Épülettervek/Hallgatói terv

Alternatíva a debreceni Nagytemplom látogatóközpontjára

1/12

Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem

?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
?>
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
1/12

Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem

Alternatíva a debreceni  Nagytemplom látogatóközpontjára
Épülettervek/Hallgatói terv

Alternatíva a debreceni Nagytemplom látogatóközpontjára

2021.09.26. 15:53

Projektinfó

Földrajzi hely:
Debrecen

Építészek, alkotók:
Hawrlant Benjámin Máté

Címkék:
hallgatói tervek, rehabilitáció

Tervezés éve:
2021

Stáblista

Tervező: Hawrlant Benjámin Máté

Debreceni Egyetem

Főkonzulens: Keller Ferenc,

Konzulens: Kovács Péter DLA 

Letölthető dokumentumok:

Hawrlant Benjámin Máté egy látogatóközpont létrehozását célozta meg diplomamunkájában, aminek a Verestorony is szerves részét képezi és méltó módon mutatja be Debrecen és a Nagytemplom történetét. A koncepciót a tervező ismerteti.

Műemléki környezetbe tervezni mindig összetett és szenzitív feladat, ugyanis a helyszín történeti és materiális rétegeit felfejteni és értelmezni oly módon kell, hogy az interpretált adatok a tervezés során, gyakorlati módon tudják segíteni a koncepcionálás folyamatát. A tervezés során számos, látszólag konfliktusos helyzettel találja szembe magát a tervező – funkció ↔ prezentáció, régi ↔ új– amelyek megfelelő építészeti eszközök használatával feloldásra kerülhetnek.

Helyszínválasztás
Az évek során sok bel- és külföldi példát láttam műemléki környezetben megépült, olyan közösségi terekre és kiállító helyekre amelyek – a hely tiszteletben tartása mellett – egy gazdag történeti környezetben tudtak megépülni, frissességet és funkcionalitást adva az adott helyszínnek.

Debreceni polgárként tudtam, hogy van egy hely a belváros szívében, ami méltatlanul alulreprezentált a jelenlegi állapotában és ami megfelelő beavatkozás után értékes helyévé válhatna a belvárosnak. Így esett a választásom a Nagytemplom nyugati oldalán található, egykori Verestorony romjaira és környezetére.

Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
12/12
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem

Előzmények
A koncepcióalkotás folyamata közben alapvetően három tényező befolyásolta a tervezési programom alakítását.

Az első, a városi térszint alakulása: Debrecen belvárosában változó mértékben, de jelentősen megemelkedett a járószint magassága. A múlt századokban a gyakori esőzések valamint az alacsony járószint miatt gyakori volt, hogy a város egy dagonyás hellyé változott. Ennek megoldására a város egy, csak „Nagy híd"-ként emlegetett, fa pallókból ácsolt közlekedő sávot alakított ki a város főterén, ami hosszú időn keresztül meghatározó eleme volt a városnak.

A második, a templom története: A mai debreceni Nagytemplom helyén már a 12. században állt templom, aminek Szent András templom volt a neve. Ez a gótikus templom pusztult el az 1564-es tűzvészben. A leégett templom évtizedekig romokban állt, majd Bethlen Gábor támogatásával kezdték el újjáépíteni 1626-ban. Az András templom pusztulását az 1802-es tűzvész okozta, így 1803-1805 között elbontották a templom romjait. Az egyház Péchy Mihályt bízta meg egy új templom megtervezésével és ezt követően alakult ki a ma is ismert Nagytemplom. Az ezredfordulón a templom jelentős támogatáshoz jutott, ennek köszönhetően számottevő megújuláson eshetett át, beleértve egy templomtúra kialakítását.

Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
6/12
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem

A harmadik pedig a Verestorony és a védfal története: A Verestorony az András-templomot övező erődfal mentén épült a középkorban abból a célból, hogy elhelyezzék benne a Rákóczi György által 1636-ban adományozott több mint 5,5 tonnás nagyharangot. A Verestorony is leégett az 1802-es tűzvész alkalmával. Az ásatások során megtalálták a Verestorony falait, támpilléreit valamint a templomot körülvevő fal csatlakozásait is. Az ezredforduló után a meglévő romokat kipótolták és a tetejét egy üvegpiramissal fedték le.

Koncepció
Az elképzelésem egy olyan látogatóközpont létrehozása volt, aminek a Verestorony szerves részét képezi és méltó módon mutatja be – egyébként történelmi épületekben nem túl gazdag – Debrecen és a Nagytemplom történetét. A másik, általam megfogalmazott tervezési pont az volt, hogy ne egy különálló létesítmény legyen, hanem tudjon együttműködni a jelenleg is funkcionáló nagytemplomi kiállítással.

A Verestorony körüli teret a járdaszint alá süllyesztettem, aminek a célja több tényezős volt. Egyfelől a Verestorony és az egykori védfal romjait oly módon lehet prezentálni, hogy az ne borítsa fel a tér vertikális egyensúlyát és közben meg lehet óvni őket eredetiségükben. Nincs szükség egyéb építészeti gesztusra, hiszen a régészetileg felszínre hozott romok önmaguk alakítják a teret és teremtik meg az egykori térrendszer mását. Másfelől – utalva az egykori városi térszintre – a látogató olyan perspektívából szemlélheti a templomot, mint a korábbi városlakók évszázadokig. A süllyeszték kialakítása során a helyszíni adottságok befolyásolták a kontúr létrehozását, úgymint az egykori védfal vonala, a szemközti épületek helyzete, a templom helyzete valamint a templomkert kialakult határai.

Az így létrejött tér egy átmenet a városi köztér és a kiállítás között, egyfajta fogadótérként funkcionál ahova az emberek akár a kiállítás megtekintése nélkül is bemehetnek és időt tölthetnek el a tér végében elhelyezett vendéglátóhelyen. Mielőtt azonban megérkeznének, egy különleges látvány fogadja a látogatót, ugyanis a teret fedő filigrán üvegtető szemmagaságban véget érő éle egy képi határt hoz létre. A romok felé nézve azt tapasztalja az ember, hogy a két világ kettéválik, más minőségben látja a régmúlt romjait és a ma is álló impozáns templomot, mint amikor a vízfelszín határán lebeg az ember.

A térbe egy hosszú lépcsősor vezet le, amin ülőhelyek lettek kialakítva tovább erősítve a köztér funkciót. A lépcsőt elhagyva közvetlen az egykori torony falai mellé érkezik a látogató, ahol végig a templom és a romok különleges együtt állásának a vizuális képe kíséri el. A fogadóteret elhagyva a templom alapfalai mentén jut el a látogató a templom előtt fekvő, felszín alatti kiállítótérbe, ahol a templom és város történetével ismerkedhet meg és csodálhatja meg a – jelenleg a kollégiumban kiállított – emlékek és régészeti kincsek sorát.

Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem
9/12
Hawrlant Benjámin Máté diplomamunkája – A debreceni Nagytemplom látogatója a Verestorony romjainak integrálásával, Debreceni Egyetem

A kiállítás a templom keleti tornyánál csatlakozik rá a meglévő templomtúrára olyan módon, hogy a toronyban meglévő liftet és lépcsőt a süllyesztett szintre vezetve érheti el azt. A keleti toronyból indulva folytatódik a túra egy kiállítással, a padlástér megtekintésével majd a tornyok között húzódó panorámajárdával. A nyugati toronyban megtekinthető a Rákóczi harang valamint az egykori tűzfigyelő szoba. A kiállítás végeztével a nyugati torony aljánál lehetőség van elhagyni a kiállítást a Kossuth tér irányába vagy pedig visszatérni a kiindulási ponthoz a Verestoronyhoz.

 

Hawrlant Benjámin Máté

Szerk.: Pleskovics Viola

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk