől / 3H
?>
látványterv, ügyfélszolgálat / 3H
?>
látványterv a Károly körút felől este/ 3H
1/17

tömegmodell / 3H

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008
Egyéb cikkek

„Budapest Szíve – Városháza Fórum” tervpályázat 2008

2008.11.26. 13:43

a bírálatból kizárt pályamű: 3H építésziroda építészet: Csillag Katalin, Gunther Zsolt vezető tervezők; munkatársak: Gáspár Orsolya, Bartha András Márk, Nagy Ádám, Balogh Emese, Holló Mátyás, Pataj Orsolya, Apáti Glória, Örley Balázs

a bírálatból kizárt pályamű:
3H építésziroda
építészet:
Csillag Katalin
Gunther Zsolt
vezető tervezők;
munkatársak:
Gáspár Orsolya
Bartha András Márk
Nagy Ádám
Balogh Emese
Holló Mátyás
Pataj Orsolya
Apáti Glória
Örley Balázs

szakági tervezők:
Borsós Ferenc közlekedéstervező,
Hernyák Emese műemlékvédelmi tervező,
Börzsei Tamás tartószerkezeti tervező,
Szigyártó Gábor épületgépész-mérnöki tervező,
Papp Péter épületvillamossági tervező,
látványtervek: B-virtual Kft.
makett: Limes model Kft.

 

tömegmodell / 3H
1/17
tömegmodell / 3H

tömegmodell / 3H
2/17
tömegmodell / 3H

tömegmodell / 3H
3/17
tömegmodell / 3H

makettfotó / 3H
4/17
makettfotó / 3H

makettfotó / 3H
5/17
makettfotó / 3H

makettfotó / 3H
6/17
makettfotó / 3H

látványterv a Károly körút felől / 3H
7/17
látványterv a Károly körút felől / 3H

látványterv a Károly körút felől este/ 3H
17/17
látványterv a Károly körút felől este/ 3H

látványterv / 3H
8/17
látványterv / 3H

látványterv / 3H
9/17
látványterv / 3H

látványterv / 3H
10/17
látványterv / 3H

látványterv / 3H
11/17
látványterv / 3H

látványterv / 3H
12/17
látványterv / 3H

látványterv, galéria belső / 3H
13/17
látványterv, galéria belső / 3H

látványterv / 3H
14/17
látványterv / 3H

látványterv a Madách tér felől / 3H
15/17
látványterv a Madách tér felől / 3H

látványterv, ügyfélszolgálat / 3H
16/17
látványterv, ügyfélszolgálat / 3H

 

műszaki leírás (részlet)

A „Budapest-jelleg"
Ahhoz, hogy „Budapest szíve" építészeti arculata megragadható legyen, meg kell érteni a magát helyet, a hely jellegét, várostörténeti, város-evolúciós kontextusának lényegét. Legyen az „genius loci", „megélt hely" vagy „megjelölt hely"... Budapest a varázsos kelet, a racionális nyugat, az emocionális dél és a hidegfejű észak metszéspontjában található. Ez a megállapítás közhely, azonban mint minden közhelynek, ennek is van komoly valóságtartalma. Ha Budapest jellegét közelebbről megvizsgáljuk, a sokrétűségen kívül egy elvont értelemben is messze mutató szóval írhatjuk le a város képét: tolerancia. Ez az elv teremti meg a város stilisztikai sokrétűségét, és a meglévő értékek mellett az újak szerves beépülését és egységesülését – legyenek azok az épületekből, az itt lakókból fakadóak. Budapest jellegét vizsgálva nem hagyhatjuk figyelmen kívül az épületeken, városstruktúrán túl a humán városantropológiát, ami az itt lakók habitusával foglalkozik.
Az európai gyökerű korstílusok és városrendezési elvek érvényesülése mellett egy, elsősorban az épületek felszínét, bőrét érintő olyan érzékiség tapasztalható meg, mely a kiegyezés utáni budapesti építészetet unikálissá teszi Európában. A városi terek nem igazán uralkodók, sokkal inkább az enteriőrök karakteresek. Az épületbelsők erőssége a házak udvaraiban is fellelhető. A belsők potenciálja egy – részben letűnt - polgári életet tesz láthatóvá, mely inkább introvertált mint extrovertált. Ez a hangulat sugárzik ki az utcák, terek világára is. Az épületek egy szofisztikált, mérsékelten ragyogó hangulatot árasztanak magukból, a felületi díszítések, a barnás, aranyos, vöröses színek különös egyvelege mindig is inspirálólag hatott az ideérkezőkre. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az orientalitás helyenként elemi erővel töri át a klasszikus építészeti magatartás felszínét.

A belvárosi struktúra
Tehát Budapestet egyfajta irracionális báj lengi be, melynek lenyomatai a város fejlődésén is megtapasztalhatóak. A középkori belváros kisléptékű beépítésébe került bele az Invalidus Palota, melynek helykiválasztása körül hosszú polémia bontakozott ki. A végül Martinelli Antal tervei által befejezett nagyszabású épülettest kiteljesülését a területet ferdén átszelő pesti városfal hiúsította meg, mely a tervezett négyudvaros együttesből kettő udvar kialakítását tette lehetővé. Így is megjelent Pest városszövetében az első megastruktúra, mely működése a „város a városban" alapelvet követte, ezáltal Boullé és Ledoux forradalmi építészetének előfutáraként is tekinthető. A létrejött torzó már akkoriban tükrözte azt a befejezetlenséget megcélzó gondolkodásmódot, mely azóta is sajátja a budapesti városfejlődésnek.
A nőtt belvárosi struktúrát a korabeli külvárosok tervezett és kevésbé tervezett korpuszai (Hild, Andrássy, zsidónegyed, később Madách sugárút kezdete) övezik. A beépítések sokfélesége mellett ismét szembetűnő az az árnyalatnyi, egységesítő szándék, mely alapvetően az épületek felületén érzékelhető. (...)

Mit üzen a 21. századi budapesti városháza?
Az új évezred középületeinek tervezésénél nem kerülhetjük meg annak végiggondolását, milyen demokratikus folyamatok eredményeképpen alakul ki az a közmegegyezés, ami alapján a városlakók többsége sajátjának érzi az új épületet. Különösen kényes a kérdés akkor, ha egy demokratikus berendezkedés magának épít reprezentáció illetve adminisztráció céljából. Vajon a reprezentáció a hatalom felesleges pompájaként, vagy inkább a városlakók egészséges büszkeségeként szűrődik le a várost használók fejében? Hogy ne az előbbi, hanem az utóbbi domináljon, fontosnak tartottuk néhány kérdés tisztázását.
Közösségi terek. Ha a városházát tágabb horizonton szemléljük, nem kerülhetjük el a főtér és városháza kapcsolatának vizsgálatát. A főtér és a mellette található közfunkciók kapcsolata a történeti korokban változó jellegű. Továbbiakban a kettőt közösségi tereknek nevezem, függetlenül attól, hogy zártak (fedettek) vagy nyitottak (fedetlenek). Közismert, hogy ezt a témát a görögök fogalmazták meg először az agora toposzával. Az ókori tér szerepe az információk megszerzésének és megosztásának tere, a blogolás helye volt, amolyan „intranet" a poliszon belül. Az agora transzparenciája, átjárhatósága a római fórum zártságával szemben egyértelmű. A határok lezárása, a hatalom izolációja az újkorban folytatódott (pl. Firenze). A városháza, a közintézmények áthatolhatatlan korpuszként húzódtak meg a tér szélén, sőt, alkalmanként fennhéjázóan behatoltak a főtér zónájába. Maga a tér pedig csupán attól élt, hogy a felületén történtek az események (piac, mutatványosok, kivégzések stb.). Az agora¬elvhez való visszatérés a 20. század második felében kezdődött meg, amikor a városháza ismét átjárhatóvá vált: a városi tér és a városháza szimbiózisba került egymással. Erre jó példa az innsbrucki városháza, ahol a reprezentatív, adminisztratív funkciók mellett megjelentek a piaci szereplők is, ezáltal egy modern,demokratikus agora alakult ki. És ezzel a kör bezárult. Szerintünk a 20. század végi agora az autó izoláló, társadalom-pusztító, individualizáló hatásának kompenzációjaként született meg. Már nem feltétlenül közösségi a tér, amint a zsúfolt Liszt Ferenc téren egyidejűleg ebédelő és beszélgető emberek sem alkotnak közösséget. Mindezen kételyek dacára a fenti gondolatmenet révén jobbnak tartjuk a fórummal szemben az agora kifejezést, hiszen a szó jobban fejezi ki azt a nyitottságot, melyet épületünk képvisel.
A nyitott városháza. Az innsbrucki városháza példája plasztikusan mutatja az elmozdulást az eddigi, csak igazgatással rendelkező monofunkcionális városházáktól a multifunkcionális városháza irányába. A „nyitott városháza" nemcsak korlátozottan átjárható, hanem vonzerővel is bír az őt övező ill. penetráló szórakoztató, kulturális és kereskedelmi funkciók miatt.
A közvetített demokráciakép. Tovább vizsgálódva a városháza által közvetített üzenettel kapcsolatban fontos szót említeni a demokráciaképről, melyet tervünk nem felületesen, hanem strukturálisan tartalmaz. Azzal, hogy a városháza reprezentatív része a Martinelli-szárnyban („történeti érték") marad, az adminisztráció egy hatékony épülettel birtokba veheti a Károly körutat és az új városi főteret („helyi érték"). További gesztus a hatalom gyakorlói részéről, hogy a történeti oldalszárnyakat részben átadják a piac szereplőinek (bérirodák), és a kultúrának (kiállítás, kulturintézetek, kápolna részleges használata).

A humán oldal
A tervezés folyamán az embert állítottuk a középpontba. A városházi szövet kelet-nyugati megnyitása az ún. szivárgó átjárási lehetőségekkel, az alsó szint részleges visszaárkádosítása, az új főtér reprezentatív, ugyanakkor osztott kialakítása vonzó, hívogató üzenet az őt használó emberek számára. A terv az építészeti értékek létrehozása mellett a humán oldalra is fókuszál. Projektünk egyik taktikai eleme az, hogy a társadalmi beágyazottság és ezáltal a hosszú távú fenntarthatóság érdekében párbeszédet provokáljunk a városlakókkal. A párbeszéd során azonban kiderül, hogy tervünk elemei meghittek, ismerősek számukra.
A fenntarthatóság kérdését a projekt több síkon értelmezi: egyrészt kezeljük a város működését, a terek használhatóságát, a gyalogos, a kerékpáros és tömegközlekedés elősegítését, másrészt foglalkozunk a szűken vett fenntartható, energiatudatos építészettel. Tehát a fenntarthatóság kérdését a társadalom – gazdaság – környezet hármasságán keresztül értelmezzük.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk