Épületek/Középület

Veszprém, Püspöki pihenő helyreállítása és bővítése

1/23

Püspöki pihenő bővítése - fotó: Kovács Dávid

?>
Püspöki pihenő bővítése - fotó: Kovács Dávid
?>
A bővítmény üvegfala - fotó: Kovács Dávid
?>
Nyugati homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
A bővítmény üvegfala - fotó: Kovács Dávid
?>
Üvegfal - fotó: Kovács Dávid
?>
Keleti homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
A bővítmény belseje - fotó: Kovács Dávid
?>
A bővítmény belseje - fotó: Kovács Dávid
?>
Boltozatos fogyasztótér - fotó: Kovács Dávid
?>
Felső szinti fogyasztótér - fotó: Kovács Dávid
?>
Felső szinti fogyasztótér - fotó: Kovács Dávid
?>
Keleti homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
Déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
Déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
?>
Archív felvétel
?>
Látvány a park felől - fotó: Kovács Dávid
?>
Az épület a felújítást megelőzően - fotó: Kovács Dávid
?>
Üvegfal - fotó: Kovács Dávid
?>
Alsó szinti alaprajz
?>
Felső szinti alaprajz
?>
Metszet
?>
Helyszínrajz
?>
1/23

Püspöki pihenő bővítése - fotó: Kovács Dávid

Veszprém, Püspöki pihenő helyreállítása és bővítése
Épületek/Középület

Veszprém, Püspöki pihenő helyreállítása és bővítése

2013.11.22. 14:59

Projektinfó

Szerzők:
Kovács Dávid

Földrajzi hely:
Veszprém, Magyarország

Építészek, alkotók:
Beránková Jana, Kovács Zsolt György

Püspöki Pihenő felújítása és bővítése

Tervezés éve:
2010

Építés éve:
2011

Stáblista

megbízó: Új Pajtakert Kft.
építész munkatársak: Kovács Dávid, Gaschler Gábor, Cseke Péter, Szabó András, Barkács Ágoston
művészettörténész: Rozmann Viktor, G. Lászay Judit
tartószerkezettervező: Szabó Imre
szigetelések: Zádor Oszkár
gépészet: Cseresznyés Béla
villamostervező: Csóka Sándor
kerttervező: Szűcs Alexandra, Csuka Veronika

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata az Európa Unió támogatásával újította föl a Séd-völgyet 2009-2010-ben. Ehhez kapcsolódóan, magánberuházásként újult meg az egykori Püspöki Pihenő Kovács Zsolt György és Beránková Jana tervei alapján.

Az épület építészettörténeti ismertetése

A pajtakertről és a benne álló, klasszicista épületről kevés adat áll rendelkezésünkre. Az építés pontos ideje nem ismert, de minden bizonnyal az 1820-as években, püspöki rangra emelkedése után nem sokkal Kopácsy József püspök építtette kerti pihenőnek. Ezt az időpontot az épület stílusán túl térképi ábrázolás is alátámasztja.

Helyszínrajz
22/23
Helyszínrajz

Az 1817-ben készült, II. katonai felmérésen még nem látható itt épület, de a terület teraszos kialakítását, a támfalakat a maihoz hasonlóan ábrázolja. Az 1800-as évek közepén készült térképen a kertben elszórtan több, kisebb épület kontúrja is felfedezhető, az egykori parkban az akkori gyakorlatnak megfelelően számos kisebb építmény állt, köztük a Püspöki pihenő. Az 1867-es kataszteri térképen nem csak a kerti épület és a támfal látható, hanem apajtakert kertészeti elrendezéséről is sokat megtudhatunk, jól látszik, hogy az alsó- és a felsőkert különböző kertépítészeti stílusok szerint lett kialakítva.

Archív felvétel
15/23
Archív felvétel

Az egykori kertből mára megmaradt területű felsőkertben szabálytalanul kanyargó utakat és elszórtan, csoportokban álló fákat látunk. Ezzel ellentétben a mai alsókertben geometrikus alaprajzi elrendezésű kertet látunk, egyenes utakból álló, szabályos úthálózattal és fasorokkal. Az 1900-as évek elején készült fotón a kerti lak keleti homlokzata fölött még látható a timpanon, melyet később elbontottak.

Déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid
14/23
Déli homlokzat - fotó: Kovács Dávid

A felújítás és bővítés ismertetése

Az új tulajdonos az épületet kávézóként szerette volna működtetni. Az épület csak úgy tudott megfelelni az új funkciónak, ha a két szintet belső lépcsővel összekötjük. A lépcsővel nem akartuk tönkretenni a boltozatokat és megbontani a belső tereket, ezért azt az épület mögé terveztük, egy egyszerű, lapostetős kubusba, amit üveg sávval választottunk el a főépülettől. A felső szinti oszlopos loggia továbbra is nyitott, átjárható. A pihenő szobából fogyasztótér lett, az eredeti kandallót helyreállíttattuk. Ehhez a helyiséghez a felső terepszinten két terasz kapcsolódik, amelyekről gyönyörű kilátás nyílik a várra.

Püspöki pihenő bővítése - fotó: Kovács Dávid
1/23
Püspöki pihenő bővítése - fotó: Kovács Dávid

Lépcsőn érkezünk le az alagsori helyiségekbe. Ezt a szintet a támfal mögött bővítettük, hogy az épület homlokzatának klasszicista architektúrája ne sérüljön. A támfalban meglévő 2-2 íves falfülkét kibontottuk és beüvegeztük. Ezek mögött 1-1 helyiség került kialakításra. A baloldali helyiség kisebb fogyasztótérként funkcionál, innen nyílnak a mosdók. A jobboldali részen az előtér kapott helyet a pulttal, illetve a kiszolgáló helyiségek.

Boltozatos fogyasztótér - fotó: Kovács Dávid
9/23
Boltozatos fogyasztótér - fotó: Kovács Dávid

A középen található boltíves helyiség fogyasztótérként működik, a homlokzati oszlopsor mögött készült üvegfalon keresztül közvetlen a kapcsolata az épület előtti terasszal és kerttel. A park alkalmanként szabadtéri rendezvényeknek ad helyet.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Helyek/Infrastruktúra

MOSÓHÁZAK // Egy hely + Építészfórum

2020.09.16. 13:04
00:05:55

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Ismét a Balaton környékére, konkrétan pedig a Balaton-felvidék három falvába visz el Torma Tamás az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatában. Köveskálra, Kővágóörsre és Óbudavárra a három település jó állapotú mosóházai kapcsán a stáb, de persze a nagy hagyományú, egykor a közösség életének központi helyszínét jelentő épületek mellett a korabeli szokások is szóba kerülnek a videóban.

Helyek/Köztér

A GÖMBKILÁTÓ // Egy hely + Építészfórum

2020.09.03. 14:12
00:05:11

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

A brüsszeli Atomiumra is reflektáló Gömbkilátó az 1963-as fővárosi BNV-re készült a Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat tervezésében. Hogy a poli-gömb története miként ível át Brüsszeltől egészen Balatonboglárig, arról az Egy hely és az Építészfórum videósorozatában Torma Tamás mesél.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk