Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

A veszprémi Kopácsy-malom felújítása és bővítése

1/44

A malom épülete felújítás előtt - fotó: Kovács Dávid

?>
A malom épülete felújítás előtt - fotó: Kovács Dávid
?>
A felújított malom épület - fotó: Kovács Dávid
?>
Utca felőli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
A malom épület keleti homlokzata - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanházak - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanházak - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanházak - fotó: Kovács Dávid
?>
Az épületek által közrezárt udvar - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
Az épületek közti udvar - fotó: Kovács Dávid
?>
Az apartmanok bejáratai - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház a tetőteraszra vezető lépcsővel - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház tetőteraszra vezető lépcsője - fotó: Kovács Dávid
?>
Az apartman terasza - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház teraszainak kapcsolódása - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház teraszai - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartman terasza - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház keleti homlokzata - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház keleti homlokzata - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház a malom épület tetejéből - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanház nyugati homlokzata - fotó: Kovács Dávid
?>
A malom épület fogadótere - fotó: Kovács Dávid
?>
Kandalló - fotó: Kovács Dávid
?>
A fogadótérből átlátás nyílik a sörözőbe - fotó: Kovács Dávid
?>
Söröző - fotó: Kovács Dávid
?>
Fogadótér a galériával - fotó: Kovács Dávid
?>
Galéria - fotó: Kovács Dávid
?>
Rendezvényterem galériával - fotó: Kovács Dávid
?>
Rendezvényterem - fotó: Kovács Dávid
?>
Közlekedőrendszer - fotó: Kovács Dávid
?>
Korlát - fotó: Kovács Dávid
?>
Lelátás - fotó: Kovács Dávid
?>
Közlekedő híd - fotó: Kovács Dávid
?>
Közlekedő híd - fotó: Kovács Dávid
?>
Lépcső - fotó: Kovács Dávid
?>
Tetőtéri szoba - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanházak télen - fotó: Kovács Dávid
?>
Apartmanházak télen - fotó: Kovács Dávid
?>
Helyszínrajz
?>
Földszinti alaprajz
?>
Tetőtéri alaprajz
?>
Metszet
?>
Homlokzat
1/44

A malom épülete felújítás előtt - fotó: Kovács Dávid

A veszprémi Kopácsy-malom felújítása és bővítése
Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

A veszprémi Kopácsy-malom felújítása és bővítése

2013.12.21. 08:00
MÉD

Projektinfó

Kopácsy malom felújítása

Tervezés éve:
2011

Építés éve:
2012

Stáblista

építész tervezők: Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid, Gaschler Gábor
építész munkatársak: Barkács Ágoston, Gaschler-Gyeviki Nóra
művészettörténész: Rozmann Viktor
tartószerkezettervező: Szabó Imre
szigeteléstervező: Zádor Oszkár
gépésztervező: Cseresznyés Béla, Sasvári Balázs
elektromostervező: Csóka Sándor
belsőépítészet: Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid

MÉD:

Letölthető dokumentumok:

A királynék városának egyik különleges adottságú területén, a Séd völgyében található Pajtakertben a Püspöki pihenő pavilon után az egykori Kopácsy-Friedler-malom is megújult a modern vendéglátás jegyében. Kovács György Zsolt, Beránková Jana és Kovács Dávid tervezők a régi és új izgalmas ötvözeteként fogalmazták meg a kis épületegyüttest.

A veszprémi Várhegyet északi és keleti irányból megkerülő Séd-patak völgyének jelentős része évszázadokig a mezőgazdasági termelés szolgálatában állt. A 18. századtól kezdve kanonoki kertek, káptalani majorságok sorakoztak ezen a területen, a szeszélyesen kanyargó patakmederhez pedig egyre több mesterséges mellékág csatlakozott, amelyekre malmok települtek. A 19. század elejétől megjelentek a kisebb-nagyobb nyári lakok az előkelők kertjeiben, így fokozatosan előtérbe került a vendéglátás és a kikapcsolódás igénye, miközben a malmok tovább őröltek – nagy részük egészen a II. világháborút követő államosításig.

A malom épülete felújítás előtt - fotó: Kovács Dávid
1/44
A malom épülete felújítás előtt - fotó: Kovács Dávid

A 20. századi lassú pusztulás és elhagyatottság évtizedei után az ezredforduló elején körvonalazódni látszott az időközben kedvelt pihenő- és kirándulóhellyé vált terület újraélesztésének koncepciója. Veszprém város önkormányzata 2008-ban közel 900 millió Ft uniós támogatást nyert a „Kolostorok és kertek" projekt megvalósítására, amely a Vártól az Állatkertig „ökológiai folyosóként" húzódó 2,3 km-es sávot érintette. A patakvölgyben kialakított és 2011 márciusában átadott sétaút egyik kiindulópontja éppen a Pajtakert térsége lett. A természeti környezet rehabilitációja további pozitív folyamatokat generált, amelyek során egyre több értékes épület született újjá önerőből vagy pályázati forrásból. Ebbe a körbe sorolható például a Benedek-hegy lábánál, a Séd kanyarulatában található egykori jószágkormányzóság barokk épületében több ütemben kialakított Gizella Hotel és Étterem, valamint a Kopácsy-malomhoz szorosan kötődő műemlék, a Püspöki pihenő megújulása.

Helyszínrajz
40/44
Helyszínrajz

Metszet
43/44
Metszet

A Pajtakert és tágabb környezete különleges adottságokkal rendelkezik: páratlan panoráma nyílik innen a veszprémi várra. Részben ezt felismerve és kihasználva, az elmúlt másfél évtizedben több jelentős kortárs építészeti alkotással gazdagodott a terület: a Várhegy aljában, a Pajta és a Deák Ferenc utca, valamint a Séd által közrezárt területen a szikár, archetipikus formálású lakóegyüttes (tervező: Polyák György, 2004), valamint a völgy túloldalán, az 1969-ben bezárt városi strand helyén megvalósult Völgyikút Ház többfunkciós tömbje (tervező: Csomay Zsófia és Nagy György, 2008-2009).

A Pajtakert megújulása szorosan kapcsolódott a Séd-völgy meginduló revitalizációjához. Első lépésként a magántulajdonba került területet rendezték és közparkként (Historia Kert néven) újra megnyitották a nagyközönség számára. Ezzel párhuzamosan zajlott 2010-2011-ben az egykori Püspöki pihenő felújítása a Veszprémi Építész Műhely tervei alapján. Az 1820-as években emelt kerti lak a korszak klasszicista építészetének és tájformálásának egyik különleges alkotása, amely Kopácsy József (1775-1847) kanonok - később székesfehérvári, majd veszprémi püspök - nevéhez fűződik. Az épület a támfalak mögött, a vakárkádok kibontása révén földalatti terekkel, valamint egy lépcsőházat rejtő, szerény hátsó toldalékkal bővült. Az építtető célja a terület közösségi használatának erősítése, egyfajta „mini kulturális-szabadidő központ" létrehozása volt. Ennek jegyében a pihenő pavilonban tavasztól őszig nyitva tartó kávézó és kiállítótér kapott helyet, a park pedig esküvők, fotózások és különféle rendezvények (például a Csalán Egyesület) kedvelt helyszínévé vált.

A malom épület keleti homlokzata - fotó: Kovács Dávid
4/44
A malom épület keleti homlokzata - fotó: Kovács Dávid

A Fenyves u. 15. alatt álló, Kopácsy-Friedler-malomként ismert épület történetét Rozmann Viktor művészettörténész dolgozta fel. Kutatásai szerint ezen a Séd-pataktól keletre fekvő területen feltehetően már a középkorban is állt malom. A források 1756-ban az ún. Nádasdy-malmot említették, amely a ma álló épület előzménye lehetett. A jelenlegi malmot a 18. század végén vagy a 19. század elején emelte Tumler György molnármester, akinek a nevéhez több környékbeli malom építése kötődik. Fiával, Henrikkel azzal szereztek maguknak hírnevet, hogy püspöki kérésre a veszprémi várba vízikerék segítségével vizet juttattak fel. A régi térképek tanúsága szerint a Séd 1780-ban még szeszélyesen kanyargott, 1814-ben viszont már szabályozták a medrét és ekkor alakították ki a Malom-csatorna mellékágat. Ennek két partján állt az a téglalap és négyzet alaprajzú tömeg, amelyek későbbi összekötésével - a közel hat méter átmérőjű vízikerekek számára kerékház építésével – alakult ki a főépület jellegzetes L alaprajza. A Séd és mellékága által közrefogott szigeten ligetes kertet alakítottak ki, amelynek jó harmada ehhez az épülethez tartozott. A tulajdonosok sorában az 1830-as évektől - térképekkel 1857-től bizonyíthatóan - tűnt fel a Kopácsy család. Legismertebb tagja, József, plébánosként és kanonokként kezdte, majd a székesfehérvári és veszprémi püspöki évek után esztergomi érsekké, hercegprímássá választották – róla kapta nevét a malom és a pihenő pavilon épülete.

Az apartmanok bejáratai - fotó: Kovács Dávid
11/44
Az apartmanok bejáratai - fotó: Kovács Dávid

A feljegyzések szerint 1889-ben már Fojt József molnármester volt a tulajdonos, aki 1890-1891 között új vízikereket és zsilipes gátat épített, valamint rendbe hozatta a Malom-csatornát. Öccse, János 1918-1920 körül a vízikereket egy 12 lóerős turbinára cserélte, az épület pedig a korábbi nádfedés helyett fazsindelyt kapott. A korabeli helyszínrajzok tanúsága szerint ekkor már állt a csatorna keleti oldalán húzódó támfal. 1925-ben Friedler Gyula vásárolta meg az ingatlant, aki további technológiai korszerűsítéseket hajtott végre. 1932-ben épült a déli oldalhoz csatlakozó félnyeregtetős toldalék, amelyben gépműhelyt rendeztek be. Ekkoriban készült az L alakú épület csuklópontjában a segédszobaként használt toldalék is. A korabeli tervlapok szerint a nyugati szárnyban üzlet és iroda működött; a fő technológiai tereket az északi részben helyezték el, az emeleten liszt- és korpaszobával, a déli részben raktárakkal. A malom napi kapacitása 10-12 mázsa gabona őrlése volt. Az épület a II. világháborúban megsérült, de 1945-ben újra üzembe helyezték; ekkor a zsindelyt cserépfedésre cserélték.

Az apartman terasza - fotó: Kovács Dávid
14/44
Az apartman terasza - fotó: Kovács Dávid

A malom eredeti funkciója megszűnt az 1951-es államosítás után, a főépület köré szükséglakásokat építettek. A hatvanas években raktárként használták, állapota folyamatosan romlott. Emiatt törölni is akarták a műemléki listáról, végül ez nem történt meg. Ezekben az évtizedekben töltötték fel az egykori Malom-csatornát, a külső homlokzatok a sorozatos átalakítások miatt nagyrészt elvesztették eredeti formájukat. Az 1980-as években üzlet, majd varroda és raktár működött az épületben, amelynek fa födémszerkezetét acélgerendákkal és -oszlopokkal erősítették meg. A varroda megszűnése után az egykori malom sokáig üresen, elhagyatva állt.

Az épületegyüttes ebben a pusztuló állapotban került a jelenlegi tulajdonoshoz, aki egy egyedi hangulatú vendéglátó- és szálláshely létrehozásának igényét fogalmazta meg. A tervezést alapos felmérés és művészettörténeti kutatás előzte meg, feltárva az átalakítások történeti rétegeit és javaslatot téve a rekonstrukcióra, amelynek célja a védett főépület eredeti, klasszicizáló megjelenésének visszaállítása volt.

Apartmanház nyugati homlokzata - fotó: Kovács Dávid
22/44
Apartmanház nyugati homlokzata - fotó: Kovács Dávid

A Fenyves utca mentén húzódó támfal melletti rámpa és lépcsősor vezet le az egykori malom főbejáratához. A kosáríves nyílás alatt lépett be egykor a Malom-csatorna vize az épületbe – a tervezők szerették volna ezt határozottan jelezni, ami végül szerényebb kivitelben, - egy külső vízmedence és a fogadótér padlószintje alá mélyített, járható üveglappal fedett „vizesárok" formájában - valósult meg. A főhomlokzat helyreállított falsávos tagolási rendje érzékelteti, hogy a bejárat íve később nyerte el mai formáját. A többszöri átalakítások nyomát őrzi az egyszerű északi és nyugati oldal kibontott és láthatóvá tett véletlenszerű nyíláskiosztása. A déli-nyugati irányból csatlakozó, 1930-as évekből származó bővítmények az alacsonyabb tetősíkok és a vízszintes fa lamellás nyílások révén finoman elkülönülnek a központi tömegtől. A bejárati rámpától délkeletre, a támfal közelében álló melléképületet megtartották és kiszolgáló funkciót kapott. A beépítés nőtt struktúrája sajátos, intim hangulatú udvarterek létrehozását kínálta a régi és az új épülettömegek között.

Közlekedő híd - fotó: Kovács Dávid
34/44
Közlekedő híd - fotó: Kovács Dávid

A műemléki értéket nem képviselő, rossz állapotú melléképületek helyére kortárs hangvételű apartmanházak kerültek, ahol összesen hat tágas szobaegységet alakítottak ki - közülük egy az akadálymentesség követelményeit is kielégíti. A bővítési periódusokat tükröző, tagolt tetőidomokkal helyreállított malomépület mellett alapvető követelmény volt, hogy a bővítés ne konkuráljon a régivel. Ezt az építészek az elhelyezni kívánt funkciók két tömegre bontásával és visszafogott formálással érték el. A fehér falfelületek és a szikár kubusokból kiharapott szélfogók látványa Alvaro Síza munkáit idézi. A tervezők a helyi, hagyományos építészeti elemek alkalmazásával párhuzamot teremtettek a portugál épületekkel.

Lépcső - fotó: Kovács Dávid
36/44
Lépcső - fotó: Kovács Dávid

A lakóegységek a nyugati oldalon, a Várhegy panorámája felé fordulva „nyílnak ki", de a mély loggiákon ismét megjelenik a régi épületen alkalmazott lamellás rácsozat, amelyre az árnyékolás, az intimitás és a védelem biztosítása miatt volt szükség. Eredetileg mindkét apartmanház lapostetővel készült volna, végül az építészek - az örökségvédelemmel egyeztetve - a téglalap alakú északi tömeget nyeregtetővel látták el a szomszédos telken álló, szintén védett épülethez való alkalmazkodás végett (amely a távlati elképzelésekben bővítési lehetőségként szerepel). Így a tetőtérbe is szobák kerültek, az oromfalak áttört, könnyed lamellás rácsozatot kaptak, a tetősíkokon nyílások azonban csak diszkréten, a sarkokba rendezve jelennek meg. Az ereszek eltűnnek a magas attikafalak mögött, ahová néhány napkollektort is elhelyeztek. A déli épületrész formálása oldottabb, az udvarból megközelíthető, járható terasztetőre is került pár energiatermelő cella.

Apartmanház déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
9/44
Apartmanház déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid

A főépület történeti értéket képviselő szerkezeteit a tervezők megtartották és kortárs elemekkel egészítették ki. Szemléletüket meghatározta az alapvetően letisztult, kevés eszközt használó ipari architektúrához való esztétikai és minőségbeli alkalmazkodás, az anyagszerűség hangsúlyozása. Az egykori Malom-csatorna helyén kialakított fogadótér látszó terméskő falai az elmúlt évszázadokról tanúskodnak, bennük felfedezhetők a vízikerekek tengelyeinek láthatóvá tett fészkei, amelyeken akár át is pillanthatunk a szomszédos terekbe. A déli szárnyban található söröző fogyasztóterének hangulatát az alacsony belmagasság és a megtartott fafödém patinája határozza meg, amelyre a söntés faburkolata rímel. Ehhez kapcsolódik a hajdan kocsiszínként, majd gépműhelyként szolgáló toldalék, amelyben látvány-sörfőzdét és reggelizőt rendeztek be. Itt a főépület egykori külső falán előkerült a homlokzati armírozás, amelyet visszaállítottak, jelezve az épület történetének egymásra rakódó szakaszait. A vendéglátó terekhez tágas terasz kapcsolódik, ahonnan már felsejlik a Várhegy látványa.

Apartmanházak télen - fotó: Kovács Dávid
38/44
Apartmanházak télen - fotó: Kovács Dávid

Az északi részben, az egykori technológiai terekben alakították ki a két szint belmagasságú rendezvénytermet a meglévő, rossz állapotú utólagos födém elbontásával, aminek egy kis szeletét meghagyták a galéria padlószerkezetében. A mintegy 100 fő befogadására alkalmas tér északkeleti sarkán található ajtónyílás megmaradt, a művészettörténeti kutatás során előkerült emeleti ablakokat kibontották, amelyek sajátos, esetleges kiosztást adnak a homlokzatokon. A feltárt, de befalazva hagyott nyílásokat egységesen dörzsölt vakolatú, mélyített felülettel jelezték. Az acélgerendákkal megerősített régi fafödém a tűzvédelmi előírások miatt nem maradhatott szabadon, ám így a tagolt fehér álmennyezet a lelógó lámpatestekkel a tér kortárs hangvételét erősíti és a falakhoz igazodó, homogén hatást kelt. A falakra az épület 1940-es évekből származó terveink reprodukciói kerültek, amelyek a ház eredeti rendeltetését és működését villantják fel a vendégek előtt. A padló burkolatában a teraszon is alkalmazott süttői mészkő köszön vissza - ez jól illeszkedik az épület lábazatához, amelynek anyaga a közeli Hidegkúton bányászott balatonszőlősi mészkő.

Söröző - fotó: Kovács Dávid
26/44
Söröző - fotó: Kovács Dávid

A külső homlokzatokon megjelenő, az egykori malom hangulatához illeszkedő lamellás tölgyfa rácsozat a belső tereknek is karakteres eleme, amely az öt emeleti-tetőtéri szobához vezető, azonos anyagból készült lépcsőkarokat és közlekedő-hidakat kíséri. A zegzugos vonalvezetés és a szintkülönbségek izgalmas átlátásokat hoznak létre a történeti terekben, világosan jelezve, hogy itt utólagosan beépített, új szerkezetről van szó. A tetőtérbe érve váratlan meglepetésként tárul fel a megőrzött, megfelelő védőkezeléssel ellátott fedélszék főállásainak látványa. A modern formavilág leginkább a vendégszobák egyedi tervezésű berendezésében érvényesül, amely a svédpadló felületével egyező, fehérített tölgy furnért kapott. A régi épületben egy-egy falfelületen láthatóvá válik a terméskő-tégla fal, az új szárnyakban pedig a nyers monolit vasbeton; ez utóbbi a fekvőhelyek feletti sávokban, mélyített fülkék háttereként jelenik meg.

Veszprém új vendéglátó- és szálláshelye 2012 tavaszán nyílt meg Hotel Historia Malomkert néven, azóta egyre többen fordulnak meg itt, a foglalások száma biztató. A kivételes adottságokkal rendelkező terület és a helyreállított patinás épület kiváló turista-célpont lehet a város felfedezéséhez, új perspektívát, régi és új izgalmas, harmonikus ötvözetét nyújtva.

Garai Péter

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk