Közélet, hírek

Budapest Diákváros – A Snøhetta mesterterve a Déli Városkapura

1/12

Forrás: Snøhetta | ZOA Studio

?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
?>
Forrás: Snøhetta
1/12

Forrás: Snøhetta | ZOA Studio

Budapest Diákváros – A Snøhetta mesterterve a Déli Városkapura
Közélet, hírek

Budapest Diákváros – A Snøhetta mesterterve a Déli Városkapura

2021.04.12. 16:49

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Magyarország, Budapest

A Budapest Diákváros – Déli Városkapu Program az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyarországi városfejlesztése lehet, a napokban ugyanakkor felröppent a hír, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a kínai Fudan Egyetem kampusza épülhet ott. Megnéztük, mi áll a mestertervben. 

Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy a Budapest Fejlesztési Központ „Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete" elnevezéssel nyílt, nemzetközi, építészeti tervpályázatot hirdetett. A pályázat célja a műemléki védelem alatt álló Nagyvásártelep épületegyüttes (Budapest IX. kerület, Hídépítő utca és Helyi kikötő út által határolt telek) felújítási terveinek elkészítése, az épület új funkciójának meghatározása, illetve Budapest Diákváros kollégiumi épületének és a kapcsolódó fejlesztések megtervezése volt. Kiemelt szándékként jelölték meg a műemléki épületben rejlő potenciál kiaknázását, valamint egy, a Budapest Diákváros részét képező – diákszállás és sport funkciókat tartalmazó – új épület és közvetlen környezetének megtervezését, ami magas minőségű természeti és épített környezetet eredményez a fenntarthatóság jegyében. A pályázatra a pályaművek beérkezésének határideje 2021. március 10. volt, az eredményhirdetés április 23-án várható.

A Budapest Diákváros – Déli Városkapu Program az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyarországi városfejlesztése lehet, aminek célja, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhagyatott, lepusztult területein, a főváros szívétől kevesebb mint 5 kilométerre egy fenntartható, egészséges, életigenlő városnegyed épüljön zöld, energiahatékony épületekkel, a diákszállások és a lakóépületek mellett korszerű munkahelyek, tanulási-kutatási terek létrehozásával. A városfejlesztés a norvég Snøhetta építésziroda 2018-ban kiírt nemzetközi tervpályázaton első helyezést elérő mesterterve alapján valósulhat meg.

Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
11/12
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio



A napokban ugyanakkor a Direkt36 oknyomozó portál arról írt egy kormányzati dokumentumra hivatkozva, hogy a magyar állam az érintett területen építtetné meg a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszát. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere vasárnap tett közzé erről egy posztot Facebook-oldalán, amiben többek között ezt írta: "Sok zöld, kapcsolat a vízzel, funkcionális épületek, modern környezet. Itt tölthetné egyszerre több mint 10 ezer magyar fiatal a diákéveit. Mi erről kötöttünk megállapodást a kormánnyal a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, erről hozott egyhangú határozatot a Fővárosi Közgyűlés", illetve azt is hozzátette, hogy nem akarnak a Diákváros helyett fallal körülvett kínai elitkampuszt, betonmonstrumokat, és hogy ragaszkodnak az eredeti koncepcióhoz. Ehhez kapcsolódóan Jámbor András ferencvárosi képviselőjelölt petíciót indított. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester szintén a közösségi oldalán tudatta, hogy levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, amiben azt kérte, hogy a kormányzati terveket hozzák nyilvánosságra, és amennyiben az eddig kiszivárgott információk valósak, a meghozott döntéseket vonják vissza. "A Budapesti Diákváros fejlesztést csak a korábbi, közösen elfogadott kormányzati-önkormányzati döntések mentén, az abban foglalt célok megvalósulása esetén, a Mesterterv szerinti funkciókkal tartom támogathatónak", tette hozzá.

A mesteterv fókusza

A Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Mesterterv északi határvonala a Rákóczi hídra felvezető út, Keletről a Soroksári út határolja, délről a Csepeli szigeten is áthaladó majdani Galváni híd tengelyében futó új közlekedési tengely, nyugati irányból a Weiss Manfréd út fogja közre. A projekt fő elemei a Diákváros mellett a Csepeli Közpark, a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, az Új Duna-Híd és Kapcsolódó Úthálózat, az Evezős Pálya illetve a Millenium Rakpart. A zöldterületek a mesterterv kialakításának központi elemei, a városszerkezet a zöldterületeinek infrastruktúrája köré szerveződik.

A Duna vízfelülete a terület tervezésében központi szerepet kap. A víz a fejlesztési területet a Duna-parttal összekötő zöld sétánnyal együtt egy új félszigetet hoz létre, úgy, hogy az új (parkban folytatódó) partvonal nagyjából a folyó eredeti természetes vonalát követi. Az új városrész központjába, a félszigetre parkokból és vízfelületekből álló zöld gerincen keresztül lehet eljutni, ami a Duna természetes, régi partvonalát követi. A kék-zöld infrastruktúra egészséges, élhető lakó- és munkakörnyezetet hoz létre, ahol az épített környezet szoros kapcsolatban él együtt a vízzel. A speciális ökoszisztémának köszönhetően újfajta kapcsolat alakul ki a vízzel, így a városrész az éghajlat szempontjából ellenállóbbá, ugyanakkor élhetőbbé is válik.

Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
3/12
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio



A városrész tengelyét a közterek sorából álló zöld tengely képezi. Az új városi tengely mentén sorakoznak a városrész legfontosabb építészeti elemei: az Atlétikai Központ, a Nagyvárástelep együttese és a vízfelületekkel körülfogott félsziget déli csúcsán egy hangsúlyos középület (például könyvtár). Az útvonalon olyan új városépítészeti és tájépítészeti elemekkel lehet találkozni, mint a lineáris park, a közterek, a folyó és a vízparti sétányok.

A budapesti folyópart újraélesztésének alapkoncepciója mentén a mesterterv olyan pontokra fókuszál, mint a zöld infrastruktúra, az energetikai fenntarthatóság, a változatos beépítési sűrűség, a sokféle felhasználhatóság, az autómentes város víziója, az éjjel-nappali működés, a köztéri rendezvények, a víz újrahasznosítása és a biodiverzitás. A terv alapvetően a diákok igényeinek kiszolgálására irányul, ugyanakkor más felhasználók számára is biztosít lakóövezeteket, kulturális, kereskedelmi, sport és rekreációs funkciókat. 

Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
6/12
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio



A terület adottságai – környezeti kapcsolatai, beépítési sűrűsége, vízhez való viszonya – eltérő arculatú zónák kialakítását teszik lehetővé a fejlesztési program területén. Ezeket a részeket a belső közlekedési hálózat és közterület-rendszer, a kék-zöld infrastruktúra elemei – a közparkok és zöldfelületek, a vizes ökoszisztéma, a mesterségesen kialakított vízfelületek –, valamint a Ráckevei (Soroksári)-Duna (RSD) fogja össze.

A terület északi része az üzleti negyed, amely egyrészt közvetlen és hangsúlyos kapcsolatot ad a Danubius intermodális közlekedési csomóponttól az Atlétikai Aréna és a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark felé, másrészt a területet határoló forgalmas utakat (Kvassay út, Soroksári út) elválasztja a gyalogosbarát, korlátozott gépjármű forgalmú, közösségi és lakó funkcióval rendelkező belső részektől. A terület déli része lagúnákkal övezett lakónegyed, amit a területen átvezető fő gyalogos és tömegközlekedési tengely tár fel és kapcsol be a város vérkeringésébe. A legdélibb ponton a Budapesti Evezős Központ pálya és egy közösségi funkciójú épület zárja a városrészt.

Ilyen lenne a Diákváros

A fent említett két terület között valósulna meg a fejlesztés egyik legfőbb vonzerejét jelentő Budapest Diákváros, ami a terület szívében meglévő védett és a felújítás révén új közösségi-szolgáltató funkciót kapó Nagyvásártelep csarnoképület előtt kialakított, a Ráckevei (Soroksári)-Dunával közvetlen kapcsolatot biztosító főtér köré szerveződik. A Nagyvásártelep épületegyüttese és az előtte kialakuló tér a közösségi élet fedett és nyitott színterei, alkalmasak nagyobb tömegeket vonzó rendezvények, fesztiválok megtartására is. A városépítészeti kialakítás lehetővé teszi, hogy az Atlétikai Arénában rendezett nagy világversenyek időszakában a Budapest Diákváros létesítményei és a kapcsolódó közterek lezárt egységként kiszolgálják a versenyzők szállás, étkezés és egyéb igényeit, lehetővé téve a biztonságos, közforgalomtól elzárt működést a versenyek időszakában. Ebben a városrészben a sokféleségre helyeződik a hangsúly, ami a különböző épülettípusok számában fejeződik ki leginkább: egyaránt példája ennek a tömbös és szabadon álló beépítés, illetve a különleges épületek, mint a Nagyvásártelep és a kulturális épület, illetve a vízpart mentén sorakozó, hét kockára emlékeztető épülettömeg.

A Diákvárosnak léptékénél fogva is meghatározó szerepet tulajdonítanának a városrész népességösszetétele szempontjából. A fejlesztési terület léptéke lehetővé teszi további célcsoportok idevonzását: fiatal pályakezdők, családok és akár az idősebb generáció számára is attraktív a jó tömegközlekedés, a minőségi vízparti környezet, az elérhető szabadidős és szolgáltatási kínálat, az új fővárosi park szomszédsága. A férőhelyek között hagyományos diákszállás és korszerű közösségi lakhatási megoldások, mikro-apartmanok egyaránt megtalálhatók. 

Forrás: Snøhetta | ZOA Studio
10/12
Forrás: Snøhetta | ZOA Studio



A Budapest Déli Városkapu víziója a terület egy részén jelentős számú irodai munkahely megjelenésével számol, és a Diákváros mellett más célközönséget megszólító lakásprogram elhelyezését is lehetővé teszi. A jövőkép a fővárosi lakáspiacon jelenleg hiányzó, intézményes keretek között üzemeltetett bérházakkal számol, de nem zárja ki a hagyományos társasházak építését sem. A tervezett diákszállás-férőhelyek és a létesíthető lakófunkciók alapján a városrész lakosságából 12 ezer főt a Diákváros lakói tennének ki, a tartós lakáshasználók (bérlők és/vagy tulajdonosok) 5800 főt, a munkahelyek pedig 16 ezer főt.

A Snøhetta mestertervének látványterveit a ZOA Studio készítette.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk