Épülettervek/Középület

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciója és bővítése

1/13

Helyszínrajz

Hosszmetszet

Keresztmetszet

Földszinti alaprajz

I. emeleti alaprajz

?>
?>
Helyszínrajz
?>
Hosszmetszet
?>
Keresztmetszet
?>
?>
?>
?>
?>
?>
Földszinti alaprajz
?>
I. emeleti alaprajz
?>
?>
1/13

Helyszínrajz

Hosszmetszet

Keresztmetszet

Földszinti alaprajz

I. emeleti alaprajz

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciója és bővítése
Épülettervek/Középület

A Székesfehérvári Vörösmarty Színház rekonstrukciója és bővítése

2002.10.08. 22:00

Projektinfó

Építészek, alkotók:
Bede István

A II. díjat nyert (3 millió Ft) a Pécsi Építész Kör pályaműve.

A II. díjat nyert (3 millió Ft) a Pécsi Építész Kör pályaműve. Szerzői:

Bede István építész
Horváth Krisztina, ifj. Csatai László munkatársak
Révy Antal, Cservenyák Gábor, Kucskár Mihály, Kotschy András szakági tervezők
Soltész László, Rauschenberger János, Kiss Zoltán konzulensek.

 

1/13

Helyszínrajz
2/13
Helyszínrajz

 

Néhány szó az egészrõl…

Az épület hármas tagozódása – nézõtéri zóna, színpad zóna, kiszolgáló zóna - tulajdonképpen nem változik meg a bõvítés során, csak a színpad mögötti kiszolgáló zóna nõ meg, így a tagozódási arányok változnak meg.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Hosszmetszet
3/13
Hosszmetszet

Keresztmetszet
4/13
Keresztmetszet

 
 
 
 
 
 
 
 
Kiindulási döntésünk volt, hogy a meglévõ szerkezetet a minimális mértékben módosítjuk. A külsõ homlokzati kéreg csak a jelenlegi hátsószínpad szélességében kerül megbontásra, a mai hátsószínpad elbontásával, az összes többi tartószerkezeti elem érintetlen marad. A funkcionális kapcsolatok a meglévõ és az új épületrész között a meglévõ elemek mentén, a színpad két oldalán valósulnak meg.

A nézõtéri zóna
Ezen a területen a meghatározó beavatkozás az átalakított nézõtér új szerkezeti rendszerének beillesztése a meglévõ szerkezeti magba. Ahogy mondani szokták volt "ház a házban", ami most itt szerkezeti és funkcionális elemként jelenik meg. Az új helyzetben a belsõ szerkezeti magnak a fõbejárat felé esõ oldala ki lett bontva (kitöltõ falak), így a vázszerkezet megengedte, hogy a nézõtér alatt kialakuló térséggel a bejárati elõcsarnok mélysége megnövekedjen, mely a nézõtéri közlekedõ zónának alapvetõ hiányossága ma.

A nézõtér félcilinderszerû tartószerkezetének és az ezt merevítõ sugárirányú lamelláknak a rendszere a földszinten a ruhatár, a pincében a wc-k funkcionális zónáját tagolja. Ezek a találkozások nem véletlen kényszerek, hanem a közönségforgalmi tereknek tudatos kezelése, leginkább az egyszerûség és racionalitás mentén. (Minek kell lennie lenn és mi lehet fenn…)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

5/13

6/13

A nézõtér
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A nézõtér és a közlekedési zóna közötti kapcsolat tulajdonképpen a meglévõ belsõ szerkezeti mag és a nézõtér új magja közötti átkötéseket jeleni. Ezeket a kapcsolatokat szintenként változtattuk, illetve ismételtük, így próbálva egyszerre keresni a terek és a kapcsolatok áttekinthetõségét, változatosságát és ritmusát.

A nézõtér
A nézõtér valami nagyon sok mindennek a sûrítménye kívánt lenni. Az elõírásoké, a használaté, de leginkább azoké a sokrétegû érzéseké és gondolatoké, ami az emberre az élete folyamán a "színház" kapcsán rárakódik. A jó értelmû mágia tere, ahol minden megtörténhet, ahonnan a hétköznapoknak ki kell záródniuk, Ahonnan csak kifele mehet energia, a nézõ számára pedig csak a színpadról jöhet. Így aztán ezt a teret nem lehet formázni, csak lehet keresni a térsége milyenségét. Ezt próbáltuk, mindent leegyszerûsítve és sûrítve, szándékunk szerint sallangok nélkül.

A nézõtér lezárását a belsõ tér optimális arányainak kialakítása érdekében megemeltük. Ez a külsõ tömeg, a fõtömeg és a zsinórpadlás tömegének viszonylatában a tömegarányok kiegyensúlyozottabb viszonyát tudta eredményezni.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

7/13

8/13

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Az új épületrész
Az új épületrész alapvetõen az épületegyüttesnek egy "ipari" része, melynek elsõsorban mûködnie kell. Ezen túlmenõen természetesen a mûvészi alkotómunka élettere. Különös figyelmet fordítottunk arra, hogy térbelileg az egymáshoz kapcsolódó tevékenységek egymást segítõ együttesbe tudjanak szervezõdni.

Pinceszint

A mûszaki kiszolgálás (mûhelyek, raktárak, öltözõk, épületgépészet) együttese. Külön mag itt a mûvészbejáróhoz kapcsolódó mûvészklub.

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

9/13

A pinceszint alaprajza
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

Mélyföldszint

A mûvészbejáró szintje a hozzákapcsolódó kétszintes porta térrel. Közvetlenül ehhez a térhez kapcsolódik az épület-felügyelet helyiségcsoportja, illetve a pinceszinten lévõ mûvészklub együttese. (Késõi órákban az épületen belüli mozgás lokalizálható a porta környezetére.) Ez a szintje a rakodóudvarnak is (utcaszint).

A kiíró fedett rakodóudvart kért, farról történõ rakodási lehetõséggel. Ezt az elvárást szándékosan nem akartuk lekicsinyelni. A rakodás léptéke a 18 méter hosszú kamion. A megoldás léptékének is ilyennek kellett lennie, mely véleményünk szerint épületformáló lépték, amit minden további nélkül fel is vállaltuk. A konzolosan kialakított épületvég megengedi, hogy a kamion akadálytalanul mozogjon, visszatolathasson a rakodó ajtóig.

Földszint

A klasszikus nézõtéri-fõbejárati szint, illetve színpadi oldalon a színpadi zóna kötelezõ, meghatározó helyiségei és a kétszemélyes öltözõk szintje.

 

 
 
 

 
 
 
 
 

Földszinti alaprajz
10/13
Földszinti alaprajz

I. emeleti alaprajz
11/13
I. emeleti alaprajz

 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

1. Emelet
A kétszemélyes és négyszemélyes öltözõk szintje.
2. Emelet
A négyszemélyes és csoportöltözõk szintje.
3. Emelet
A mûvészeti alkotómunka színtere és szereplõi. (próbatermek és mûvészeti vezetés)
4. Emelet
A kiszolgáló adminisztráció szintje.
5. Emelet
A színházvezetés "parancsnoki" szintje.

 

 
 
 
 
 
 
 
 

12/13

13/13

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.